Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 99. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 28., hétfő Befejeződött a BVT ülésszaka Módosították az alapokmányt — Magyar tagok az elnökségben Nyilatkozat elfogadásával és a vezető tisztségviselők megválasztásával tegnap Szófiában befejeződött a Bé- ke-világtanács ülésszaka. A testület nyilatkoztában a békemozgalomnak a nemzetközi politikában betöltött szerepére utalva hangsúlyozták, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a szocialista országokkal, az el nem kötelezett mozgalommal és más békeszerető erőikkel, államokkal szorosan együttműködve megelőzhető a nukleáris háború, elérhető a nukleáris fegyverek megsemmisítése. A BVT és nemzeti mozgalmai tevékenyen, vesznek részt az ENSZ által nemzetközi békeévvé nyilvánított 1986-os esztendő céljainak valóra váltásában. A BVT meggyőződését fejezte ki, hogy a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek megisemm isi téséért vív ott küzdelem valamennyi béke- szerétő erő tevékenységének előterében áll. A nyilatkozatban kulcsfóntoSságúnaik nevezték az űrfegyverkezés megakadályozását. LeszöStátusok, keretek Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a világszervezet New York-i üvegpalotájában nem csak a nemzetközi politika éppen időszerű válságai és konfliktusai kerülhetnek napirendre. Sűrűn előfordul, hogy az ENSZ különböző fórumain más, általánosabb ügyek is előtérbe kerülnek, nem egyszer évekre, vagy akár évtizedekre szóló programot adva a világ kormányainak, kormányközi és társadalmi szervezeteinek. Ilyen volt például a nők éve és évtizede, a népesedési évtized stb. Most azonban sajátos probléma szólítja az ülésterembe az ENSZ-hez akkreditált diplomatákat: saját magukról, tehát az ENSZ-röl kell hétfőtől tárgyalniuk. A tanácskozás témája ugyanis a világszervezet anyagi helyzete, amihez várhatóan egyéb, a státusokkal és. a létszámokkal kapcsolatos viták is járulnak majd. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Pérez de Cuellar főtitkár rendkívüli ülésszakot hívott össze a lassan kritikussá váló állapotok megvitatására. Bármilyen furcsának tűnjön is egy, az ENSZ-hez hasonló mammutszervezet esetében, a New York-i üvegpalotában egyre több szó esik az elmúlt hónapokban az elkerülhetetlen takarékossági intézkedésekről, a költségvetés várható megkurtításáról. A mostani válság azonban — s itt van a viták igazi jelentősége — nem szűkén pénzügyi-gazdálkodási eredetű, hanem töményen politikai. A költségvetésben tátongó lyukak ugyanis leginkább az Egyesült Államok megszorító rendelkezéseiből fakadnak, abból, hogy a washingtoni törvényhozás az USA-ra jutó hozzájárulást az elmúlt időben tudatosan és jelentős mértékben csökkenti. Ráadásul a pénzügyi keretek mellett az elmúlt hetekben egy új feszültségforrás is jelentkezett, amikor az amexikai kormány önkényes bejelentésével követelte a szovjet, ukrán és belorusz képviseletek munkatársi létszámának csökkentését. A diplomaták (s itt már jóval nagyobb körről, más, szocialista és harmadik világbeli országokról is szó van) mozgásának, ténykedésének korlátozása eddig is számos bírálatot szült, de Washington egyelőre ragaszkodik a múlt hónapban nyilvánosságra hozott intézkedéshez. A jelek szerint tehát aligha lesz könnyű dolga az elkövetkező napokban az amerikai fő- delegátusnak, amikor a szónoki emelvényre lép. E. É. gezték, hogy véget kell vetni a nukleáris fegyverkísérleteknek, síkra szálltaik az európai közepes hatótávolságú rakéták leszereléséért, hangsúlyozták, új lendületet kell adni az e cél érdekében kibontakoztatott békemoz- galimi akcióknak. A BVT közös fellépésre törekszik valamennyi mozgalommal és politikai erővel, amely a nukleáris fegyverzet befagyasztásáért, atom- ás vegyi fegyverektől mentes övezetek kialakításáért, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a katonai szövetségek feloszlatásáért, a népek közötti megértés erősítéséért küzd. A BVT szófiai ülésszakán ismét a testület elnökéivé választották Romes Csand- rát. A szervezet alapokmányát módosították, s visszaállították a főtitkári tisztséget, amelyet Johannes Pa- kaslahti, a finn békemozga- lom egyik vezetője tölt be. A BVT elnökségének tagja lett Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, Ber.end T. Iván, az MTA elnöke és Pethö Tibor, az OBT elnökségének tagja. Sebestyén Nándornét, az OBT elnökét isimét a Békevilágtanács egyik alelnokévé választották. Késik az arab csúcs Az egyiptomi MENA hír- ügynökség vasárnap arról tájékoztat, hogy a hét vége előtt nincs esély a marokkói uralkodó szorgalmazta arab csúcskonferencia összehívására. II. Hasszán — miután Líbia az április 15-i amerikai agresszió miatt kérte az Arab Liga tagállamait a legmagasabb szintű értekezlet megszervezésére — küldötteket menesztett az arab fővárosokba. Visszatérve, a meghatalmazottak arról tájékoztatták a királyt, hogy a húsz tagország és a ligához tartozó PFSZ elvben pártolná a gondolatot, de többségük a konferencia kellő előkészítése mellett foglal állást. Az előkészítést bízzák a külügyminiszterekre, akik néhány napon belül az értekezlet tervezett színhelyén. Fez-ben megkezdik munkájukat ebből a célból — közölték a liga tuniszi központjában. „Figyelmeztetésnek” minősítette a brit kormányfő Líbia bombázását vasárnap a BBC rádiónak adott nyilatkozatában. A miniszterelnökasszony, aki kormányra kerülésének 7. évfordulója alkalmából adott interjút, nyilatkozatát teljes egészében az amerikai támadáshoz nyújtott brit támogatás igazolásának szentelte. Az angol közvélemény túlnyomó többsége által elítélt brit közreműködés végső igazolását Margaret Thatcher a „szövetségesi hűségben” jelölte meg. George Shultz amerikai külüigymini szter pártfogolj a a „titkos akciókat” Moamer el-Kadhafi líbiai vezető eltávolításéra. Shultz szerint a Líbia elleni bombatámadás „megnövelte az Egyesült Államok tekintélyét”, mert .^megmutatta, hogy nem elégszünk meg a tétlen pa- nascakodással”. A miniszter tagadta, hogy Washington hasonló akciókat tervezne Szíria és Irán ellen. 14 millió dolláros költséggel valóságos erődrendszerré akarják átalakítani Washingtonban az amerikai törvényihozás székházát, a Capital t. A védelmi berendezések kiépítésével az állítólagos „terrorista veszély” ellen akarnak védekezni. Az olasz kormány szombaton felszólította Líbia római diplomáciai képviseletét (Népi Irodáját), hogy csökkentse 10 fővel személyzetének létszámát. A líbiai diplomaták a jövőben csak lakhelyük megyéjének határain belül mozoghatnak szabadon. Francia atomrabbantás Franciaország újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre vasárnap csendesóceáni szigetén, Mururoán. Ez volt az első idei francia atomrobbantás- Erejét az új- zélandi megfigyelők négy ki- lotonna TNT-re becsük. Franciaország tavaly nyolc nukleáris robbantást hajtott végre Mururoán. David Lange új-zélandi miniszterelnök elítélte az újabb atomkísérletet, rámutatva, hogy Franciaország a csendes- óceáni térség minden országának tiltakozása ellenére folytatja nukleáris kísérleti programját. A nukleáris kísérletek minden szférában történő megtiltása döntő lépés lenne a fegyverkezési verseny beszüntetésének útján — mondta Lange az AFP tudósítójának. A Reagan-kormányzat a nukleáris robbantások fényében Névadóban reng a föld Az Egyesült Államok nyugati padijainak közelében fekvő Nevada valaha a „hőskorban” a ponyvaregényekből ismert vad cowbo- yokról, és hajtóvadászokról volt híres, vagy inkább hírhedt. A nagy kiterjedésű nevadai sivatagos vidék néhány évtizede másról nevezetes: ez a Pentagon egyetlen kontinentális atombomba-kísérleti terepe, ahol eddig már több száiz nukleáris robbantást hajtottak végre. „Élő dózismérők” A táj kietlen, távol van a nagy ipari központoktól, de azért nem lakatlan. Attól a helytől, ahol az 1963. augusztus 5-én aláírt atom- csend - egyezmén y hatályba lépése előtt még rendszeresek voltak a földszinti és a légköri robbantások, alig 150—200 kilométerre több városiba — például St. George, Fredoniia és Hiko — lakói szemtanúi és szenvedő alanyai lehettek az egymást sűrűn követő „ördögi” felvillanásoknak. A magányos farmok némelyike még fele távolságra sem volt az epicentrumtól. Nem csoda hát, ha a környéken mind többen haltak meg fehérvérűségben, valgy rákban. A megengedettnél nem egyszer több százszorosán erősebb radioaktív sugárzás egyre- másra szedte mit sem sejtő áldozatait, akik között nem kevés, a kísérletekben részt vevő katona is volt. A hadügyminisztérium — az atomfegyverek tökéletesítését sürgetve — a legminimálisabb biztonsági intézkedéseket sem tette meg, így az ott élők tulajdonképpen „élő dózismérők” lettek, ennek minden súlyos következményével együtt. Ann Workman, egykori St. George-i lakos, aki a közeli hegyekben véletlenül éppen akkor tett kirándulást, amikor a sivatagban fellobbaint az egyik vakító tűzgömb, a későbbiekben így számolt be szörnyű élményéről: „Amikor hazaértem és a tükörbe néztem, a hideg lelt ki. Arcom égett és dagadt volt. Megfésülköd- tem, mivel hogy a hajamon kis fekete és fehér szemcsék látszottak. És akkor a fésű egyszerre csak megemelte egész fejbőrömet...” Workman több mint húsz éve rákos, és tolókocsiban tengeti hátralévő hónapjait. Süket fülek A Szovjetunió már 1975- ben javasolta nemzetközi szerződés megkötését az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról, ideértve a korábbi atom- csemd-egyezmény szeriint megengedett, 150 kiloton- nánál nem erősebb föld alatti robbantásokat. Később pedig a Hirosima elleni Föld alatti atomrobbantás, majd az ennek nyomán támadt kráter... amerikai atomtámadás 40. évfordulójától — augusztus 6-tól az idei év elejéig terjedő időtartamra egyoldalúan vállalta mindenféle nukleáris robbantás beszüntetését, de ezen túl is tartózkodik ettől, ha az Egyesült Államok ugyanígy cselekszik. Ennek a gesztusnak a célja egyértelmű: elejét venni az új típusú nukleáris harceszközök kifejlesztésének. A kölcsönös moratóriumra tett javaslat mind eddig azonban süket fülekre talált Washingtoniban, hiszen Névadóban azóta már több, hivatalosan bejelentett robbantási kísérletet is végrehajtottak. A Reagan-kormányzat a Szovjetunió áüí- tólagos- előnyére hivatkozva A Pentagonhoz közelálló U. S. News and World Report így ábárolja az amerikai ra- kéta-atomipar „szerencse- malacának” telhetetlenségét. AFGANISZTÁN ÜNNEPÉN Bátran nevezhetjük sorsfordítónak azt a nyolc esztendővel ezelőtti tavaszi napot, amikor Afganisztán haladó erői megdöntötték a félfeudális viszonyokhoz ragaszkodó rendszert. Történelmi mértékkel mérve nyolc év kis idő, ám az afgán nép számára tagadhatatlanul nagy eredményeket hozott az évszázados elmaradottság felszámolásában. Az ellenforradalom fegyverrel támadt a fiatal népi rendszerre, amelynek küzdelmét nehezítették a baloldali vezetésen belül jelentkező problémák, 'elhajlások is. Az áprilisi forradalom vívmányainak jövőjét 1979-ben döntően meghatározta, hogy az eredeti célkitűzésekhez hű szárny — Babrak Karmai vezetésével — átvette a kezdeményezést és a Szovjetunióhoz fordult segítségért. Az azóta eltelt időszakban az ország nagy részén normalizálódott a helyzet, ám sajnos néhány — főleg határmenti — területen a külső támogatást élvező ellenforradalmárok még meg tudják zavarni a békés építőmunkát. Éppen ezért tart ki a kabuü kormány és a Szovjetunió következetesen amellett, hogy a szovjet egységeket csak a külső beavatkozás megszűnése után vonják ki az ázsiai országból. Már huzamosabb ideje folynak közvetett tárgyalások az érintettek között, de hiába a forradalmi kormány minden jóindulata, ha Pakisztán — nyilvánvalóan nemcsak saját elhatározásából — újabb és újabb akadályokat állít a mielőbbi békés rendezés útjába. Ilyen körülmények között különösen nagyra kell értékelni a röpke nyolc év eredményeit, s az előremutató célkitűzéseket. A földreform, az írástudatlanság felszámolásáért indított kampány, a különböző törzsek vezetőivel folytatott párbeszéd — mindmind ékesen bizonyítja, hogy az afgán vezetés mindenl megtesz országa és népe fel- emelkedéséért. Nemzeti ünnepükön e nemes küzdelemhez kívánunk sok sikert és minél előbbi békés építő hétköznapokat a baráti afgán népnek. Az ünnep alkalmából Kádár János, az MSZiMP főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát. Edward Teller, a „hidrogén- bomba atyja”, a Reagan- kormány csillagháborús programjának egyik leglelkesebb szószólója. semmilyen formában sem kívánja megkötni a kezét. És Névadóban, miként eddig változatlanul reng a föld. Egy-agy robbantás alkalmával keletkező 60—80 méter átmérőjű, és 15—20 méter mély kráter jelzi, hogy az amerikai hadigépezet telj&s fordulatszámmal „üzemel”. Az elmúlt négy évtizedben az Egyesült Államok felső vezetése éppen elég példát szolgáltatott arra, ho,gy a mondvacsinált „szovjet fölényről” szóló manipulált elemzésekről később maga állapítsa meg azoknak megalapozatlanságát, hamisságát. De amíg idáig eljutott, mind egy -egy lépést tett a fegyverkezés fokozása irányába. „Kölcsönös elrettentés" Ebben a propagandakampányban — a katonai-hadiipari komplexum szekerét tolva — kiváltképpen az élen jár Edward Teller, a „hidrogénbamba atyja”. Ronald Reagan sajátos logikával! ja, hogy a további atom- jú érvelését elfogadva azt robbantások nélkülözhetetlenek a „kölcsönös elrettentés” szintjének emeléséhez. A kormányzat űrháborús programját pedig egyenesen úgy állítja be, mintha ez a jövő tartós békéjét szolgálná. Azok, akik Tellerrel együtt azt hirdetik, hogy a „csillagháborús” program végigvitele vagy a nukleáris robbantások folytatása javítja majd a szovjet— amerikai megértést, és a megegyezési esélyeket, vagy nagyon naivaknak, vagy nagyon ostobáknak tartják a háiborúelilenes mozgalmakban résztvevő embereket. Hiszen ki hiheti komolyan, hogy a sorozatos szovjet bé- kekézdeményezéseket fél kézből viiszautasító Reagan- kormányzat őszintén törekedne a kölcsönösen elfogadható megái lapodáis kimunkálására ?! Serfőző László alezredes
