Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-05-01 / 101. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 101. szám Ara: 1,80 Ft 1986. április 30., szerda Kádár János Angyalföldön Kádár János Angyalföldre látogatott. A munka ünnepét, május 1 -ét megelőző, hagyományos programja során a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a városrész elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről és gondjairól. Felkereste a Kender- és Jutagyárat, ahol az üzemlátogatást követően szocialistabrigád-vezetőkkel találkozott. A párt főtitkára délelőtt érkezett a XIII. kerületi Pártbizottság székházához, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Deák Gábor, az MSZMP KB tagja, a kerületi pártbizottság első titkára, valamint Bornemissza Sándor tanácselnök fogadta. Deák Gábor rövid tájékoztatójában szólt munkájuk gyengeségeiről. Ugyanakkor elmondta: a vállalatok munkája nem ítélhető meg sommásan, hiszen az is tény, hogy soha annyi angyalföldi üzemet nem tüntettek ki a szocialista munkaversenyben elért sikeréért, mint az idén. A pártbizottság most abban látja az elsődleges feladatát — hangsúlyozta —, hogy tüzetesen, nagy figyelemmel vizsgálja a gazdálkodó egységek helyzetét, s ennek nyomán segítsen felszínre hozni a munka szervezésében, a gazdálkodás módszereiben, a munkafegyelem erősítésében és másutt rejlő tartalékokat. Ennek érdekében — tette hozzá Deák Gábor — az üzemekben differenciált, a sajátosságoknak megfelelő pártmunkára van szükség az üzemekben, mert a problémák jellege, gyökere, megoldási módja más és más. A kommunistáknak mindenütt a tennikész embereket, a cselekvő szándékot kell támogatniuk. Kádár János a pártbizottsági eszmecserét követően vendéglátóinak társaságában egy olyan kerületi üzemet keresett fel, amely a nehezebb körülmények közepette is sikeresen megbirkózik a nagyobb feladatokkal. A Kender-Juta és Politex- til Vállalat immár — egymás után — ötödször nyerte el a Kiváló címet — tájékoztatta a párt főtitkárát Huszák Vilmos vezérigazgató és Knapek László, a vállalati pártbizottság titkára. A csaknem 1500 tagú kollektíva a budapesti és a Szabolcs megyei gyáregységekben elsősorban csomagolóanyagokat gyárt: műanyagból készült politextil zsákokat, zsinegeket és úgynevezett tűző alapszöveteket. Az elmúlt öt évben árbevételűik csaknem fele származott tőkés exportból. Fűként Olaszországba, de más fejlett tőkés államokba és szocialista országokba is eljutnak a termékeik. A piaci versenyben csak úgy tudtak helytállni, hogy jelentős beruházásokat valósítottak meg, a termelés korszerűsítését gépkölcsönzési szerződésekkel is segítették. A technológiai fejlesztéssel vált lehetővé az is, hogy az angyalföldigyárban történt fokozatos létszámcsökkenés ellenére évről évre nagyobb és nagyobb eredményeket értek el. Most kidolgozott beruházási programjukkal ugyancsak főként tőkés piacokat vettek célba: lágyfalú konténereket kívánnak majd gyártani az új gépeken. Kádár János — s a vendéglátókhoz itt 'csatlakozó Kapolyi László ipari miniszter — a gyárban megtekintette a széles szövetüzemben folyó munkát. A műszálas szövet alapanyagot előállító műhelyben a párt főtitkára Beszteri Tibor gépmesterrel beszélgetett, majd elismerő szavakat jegyzett be a vállalat Kiváló Brigádja címére várományos Olefin szocialista brigád naplójába. A körszövetet, illetve szelepes zsákokat készítő üzemcsarnokban az ugyancsak szép eredményeket felmutató Ju- rij Gagarin brigád tagjai kérték fel Kádár Jánost, hogy naplójukban örökítse meg látogatásának emlékét. A gyár életével történt ismerkedés után Kádár János találkozott a vállalat szocialistabriigár-vezetőive!, a munkások képviselőivel. Tauszik Pét érné raktárvezető, alapszervezeti párttitkár a gazdasági munka politikai eszközökkel való segítésének helyi tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) 34,5 milliárd forinttal gazdálkodnak a tanácsok Lakásépítés és színházrekonstrukcio — Ülést tartott a megyei tanács Tegnap dr. Gyenesei István tanácselnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács. A testület elfogadta Tanai Imre lemondását a megyei tanácsi tagságról, s kifejezte köszönetét a végrehajtó bizottságban és a tanácsiban 1975 óta végzett munkájáért. Ezt követően titkos szavazással megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának dr. Sarudi Csaba megyei tanácstagot, a megyei pártbizottság titkárát; Fris Ferencet kinevezte az ipari osztály vezetőjévé. Ezt követően a testület megvitatta és elfogadta a megye hosszú távú terület- és tele- p ülésfejlesztési koncepcióját, illetve a VII. ötéves tervi terület- és településfejlesztési tervét. A megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójával összhangban készült a VII. ötéves terv. Az előbbi az ezredforduló utáni időikig, az utóbbi pedig 1990-ig határozza meg a fejlesztés főbb irányait. Bramdtmüller István általános elnökhelyettes az előterjesztést indokolva kifejtette: a somogyi tanácsok 34 és fél milliárd forinttal gazdálkodhatnak a VII. ötéves terviben. Ez 49 százalékkal több, mint amennyi pénzük a VI. ötéves terviben volt. A fejlesztésekre tervezett 7,3 milliárd forint is 1,2 mil- liánddal több annál, mint amennyit az elmúlt öt évben felhasználtak. A gazdálkodás lehetőségeit az egységes pénzalap is javítja, mert lehetővé teszi, hogy a helyi tanácsok többféle változatból a legkedvezőbbet válasszák ki. Elég lesz arra a pénz, hogy a megvalósuló fejlesztések fenntartását biztosítsák, illetve kielégítsék a Balaton-parton a megnövekedett kommunális igényeket. — Hozzá kell azonban tenni — mondta a megyei tanács általános elnökhelyettese —, hogy a tervezett kiadás csak lehetőség. A források jelentős részét, s ez kulcskérdés, a tanácsoknak kell biztosítaniuk. Az önállóság és a felelősség elsősorban a pénzügyi források biztosításában lesz érzékelhető. A megyei tanács fejlesztési programjában szigorúan Balatoni vendéglátók 1 KIVÁLÓ A PANNÓNIA A Pa n nónia Száll odó és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága a VI. ötéves terv időszakában, valamint az 1-985-ben végzett munkájáért elnyerte a kiváló igazgatóság kitüntetést. Tegnap délután a siófoki Motel étteremben tartott ünnepségen részt vett Balassa Béla, a siófoki városi pártbizottság első titkára, valamint Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója. Dr. Vida Kocsárd, a balatoni igazgatósáig vezetője számolt be az utóbbi évek eredményeiről. 1984-ben 43,1 millió forint nyereséget értek el, tavaly pedig 64 százalékkal többet: 67,7 millió forintot. A takarékosabb gazdálkodás és főként az új üzemelitatésii forrnák bevezetése hozta az eredményt. A szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzletek -beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, emellett a hagyományos üzemeltetésű vendéglátóegységek, valamint a balatoni idegenforgalomban jelentős szerepet vállaló szállodák is haszonnal működtek. Igyekeztek a minőségi követelményeknek megfelelni, gazdasági és szakmai szempontból egyaránt. Befejezték a Napfény hotel teljes belső felújítását, a Motel, a Neptun és a Siófok étterem belsőépítészeti átalakítását, Reininghaus- sörözőt nyitottak, valamint uszodát, szaunát, drinkbárt adtak át a szállodasoron. A Lidóban Holstein-sörözőt rendeztek be, műsoros estjeik, bárprogramjaik népszerűek voltak a szezonban. A szakemberképzés segítése végett 1980-tól szakács-, felszolgáló-oktató kabinetet működtet az igazgatóság, a siófoki kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző gyakorlati oktatásának feltételeit javítandó. 1982 óta szakmai KISZ-ópí- tőtábort is szerveznék minden szezonban, ez szintén a szakmunkás jel öl,tek gyakorlati képzését segíti. A tábor a nyári munkaerőgondot Is enyhíti, akárcsak az úgynevezett egyenlőtlen, munkaidő újszerű formája, amelyet 1984—85-ben vezettek be. Céljuk a minőségi szint további emelése, s ennek egyik lényeges feltétele a szakmában dolgozók képzettsége. Arra törekednek, hagy minél többen beszéljenek idegen nyelvet az üzletekben, hiszen az egységeiket látogató vendégek zöme külföldi. Az igazgató beszámolója után a legjobb dolgozóknak, brigádoknak, kitüntetéseket adtak át. rangsorol. A kiadások 66 százalékát fordítják az egészségügyi ágazatra és szociális célokra. A legjelentősebb összeget a kaposvári kórház műtéti tömbjének és közműrekonstrúkció- jiának befejezésére költik. A tervek szerint 1990-ig megvalósul a marcali kórház rekonstrukciójának első üteme és a siófoki kórház bővítése. Fontos előirányzata a középtávú tervnek a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciójának megkezdése és a munkák olyan ütemű előkészítése, amely lehetővé teszi, hogy — kedvező pénzügyi feltételek esetén — be is fejeződjön a felújítás a mostani tervidőszakban. A helyi tanácsok önállóságának megfelelően, a központi tervezéssel összhangban, céltámogatási rendszert alakított ki a megyei tanács.. Ez a lakáséi látás, a középfokú oktatás és az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, valamint — szőkébb körben — az általános iskolai tanteremfejlesztésit, illetve a balatoni üdülőkörzetben a szennyvízcsatorna- hálózat társulati úton történő bővítését, illetve a halmozottan hátrányos települések fejlesztésiét támogatja. A megyében a VII. ötéves tervben tízezer lakás épül föl. Tanácsi pénzből ötezer család lakáshoz jutását támogatják. Az államilakás- építés szerény lesz, s várhatóan mintegy 748—880 szociális bérlakás épül a megyében. Kaposváron a tervidőszak második felében kezdődik meg a Kisgá ti-lakótelep építése. Az új építési területen tovább növekszik a személyi tulajdonú és egyedi lakásépítés aránya. Jelentős összegeket költenek a lakásvagyon megóvására, felújítására. A mostani tervidőszakban mintegy 450—500 Idkáis korszerűsítésével számolnak. A középfokú oktatás tárgyi feltételeinek biztosítására 130 tanterem létesítését tervezik. Űj szakközépiskolai tanműhelyt Csurgón és Tabon létesítenek, s mintegy 120 új általános iskolai tantermet építenek. Közel 600-zal növekszik az óvodai helyek száma. A hosszú távú vízgazdálkodási terv szerint minden somogyi egészséges ivóvizet iszik az ezredfordulón, Most még 69 településen nincs vízvezeték, de 58-ban megépül 1990-ig. A megyeiszékhely ellátását is biztosítja, hogy a fonyódi vízkivételi mű kapacitását napi 15 ezer köbméteresre bővítik. A megye vízmüveinek teljesítménye ezzel napi 177 ezer köbméterre emelkedik. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter hozzászólásában elmondta: a somogyi terv összhangban van az ország hosszú távú településfejlesztési terviével, érződik az a központi elképzelés, hogy ne fejlesszük mindenáron a nagyobb városokat. A nagyvárosokban építkezni, infrastruktúrát fejleszteni ugyanis jóval több pénzbe kerül. A következő időszakban a városok helyett a térségek fejlesztésével kell foglalkozni. Ez sakkal jobb megoldást hoz majd. Az elképzelések nem feszültségmentesek: hiszen az új városokat mindenki fejleszteni akarja. Pedig sókszor olcsóbb a nagyvárosoktól 10—20 kilométerre építeni lakásokat, mint növelve a zsúfoltságot bent, a városban. A térségben való gondolkodáshoz a .lakásókon kíviüil az ipar, a mezőgazdaság fejlesztése is bele tartozik. — Meggyőződésem — mondta —, hogy nem az Építési és Városfejlesztési Minisztériumból kell a településfejlesztést irányítani: a munkát ott csak koordinálni lehet. A fejlesztőmunka könnyebb volna, ha lenne elegendő pénz. A tanácsoktól is függ azonban, hogy mennyi jut ilyen célokra: harcolni kell nekik azért, hogy a helyi bevételeik biztonsága és összege növekedjék. Az előterjesztés feletti vitában Böröcz Ottóné vésel tanácstag azt javasolta,-hogy vegyék számba a megye valamennyi hátrányos helyzetű területét, s ha lesz rá lehetőség, kapcsolják be valamennyit a gazdasági megerősítésüket szolgáló programba. Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke aggodalommal szólt arról, hogy a követelményeknek megfelelően nem javul az építőipar vállalkozókészsége. Szita Ferenc kéthelyi tanácstag szóvá tette, hogy kevés helyet szentel a terv a közművelődési és kulturális célú fejlesztéseknek. Dr. Borsos Sándor országgyűlési képviselő a marcali kórház rekonstrukciójának minél előbbi befejezését sürgette. Csányi György barcsi tanácstag a Dráva-parti település foglalkoztatási és hírközlési gondjait, valamint a homok- szenigyörgyi és a csokonya- visontai iskola tanterem- hiányát tette szóvá. Hamvas János nagyatádi tanácselnök arra hívta föl a figyelmet, hogy a tanácsok a működési területen gazdálkodó vállalatoktól késve kapják mega pénzt. Lucza Ferenc so- mogysándi tanácstag a számvizsgáló bizottság nevében ajánlotta elfogadásra a javaslatot. Kubik György pusztakovácsi tanácstag a munka erő-közv«_:;tés hatékonyabbá tételét szorgalmazta, Boda János siófoki tsz-el.nök pedig azt javasolta, hogy az iskolák fejlesztését helyileg is támogassák. Dr, Saruid! Csaba, a megyei pártbizottság titkára a mezőgazdaság tervszerű és arányos fejlesztéséről szólva kifejtette: továhbra is szükség van az állattenyésztés, a növénytermelés és a melléküzemágak összhangjára. A megye mezőgazdaságának fő gondja az, hogy kevés az igazán jó téesz. Dr. Visnyei Sándor homo ks zentgyöngyi tanácstag azt javasolta, hogy hangolja össze a megyei tanács a megyehatár mentén működő üzemék munkáját. Szőke József segesdi tanácstag egyetértett azzal, hogy a megyei tanács terve alapján módjuk lesz a helyi tanácsoknak is elkészíteni saját tervüket.
