Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 84. szám

1986. április 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 BIZTATÓ NEGYEDÉV JÓ FELKÉSZÜLÉS kis kotrógépek, a földmunka- gépek és a szállító egységek előkészítése történt meg. A műszaki szemléken kívül természetesen már megkez­dődött az építőmunka is. Ka­posvár térségében tart a zó- násító vezeték építése. Bog- lárlellén tanácsi megbízatás­ból készül a csatornázási rendszer újabb szakasza, és az ottani Radnóti utcában ugyancsak megkezdtük egy csatornaszakasz építését. Igáiban 26 millió forintos munka készül el, a fürdő és a falu szennyvízelvezetését oldja meg. Ötvöskónyiban, Hencse-Hedrehelyen törpe vízmüvet építettünk. Meg­nyertük a tihany—fűzfői 580 millió forintos szennyvízki­vezetési terv kivitelezését, ezen is dolgozunk már. A Ba­laton déli partján, Somogy­bán pedig reméljük, hogy el­nyerjük a keresztúri szenny­vízelvezetési munkát. — Milyen kiemelt közmű­építést kezdtek meg az első negyedévben? — Négy fontosat említenék, bár ezek egy részét nem most kezdtük. Az első hely­re a balatoni „A" fokozatú célcsoportos beruházás ma­radéktalan teljesítését sorol­juk. Folytatni kívánjuk a ka­posvári szennyvíztelep építé­sét, ez a városi tanács pénz­ügyi lehetőségeitől függ. Két megyén kívüli munkánk a pécs—mohácsi vízmű máso­dik ütemének folytatása és Komló vízellátásának megol­dása. — Önök részt vesznek as víztisztítási, vízkutatási kí­sérletekben is. Mit vállaltak ebből az első negyedévben? — Megkezdődött két új technikájú — mélylégbefúvá- sos — szennyvíztisztító telep próbaüzeme, Bolyban és Bonyhádon. Ez a jövő víz- tisztításának' egyik lehetősé­ge, így Somogybán is tervez­zük hasonló megépítését. Behozható lemaradás A Videoton tabi gyáregy­ségében a a előző évi több mint egymilliárd forint ter­melési érték 13 százalékos növelését irányozták elő 1986-ra. Az ismert felada­tok ‘ alapján a gazdasági egység árbevételi tervét pe­dig csaknem 750 millió fo­rintban határozták meg. Hogy mindezt megvalósít­hassák, a műszaki fejlesz­tésben kiemelt cél a tőkés importanyagok helyettesíté­se saját gyártmányokkal. Ezenkívül egy sor szervezé­si intézkedés is lesz. Az első három hónap el­telte után Antal Gábor megbízott termelési osztály- vezetőtől azt kérdeztük: hogyan teljesült az' időará­nyos terv ? — A helyzet kissé ellent­mondásos. A vállalati és a gyári követelmények alap­ján dinamikus fejlődést ter­veztünk, de az első negyed­év nem mindenben igazolja ezt. Készárutermelésünket a a gyár termelési főosztálya programokkal irányítja. Az első negyedévre 144 millió forintos gyártást ütemeztek. Ezt 92 százalékra teljesítet­tük. Az időarányos elmara­dás oka elsősorban a be­épülő tőkés alkatrészek — például! az integrált áram­körök — késői beérkezése volt. A gyáriban a VDT típusú displayból a tervezettnél 27 darabbal többet készítettek az első negyedévben, ám a VDN típusból, 156 helyett csak 133 készült el. A leg­nagyobb elmaradás az új gyártmánynál, a tv-kompu- térnél van. A készárutermelés mellett jelentős feladatuk volt a ta- biaknak, hogy a székesfe­hérvári számítógép-gyáregy­ség rendszerösszeállító üze­mének biztosítsák a félkész termékeket. Ez — az emlí­tett okok miatt — szintén csak részben sikerült. Anyag­hiány miatt nem készült annyi szerelt kártya, alap­egység, tápegység és kábel, mint amennyire szükség lett volna. A gyáriak úgy látják, hogy ha a továbbiakban ütemesebb lesz az anyagel­látás, pontos és szorgalmas munkával behozható a le­maradás. Hegkétszerezik a Régen várt évkezdet kö­szöntött a Mechanikai Mű­vek marcali gyáregységében dolgozókra. A gyár kapaci­tását az 1986-ra érvényes szerződések teljesen lekötik, nincs tehát más dolguk a marcaliaknak, mint az. hogy egész éviben ütemesen ter­meljenek. Az első negyedévről Ha- nyecz Imre főmérnök el­mondta: — Alapvető gondok nél­kül kezdtük az évet, s a 101 millió forintos első ne­gyedévi munkát csaknem teljes egészében elvégeztük. A lemaradás kicsi, az első két hónapban a kisebb anyaghiány és az influenza­járvány miatt a vártnál ke­vesebb gyártmány készült el, de márciusban már gyorsabbak voltunk, mint terveztüK. Ebben a hónap­ban egyenesbe kerülünk, a második negyedév végére pedig azt várjuk, hogy túl­lépjük az időarányos ter­vet. — Milyen a gyártmány­szerkezet és mennyi nyere­séget várnak? — Űj . termékünk nincs, viszont a tavalyinál kétszer Az építőipari vállalatok for­dított alaphelyzetben dolgoz­nak- más termelőüzemekkel szemben. Amíg egy villamos- sági gyárban a munkahely állandó és a termék kerül a piacra, addig az építőiparban a munkahelyek változnak és a termék — a megépített ház, közmű, intézet — marad egy helyben. Ez az alaphelyzet minden építőipari vállalat el­ső negyedévét befolyásolja,_ez a Délviépnél sincs másképp. Orosz Ottót, a vállalat ter­melési osztályvezetőjét az el­ső negyedévi mérlegről kér­deztük. 4 — Saját magunk ellen har­colnánk, ha az időjárást fi­gyelmen kívül hagyva, hó­ban, esőben, fagyban próbál­nánk erőltetni a munkát. Az év első két hónapjának spe­ciális szerepe volt. Olyan év­kezdő feltételeket kellett te­remtenünk, amilyenek lehe­tővé teszik az idei 740 mil­lió forintos saját és az 1,2 milliárdnyi bruttó termelési érték létrehozását. Tizen­négy építésvezetőségünk ki­jelölte magának azokat a fel­adatoka ty amelyeket a_tava- szi munkakezdésig meg kel­lett oldania. Húsz vezérgé­pünk első és második mű­szaki szemléje, ezenkívül a Árubőség a húskombinátban A Kaposvári Húskombinát raktárai dugig vannak áru­val. Erről tájékoztatott ben­nünket Batuczky József gaz­dasági igazgatóhelyettes, amikor az első negyedév mérlegéről kérdeztük. Mint mondta: minden kereskedői igényt ki tudtak elégíteni. A hangsúly a kereskedőin volt, mert .ez 'nem minden eset­ben egyezett meg a vásárlók kívánalmaival. Ezek szerint, ha mi, vásárlók a felkínált mennyiségnek és választék­nak csaik töredékével talál­kozunk az üzletekben, az nem a kombinát hibája. — Értékesítési gondjaik vannak? — Hatékonyabb piackuta­tó munkát kell végeznünk, mint a korábbi években. Szállítunk a társvállalatok­nak és a fővárosba is, ahol egy most megnyíló húsáru­házban “kaphatók lesznek a termékeink. — Tavaly jókorát léptek előre az iparági ranglistán. Ez mennyiben segítette az 1986-os kezdést? — Tíz hellyel kerültünk előbbre, s a mostani hato­dik helyezés ösztönzi a ve­zetőket és a munkásokat. Az elmúlt hónapokra a szemlé­letváltozás a legjellemzőbb. A gazdaságosság még job­ban előtérbe került. — A termelőket mivel ösztönzik a több és jobb minőségű alapanyag biztosí­tására? — A múlt év nyarán be­vezetett felárak, a kedvez­ményes koca- és kankihe­lyezési akciók eredménye­ként nincsenek alapanyag­beszerzési gondjaink. Eb­ben jelentős szerep jut a társvállalatoknak és a szom­szédos megyék gazdaságai­val kötött szerződéseknek is. — A múlt év hasonló időszakához képest milyen változásokat hozott az idei évkezdés ? — Termelésünk a tavalyi­hoz hasonlóan alakult. Az első negyedévet időarányo­san jól zártuk. Sertésből többet,'marhából — az igé­nyekhez igazodva — keve­sebbet vágtunk a tervezett­nél'. Belföldre tízezer tonna árut szállítottunk, az ex- portkötelezettságünknek is eleget tettünk. Van néhány új termékünk, például a betyárszelet, a Kapos má­jas, a Surján felvágott. ízük. fűszerezettségük eltér az ed­digiektől. Ezek olcsóbb ter­mékek, a vásárlók hamaro­san találkozhatnak velük az üzletekben. Évente visszatérő té­mánk: hogyan indult el az első negyedévben az ipa­ri termelés? Évről évre el­hangzik mind az országos fórumokon, mind a válla­latoknál, hogy az üzemek nehezen lendülnek bele a munkába, azután év végi hajrára kényszerülnek. A lemaradás már-már meg­szokott velejárója az első hónapoknak. Ez pedig nem hasznos dolog. Mind a belföldi gazdasági moz­gást kárositja, mind az ex­portérdekek ellen dolgozik. Hogyan kezdődött tehát az év? Ezt kérdezték meg munkatársaink több somo­gyi vállalatnál. S megkoc­káztatjuk: talán 1986-ban mintha kissé nyugodtab- ban, jobban startoltunk volna, mint a korábbi években. Ebben az össze­állításban is beszámolunk kisebb lemaradásokról, de korántsem akkorákról, mint amekkorákat tavaly, vagy még régebben tapasztal­tunk. Bízzunk benne, ■ hogy nemcsak a véletlen hozta ezt igy, vagy a kiszemelt gyárak jobbak az átlagos­nál, hanem valóban job­ban készült megyénk ipa­ra 1986-ra, mint az előző évekre. Ütemes, folyamatos termelés, amelyek során a különféle jeles dátumok szinte észrevehetetlenek. Ez az eszmény. Nem elérhe­tetlen, bár az is valószí­nű, hogy az effajta tökély­re még 'várnunk kell. De a hozzá vezető minden apró lépést is örömmel üdvözölhetjük. Három hónap mindig csöndes Több mázsás vastömböt „farigcsál" a karusszel-esz­terga. Kezelője azt mondta: tizennégy műszak telik el, mire a vasdarab hasonlítani fog az atomerőművi alkat­részhez. A Csepel Egyedr Gépgyár Kaposvári Nehéz­gépgyárában hetek, hónapok kellenek, míg elkészülhet egy-egy hidraulikus berende­zés, egy csővonó pad vagy egy atomerőművi felszerelés Dr. Bor Lajos főmérnök szí­vesen megmutatott volna egy-egy új, monumentális gé­pet, de a negyedév végén el­vitték a készárút a megren­delők. így jobb híján pros­pektusok segítségével próbál­ta illusztrálni, hogy mi is ké­szült az év első három hó­napjában. A kívülállónak aligha mond valamit az AVS—40, vagy az EV—TK tipusjelzés. így hát csak annyit jegyez­tünk föl, hogy csőhegyező gé­pet és atomerőművi kieme­lő berendezést szállítottak Csehszlovákiába. Szovjet megrendelésre legyártottak harminckilenc présgépet. Termelési értékük meghalad­ta a nyolcvanmillió forintot, ami meglehetősen szépen hangzik, de hozzá kell ten­nünk, hogy ez az éves ter­melési értéküknek csupán egyötöde. Lemaradásban len­nének a nagynevű gyárban? A főmérnök szerint erről szó sincs. Az év első három hó­napja náluk mindig gyen­gébbre tervezett időszak. — Az év végén kimerültek a készletek, újra fel kell töl­teni a raktárakat. Az im­portból jövő alkatrészek kés­ve érkeznek, de csúsznak a hazai gyártók is, így a má­sodik negyedév ugyancsak gyengébb, mint az utolsó kettő. A megrendelések is jobbára az év második felé­re szólnak. Sokan a beruhá­zási nehézségek miatt az utolsó percekig várnak. En­nek ellenére itthon, a szocia­lista országokban, és újab­ban nyugaton is keresettek a Csepel kaposvári gépei. Betudható ez az’állandó mű­szaki fejlesztésnek, amelyben az egész szakembergárda részt vesz. Az újítás elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy a piacon maradhassa­nak, hiszen egyre nagyobb a verseny. Csupán néhány érdekesség az idei újdonságok közül: egy Tolna megyei termelőszövet­kezetben már próbálják egy présüket, amelynek a vezér­lésén változtattak, hogy elfo­gadható áron kínálhassák. Foglalkoznak iparirobot-kí- sérletekkel, s szeretnének fel­készülni a gázcementálásra: egy speciális eljárásra, mely- lyel az alkatrészek felületét tehetik ellenállóbbá a kopás­sal szemben. exportot több tőkés exportmunkánk van. A nyereséget növel­nünk kell. Ez csak úgy le­hetséges, ha takarékosab­ban, hatékonyabban dolgo­zunk, mint régebben. Növe­kedett a gyáregység önálló­sága. A technológia és a termelésprogramozás mái* régebben ide került a bu­dapesti központból, mostan­tól a bérgazdálkodás is a mi dolgunk. Üj ösztönző­rendszer készül, a pénz je­lentős részéi a minőségi premizálásra fordítjuk. A vezetők és a munkások fize­tése az új rend szerint sok­kal inkább függ a minőség­től és a takarékos termelés­től, mint korábban. Az idén fölszerelkeztünk számítógé­pekkel, és a termelés prog­ramozása, valamint több te­vékenység megtervezése ezek segítségével történik. Azon igyekszünk, hogy ne amatőr módon használjuk a számítógépet, tehát nem egyszerűen azt csináltuk, hogy az eddig kézzel kör- mölt adatokat átmásoltuk a gépre, hanem új szakembe­reink valóban gondolkodás­ra serkentik az értékes esz­közöket. — Hol vannak még tarta­lékaik, hogyan csökkenthe­tik az önköltséget? — Igen aprólékos program készült, minden fillért meg­néztünk. Egészen egyszerű és kicsi hasznot hozó mód­szer például, hogy kimosat­juk a Patyolattal a drága munkavédelmi kesztyűket, amelyeket ■ eddig eldobtunk. Egy kesztyű több mint száz forintba kerül. Ha csak egy­szer is kimossák és újra használni tudjuk, akkor már nyerünk legalább száz fo­rintot. A milliók mellett persze ez kevésnek tetszik, de mi úgy tartjuk: sók fil­lérből egyszer csak sok fo­rint is lehet. Ennél komo­lyabb eredményt hoz a cél- géptervező és .gyártó gazda­sági munkaközösségünk. A piaci versenyhez az szüksé­ges, hogy korszerűsítsük a gyártást. Néhány új gépet be kell szereznünk. De ha­mar kider.üLt, hogy kevés a pénzünk. Azután a létreho­zott munkaközösség például egy összefúró-gépet negyed- annyiért megcsinált, mint a legolcsóbb — külső cégtől kapott — árajánlatban sze­replő összeg. Tehát csupán egy kis gondolkodás, egy kis szervező munka kellett, és olcsón jutunk olyan géíphez, amelyik a termelést is gaz­daságosabbá, nyereségesebbé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents