Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 81. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 7., hétfő Reagan rádióbeszéde A kongresszust sürgette A spanyol külügyminiszter Berlinben Reagan amerikai elnök szokásos szombati rádióbeszédében sürgette a kongresszust, hogy vegye figyelembe az amerikai hadügyminisztérium működésének vizsgálatára létrehozott bizottság javaslatait. Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak Széles körű nyomozás Nyugat-Berlinben szüksége van védelmi rendszerének jelentős felülvizsgálatára, amely egyébként a legnagyobb változtatásokat hozná az 1950-es évek vége óta, amikor is Eisenhower elnök átszervezte a hadügyminisztériumot. Az amerikai elnök már a múlt héten elrendelte a Folyik a vizsgádat a nyugat-berlini La Belle diszkóban, ahol szombaton pokolgép robbant A nyugat-berlini rendőrség a rendkívül széles körű nyomozás és az egész városra kiterjedő szigorú ellenőrzések ellenére sem akadt még a szombat hajnali robbantás elkövetőinek nyomára. A főleg amerikai katonák által látogatott zsúfolt diszkóban végrehajtott merényletnek két halálos áldozata és — a legfrissebb jelentések szerint — kétszáz sérültje van. Bár számos hírhedt és ismeretlen szélsőséges csoport telefonüzenetben magára vállalta a terrorakció elkövetését, a nyomozás eddig semmilyen eredményt nem hozott a tettesek kilétét illetően. A lakosságtól majdnem száz bejelentés érkezett az üggyel kapcsolatban, ezeket még vizsgálják. Vasárnap esti kommentárunk A sokadik menet Immár sokad jár a rugaszkodnak neki a Contadora- csoport tagjai a közép-amerikai válság békés rendezésének. A tárgyalások, több holtpontja után, újra élénkülni látszanak. Alighogy befejeződött a latin-amerikai parlament tizenhat tagja — köztük a tavaly felvett Kuba és Nicaragua — küldöttségeinek guatemalai tanácskozása, már össze is ült Panamavárosban a Con- tadora- és a limai-csoport, valamint a térségben lévő öt érintett ország külügyminiszteri értekezlete. Az összesen tizenhárom vezető politikus úgy látszik nem babonás: minden kedvezőtlen előjel ellenére átfogó megbeszéléseket folytattak a közvetítő államok által kidolgozott béketervről. Ennek első változatát egyedül Nicaragua fogadta el, s a számára hátrányos módosítások után is kész keresni a kivezető utat. Guatemala, Honduras, Salvador és Costa-Rica azonban — ha különböző mértékben is — engedett az amerikai nyomásnak és megakadályozta az áttörést. Washingtonban egy héten belül várható a szenátus új, immár végleges döntése a kontráknak nyújtandó százmillió dolláros segélyről, s a latin-amerikai országok tanácskozás-sorozata nem titkoltan a Capitolium honatyáira is hatni kíván. A maga részéről ugyanezt igyekszik elérni a Fehér Ház, amikor a Pentagon és a Cl A közreműködésével mindenáron bizonyítani szeretné a sandinisták „támadását” Honduras ellen. Az eddig napvilágot látott tények azonban inkáb amellett szólnak, hogy nagyonis átlátszó „konspiráció" keretében az amerikaiak beszélték rá a hondurasi hatóságokat a „segítség-kérésre”. Az amerikai sajtó „nagymenői”, köztük a nálunk is jól ismert Art Buchwald, kíméletlenül a világ tudomására hozzák véleményüket: Reagan személyes meggyőződéséből kiindulva, egész presztízsét latba vetve — és némiképp kockáztatva is — igyekszik beavatkozni egy szuverén ország belügyeibe, nevetséges állításokra ragadtatja magát az Egyesült Államokat fenyegető állítólagos „vörös veszély” miatt, s milliárdokba kerülő konfliktus felé sodorja Amerikát. Mert az máris világos, hogy a százmilliós segély csak az első lépés lenne a konfliktus „vietnamizálásához” vezető úton. Ez a sajátosan amerikai szóhasználat teljesen egyértelműen a válság eszkalációját, a közvetlen katonai részvételt jelenti. Ettől azonban mind egységesebb fellépéssel óvnak a latin-amerikai országok. Kitartó erőfeszítéseiket illene végre a Potomac partján is észrevenni. H. G. Packard-bizottság azon javaslatainak megvalósítását, amelyeket elnöki rendelettel is hatályossá lehet tenni. Szombati beszédében Reagan felszólította a kongresszust, hogy vizsgálja meg (és hagyja jóvá) azokat a javaslatokat, amelyek életbe léptetése kongresszusi megerősítést igényel. A javaslatok között szerepel, hogy a hadügyminisztérium költségvetését az eddigi évenkénti megajánlás helyett kétévenként kellene kidolgozni és jóváhagyni. A bizottság javasolta azt is, hogy meg kellene erősíteni a vezérkari főnökök egyesített bizottságának szerepét, valamint létre kellene hozni egy új hadügyminiszter-helyettesi posztot a katonai vásárlások felügyeletére. David E. Bonion michiga- ni képviselő, ismertetve a Demokrata Párt válaszát a beszédre, nem tért ki a hadügyminisztérium átalakítására vonatkozó elnöki javaslatokra, hanem inkább arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „milliárd dolláros” háborúba keveredett Közép-Amerikában. — Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter vasárnap hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett. A vendéglátó Oskar Fischer külügyminiszter és spanyol kollégája megvizsgálja a kétoldalú viszony fejlesztésének lehetőségeit és tanácskoznak arról, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó NDK és a NATO-tagállam Spanyolország miként járulhat hozzá a béke megőrzéséhez, az európai államok együttműködésének elmélyítéséhez. Az NDK és Spanyolország 1973. januárja óta áll diplomáciai viszonyban egymással. Az NDK külügyminisztere 1984 januárjában tárgyalt első ízben Madridban. Ugyanebben az évben parlamenti küldöttség élén látogatást tett az ibériai királyságban Horst Sindermann, az NDK népi kamarájának elnöke. A két ország közötti tudományos—műszaki, valamint a kulturális együttműködést kormányközi megállapodások rögzítik. A két ország közötti árucsereforgalom egyelőre nem jelentős — 1984-ben 165 millió valutamárka volt. Bush a Közel-Keleten tárgyal A várakozásoknak megfelelően „Líbia megfegyel- mezésének” ügye is felmerült George Bush amerikai a lel nők vasárnapi beszédében, amelyet Rijádban tartott amerikai üzletemberek előtt. Bush a hajózás szabadsósáról beszélt, és azt bizonygatta, hogy a Líbia elleni tengeri akció is az amerikai szándékok „ebbéli komolyságát volt hivatva alátámasztani”. Bush közel-keleti körutazásának további két tárgyalási témája a közel-keleti ,és az iraki—iráni konfliktusok kapcsán az amerikai fegyverszállítások, továbbá az olajár kérdése. Az amerikai alelniök az új szaudi nagykövetség megnyitása alkalmából mondott beszédében erőteljes amerikai katonai támogatást ígért Szaud-Ará- biának. HATAN MEGHALTAK DÉL-AFRIKÁBAN A FEKETE GETTÓKBAN Hatan haltak meg a vasárnapra virradó éjszakán a fekete gettókban, az ottani tiltakozó akciók során — jelentette be vasárnap a dél-afrikai rendőrség. Három összeégött emberi testet a fókföldi Mother- wellíben találtak. A további három erőszakos haláleset a Transvaal tartomány nyugati részén lévő Kenuméiban volt, ahol a rendőrség éles tölténnyel lőtt a tüntetők tömegébe,, akik válaszul benzin,espalackokkal dobálták meg a karhatalom embereit. A rendőri jelentés szerint tüntetők felgyújtották egy fekete rendőr johannesburgi házát és a fokföldi George város villanytelepét. Számos fokföldi, transvaali és Na- tal-tartamánybeli településen voltak még összecsapások a hét végén. A tüntetők többhelyütt kövekkel haijigálták meg a biztonsági erők járőreit. A hatóságok huszonkilenc tüntetőt vettek őrizetbe. A hét végén Brandfort- ban egy meggyilkolt fekete tüntető temetésén háromezer ember előtt beszédet mondott Winnie Mandela polgárjogi harcos, a bebörtönzött Nelson Mandela felesége. Élesen elítélte a washingtoni és londoni kormányt, mert pénzelik a pretoriai rezsimet, és ezzel segítik hatalmon maradását. Winnie Mandela azonnali, átfogó, Pretoria-ellenes szankciókat követelt a külvilágtól, és. elszánt harcra szólította föl az apartheid belső ellenfeleit. A dél-koreai Taegu városiban több mint ezer diák az utcákon felvonulva követelte az elnökválasztási rendszer reformját. A képen: titkosrendőrök durván bántalmaznak egy diákot, majd letartóztatják OKP-kongfSSzus: Merre menjünk?... Nincs még két esztendeje, hogy aiz Olasz Kommunista Párt elvesztette Enrico Berlinguert, mindenütt mély tisztelettel övezett vezetőjét, s hogy a gyász és rokonszeniVHhullám nyomán az OKP a közöspiaci parlamenti választásokon az ország első pártja lett. Azóta nem sikerült megismételnie ezt a sikert: választótábora 30 százalék alá esett a helyi közigazgatási választásokon, s elveszítette a mozgóbérskála megőrzéséért szorgalmazott népszavazást is Craxi szocialista párti kormányfővel szemben. A párt befolyása az értelmiség köreiben és a szakszervezeti mozgalomban is csökkent. Megannyi aggasztó jel, amely arra késztette Nyu- gat-Európa legnagyobb kommunista pártját, hoigy ön- emésztő vitákban újragondolja stratégiáját, irányvonalát. Mit akar, hová tart történelmileg? És milyen úton, eszközökkel? —Mindez a másfél milliós tagság teljes bevonásával, a sajtó hasábjain nyilvánosan is folytatott vita után immár eldöntésre vár a Firenzében szerdán összeülő rendkívüli kongresszuson. A helyzet nem könnyű. Az utóbbi évek újliberális, konzervatív irány felülkere- kediését hozták a nyugati világiban, megkérdőjelezték a szociáldemokrata baloldal minden eddigi vívmányát is, kétszeresen megnehezítette a forradalmi hagyományt őrző kommunista1 pártok helyzetét. A francia példa ékes bizonyság erre. Az OKP tíz érvvel ezelőtt „harmadik utat” hirdetett a létező szocializmus (általa Nyugat-Európában megvaló- síthatatlannak ítélt) modellje és. a szociáldemokrácia felemás eredményei között. A „történelmi kompromisz- szumot” (együttműködni a kereszténydemokratákkal), mint zsákutcát, már Berlin- guer feladta 1980-ban. A meghirdetett új stratégia, a „demokratikus alternatíva” (baloldali egységre építeni a reformpolitikát) azonban lassan formálódik, és meglehetősen sterilnek, járhatatlannak tűnik olyan viszonyok között, amikor a fő szövetségesnek tekintett szocialista párt vezetője, Craxi, a kormányfői székből egész politikáját arra, irányítja, hogy szembekerüljön a kommunistákkal és szétziláljál, lejárassa őket. Mégis merre menjünk...? A kérdésre a kongresszus előtti vita nem adott egyértelmű választ. Mindenesetre a társadalom átalakítását az olasz kommunisták a politikai demokrácia elméi,yí té- sóvel képzelik el, amelynek révén a dolgozók tényleges ellenőrzést gyakorolhatnak a társadalmi és gazdasági formák bonyolult szövevényével, amelyben egyfajta termelési és életmód felülkerekedik a másikon.” Mindezt a nyugat-európai közösség namzetekfölötti intézményrendszere keretében, ahol tehát természetes szövetségeseik a szociáldemokraták és más baloldali erők is, nem csupán a kommunista pártok. Az OKP megítélése szerint Ny.ugat- Európára önálló szerep hárul: az eddigi „kétpólusú világ” függőségi viszonyainak megbontása, „harmadik pólus” (Kínával együtt), de nem „harmadik szuperhatalom” szerepe. A mélyreható társadalmi változásokat hozó műszakitudományos forradalommal szemben nem elzárkózni kell, hanem elősegíteni annak érvényesülését, tudomásul véve a társadalmi változásokat, amelyek vele járnak (így a munkásosztály számának csökkenését). Á munkásmozgalomnak nem elég a jövedelemelosztással törődnie, de még az sem, ha zászlajára tűzi a modernizálást, hanem a felhalmozási medhan izmusra összpontosítva a fokozatos társadalomszerkezeti változásokat kell célul kitűzni — hangzott el több óldalról a vitában. Konkrét javaslatként merült fel, amely minden bizonnyal kikristályosodik majd a kongresszusi vitában: az úgynevezett „programkormány”. Konkrét és megvalósítható javaslatok összessége a gazdasági politikára, társadalmi, kulturális, nemzetközi kérdésekre — ezzel az jánlattal párosítva: „az OKP kész összefogni és együttműködni mindenkivel, minden olyan erővel, amely ugyanilyen irányiba keresi a megoldásokat.” Ez az ajánlat túlmegy az eddigi csapdákon, az egyes pártoknak ajánlott szövetségen és együttműködésen, amelyre mindig elutasítás volt a válasz az érintették részéről. „Társadalmi tervről” van szó immár, nem pártközi taktikázásról — szövetséges lehet a katolikusok mozgalma éppúgy, mint a. pacifistáiké vagy környezetvédőké, de akár azok a vállalkozók is, akik „érdekeltek az egyensúlyhiány és műszaki elmaradottság leküzdésében, és készek közreműködni a vállalati demokrácián alapuló új ipari kapcsolatok rendszerének kiépítésében”. Magyar Péter Hírek a világból Rizskov hazaérkezett Hazaérkezett vasárnap Moszkvába Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök. Rizskov vezette azt a szovjet pártküldöttséget, amely a bolgár kommunista párt XIII. kongresszusán vett részt Szófiában. Wörner Izraelben Négynapos hivatalos látogatásra vasárnap Izraelbe érkezett Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter. A vendéget Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter fogadta. A nyugatnémet miniszter az izraeli vezetőkkel a terrorizmus elleni harc és az izraeli biztonságpolitika kérdéseit tekinti át. Wörner személyében először látogatott el Izraelbe az NSZK hadügyminisztere. Achille Lauro Az alexandriai kikötő bejáratánál zátonyra futott és megdőlt a tavalyi túszdráma miatt híressé vált Achille Lauro olasz luxushajó. A fedélzeten tartózkodó hatszáz utas közül senkinek sem esett bántódása. A Földközitengeren cirkáló luxushajó a viharos időjárás következtében, kikötői manőverezés közben járt szerencsétlenül, amikor Álexandriából az izraeli Asdod irányába indult él. Októberben terroristák egy csoportja két napon át tartotta fogva a hajó utasait és legénységét. A túszdrámának egy halálos áldozata volt. Török kóbitószercsempész A bolgár vámhatóságok az egyik bolgár—török határátkelőhelyen vasárnap feltartóztattak egy török állampolgárt. A férfi gépkocsijában 9,7 kilogramm heroint akart átcsempészni Bulgárián keresztül Nyugat-Európába. Mint a BTA bolgár hírügynökség jelenti, a török férfit őrizetbe vették és átadták a bolgár ügyészségnek.
