Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 84. szám
1986. április 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 BIZTATÓ NEGYEDÉV JÓ FELKÉSZÜLÉS kis kotrógépek, a földmunka- gépek és a szállító egységek előkészítése történt meg. A műszaki szemléken kívül természetesen már megkezdődött az építőmunka is. Kaposvár térségében tart a zó- násító vezeték építése. Bog- lárlellén tanácsi megbízatásból készül a csatornázási rendszer újabb szakasza, és az ottani Radnóti utcában ugyancsak megkezdtük egy csatornaszakasz építését. Igáiban 26 millió forintos munka készül el, a fürdő és a falu szennyvízelvezetését oldja meg. Ötvöskónyiban, Hencse-Hedrehelyen törpe vízmüvet építettünk. Megnyertük a tihany—fűzfői 580 millió forintos szennyvízkivezetési terv kivitelezését, ezen is dolgozunk már. A Balaton déli partján, Somogybán pedig reméljük, hogy elnyerjük a keresztúri szennyvízelvezetési munkát. — Milyen kiemelt közműépítést kezdtek meg az első negyedévben? — Négy fontosat említenék, bár ezek egy részét nem most kezdtük. Az első helyre a balatoni „A" fokozatú célcsoportos beruházás maradéktalan teljesítését soroljuk. Folytatni kívánjuk a kaposvári szennyvíztelep építését, ez a városi tanács pénzügyi lehetőségeitől függ. Két megyén kívüli munkánk a pécs—mohácsi vízmű második ütemének folytatása és Komló vízellátásának megoldása. — Önök részt vesznek as víztisztítási, vízkutatási kísérletekben is. Mit vállaltak ebből az első negyedévben? — Megkezdődött két új technikájú — mélylégbefúvá- sos — szennyvíztisztító telep próbaüzeme, Bolyban és Bonyhádon. Ez a jövő víz- tisztításának' egyik lehetősége, így Somogybán is tervezzük hasonló megépítését. Behozható lemaradás A Videoton tabi gyáregységében a a előző évi több mint egymilliárd forint termelési érték 13 százalékos növelését irányozták elő 1986-ra. Az ismert feladatok ‘ alapján a gazdasági egység árbevételi tervét pedig csaknem 750 millió forintban határozták meg. Hogy mindezt megvalósíthassák, a műszaki fejlesztésben kiemelt cél a tőkés importanyagok helyettesítése saját gyártmányokkal. Ezenkívül egy sor szervezési intézkedés is lesz. Az első három hónap eltelte után Antal Gábor megbízott termelési osztály- vezetőtől azt kérdeztük: hogyan teljesült az' időarányos terv ? — A helyzet kissé ellentmondásos. A vállalati és a gyári követelmények alapján dinamikus fejlődést terveztünk, de az első negyedév nem mindenben igazolja ezt. Készárutermelésünket a a gyár termelési főosztálya programokkal irányítja. Az első negyedévre 144 millió forintos gyártást ütemeztek. Ezt 92 százalékra teljesítettük. Az időarányos elmaradás oka elsősorban a beépülő tőkés alkatrészek — például! az integrált áramkörök — késői beérkezése volt. A gyáriban a VDT típusú displayból a tervezettnél 27 darabbal többet készítettek az első negyedévben, ám a VDN típusból, 156 helyett csak 133 készült el. A legnagyobb elmaradás az új gyártmánynál, a tv-kompu- térnél van. A készárutermelés mellett jelentős feladatuk volt a ta- biaknak, hogy a székesfehérvári számítógép-gyáregység rendszerösszeállító üzemének biztosítsák a félkész termékeket. Ez — az említett okok miatt — szintén csak részben sikerült. Anyaghiány miatt nem készült annyi szerelt kártya, alapegység, tápegység és kábel, mint amennyire szükség lett volna. A gyáriak úgy látják, hogy ha a továbbiakban ütemesebb lesz az anyagellátás, pontos és szorgalmas munkával behozható a lemaradás. Hegkétszerezik a Régen várt évkezdet köszöntött a Mechanikai Művek marcali gyáregységében dolgozókra. A gyár kapacitását az 1986-ra érvényes szerződések teljesen lekötik, nincs tehát más dolguk a marcaliaknak, mint az. hogy egész éviben ütemesen termeljenek. Az első negyedévről Ha- nyecz Imre főmérnök elmondta: — Alapvető gondok nélkül kezdtük az évet, s a 101 millió forintos első negyedévi munkát csaknem teljes egészében elvégeztük. A lemaradás kicsi, az első két hónapban a kisebb anyaghiány és az influenzajárvány miatt a vártnál kevesebb gyártmány készült el, de márciusban már gyorsabbak voltunk, mint terveztüK. Ebben a hónapban egyenesbe kerülünk, a második negyedév végére pedig azt várjuk, hogy túllépjük az időarányos tervet. — Milyen a gyártmányszerkezet és mennyi nyereséget várnak? — Űj . termékünk nincs, viszont a tavalyinál kétszer Az építőipari vállalatok fordított alaphelyzetben dolgoznak- más termelőüzemekkel szemben. Amíg egy villamos- sági gyárban a munkahely állandó és a termék kerül a piacra, addig az építőiparban a munkahelyek változnak és a termék — a megépített ház, közmű, intézet — marad egy helyben. Ez az alaphelyzet minden építőipari vállalat első negyedévét befolyásolja,_ez a Délviépnél sincs másképp. Orosz Ottót, a vállalat termelési osztályvezetőjét az első negyedévi mérlegről kérdeztük. 4 — Saját magunk ellen harcolnánk, ha az időjárást figyelmen kívül hagyva, hóban, esőben, fagyban próbálnánk erőltetni a munkát. Az év első két hónapjának speciális szerepe volt. Olyan évkezdő feltételeket kellett teremtenünk, amilyenek lehetővé teszik az idei 740 millió forintos saját és az 1,2 milliárdnyi bruttó termelési érték létrehozását. Tizennégy építésvezetőségünk kijelölte magának azokat a feladatoka ty amelyeket a_tava- szi munkakezdésig meg kellett oldania. Húsz vezérgépünk első és második műszaki szemléje, ezenkívül a Árubőség a húskombinátban A Kaposvári Húskombinát raktárai dugig vannak áruval. Erről tájékoztatott bennünket Batuczky József gazdasági igazgatóhelyettes, amikor az első negyedév mérlegéről kérdeztük. Mint mondta: minden kereskedői igényt ki tudtak elégíteni. A hangsúly a kereskedőin volt, mert .ez 'nem minden esetben egyezett meg a vásárlók kívánalmaival. Ezek szerint, ha mi, vásárlók a felkínált mennyiségnek és választéknak csaik töredékével találkozunk az üzletekben, az nem a kombinát hibája. — Értékesítési gondjaik vannak? — Hatékonyabb piackutató munkát kell végeznünk, mint a korábbi években. Szállítunk a társvállalatoknak és a fővárosba is, ahol egy most megnyíló húsáruházban “kaphatók lesznek a termékeink. — Tavaly jókorát léptek előre az iparági ranglistán. Ez mennyiben segítette az 1986-os kezdést? — Tíz hellyel kerültünk előbbre, s a mostani hatodik helyezés ösztönzi a vezetőket és a munkásokat. Az elmúlt hónapokra a szemléletváltozás a legjellemzőbb. A gazdaságosság még jobban előtérbe került. — A termelőket mivel ösztönzik a több és jobb minőségű alapanyag biztosítására? — A múlt év nyarán bevezetett felárak, a kedvezményes koca- és kankihelyezési akciók eredményeként nincsenek alapanyagbeszerzési gondjaink. Ebben jelentős szerep jut a társvállalatoknak és a szomszédos megyék gazdaságaival kötött szerződéseknek is. — A múlt év hasonló időszakához képest milyen változásokat hozott az idei évkezdés ? — Termelésünk a tavalyihoz hasonlóan alakult. Az első negyedévet időarányosan jól zártuk. Sertésből többet,'marhából — az igényekhez igazodva — kevesebbet vágtunk a tervezettnél'. Belföldre tízezer tonna árut szállítottunk, az ex- portkötelezettságünknek is eleget tettünk. Van néhány új termékünk, például a betyárszelet, a Kapos májas, a Surján felvágott. ízük. fűszerezettségük eltér az eddigiektől. Ezek olcsóbb termékek, a vásárlók hamarosan találkozhatnak velük az üzletekben. Évente visszatérő témánk: hogyan indult el az első negyedévben az ipari termelés? Évről évre elhangzik mind az országos fórumokon, mind a vállalatoknál, hogy az üzemek nehezen lendülnek bele a munkába, azután év végi hajrára kényszerülnek. A lemaradás már-már megszokott velejárója az első hónapoknak. Ez pedig nem hasznos dolog. Mind a belföldi gazdasági mozgást kárositja, mind az exportérdekek ellen dolgozik. Hogyan kezdődött tehát az év? Ezt kérdezték meg munkatársaink több somogyi vállalatnál. S megkockáztatjuk: talán 1986-ban mintha kissé nyugodtab- ban, jobban startoltunk volna, mint a korábbi években. Ebben az összeállításban is beszámolunk kisebb lemaradásokról, de korántsem akkorákról, mint amekkorákat tavaly, vagy még régebben tapasztaltunk. Bízzunk benne, ■ hogy nemcsak a véletlen hozta ezt igy, vagy a kiszemelt gyárak jobbak az átlagosnál, hanem valóban jobban készült megyénk ipara 1986-ra, mint az előző évekre. Ütemes, folyamatos termelés, amelyek során a különféle jeles dátumok szinte észrevehetetlenek. Ez az eszmény. Nem elérhetetlen, bár az is valószínű, hogy az effajta tökélyre még 'várnunk kell. De a hozzá vezető minden apró lépést is örömmel üdvözölhetjük. Három hónap mindig csöndes Több mázsás vastömböt „farigcsál" a karusszel-eszterga. Kezelője azt mondta: tizennégy műszak telik el, mire a vasdarab hasonlítani fog az atomerőművi alkatrészhez. A Csepel Egyedr Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyárában hetek, hónapok kellenek, míg elkészülhet egy-egy hidraulikus berendezés, egy csővonó pad vagy egy atomerőművi felszerelés Dr. Bor Lajos főmérnök szívesen megmutatott volna egy-egy új, monumentális gépet, de a negyedév végén elvitték a készárút a megrendelők. így jobb híján prospektusok segítségével próbálta illusztrálni, hogy mi is készült az év első három hónapjában. A kívülállónak aligha mond valamit az AVS—40, vagy az EV—TK tipusjelzés. így hát csak annyit jegyeztünk föl, hogy csőhegyező gépet és atomerőművi kiemelő berendezést szállítottak Csehszlovákiába. Szovjet megrendelésre legyártottak harminckilenc présgépet. Termelési értékük meghaladta a nyolcvanmillió forintot, ami meglehetősen szépen hangzik, de hozzá kell tennünk, hogy ez az éves termelési értéküknek csupán egyötöde. Lemaradásban lennének a nagynevű gyárban? A főmérnök szerint erről szó sincs. Az év első három hónapja náluk mindig gyengébbre tervezett időszak. — Az év végén kimerültek a készletek, újra fel kell tölteni a raktárakat. Az importból jövő alkatrészek késve érkeznek, de csúsznak a hazai gyártók is, így a második negyedév ugyancsak gyengébb, mint az utolsó kettő. A megrendelések is jobbára az év második felére szólnak. Sokan a beruházási nehézségek miatt az utolsó percekig várnak. Ennek ellenére itthon, a szocialista országokban, és újabban nyugaton is keresettek a Csepel kaposvári gépei. Betudható ez az’állandó műszaki fejlesztésnek, amelyben az egész szakembergárda részt vesz. Az újítás elengedhetetlen feltétele annak, hogy a piacon maradhassanak, hiszen egyre nagyobb a verseny. Csupán néhány érdekesség az idei újdonságok közül: egy Tolna megyei termelőszövetkezetben már próbálják egy présüket, amelynek a vezérlésén változtattak, hogy elfogadható áron kínálhassák. Foglalkoznak iparirobot-kí- sérletekkel, s szeretnének felkészülni a gázcementálásra: egy speciális eljárásra, mely- lyel az alkatrészek felületét tehetik ellenállóbbá a kopással szemben. exportot több tőkés exportmunkánk van. A nyereséget növelnünk kell. Ez csak úgy lehetséges, ha takarékosabban, hatékonyabban dolgozunk, mint régebben. Növekedett a gyáregység önállósága. A technológia és a termelésprogramozás mái* régebben ide került a budapesti központból, mostantól a bérgazdálkodás is a mi dolgunk. Üj ösztönzőrendszer készül, a pénz jelentős részéi a minőségi premizálásra fordítjuk. A vezetők és a munkások fizetése az új rend szerint sokkal inkább függ a minőségtől és a takarékos termeléstől, mint korábban. Az idén fölszerelkeztünk számítógépekkel, és a termelés programozása, valamint több tevékenység megtervezése ezek segítségével történik. Azon igyekszünk, hogy ne amatőr módon használjuk a számítógépet, tehát nem egyszerűen azt csináltuk, hogy az eddig kézzel kör- mölt adatokat átmásoltuk a gépre, hanem új szakembereink valóban gondolkodásra serkentik az értékes eszközöket. — Hol vannak még tartalékaik, hogyan csökkenthetik az önköltséget? — Igen aprólékos program készült, minden fillért megnéztünk. Egészen egyszerű és kicsi hasznot hozó módszer például, hogy kimosatjuk a Patyolattal a drága munkavédelmi kesztyűket, amelyeket ■ eddig eldobtunk. Egy kesztyű több mint száz forintba kerül. Ha csak egyszer is kimossák és újra használni tudjuk, akkor már nyerünk legalább száz forintot. A milliók mellett persze ez kevésnek tetszik, de mi úgy tartjuk: sók fillérből egyszer csak sok forint is lehet. Ennél komolyabb eredményt hoz a cél- géptervező és .gyártó gazdasági munkaközösségünk. A piaci versenyhez az szükséges, hogy korszerűsítsük a gyártást. Néhány új gépet be kell szereznünk. De hamar kider.üLt, hogy kevés a pénzünk. Azután a létrehozott munkaközösség például egy összefúró-gépet negyed- annyiért megcsinált, mint a legolcsóbb — külső cégtől kapott — árajánlatban szereplő összeg. Tehát csupán egy kis gondolkodás, egy kis szervező munka kellett, és olcsón jutunk olyan géíphez, amelyik a termelést is gazdaságosabbá, nyereségesebbé teszi.
