Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 85. szám

4 Somogyi Néplap 1986. április 11., péntek f % k I' Közlekedésbiztonsági kupák országos döntője Siófoki kislány ‘ Helsinki-közeiben Elégedettek a rendezéssel Az ünnepélyes eredmény- hirdetéssel tegnap befejező­dött Kaposváron a VII. KGST, a XI. ifjúsági közle­kedésbiztonsági és a XXIV. nemzetközi iskola kupa or­szágos döntője. A somogyiak igen eredmé­nyesen szerepeltek a kerék­párosok kategóriájában. A siófoki 4. sz. iskola tanulója, Nagy Lívia a legjobb kerék­párosnak bizonyult, még a fiúkat is messze megelőzve. Az összesített csapatverseny­ben is Somogy végzett az élen. A segéd-motorkerékpá­rosok — húsz csapat indult — utolsók lettek. A díjátadások után Hájer Attila, az OKBT gyermek- és ifjúsági közlekedési nevelési szakbizottságának titkára ér­tékelte a versenyt: — Az utóbbi három év egyik legjobban sikerült ren­dezvénye volt ez a kapos­vári országos döntő. Ami rit­kaságszámba megy: a megyei csapatvezető rendőrtisztek semmiféle elmarasztaló kriti­kát nem tettek a rendezés­re vonatkozóan. Ez pedig a somogyiakat dicséri, akik na­gyon jó körülményeket te­remtettek a versenyzéshez. A színvonalról csak annyit: itt a legjobbak találkoztak, tehát eleve magas színvonalú ver­senyzést vártunk, s ezt is kaptuk. Köszönetünket fejez­zük ki a pedagógusoknak, akik munkájuk gyümölcse­ként most a legjobbak közé küldhették tanítványaikat. Az előrelépéshez azonban szükséges, hogy még több is­kolában foglalkozzanak tuda­tosan, rendszeresen a közle­kedési ismeretekkel, mert ez mindenkinek az érdeke. A PRI (nemzetközi baleset­megelőző szervezet) rendezé­sében június elején Helsinki ad otthont az idei nemzet­közi versenynek, amelyre 2 kerékpáros és 2 segéd-mo­torkerékpáros utazhat Ma­gyarországról. Hat fiatalt hívnak meg előtte az egy­hetes felkészítő táborba, s közülük négy utazhat Helsin­kibe. A kerékpárosok közül Nagy Lívia (Siófok), Pintér Péter (Békés), Pintér László (Bács-Kiskun), a segédmoto­rosok közül Csorba Zoltán (Budapest), Vörös László (Győr-Sopron) és Lovász Ta­más (Szolnok) versenghet a nemzetközi szereplésért. Nagy Lívia A KGST-verseny júliusban Romániában lesz. Oda Pálin­kás Márta (Fejér). Majlik Anita (Szabolcs-Szatmár), Takács Rita (Budapest), Kiss Edina (Győr-Sopron), Pintér László (Bács-Kiskun), Fehér Zoltán (Baranya), Harsányt Róbert (Borsod) és Kurucz István (Baranya) utazhat. A verseny dobogós helye­zettjei és a somogyiak ered­ményei : Kerékpáros összetett egyéni, sorrend: 1. Nagy Lívia (Sió­fok) 3 hibapont, 2 Pintér Pé­ter (Békés) 11, 3. Pintér László (Bács-Kiskun) 11. ... 12. Paál Vilmos (Marcali, Mikszáth isk.) 20, ... 23. Pusztai Tamás (Kaposvár, Kisfaludy isk.) 29, 24. Varga Zsuzsanna (Buzsák) 30. ösz- szesített csapatverseny: 1. Somogy 108, 2. Fejér 132, 3. Baranya 147. Segédmotorosok egyéni versenye: 1 Csorba Zoltán (Budapest) 14, 2. Vörös László (Győr-Sopron) 15, és Lovász Tamás (Szolnok) 15, . .. 48. Balázsi Tamás (Mar­cali gimn.) 39, 49. Horváth József (Nagyatád) 40. ... 58. Török Gyula (Nagyatád) 54, ... 80. Bojtor Beáta (Kapos­vár) 148 hibapont. Csapat- versenyben: 1. Heves 89, 2. Hajdú 103, 3. Baranya 123, ... 20. Somogy 281 pont. Gyarmati László Növényvédelmi tájékoztató Áz őszibarack levélfodrosodása ellen ____________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA H AGYATÉKI LELTÁR A hagyatéki eljárás szer­ves része a leltározás. Köte­lező a leltározás, ha a ha­gyatékhoz belföldön lévő in­gatlan tartozik. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a ma­gyar vagy külföldi állampol­gár örökhagyóra. A belföl­dön ‘maradt ingóságokat vi­szont csak akkor kötelező leltárba venni, ha azok érté­ke az ezer forintot megha­ladja, és a hagyatékban szü­lői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helye­zett, vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyít­ványból megállapíthatók; ha nincs ismert örökös; ha az örökösök között a devizajog- szabályok szerint külföldinek tekintendő örökös fis van; ha a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végren­deleti végrehajtó a hagyaté­ki hitelező vagy a gyámha­tóság kéri. Fontos: hol kell a leltáro­zást kérni. A jogszabály az örökhagyó utolsó belföldi la­kóhelyét jelöli meg általános illetékességi helyként. A hagyatéki leltárba min­den olyan ingatlant föl kell venni, amely az ingatlan­nyilvántartásban az örökha­gyó tulajdonaként be van je­gyezve, még akkor is, ha a? érdekeltek a leltározáskor azt állítják, hogy az ingatlan nem az örökhagyót, hanem harmadik személyt illeti. Természetesen azt, hogy valakinek milyen _ igénye van az ingatlanra, és" azt mi­vel tudja valószínűsíteni, a leltárban jelölni kell. Az örökhagyó tulajdonaként megjelölt ingatlanra és ingó­ságokra egyaránt fennállhat a házastársi vagyonközösség. A hagyatéki leltárban pon­tosan rögzíteni kell az ide vonatkozó adatokat is. Előfordul, hogy az örök­hagyó hagyatékában taka­rékbetét is marad. Ha ez há­zastársi közös vagyon részét képezi, akkor természetesen csak a felét örökli meg az örökös. Ahol az elhunytnak gyermekei vannak, eleve nem a házastárs lesz a tör­vényes örökös. A túlélő há­zastársnak viszont ezen a ré­szen is haszonélvezeti joga van. Ilyen esetben célszerű az összeget különválasztani. Ami a hagyatékhoz tartozik, azt fenntartásos betétkönyv­ben az úgynevezett állag­örökös nevére kell elhelyez­ni a betétkönyvet pedig — a kamatok felvétele céljából — a haszonélvezetre jogo­sult túlélő házastársnak kell kiadni. Ha a betétet elhelyező személy a betét elhelyezése­kor úgy nyilatkozik, hogy a betétösszeget halála esetén az általa megjelölt kedvez­ményezettnek kell kifizetni, a betétkönyvben lévő összeg nem tartozik a hagyatékhoz A kötelesrész megállapítása szempontjából viszont a kedvezményezettre hagyott összeget mint ajándékot ve­szik figyelembe. A biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz, mert az nem a Polgári Törvény- könyv öröklési, hanem a biz­tosításra vonatkozó szabályai szerint illeti meg a biztosítá­si szerződés kedvezménye­zettjét. A viták elkerülése vé­gett a Legfelsőbb Bíróság ál­lást foglalt: mi a sorsa a kedvezményezett megjelölése nélküli kötvénynek. „Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem je­lölték meg, és kötvényt sem állítottak ki, a kedvezménye­zettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosítási összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben er­re öröklés esetén igényt tart­hatnak.“ Mindez az életbiz­tosítási összeg jellegét nem változtatja meg, nem teszi hagyatékká. Az örökhagyó esetleges hitelezői vagy ági örökösei az összegre jogsze­rűen nem támaszthatnak igényt. Érdekes kérdés, hogy az örökhagyó (biztosított) vég­rendelettel rendelkezhet-e a biztosítási összegről. Értelem- szerű, hogy ezt nem teheti. A biztosítási összeg nem az ő vagyona, ami halála ese­tén átszállóit volna. Ö a biz­tosítási összegről eleve úgy rendelkezett volna, hogy más kedvezményezettet jelöl meg. Dr. K. É. Hosszú sorok unkaidőben Elseje és tizenötödike'kö­zött kell fizetni a villamy- és gázdíjat. Ilyenkor hosszú sorok kígyóznak a takarék- szövetkezetek pénztárai előtt reggeltől délutánig — mun­kaidőben! Ezt tették szóvá panaszosaink, akiknek el­gondolkodtató soraiból ér­demes idézni: ....... Szük­s éges a munkaidő jdbb ki­használása, a munkafegye­lem megszilárdítása. Mégis az utóbbi időben olyan je­lenségek tapasztalhatók, amelyek a munkafegyelem lazításához, a munkaidő nem kellő kihasználásához vezet­nek. A takarékszövetkezetek például elvállalták a víz-, gáz-, biztosítási és villany- díjak beszedését. Azelőtt ezeket csekken fizettük be. vagy a vállalatoknak volt egy dolgozójuk, aki a díja­kat beszedte. Most a taka­rékszövetkezeteknél szemé­lyesen és munkaidőben kell megjelenni a befizetés vé­gett . ..” Olvasóink a díjfizetések gyakoriságát figyelembe vé­ve kiszámították, hogy éven­te 15—25 alkalommal kell ezért elkérezkedni / a mun­kahelyről, hiszen nincs min­denkinek átutalási betét­számlája. — Megéri így? — tették föl a kérdést, s ugyanerre' kértünk választ Nagy De- zsönétől, a Mészöv takarék­szövetkezeti titkárságának vezetőjétől. — Öt-hat évvel ezelőtt kötötte meg az első szerző­déseket díjbeszedésekre a Dédász a takarékszövetkeze­tekkel, az Állami Biztosító­val a biztosítási díjak gyűj­tésére, majd csaknem két éve egyeztek meg a szövet­kezetek a Kögázzal is. Mind­egyik vállalat örült a taka­rékszövetkezetek ajánlkozá- sának, hiszen a díjbeszedők­nek esténként több tízezer forinttal a táskájukban kel­lett házról házra járniuk, nem lehetett megoldani a vagyonvédelmet. A csekk sem kifizetődő megoldás, hiszen ma egy-egy pénzes- utalvány darabonként nyolc forint ötven fillérbe kerül... — Jól jártak az érintett vállalatok és a szövetkeze­tek, csupán a többi munka­helyen dohognak a kény­szerű eltávozások, kilépők miatt. — Nem szükségszerűen. Bárki köthet átutalási be­tétszámlát, s máris megol­dódott a gondja. Másfelől minden takarékszövetkezeti központban hetente egyszer meghosszabbított nyitvatar­tással dolgoznak, tehát munkaidő után is be lehet fizetni a díjakat. Nem a ta­karékszövetkezetek a hibá­sak, hanem azok a vállala­tok, amelyek azért adnak kilépőt dolgozóiknak, mert a díjbefizetésre hivatkoz­nak. Sajnos általános ta­pasztalat, ho,gy a meghosz- szabbított nyitvatartással nem nagyon élnek az ügy­felek, munkaidő utáni sen­kinek sem fontos a befize­tés. Így a takarékszövetke­zeti dolgozók ezt az időt leginkább arra használják, hogy a napi ügyfélforgalom miatt elmaradt munkáikat végezzék. Volt, ahol próbál­koztak a szabadszombati nyitvatartással, sajnos az sem vált be. Azt hiszem, hogy jobban kellene élni a már említett lehetőséggel, s hetente egyszer, munkaidő után fizetni. Kaposváron a takarékszövetkezet hamaro­san megkezdi a díjak szedé­sét. Itt is bevezetjük majd a meghoszabbított nyitvatar­tási. Nagy Jenő Kevesebb az üzemi baleset Nem fogadták el a jelentést Gyümölcsfáink túljutották téli nyugalmi életszakaszu­kon, és várható, hogy rövid időn belül megindul aktív élettevékenységük. Fontos feladat az őszibarackfák vé­delme a tafrinás levélfodro- sodás megelőzése miatt. A betegség korán tavasz- szal fertőz. A megbetegedés esős időjárás esetén váliik ve­szélyessé. Az elmúlt években fertőzések alakulnak ki a- zért. mert a házikertekben helytelen időpontban véde­keztek. A betegség mejelenésekor — többnyire májusban tű­nik szembe a levéllemez de- formálódása, megvastagodá- sa. vörösre színeződése — már nem lehet eredményesen megóvni a fákat. A betegség elleni sikeres védekezés idő­szaka, a rügypattanást meg­előzően kefdődik és az idő­járástól. függően, a virágzást követő néhány hétig tart. Egyszer fertőz a kórokozó, a másodlagos fertőzések már nem képesek erős megbete­gedést okozni. A fertőzési időszak azonban az időjárás1 tói függően hosszabb és rö- videbb lehet, és erőssége is változik. Az 1985. évi fertőzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszélyes mennyiségű fertőző anyag felhalmozódása miatt ismételten erős megbetegedé­sekre kell számítani. Ezt csak növeli a márciusi csa­padékos, hideg időjárás. Döntő jelentőségű a rügy- parttanás előtti áztató perme­tezés végrehajtása, a Bári- umpoliszulfid (Neopol) 5 szá­zalékos oldatával, majd rügv- pattanáskor a védekezéseket meg kell ismételni, a Réz- oxiidklorid 0,3 vagy a Bordöi- por 1 százalékos töménységű oldatának valamelyikével. Amennyiben elmulasztjuk a két védekezést, később már fokozott lombvédelemmel sem tudjuk hatásosan meg­védeni fáinkat. Tovább csökkent az üzemi balesetek száma Somogy­bán, Tavaly 2971 történt, s fele annyian vesztették éle­tüket munka közben, mint egy évvel korábban. A táp­pénzes napok száma sem ér­te el az elmúlt évek átla­gát. Jó hír ez, de nem ad­hat okot az elégedettségre, hiszen a számok még min­dig riasztóak. Javulást elér­ni csak a fokozotabb meg­előzéssel, a munkafegyelem megszilárdításával lehet. Mit tesznek, mit tehetnek a vá­rosi tanácsok szakigazgatási szervei és a gamesz-ek en­nek érdekében? Erre lettek volna kíváncsiak a megyei munkavédelmi bizottság tagjai, amikor tegnapi ülé­sükre meghívták a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak illetékeseit, illetve egy írásos beszámló elkészítésé­re kérték fel őket. A beszá­moló elkészült, s a meghívó mellé minden érintett meg­kapta. így aztán már az el­ső percekben kifejthették véleményüket, miszerint az anyag hiányos, a legfonto­sabb kérdésekkel nem fog­lalkozik. és „rózsaszínű ké­pet" fest, holott a valóság egészen más. A bizottság egyhangúlag szavazott: ve­gyék le a témát a napirend­ről, készüljön új anyag, s később tárgyaljanak róla ismét. Az előbbihez hasonló kér­dést kapott a megyei tanács egészségügyi osztálya is. melynek írásos beszámoló­jához dr. Ujßäghy Erzsébet osztályvezető főorvos fűzött szóbeli kiegészítőt. Eredmé­nyeik ismertetése mellett nem hallgatta el a gondokat sem. Például azt, hogy az egészségügyi szervezetek szétaprózottsága miatt ne­héz a munkavédelem egy­séges irányítása. Hallhat­tunk arról is, hogy léteznek ugyan a betegrnozgatást se­gítő eszközök, de nem 'ná­lunk, így fárasztó, baleset- veszélyes a beteg szállítása, mozgatása. Az épületek hiá­nyosságait a folyamatos re­konstrukciókkal kívánják megszüntetni. Ebben a terv­időszakban befejezik a seges- di szociális otthon felújítá­sát, így ott is megfelelő kö­rülményeket alakíthatnak ki. A főorvosnő említette, hogy a munkavédelem kér­dése áttételesen érinti az egészségügyet, hiszen, a bal­esetet szenvedettekkel nekik kell foglalkozniuk. Meglehet, hogy éppen ez a mondat já­rult ahhoz, hogy záporoztak a munkavédelem és az egészségügy kapcsolatával foglalkozó kérdések. Pél­dául ki dönti el. hogy ittas volt-e a balesetet szenvedett dolgozó egy olyan munka­helyen. ahol nincs a vizsgá­latra jogosult vezető vagy megbízott. A dolgozóknak rendszeres egészségügyi vizs­gálatokon kell megjelen­niük, de néha nem készül­nek el időre a leletek. Ki ezért ai felelős? Dr. Ujsághy Erzsébet válaszában felaján­lotta segítségüket, szervez­zenek egy eszmecserét, ahol ezekről a mindannyiunkat énintő kérdésekről tárgyal­hatnak. N. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents