Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 82. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 8., kedd Az amerikai külügyminiszter Manilában A Mir űrhajósainak sajtóértekezlete Izraeli Weinberger segélyeket ígért Tüntetők fogadják Manilában Caspar Weinberger amerikai hadügyminisztert, aki tárgyalni ment Aquino asszonnyal, a (Telefotó: — AP—MTI—KS) Békés ház az űrben Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov kevés szabadidejében olvas, elsősorban orosz költők és klasszikus írók müveit, az odalátogató újságírót friss zöldhagymából készült salátával fogadnák, hiányzik nekik társuk és barátjuk Oleg Atykov, de bíznak az újabb találkozásban, a szovjet űrutazásokat biztonságosnak tartják, a Mir űrállomás kényelmes, békés otthon, amely kiváló alapot biztosít a jövőbeni űrkutatásokhoz, így minden bizonnyal nemzetközi legénység is többször fel fogja keresni. Fű l op-szigetek elnökével A Füiöp-szigeteknek folyósítandó gazdasági és katonai segélyek jelentős növelésiét helyezte kilátásba Manilában Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. A Pentagon vezetője hétfőn folytatott megbeszéléseket a délkelet-ázsiai ország főivárosában, első tárgyalópartnere a Malacanang elnöki palotában Corazón Aquino elnökaszony volt. Weinberger az amerikai kormány első magas rangú képviselője, aki Ferdinand Marcos bukása és Corazón Aquino hatalomra kerülése óta látogatást tesz a Fül'öp- szigeteken. Manilái tárgyalásai világossá tették: Washington mindent elkövet annak érdekében, hogy megőrizze a Marcos-rend- szer unalma idején élvezett politikai, gazdasági és katonai befolyását és meghosszabbítsa a Fülöp-szige- tek területén található amerikai támaszpontok fenntartási szerződésének hatályát. Az Aquino asszonnyal folytatott tárgyalások során — mint Tokióban ismertté vált- — Weinberger azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha Washington a Fü- löp-szigetekkel való gazda-- sági együttműködésre — s Manila gazdasági megsegé- lyezésére — helyezné a fő hangsúlyt. Közvetve azonban több ízben is utalt arra, hogy a Reagan-kormány a katonai együttműködést legalább annyira fontosnak tartja. A Pentagon vezetője többször kijelentette azt is, hogy országa kész növelni a katonai segélyeket, Washington hozzá kíván járulni a fülöp-szigeteki hadsereg korszerűsítéséhez. A tárgyalásokról beszámoló fülöp-szigeteki elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy „politikai, gazdasági és biztonsági kérdésekről hasznos véleménycserét folytattak, s több témában egyetértettek”. Azt állította, hogy a támaszpontok kérdése Aquino asszony és Weinberger találkozója során alig került szóba. Mindezt Kizim parancsnoktól és Szolo/jov fedélzeti mérnöktől tudhatta meg hétfőn a Moszkva környéki Ka- linyingrádban található űrrepülésirányítási központban hatvannégy szovjet és külföldi újságíró. A kérdezők televízión láthatták1 a Mir űrállomás kamerái előtt helyet foglaló űrhajósokat, s hallhatták válaszaikat. Leonyid Kizim hangsúlyozta, hogy nem véletlenül kapta az új űrállomás a Mir (Béke) nevet. Ez kifejezi a Szovjetunió állandó törekvését a békére. Az űrállomás békés ház az űrben, amely a népgazdaságot és a tudományt szolgálja — mondta Kizim parancsnok. Kérdésre váluszöTva határozottan leszögezte: a kutatási programban nem szerepelnek katonai célú kísérletek. Azok a hivatalos amerikai állítások, amelyek szerint a program nyolcvan százalékban katonai célokat szolgál, a közvélemény félrevezetését célozzák, a világűrbeli fegyverkezéshez próbálnak ürügyet teremteni. Ezt erősítette meg a Time tudósítójának kérdésére válaszolva Vlagyimir Kotyelnyi- kov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia al- elnöke, az Interkozmosz tanács elnöke is: nem végeznek;, s nem is terveznek katonai célú kísérleteket, kutatásokat a Mir űrállomáson. „Nehéz persze pontosan megmondani, mi történik a jövőben, ha megkezdődik az űrfegyverkezési hajsza” — fűzte hozzá. A Mir kutatási lehetőségeit elsősorban az határozza meg, hogy milyen kutatómodulokat kapcsolnak hozzá. A földön már több ilyen speciális űrlaboratórium elkészült, köztük a meteorológiai, az asztrofizikai, a műszaki és a biológiai. A nemzetközi űrkutatási együttműködésnek nagy lenne a gyakorlati jelentősége. A jövőben űrhajósként is sok tudós utazhatna az űrállomásokra, együttes tapasztalataik még hatékonyabbá tehetnék az együttműködést. Bármely ország űrhajósai számára érdekes és hasznos lenne, ha az új űrállomáson dolgozhatnának — mondta Szolovjov. Kizim hozzáfűzte, hogy' az űrállomás dokkolónyílásai olyanok, hogy egyelőre csak szovjet gyártmányú űreszközök kapcsolódhatnak hozzájuk. Ez a műszaki akadály azonban elhárítható, amint azt a Szojuz—Apolló program is bizonyította. Csak akaratra van szükség ahhoz, hogy a békés célú nemzetközi űrkutatási együttműködés kiteljesedjék. Legutóbb a Vega program mutatta meg, milyen eredményes lehet a nemzetközi tudóscsoportok munkája. Biztonsági kérdésekről1 szólva a szovjet űrhajósok emlékeztettek arra. hogy indításkor, külön, a start bármely pillanatában és az indítás után is leválasztható kabinban foglalnak helyet. Dokkoláskor kötelező a szkafander viselése és ilyenkor az űrhajó egy védett részébe vonulnak. Az űrhajósokat is aggasztják a világpolitikai események. Sokat beszélgettek az újabb nukleáris robbantásokat előirányzó amerikai tervekről, a robbantások betiltásának esélyeiről. Mint mondották, az űrhajó, az űrállomás az űrhajósok számára ugyanolyan otthon, mint földi lakásuk. Egyszerűen vad gondolatnak nevezték azt a lehetőséget, hogy valaki lézersugárral vagy bármi más eszközzel megsemmisítheti otthonukat. Szóltak arról, hogy a Mir könnyen irányítható kézzel is, a Földről is, kényelmes, a „Lucs” (Sugár) átjátszó műhold pedig tartós rádió- és televíziós kapcsolatot biztosít a Földdel. Ezt kihasználva bemutatták sporteszközeiket, konyhájukat, szóltak a fedélzeti számítóközpontról, a lakókabinok, a szauna, a fürdő kényelméről. Régi barátjuknak tartják a Szaljutot, várják az újabb találkozást — mondották. és mél/tatták a régi űrállomásnak a szovjet űrkutatásban és az Interkoz- mosz-programban tett szolgálatait. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök hétfőn hivatalos baráti látogatásra- Finnországba érkezett a Baltitengeren közlekedő menet- rendszerű komphajó fedélzetén — mivel a helsinki repülőtéren a 20 százalékos béremelést követelő közalkalmazottak sztrájkja miatt szünetel a forgalom. Carlsson, akinek ez a.z légitámadás Szidon közelében Izraeli repülőgépek hétfőn egymást követő három hullámban támadták a libanoni Szidon kikötőváros közelében lévő két palesztin menekülttábort és környékét. A támadásról libanoni katonai források számoltak be. Az áldozatokról egyelőre nincs jelentés. Szemtanúk beszámolója, és a libanoni rádió jelentése szerint négy F—16-os két F—5 típusú izraeli repülőgép a kora délelőtti órákban rakétákkal lőtte a Mijeh Mijah és Ain Hilva táborokat. Tíz perc elteltével a repülőgépek visszatértek, és újabb támadást intéztek a korábbi célpontok ellen. Szemtanúk állítása szerint a repülőgépek a heves légvédelmi tűz ellenére harmadszor is támadták a menekülttáborok környékét, amit állítólag palesztin fegyveresek használnak támaszpontul. Ebben- az évben ez volt a harmadik alkalom, hogy izraeli repülőgépek palesztin menekülttáborokat támadtak — legutóbb március 27-én; akkor 10 halálos, áldozata' volt a támadásnak. A hétfői, három hullámban végrehajtott támadást később izraeli részről is megerősítették. első külföldi útja azóta, hogy az egy hónapja gyilkos merénylet áldozatául esett Olof Palme utódjaként a svéd kormány élére állt, kifejezte meggyőződését, hogy finn partnereivel folytatandó megbeszélései hasznosak lesznek, különös tekintettel a jövő hétfőn kezdődő moszkvai útjára. CARLSSON FINNORSZÁGBAN Hétfő esti kommentárunk A Visztula és a Rajna Marian Orzechowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere a Német Szövetségi Köztársaságban tárgyal. A háromnapos hivatalos látogatásról szóló jelentéssel méltán foglalkozik vetető helyen — a két közvetlenül érdekelt országon túl is — a nemzetközi közvélemény. „A külügyminiszter — mondatta az utazás előestéjén Jerzy Urban, a lengyel kormány hivatalos szóvivője — azt vitatja meg NSZK- beli partnereivel, hogyan lehetne a pangás ,hosszú időszaka után haladást elérnünk kétoldalú kapcsolatainkban ...” A fogalmazás pontos. Európa két nagy és fontos országának kapcsolataira hosszú időn keresztül valóban egyfajta pangás, sőt sokáig afféle „mélyhűtött állapot" volt a jellemző. Ez az időszak csaknem hat esztendőn át tartott. Az akkori bonni vezetés, más nyugati országokkal együtt, a Lengyelországban bevezetett szükségállapot nyomán fagyasztotta be kapcsolatait Varsóval. Pedig ez a történelmi mércével mérve is fontos — és gyakran a kelet—nyugati viszony szeizmográfjaként is értékelhető — kapcsolat a válság előtt örvendetesen felfelé ívelt. Az 1970.' december 7-én megkötött, emlékezetes lengyel—nyugatnémet szerződés — ma már tudjuk — kétőldali jelentőségén túlnőve komolyan hozzájárult az enyhülési folyamat kiteljesedéséhez, és Helsinkiben történt „megkoronázásához”. E megállapításnak természetesen a fordítottja is igaznak bizonyult: a Bonn és Varsó közötti viszonyt lehűlése igencsak rosszul hatott az egyetemes enyhülés kilátásaira is. 1984 őszén egy pillanatra felcsillant a javulás reménye; úgy tűnt, hogy Genscher bonni külügyminiszter Varsóba látogat. Az utazást azonban az utolsó pillanatban látványosan lemondták, és arra — meglehetősen visz- szafogott, mondhatnánk takaréklángra” tett formában — csak 1985-ben került sor. A jég azonban lassan megtört. Hat év szünet után tavaly felújította munkáját a lengyel—nyugatnémet gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbi- zolttság. Ezt Szalajda lengyel miniszterelnök-helyettes bonni látogatása követte — és az ennek nyomán született megállapodás, amely szerint az NSZK ismét hitelt nyújt a Lengyel Népköztársaságnak. A mélypontból felfelé vezető ilyen lépcsőfokokon át jutott el a két ország kapcsolata a mostani, érthető érdeklődéssel várt külügyminiszteri látogatásig. Ennek során a Visztula partjáról érkezett vendég az' előzetes hírek szerint a Rajna partján nemcsak közvetlen vendéglátójával, hanem a bonni állam- és kormányfővel is tárgyal majd, és a megbeszélések témaköre a kétoldalú kérdéséken túl nemzetközi szférákat is érint majd. Genf után és — remélhetőleg — újabb fejlemények előtt semmilyen szempontból sem közömbös, ami Bonn és Varsó között törtéKépek az NDK A hónap második felében tartja XI. kongresszusát a Német Szocialista Egységpárt. E kiemelkedő esemény kapcsán ezzel a képösszeállítással kívánunk betekin- * tést nyújtani a baráti NDK életébe. Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az idén a Rossen dóriban működő nukleáris kutató intézet. A képen: az in tézet szakemberei által felfedezett új szívizombántalmak ke zelésére szolgáló, radioaktív gyógyászati anyagot sterilizál ják és csomagolják Karl-Marx-Stadl-ban működik a NARVA nevű elektromosizzó gyár, a képen a gyártási folyamat egy pillanata Hajójavító üzem működik Stralsundban, ahol külföldi megrendeléseket is teljesítenek Európa egyik rangos kereskedelmi seregszemléjének számít a tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásár. A képen: az idei márciusi kiállítás egyik darabját készítik elő
