Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 84. szám

4 Somogyi Néplap 1986. április 10., csütörtök Közlekedésbiztonsági kupák országos döntője Ha zöldre vált a lámpa Ár ellenőrzések Somogybán Már reggel1 nyolc órától megkezdődtek Kaposvár több helyszínén a versenyeik. A őzázhntivan résztvevő egyik fele az Ipari Szakközépisko­lában igyekezett túljutni a tesztlapok rafinált kérdése - - in, míg a másik csoport a gyakorlati követ elmén yek n e k tett eleget a cseri parkiban,, illetve a Madár úti általános iskolánál. Dalul én a két cso­port helyszínt cserélt, s to­vább folytak a versenyek. A cseri park szabadtéri színpada előtt kerékpáros és segérbmotortoerékpáros köz­lekedési pályát festettek föl a bitumenre. Utak. gyalogát­kelőhelyeik, kanyarok, keresz­teződések, táblák, villany- rendőr — minden a .nagy” forgalomnak megfelelően, ki­csinyítve. A 'középiskolás fiúk és lányók rutinosan kezelik a gázt;, a kuplungot, a féket, tudják, höl kell lassítani, kö­rülnézni, elsőbbséget adni. Látszik, hogy nem először vé­geznek ilyen feladatokat. iA pálya melle ti egy fekete hajú tanárnő szurkol csapa­táért: — Szombathelyről, az Út­törő utcai iskolából jöttem — mondja Nagy Péterné. — Ez a negyedik országos verseny, amelyen részt veszek. Most például a négy vasi általános iskolás közül három a mi is­kolánkba jár. Ez nem vélet­len, hiszen nagy gondot for­dítunk a közlekedési nevelés­re. Hetente tartunk szakkört az iskolában,, s a 7. osztály­ban bevezettük a K resz-fa- kultácíót is. A korábbi évék­ben már -két tanulónk jutott el az országos döntőkből nem-, zetlközi versenyekre. Horváth József és Török Gyula a színpadnál ül. Gyu­szi a nagyatádi 524. számú szakmunkásképző tanulója, már túl van a szabályossá­gi versenyen, — Úgy érzem, sikerülhe­tett volna jobban is, néhány hibát elkövettem. Jóska a marcali gimnázi­umba jár, ő még a „nagy fellépés előtt van. Arcán nem látszik izgalom, a várható esélyekről csak ennyit mond: — Mindeketten először ve­szünk részt országos verse­nyen, így egyénileg nem tud­juk, mire vagyunk képesek. Csapatban mindenesetre sze­retnénk megszerezni, a győ­zelmet. A park nyugati részén alakították ki a segéd-mo­torkerékpárosok ügyességi pályáját, mely nemcsak bi­tumenes úton, hanem tere­pen is vezet. Szűk bólyák közt kell slalomozni, lengő kapuk között elmenni, libi­kókán áthaladni és tucatnyi más feladatot megoldani. Fürj Gábor, a kalocsai me­zőgazdasági szakközépiskolá­ból, testvére, Anikó, pedig a kecskeméti gimnáziumból ér­kezett. Egyébként Solton lak­nak. Az országos versenyen a segéd-motorkerékpárosok­nál mindössze három lány jutott a legjobbak közé, ezek egyike Anikó: — Tavaly a KGST-verse- nyen Lengyelországban ke­rékpárosként vehettem részt, s harmadik lettem. A nyá­ron megszereztem a jogosít­ványt, azóta motorozok. A Madár úti iskola egyik termében lázasan folyik a munka. A tíz versenyzőnek kerékpárszereléssel kell meg­birkóznia: mindegyik jár­műn öt hibát kell megtalál­ni és kijavítani négy perc alatt. A fiúk és a lányok né­mán dolgoznak, csak a ke­zük jár, s a szerelőkulcsok zörgését hallani. A három segéd-motorke­rékpáros lány közül — hosz- szú évek óta nem volt rá példa — az egyik somogyi. Bojtor Beátát, az Ipari Szak- középiskolánál sikerül elér­nünk, az elméleti verseny után. — A kaposvári Munkácsy gimnázium és egészségügyi szakközépiskolába járok, har­madik osztályba. Egyébként A Gabona Tröszt vállala­tai újabb program megvaló­sításához kezdtek a takar­mányok minőségének javítá­sára. A programot az tette szükségessé, hogy a kister­melőknél nevelt sertések gyakran étvágytalanok és ezért az indokoltnál hosz- szabb idő alatt érik el á kívánt súlyt. A vizsgálatok szerint az állatok étvágyával egyebek között azért van baj, mert nehezen tűrik a takarmányok receptjeinek eléggé gyakori változtatását’. Mivel azonban a receptmó­dosításokra szükség van — a rendelkezésre álló takar-, mány-alapanyagok készleté­nek változásai miatt is — megoldást kellett találni az ebből fakadó hátrányok megszüntetésére. Barcson lakom. Az iskolá­ban 1984 októberében vé­geztem el a segédmotoros vezetői tanfolyamot. A ver­senyre való intenzív felké­szülésben sokat segített a rendőrség, elméleti és gya­korlati foglalkozásokat tar­tott nekünk, amelyekből na­gyon sokat tanultunk. Hogy mire leszek képes, nem tu­dom, de az bizonyos, hogy nehéz a helyzetünk nekünk, lányoknak, hiszc.-. a fiúkkal kell felvennünk a versenyt. Főként külföldi eredetű aromásító anyagokat hasz­nálnak majd, ezeket a tá­pokhoz keverik, s így azok, függetlenül attól, hogy mi­képpen alakul összetételük, egyforma, kívánatos : ízha­tást keltenek. Az aramásí­tott takarmányt a hízók az év minden időszakáiban el­fogadják, jó étvággyal fo­gyasztják el — s amint a kísérletek bizonyították — a hizlaiási eredmények is ja­vulnak. t A Gabona Tröszt kijelölt üzemeiben fölkészültek az aromásítoft takarmányok forgalmazására. Évente 700— 800 ezer tonna tápot adnak majd el' a kistermelőknek az állatok számára étvágy- gerjesztő ízesítéssel. A gazdaságirányítás kor-, szerűsítésének fontos része az ármechanizmus fejleszté­se. Az árrendszer működte­tésében és az antiinflációs politika érvényre juttatásá­ban jelentős az árellenőrzés feladata. A termelői árak- képzése és alkalmazása a gazdálkodó szervek hatásköre, felelőssé­ge. Az árak, a díjak megha­tározásával kapcsolatos álla­mi, felügyeleti hatásköröket a piacfelügyeleti jogkörökkel összhangban határozták meg: megyei szerveknek — né­hány, főleg lakossági szolgál­tatási díj megállapításának jogán kívül — nincs döntési jogosultságuk. A termelői és szolgáltatási árak ellenőrzését illetően a megyei hatáskörbe tartoznak a megyei székhelyű szocialis­ta gazdálkodó szervezetek, a nem megyei székhelyű szer­vezetek megyében lévő szol­gáltató és kereskedelmi egy­ségei, a magánszférában a termelők, a szolgáltatók, a kereskedők, a tervezők stb. Jelenleg 189 gazdálkodószer­vezet és a hozzá kapcsolódó 2759 hálózati egység, továbbá 8315 magánszektorba tartozó ellenőrzését kell elvégezni. A szocialista gazdálkodó szervezetek áralkalmazásá­nak fegyelme javult. A sza­bálytalanságok főleg formai hiányosságokból, szakmai (főleg személyi) felkészület­lenségből adódnak, és rela­tív kismértékű anyagi előny szerzésében nyilvánultak meg. A kis szervezetek al­kalmazkodnak nehezebben az önállósággal járó magasabb gazdálkodási és áralkalmazá­si követelményekhez. Árkép­zési szabályzat készítésére nincsenek kötelezve, enélkül pedig „akaratlanul” is sza­bálytalankodnak. Elmulaszt­ják a tervezett áremelések előzetes bejelentési kötele­zettségét. Emiatt négy egy­ségnél kellett szankciót al­kalmazni. Az előírt és vég­rehajtott árarányosítások do­kumentálása a jogszabályi előírásoknak nem felel meg. 'Előfordult, hogy az árvetések műszaki dokumentációja volt hiányos. Az árdrágítás, a többletszámlázás a kis szer­vezeteknél és a szolgáltatá­sokat végzőknél fordul elő rendszeresen (kis szövetke­zet, fodrászok, háztartási gépjavítók). Ezért 109 eset­ben kellett anyagi kártérí­tésre intézkedni. A kereske­delemben az osztályba soro­lás, a haszonkulcs vetítési alapjának helytelen megha­tározása visszatérő hiányos­ság. (A tévedések után 100 000 forint értékben kártalanítot­ták a vevőt, 92 000 forint ér­tékben pedig befizették a pénzt.) A magánszektorban dolgo­zók többsége helyesen él ár­alkalmazási jogával, meg­bízhatóan teljesíti a megren­deléseket. A feltárt szabály­talanságok felénél nem kel­lett szankciót alkalmazni: a főleg formai hiányok pótlá­sát szóbeli figyelmeztetéssel, ellenőri bejegyzéssel azonnal korrigálni lehetett. Az ipar, az építőipar, a közúti árufuvarozás és a sze­mélyi szolgáltatás területén a vizsgálatok 31 százalékában szankciót (írásbeli figyel­meztetést, anyagi büntetést, büntetőjogi följelentést) kel­lett alkalmazni. Kedvezőtlenebb a kép a magánkereskedőknél és a vendéglátásban, valamint a vásározók körében. A leg­gyakrabban előforduló hi­ányosság a helytelen számo­lás, a súlycsonkítás, az ár feltüntetésének hiánya, a zöldség- és gyümölcskereske­dőknél pedig a 'minőségi osz­tályok feltüntetésének hi­ánya, az állami kiskereske­delemből történő és nem to- vábbfeldolgozási célt szolgáló beszerzés alapján történő árusítás. Az ellenőrzöttek 81 százalékánál találtunk hi­ányosságokat, 65 százaléku­kat szankcionálni kellett. Kiemelkedő a szabálytalan­ságok aránya a Balaton-par- ton. Tavaly az ellenőrzési ha­táskörbe tartozók száma meg­haladta a 10 000-et, az árel­lenőrzések száma 3151 volt. A szankcióval zárult árellenőr­zés 2,4-szerese az előző évi­nek. A 2 022 000 forintps kár­talanítás, az elvonás, a piaci intervenciós alapba történő befizettetés az előző évinek 2,7-szerese volt. A megyében folyó árellen­őrzés tapasztalata, hogy gon­dok főleg a forgalmazási szférában és a lakossági szol­gáltatások területén vannak. Az ellenőrzésben a jövőben következetesebb, összehan­goltabb és a kétéves gyako­riságot megközelítő munkára van szükség. Ehhez kell a személyi, a technikai és az anyagi feltételeket biztosíta­ni. Indokolt, hogy a megyé­ben a különböző ellenőrzésre jogosult szervekkel tervsze­rűbb legyen az együttműkö­dés. Különösen a népi el­lenőrzési bizottságok, a rend­őrség és a társadalmi szer­vek aktíváit kell jobban be­vonni a tervszerűen össze­hangolt munkába. Kiemelten fontos a kisüzemi termelők ellenőrzési módszerének to­vábbfejlesztése, szakmai tar­talmának erősítése. Ezt az is indokolja, hogy — különösen a Balaton-parton — a jelen­legi feltételek mellett az el­lenőrzés nem képes gátat vetni a szabálytalanságoknak! Muschál Zoltán a megyei tanács osztály vezető-helyettese A természet kis szigetei Gyarmati László Aromásítoft takarmány a kistermelőknek Ne a közösség terhére. „Ha így megy tovább a lakótelepeiken nem lesz egy tenyérnyi füves rész. elsor­vadnak a fák is.... ” Egy sió­foki olvasónk az amúgy is szűkös városi zöldterületek védelmében ragadott tollat. A felháborodását kiváltó je­lenségek sajnos nagyon is is­mertek és jellemzőek. Mind­annyian gyakran láthatnunk a füvesített területek sarkán kopár foltokat, melyet az utat „lerövidíteni” igyekvők: tapostak ki, vagy az út menti pázsitsáivon parkold autókat'. S bár a zöldterületek rongá­lásából a gyalogosok és az autósok eyaránt kiveszik a részűiket, olvasónk elsősorban utóbbiakat hibáztatja. Akár­csak egy kaposvári levélíró, aki azt panaszolj,a. hogy a. la­kótelepükön ígért játszótér és parkosítás helyett csak. ga­rázssorok ypütniek. Siófoki olvasónk szerint a korábbi zöldterületekre épí­tett betonpáifcolók nagy ré­szét olyan autósok foglalják el, akik lusták pár száz mé­tert gyalogolni A megoldás lehetőségét az előírások szigorításában, a fo­kozottabb felelősségre vonás­ban látja. Ezzel kapcsolatiban külföldi példákat említ, köz­tük azt, hogy van olyan or­szág, ahol ötszörös parkolási díjat, kell fizetniük azoknak! akik a lakóhelyükhöz közeli boltba autóval mennek. Osztozom az olvasónak a zöldterületekért, érzett aggo­dalmában, kétségeim vannak azonban a javasolt megoldá­sokat illetően. A parkok és más zöldterületek védelmére az elmúlt években számos előírás és rendelet született. Létrejött a Közterület-fel>- ügyelet hálózata is. Tartok tő­le, hogy az újabb rendszabá­lyok es szigorítások legföl­jebb csak a büntetőcédulák számat szaporítanák, de attól nem lenne kevesebb a rongá­lás. és például a parkoLót ke­reső autó sem. Az említett­hez hasonló szankció sejthe­tően csak oda vezetne, hogy az autós, aki eddig az 500 méterre lévő boltban vásá­rolt, távolabbi üzletet keres­ne, ahol bírság nélkül par­kolhat, s csak azért sem ci- pekedne. Az is tény. hogy nem' le­het valamennyi zöldterületre, minden fa mellé őrt állítani. Megoldást így csak annak széles körű belátása hozhat, hogy a természet kis városi szigeteinek óvása valameny- nyiünk erideke. B. F. Az illetékes válaszol A Somogyi Néplapban megjelent és vállalatunkkal foglalkozó cikkükkel kap­csolatban szeretnénk, ha olvasójk megismernék a>vál­lalat központjának állás­pontját. Igen nagy öröm érte vál­lalatunkat a múlt év végén, amikor — jelentős anyagi áldozatok árán — igénybe vehettük az új József Attila könyvesboltot Kaposváron, amely — szerénytelenség .nélkül állíthatjuk — bár­mely megyeszékhelyen, de a fővárosiban is megfelelő körülményeket teremt a könyvivásánlásh oz. Az új bolt megnyitása előtt azt terveztük, hogy a régi üzletben antikváriu­mot, zenemű- és hangle­mezterjesztő részleget alakí­tunk ki. Vállalatunk gazda­sági igazgatóhelyettese több hónapos tárgyalás- és leve­lezéssorozat után sem tudta megnyerni ehhez a helyi szervek támogatását, .így erről a kereskedelmi szem­pontból kedvező lehetőség­ről le kellett mondanunk. Pedig jó megoldás lett vol­na. hiszen a helyiséget hat évvel ezelőtt mi alakítottuk ki könyvesbolt céljára. A város azonban fontosabb­nak tartotta az Ezerm estei* Bolt kérésének támogatá­sát ... Vállalatunk csaknem 400 árusítóhelyet üzemeltet or­szágszerte,'így bizonyos ke­reskedelmi tapasztalatokkal rendelkezünk ahhoz, hogy belássuk: az antikvár tevé­kenység például egy lakóte­lepen „meghal”. A megnyitott új bolt a téli könyvvásár idején, való­ban "jelentős forgalmat bo­nyolított le, azonban össze­hasonlítva más hasomló fel­adatú és. nagyságrendű egy­ségeinkkel, az üzlet kihasz­nálása .nem teljes. Mivel az új bolt a lakótelepi egység fő profilját, a munkahelyi könyvterjesztők ellátását is képes .elvégezni, ezért dön­töttünk e terjesztési profil átcsoportosítása mellett. Előtte természetesen vizsgá­latokat végeztünk arra vo­natkozóan, hogy a lakótele­pi vásárlók havonta meny­nyit költöttek könyvre. Nos, ez az adat, mindössze 33 000 forint volt havonta. Ennek ellenére keressük a megol­dást a lakótelepi vásárlókö­zönség igényeinek kielégíté­sére. A kultúrával, illetve an­nak terjesztésével kapcsolat­ban. néhány megjegyzés. Vállalatunk versenybe so­rolt kereskedelmi vállalat, amelyre ugyancsak a köz- gazdasági követelmények, szabályozók vonatkoznak, mint bármely más ipavcikk- vagy élelmiszer-keskedelmi vállalatra. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat azonban művelődéspolitikai feladatokat is ellát, hiszen ráfizetéssel terjesztjük a tankönyveket, a hivatásos kiadók által kiadott, esetleg „csak” kulturális szempont­ból hasznos kiadványokat, és működtetünk' nyereséget nem hozó boltot is ott,ahol a lakosságnak más beszer­zési lehetősége- nincs (pl. Tabán). Érthető, .hogy csak az ész­szerűség határain belül vál­lalkozhatunk gazdaságtalan tevékenységre, és ahol le­het, ott igyekszünk eredmé­nyessé tenni munkánkat. Az ilyen és ehhez hasonló döntésekkel csaknem 2000 személyes vállalati közössé­günknek tartozunk, hiszen minden veszteség a vállalat amúgy sem magas nyeresé­gét csökkenti, ami végül is a dolgozók jövedelmi viszo­nyait befolyásolja. Egyetértünk Somogy me­gye, a város, a lakosság kul­turális igényeivel, de kér­jük: ne a vállalati közösség terhére képzeljenek el meg­oldást. Göbölös Marianna a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főosztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents