Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 84. szám
1986. április 10., csütörtök Somogyi Néplap 5 Hatan szakmunkás-bizonyítványt kaptak ORSZÁGOS VERSENY SIÓFOKON Régi házak ablakát ifjú mesterjelöltek gyalulták Egyes számmal lett első Reggel még diák, estére szakmunkás Két somogyi a „hatos fogatban” Művészeti díjasok Szegedi Erika érdemes művész A színészek közül sokan alig tudják egyeztetni elfoglaltságaikat, melyek hol a rádióba, hol a televízióba vagy a szinkronstúdióba szólítják őket, nem is beszélve a próbákról, egyéb fellépésekről. „De jó lenne egy ügyes menedzser — mondják —,aki egyeztetné a munkát, beosztaná az időt.” Egy ilyen menedzser hasznára válna az olyan csendes szavai, visszahúzódó művészeknek is, akik nem tudják (nem akarják) „adminisztrálni”, előtérbe nyomni magukat, akik képtelenek könyökölni, harcolni a szerepekért, címlapfotókért. Mint például Szegedi Erika. Vele aiig-alig készül interjú, ő „csak” játszik, dolgozik. Ha van mit. Mert a Vígszínház — amelynek immár több mint húsz élve tagja — nem kényezteti el őt feladatokkal. Jószerével csak két darabban játszik: a Megtört szívek házában ő Lady Uterwood, s a nemrég bemutatott Kicsengetés című Simon Gray-színmű- ben Melanie Garth. (Nem túl nagy szerep, d.e Szegedi Erika oly erővel, szenvedéllyel játssza, hogy föl kell figyelni rá.) Főiskolás korában szinte dúskált a szerepekben, divatos volt, előfordult, hogy egyszerre öt filmrendező •hívta, valósággal harcoltak érte. (Tegyük hozzá gyorsan: az öt szerep közül négyről lemaradt, s aztán mind ritkábban gondoltak rá a filmgyárban.) A szinkron, a rádió sem kényezteti el, bár ezt nem tőle hallom, ő nemigen szokott panaszkodni, inkább a régebbi kedvenc feladatairól beszél. A Platonov-beli munkájáról, a Barbárok című Gorkij-dráma boldogtalan szépasszonyáról, egy-egy régi filmről, melyet nagyon szeretett, például Makk Károly Az utolsó előtti ember című alkotásáról, melyben már főiskolás korában főszerepet játszott, vagy a Nappali sötétségről, Fábry Zoltán szép filmjéről, ahol drámai tehetségét bizonyította. Végiül ide- kívánkozik egy szubjektív megjegyzés: amikor elolvastam a kitüntetett művészek listáját, talán az ő »érdemes művész címének örültem legjobban. Mert ez számomra azt jelentette — ,s (bizonyára az ő számára is azt jelenti —, hogy figyelnek rá, számon tartják a munkáját, a tehetségét. Remélem ez a kitüntetés erőt ad neki a további munkához, szerepekhez, amelyeket — bízom benne — előbb- utóhb eljátszhat. Hogy aztán újra meg újra felfedezzük sokszínű tehetségét... Kárpáti György Tegnapelőtt és tegnap tartották Siófokon az épület- asztalos szakmunkástanulók részére a szakma kiváló tanulója országos versenyt, melynek első hat helyezettje megkapta a szakmunkás-bizonyítványt. A házigazda intézmény, a helybeli 523-as számú szakmunkásképző intézet megfelelő körülményeket teremtett az országos verseny lebonyolításához. A tanulókat a Foki-hegyi modern diákotthonban helyezték el, itt tartották az írásbeli versenyt is, a gyakorlati „próbatételre” pedig a helybeli építőipari szövetkezet műhelyébe várták a fiatalokat. Kedden reggel dr. Toriéi Dénes, a Siófoki Városi Tanács művelődési, egészség- ügyi és sportosztályának vezetője nyitotta meg a versenyt, majd Dóra György, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a versenybizottság elnöke ismertette a tanulókkal a vetélkedő „forgatókönyvét”, szabályait. — Az ország húsz szakmunkásképzőjéből 26 versenyző érkezett Siófokra — mondta Sipos Gyula, a gyakorlati oktatás vezetője, a verseny szervezője. — Számunkra megtiszteltetés, hogy immár másodszor lehetünk házigazdái a szakma kiváló tanulója országos versenynek: legutóbb három éve a karosszérialakatos-j el öltek vetélkedtek Siófokon. Igyekeztünk most is megfelelően felkészülni a tanulók, a kísérő szülők és oktatók fogadására, ellátására. A gyerekek szempontjából nem csekély a tét, hiszen az a tanuló, aki most megkapja a szakmunkás-bizonyítványt, egész életében büszkén emlékezhet vissza ezekre a napokra. Természetesen a többiek is (akik valamennyien megyei versenyek első helyezettjei) az átlagnál tehetségesebb ambíziózusabb gyerekek. Somogy megyét a siófoki szakmunkásképző tanulója, Fehér Róbert képviselte, aki Berki György tanítványa. MiA tavaszi vakáció első három napjában Kaposváron továbbképzést szervezett a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya a pedagógus párttitkárok számára az oktatási igazgatóságon. A hétfői megnyitót követően számos előadás hangzott el, mind olyan témában, amelyről eddig is sok szó esett a tantestületekben, s a továbbképzés tapasztalataival gazdagodva élesztői lehetnek a közoktatás gazdagításának az intézmények párttitkárai. " Előadást hallgattak meg a résztvevők a művelődéspolitikai feladatokról éppúgy, mint a közoktatás fejlesztéséről, amiben jelentős szerepük van az oktatási intézményekben működő pártalapszerve- zeteknek is. A meghívottak a pártélet időszerű kérdéseiről szintén tanácskoztak, ideológiai kérdésekről hallgattak előadást és a KISZ tevékenységét megújító feladatokról, az úttörőszervezetek munkájáról ugyancsak szó volt. Tegnap délután fórummal zárult a pedagógus párttitkárok továbbképzése, melyen a kérdésekre Kovács József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Balassa Tibor, a. megyei tanács elnökhelyettese, Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Páré Irén, a pedagóközben a jelölt az írásbeli feladványokkal birkózott, az oktatójával váltottunk néhány szót. — Egy-egy ilyen versenyre nem lehet kampányszerűen felkészülni — mondta. — A hároméves képzés első napjától úgy kell dolgoznia az oktatónak és a növendéknek egyaránt, hogy az eredmény ne legyen kétséges. Az esélyre gondolok természetesen, hiszen mivel versenyről van szó, némi szerencse is szükséges. De az esély ilyen szinten már eredménynek számít. Elég sok gondot okoz az elméleti anyag megtanítása, mert hiányzik a tankönyv. Sokat gyakoroltuk a szakma úgynevezett részműveleteit is. Az írásbelire anyagismeretből, szakrajzból, szakmai ismeretből, illetve számításból kellett felkészülniük a versenyzőknek. A szakmai tesztek között munkavédelmi kérdések is szerepeltek. Fél tizenkettő körül lépett ki az első versenyző a „szorítóból”. — Nehéz volt? — Nem túlzottan -? feleli Szilágyi Attila, a budapesti 18. számú Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Intézet tanulója. — Némelyik kérdést meglehetősen árnyaltan fogalmazták meg, nehéz volt rájönni, miről van szó. — Érzése szerint melyik tárgyból a legerősebb ? — Talán szakrajzból. Tizedik helyezést értem el a faipari szakrajzversenyen, Körmenden. — Miért választotta ezt a szakmát? — Az általános iskola elvégzése után rövid ideig Du- naharasztiban dolgoztam az Érdért fatelepén. Faházakat készítettünk. Itt szerettem meg fával dolgozni. Ezenkívül nagyapám — aki afféle barkácsoló, fúró, faragó ember volt — ugyancsak hatott rám. Tovább tanulok. Legalább a technikusi szintet szeretném elérni. gusszakszervezet megyei titkára és Ádámné Fábri Éva megyei úttörőelnök válaszolt. A háromnapos továbbképzés ideje alatt nyílt lehetőség az eszmecserére, konzultációra, mégis nagyon sok kérdés hangzott el a fórumon. Ez is azt tükrözte, érdemes volt megrendezni a somogyi pedagógus párttitkárok továbbképzését, s azt mutatta az élénk érdeklődés, hogy az oktatásügy továbbfejlesztésében ők fontos szerepet vállalnak. A pártélet, a pártépítés témakörében elhangzott kérdésekre adott válaszok egyértelművé tették, hogy nem a statisztikai szemlélet, hanem az alkalmasság a legfőbb követelmény. Ahogy az iskolai adminisztrációt igyekeznek csökkenteni, így a pártmunkában a mozgalmi jelleget szükséges erősíteni. A legtöbb kérdés a közoktatással kapcsolatosan hangzott el. A válaszok az előttünk álló feladatokra irányították a figyelmet: a lemorzsolódás csökkentésére valamennyi iskolatípusban, az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztésére. Somogybán tovább javultak az oktatás tárgyi feltételei az elmúlt öt évben, ellenben a pedagógushiány fennmaradt, amivel még ezután is számolni kell. A helyi tanácsokra nagy felMagosi Lajos a székesfehérvári 323-as számú Vörösmarty Mihály szakmunkás- képzőből érkezett. — Első se leszek, de utolsó sem — közli határozottan. Mint mondta, magánkisiparosnál tanul, s ha megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt, tovább dolgozik a mesternél, amíg nem hívják be katonának. — Azután majd meglátjuk ... A siófoki fiú, Fehér Róbert nem látszott fáradtnak. Gyerekkora óta szeret fával dolgozni. Kezdetben hajókat épített. A megyei versenyen elért eredményéért Finnországba utazhat a nyáron. — Ouluba, Siófok testvér- városába megyünk. Nagy izgalommal készülök az útra, még sohasem jártam külföldön. Az írásbeli munka után a kellemes tavaszi időben autóbuszkirándulásra indultak a versenyzők. Megnézték Szántódpusztát, a zalai Zichy- múzeumot, s ellátogattak Tabra, Nagy Ferenc fafaragó művész galériájába. (Megérkezésük napján, hétfőn este egy videofilmei mutattak be számukra Nagy Ferencről.) Tegnap került sor a gyakorlati vetélkedőre a siófoki ipartelepen, A feladat egy úgynevezett osztott üveges ablak elkészítése volt. Régi házakon láthatni ilyet sokáig nem csinálták a mesterek, mert nem volt szükség rá —, az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének a házukra ilyen ablakokat. Két helyiségben dolgoztak a fiatalok, a harmadikban pedig — a siófoki intézet videoberendezése révén a szülők és a kísérő tanárok figyelhették a fiúk mozdulatait. Délután három órakor hirdettek eredményt. Az első hat helyezett: Lakatos István (Nyíregyháza), Szikszói László (Debrecen), Danieli János (Vác), Szabó Ernő (Hódmezővásárhely), Németh János (Baja), Aradi Áron (Baja). adat vár a pályakezdők letelepítésében. A pedagógusszakszervezet készített egy fölmérést, mely szerint a jelentkező óvónők huszonegy, a tanítók huszonöt, az általá-' nos iskolai tanárok harminc- három, a középiskolai tanárok tizenhét százalékának kínáltak valamilyen lakáslehetőséget az iskolafenntartók. Az oktatás folyamatos megújulása továbbra is próba elé állítja a pedagógusokat, nő az igényesebb munka iránti követelmény. A kiegyensúlyozott munkára mind több lehetőség lesz a tantestületekben. A fiatal pedagógusok mozgalmi tevékenységének erősítése a cél, különösen a középfokú oktatási intézményekben. A tanítóképzésben a tantervi követelményen túl igyekeznek megteremteni annak a feltételét, hogy a fiatal pedagógusok tevékenyebben működjenek közre az úttörőmozgalomban. A háromnapos továbbképzés után még néhány napig a kikapcsolódás, a pihenés az erőgyűjtésre ad lehetőséget a pedagógus párttitkároknak is, hogy újult erővel tevékenykedjenek a tantestületekben az oktató-nevelő munka további kibontakoztatásáért. H. B. — Szerencse vagy balszerencse, hogy reggel utolsóként az egyes rajtszámot húzta? — Még. nem tudom. Ügy érzem, eddig minden jól ment... Az „eddig” a tegnap délelőttöt jelentette Csurgón, a Farkas János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben és Szakközépiskoláiban, a mezőgazdasági gépszerelő szakmát tanulók országos tanulmányi versenyének második napján. Ekkor a tizenkilenc iskola huszonöt diákja már túl volt a „rázós” írásbelin, s megkezdhette az öt összetett feladatból álló gyakorlati vizsgát. A mosolyogó egyes számú versenyzőről akkor még nem tudtam, hogy nyugodtságát a hazai pályának köszönheti, hiszen a versenyzők nevét, iskoláját titok fedte a, pontozók és a‘ bírák előtt, így aztán faggatódzni sem illett. Arról beszélgettünk Tóth Tihamér- ral, az intézet igazgatójával, -hogy másodszor lehetnek házigazdái e szakma legjobbjait megmozgató versengésnek, pedig csak 1978- ban rendezték meg az elsőt Gyulán. Hogy miért esett a választás Csurgóra ? Erről Katona László, a zsűri elnöke nyilatkozott, aki a házigazdák szívélyességét és az átlagon felüli körülményeket dicsérte. Tény, hogy a csurgóiaknak kiváló lehetőségeik vannak jó szakemberek képzéséhez. Nem minden iskolának adatik meg, hogy a szocialista országokból származó legkorszerűbb erő- és munkagépekkel oktathasson. Pedig kívánatos lenne, hiszen mind nagyobb szükség van a jól felkészült mezőgazdasági gépszerelőkre. A termelőszövetkezetek és az ’ állami gazdaságok gépparkjának jelentős része elhasználódott. Hogy a régi traktorok újra szánthassanak, vérbeli szerelőkre van szükség. Tóth Tihamér büszke a tanítványaikra, az elmúlt öt éviben nem volt olyan verseny, 'ahol ne lett volna az első hat helyezett között csurgói diák. A hat között lenni pedig azt jelenti', hogy soron kiviül adják át a szakmunkás-bizonyítványt. Nagy veit hát a tét tegnap és tegnapelőtt. Gyorsaság, biztonság, pontosság — e három követelményt támasztották a pontozók a versenyzőkkel szemben, amikor azt figyelték, hogyan dolgoznak. Egy gyakorlott szakember talán még a. motor hangjából is felismeri, hogy hol a hiba. De mit csinál egy diák, ha azt kapta feladatul, hogy keresse meg: mi okozta az MTZ—80 motorjának hirtelen bekövetkezett teljesítménycsökkenését. Időn belül vagy időn. túl, de mindenki megtaláltál az ökokat, kijavította a porlasztó hibáját és a szelephézag elállí- tódását. Azt mondták a versenyzők, a legnehezebb az E—281 típusú szecskázó beállítása. Egy fiatalember azonban akadt, aki .tizenöt perc helyett tíz alatt végzett. Ö a kettes rajtszámot visejite. Bent jártunk már a délutánban, amikor a verseny- bizottság bezárkózott az irodájába, hogy hosszas számolás után eldöntse, kik lesznek tagjai a „hatosfogatnak”, melyik diákból lesz esté're szakmunkás. Az eredmény megszületett, ám a névsor még mindig titok maradt. Hiszen csak az ünnepélyes eredményhirdetésen bontották föl a lezárt borítékokat, s lett boldog egy-egy szám viselője. Erre az eseményre elíjött Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Gál Endre Csurgó tanácselnöke is. Az első hat helyezett: Spollár Péter (Csurgó), Deák Csaba (Sárospatak), Freidl Zoltán (Csurgó), Papp János (Kis- kunlaoháza), Katona Tibor (Püspökladány), Arany Ferenc (Pápa). Spollár Péter egyes számmal lett az első, Freidl Zoltán kettessel a harmadik. Mindkettőjüket Petrovics Győző és Kosa Károly szakoktató készítette fel. Péter zákányi, és a gyékényesi téeszbe készülődik, Zoltán miikei, ő a, falujukban dolgozik majd. A szakmunkás- bizonyítvány és a hivatalos díjak mellett mindegyiküknek jutott a különdíjakból is, amelyeket egyebek között a megyei és a csurgói KlSZdűzottság, a Medosz, illetve az intézet ajánlott föd. v Nagy Jenő Sz. A. Á tantestületi műhelymunka segítése