Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 99. szám

1986. április 28., hétfő Somogyi Néplap Megtartották a megyei KISZ-küldöttgyülést (Folytatás az 1. oldalról.) tonságos pontjai kirajzolód- naik a XI. kongresszus előze­tes dokumentumaiban. A po­litikai jelleg erősítésének igénye többször megjelent már a KISZ programjában, de most a korábbiaknál töb­bet, mást és rétegenként is eltérőt jelent. A lényeget te­kintve azt, hogy erőteljeseb­ben sorakozzunk fel a párt mellett, cselekvőén vegyünk részt a politika formálásá­ban. Ez feltétel is, követel­mény is. Sok félreértésre, esetenként sértődésre és visz- szavonulásra is alapot ad a KISZ ifjúsági jellegének ér­telmezése, a tagfelvételi kor­határ bevezetésének terve. A tagfelvételi korhatár jelzés a fiatalításra, ennek nem mond ellent az, hogy épp a fiatalí­tás érdekében továbbra is szá­mítunk arra a szervező, lelke­sítő erőre, amit 26 évesnél idő­sebb társaink adnak. Szán­dékunk valamennyi réteg­ben azonos: politikai befo­lyásunk növelése a fiatalok körében. A módszerek kü­lönbözőségét vállalva kell biztos kézzel s bátran nyúlni szervezeti életünk elavult pontjaihoz, munkastílusun­kat, módszerünket rugalma­san és gyorsan korszerűsíteni kell. Céljaink megvalósítá­sához nélkülözhetetlen a pártszervezetek támogatása. Elhatározásunk azonban csak akkor hoz eredményt, ha nemcsak a párt segíti a KISZ-t, hanem a társadalmi és tömegszervezetek is hatá­rozottabban vállalják a fia­talok, az ifjúsági szövetség álltai felvetett gondok orvos­lását és szélesebb közéleti cselekvési lehetőségeket te­remtenek. Ezért kezdemé­nyezzük és támogatjuk a társszerveinknél tervezett új ifjúsági tagozatok, egyesülé­sek, tanácsok létrejöttét. A megyei KISZ-bizottság első titkára befejezésül arra a kérdésre felelt, hogy mi a garancia szándékaik megva­lósítására. — Egy politikai szervezet nek politikai garanciák után kéll kutatni. A feltétel egyik eleme az ifjúságpolitikai ál­lásfoglalásból és az azt kö­vető megyei pártértekezlet politikai feldolgozásából ki­olvasható: a párt támoga­tása. A másik feltételt ne­künk kell' biztosítani. Azzal, hogy meghatározzuk, mit jelent a politizálás saját kör­nyezetünkben, értelmezzük: melyek a politikai követel­mények ott, ahol tagságunk él és dolgozik, s a munkához szövetségeseket nyerünk meg. Türelem, kitartás, harc, rop­pant nagy erő kell, mert szándékainkat egy csapásra nem lehet valóra váltani. Ezt követően dr. Zakariás Zsuzsanna, a megyei pénz­ügyi ellenőrző bizottság el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést az írásos beszámolóhoz, majd Handó János, Kapos­vár küldötte, a Táncsics gim­názium diákja kezdte meg a hozzászólások sorát. A KISZ KB tizenévesekhez szóló ré­tegleveléhez kapcsolódva hangsúlyozta: olyan követel­ményrendszert kell felállíta­ni, amely megszűri az ifjú­sági szövetségbe lépő diáko­kat. Elmondta: szerinte a KISZ elsődleges célja a kö­zösségteremtés, így munká­jába a tanulás, a sport, a kultúra egyaránt beletarto­zik. Juhász Attila, Siófok kül­dötte a műszaki értelmiség helyzetével foglalkozott. Meghatározónak tartotta, hogy mennyire „osztanak” a jövőben képességeiknek, tu­dásuknak megfelelő felada­tokat az értelmiségiekre. Kalocsa Józsefné, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat KISZ- titkára a munkásifjúság helyzetéről, az iskola és a munkahely közötti törés meg­akadályozásának lehetősé­geiről szólt. A gyár sajátos körülményeiből adódóan — mivel kubai és vietnami fia­talokat is foglalkoztatnak — felmerült az igény, hogy a KISZ KB adjon több segít­séget azoknak a vállalatok­nak, ahol külföldi fiatalok is dolgoznak. Ezután dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára szó­lalt fel. Beszélt a szakszer­vezeti kongresszus irányadó elképzeléseiről, majd a szak- szervezet és a KISZ közös feladatairól. Bejelentette, hogy a vállalatoknál, intéz­ményeknél ifjúsági tagozat létesül a jövőben. Ezek nem valamiféle ifjúsági mentő- szervezetek lesznek a kiöre­gedő KISZ-korosztálynak, hanem öntevékeny, politi­kus, érdekvédelmi csoportok. Exner Zoltán a szakszerve­zet támogatását ígérte a szakmunkásképző intézetek diákfiataljainak, annak a korosztálynak és rétegnek, amelyből a jövő munkásai lesznek. Tóth László, a mandátum­vizsgáló bizottság vezetője tett ezután jelentést, majd Horváth Imre somogysám- soni küldött beszélt a kis települések KlSZ-munkájá- röl és a fiatalok tanácsi fel­adatairól. Kritikusan el­mondta: többet kell tenni a fiaitalok falun maradásáért, s ez azt is jelenti, hogy fel­adatokat kell adni a helyi önkormányzati szervekben a harminc éven aluliaknak is. Szabó István, Tab küldötte a zalai, mindössze tizenegy tagú alapszervezet képvisele­tében szólt arról, hogy a közművelődési munkának milyen a szerepe a kis közsé­gek életében. Ismertette gondjaikat, az ingázást, a fiatalok elvándorlását. Ilyen körülmények között fokozott jelentősége van annak, hogy az ifjúságnak ankétokait, ver­senyeket, öntevékeny olvasó­köröket és egyéb tartalmas szabadidős elfoglaltságot biz­tosítsanak, ezzel is kötve őket a szülőfaluhoz. Dr. Lamperth Mónika ka­posvári küldött a tanácsok­nál dolgozó fiatalok helyze­tét értékelte. Keller Éva boglárlellei kül­dött viselkedéskultúránkról beszélt. Elmondta azt is, hogy a fiatalokat rá kell ne­velni arra, hogy bátran szól­janak hozzá a sorsukat érin­tő kérdésekhez. A mozgalmi fegyelem szigorítása járjon együtt a munkahelyi fegye­lem erősödésével. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság üdvöz­letét adta át, majd arról szólt, hogy felelős vélemények hangzottak el a megyei KISZ-küldöttgyűlésen. A fel­szólalók jól körvonalazták azokat a teendőket, amelyek az ifjúsági szervezetre vár­nak. Dicséretesnek tartotta, hogy azok, akik szót kértek, nem rugaszkodtak el a tér­től és időtől; számadást vé­geztek az előretekintés, a jobbítás szándékával. — Bátran mondanak vé­leményt — folytatta Kleno- viics Imre —, mert tudják, hogy csak önkritikusan le­het előrelépni, s hogy ered­ményeket egy módon: kitar­tó munkával lehet elérni. A megyei pártbizottság el­ső titkára felhívta a fiatalok figyelmét a munkásművelő­désre, a reális igényekhez való alkalmazkodás fontos­ságára. Szólt a fogékonyság­ról és politikusságról. — Nem hallottunk példá­ul arról — mondta —, hogy mit tart a megyei KISZ-bi- zottság a KISZ KB munká­járól. — Ezt követően arra kérte a küldötteket, hogy fi­gyeljenek oda a megyében kitűzött fontos célokra, s hittel, lelkesedéssel végezze mindenki, saját területén, a célkitűzések valóra váltását. A párbeszédet, a vitát köves­se a cselekvés, s a küldötte­ink öregbítsék a KISZ so­mogyi fiataljainak hírnevét a május végi KlSZ-kongresz- szuson is. Ezt követően a küldöttek öt szekcióban fdlytatták az eszmecserét. A szekcióülések munkájáról a vezetők tájé­koztatták a küldöttgyűlést. Az egyes szekció az ipar­ban és szolgáltatás területén dolgozó fiatalok helyzetét tárgyalta meg. Elhangzott: jelenlegi gazdasági helyze­tünkben előtérbe kell helyez­ni a KISZ-ben is a vállalko­zószellemet. Beszámoltak a küldöttek arról is, hogy a Tungsram kaposvári gyárá­nak fiataljai felajánlották: társadalmi munkában elké­szítenek egy lézerműszert, a kaposvári kórház részére. Szó esett érdekvédelmi kér­désekről, a fizikai dolgozók jobb szervezésének igényé­ről, a végzett munka szerin­ti bérezésről, a fiatal reál ér­telmiségiek helyzetéről is. A második szekcióban a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban dolgozó fiata­lok folytattak eszmecserét. Megvitatták a KISZ előtt álló valamennyi fontos fel­adatot, szóba hozva a falun élő, szülföldjének hagyomá­nyait- is vállaló fiatalság helyzetét. Az előrelépés gon­dolata fogalmazódott meg a szekcióülésen. A hármas szekció a tan­intézetek munkájával fog­lalkozott. Itt elhangzott: a fiatalok igenis igénylik a KISZ-t. A politizálás nem le­het egyenlő a jól-rosszul megszervezett politikai vita­körökkel. Zökkenőmenteseb­bé kell tenni az úttörő és a KISZ közötti átmenetet, ma­gasabb követelményeket tá­masztva a KISZ-tagokkal szemben. Az öntevékeny diákkörök esetében sok még a bizonytalanság. Ezért a diákok több konkrét segítsé­get kérnek a pedagógus KISZ- és pártalapszerveze- tektőli. A négyes szekció az értel­miségi fiatalok helyzetét tár­gyalta; egyebek között arra keresték itt a választ a kül­döttek, hogy miként tudja megtartani a megye a fiatal értelmiséget. A felelet: értel­mes feladatokra, a szociális körülmények javítására vau szükség. Az ötödik szekció a lakó- területi alapszervezetek munkájával foglalkozott; az aprófalvas településszerke­zetből adódó gondokat vitat­ta meg. A társközségekben sok helyen rosszak a tárgyi feltételek. A KISZ nem élt eddig kellőképpen azzal a lehetőséggel, hogy a fiatal tanácstagokkal kapcsolatot tartson. Sok helyen gondot okoz az ingázás, a fiatal ér­telmiségiek elvándorlása. A klubmozgalomnak fontos sze­rep jut, hiszen sok helyen ez a fiatalok egyetlen szóra­kozási és közösségteremtési lehetősége. El kell érni, hogv a munkahelyek az eddiginél jobban támogassák és ismer­jék el a lakóhelyen végzett KISZ-munkát. A szekcióüléseket követő­en folytatódott az általános vita. Délután elsőként Horváth István, a Csepel Művek ka­posvári gyárának képviselője a lakáshoz jutás nehezebb feltételeiről beszélt és az if­júság részére szervezett ki­rándulások magas árát tette szóvá. Ezt követően két kö­vetendő kezdeményezésük­ről adott számot. Bejelentet­te: a gyár fiataljai a küldött- gyűlés tiszteletére szakmai versenyt hirdettek s ezt a szabadnapjukat munkává] töltötték. Másik akciójuk ki­fejezésre juttatta a fiatalok bókevágyát. Ormai István nagyatádi küldött a felelős magatartás­ról beszélt. Berencsi Éva, Csurgó kül­dötte pedig a kiváló címet elnyert Zrínyi Ilona kollé­gium képviseletében az ön- kormányzat fontosságáról szólt. Szükség van a KISZ- bizottság és a diáktanács jó együttműködésére. Marxista diákakadémiájukról szólva kéréssel fordult az időseb­bekhez: jöjjenek el, mesélje­nek nekik a múltról, tapasz- talastaikról. Dr. Gyenesei István, a me­gyei tanács elnöke elmond­ta: fontosnak tartja az együttműködést, ezért kérte a megyei KISZ-bizottság ve­zetőit, hogy hangolják össze a tanácsi és ifjúsági felada­tokat. Elismerően beszélt az önkritikus magatartásról és az előrelépés szándékáról. Polgár Judit a barcsi if- júgárda-század munkájáról számolt be. Hangsúlyozta: az ifjúgárda nemcsak a haza­fias és honvédelmi nevelés terén tölt be fontos felada­tot; azért is tartalmas mun­kaforma a KISZ-ben, mert a felkészülések és a versenyek során a fiatalok jobb kap­csolatba kerülnek egymás­sal, más megyék fiataljaival. Baracskai Zoltánná, a vá­rosi KISZ-bizottság közel­múltban megválasztott tit­kára a városi küldöttértekez­let tapasztalatait egészítette ki beszámolójában. Értelmes cselekvés, szenvedélyes hit- válllalás mellett állt ki. Sándor Attila fonyódi kül­dött hozzászólásában a poli­tikai oktatásról elmondta, hogy vitaindító előadásaikon szívesen fogadják az isko­lai pártszervezet tagjainak közreműködését. A diákok érdeklődnek a belpolitikai események iránt, úgy érzik azonban, hogy kérdéseikre nem mindig kapnak őszinte választ. A KISZ érdekvédel­mi szerepével kapcsolatban kiemelte: továbbtanulás ese­tén fokozottabban figyelem­be kellene venni a KISZ- munkát, s az alapszervezet által készített jellemzéseket, különösen a pedagóguspályá­ra készülők esetében. Molnár Dénes boglárlellei küldött ugyancsak azt hang­súlyozta: a fiatalok kapja­nak nagyobb szerepet a köz- igazgatási, tanácsi képviselői munkában. Balogh Árpád, a nagyba­jomi általános iskola tanára az úttörő és KISZ közötti átmenet nehézségeit fejteget­te. A nyolcadik osztályosok felkészítését az ifjúsági szer­vezet helyett sokszor a peda­gógus kénytelen magára vál­lalni. Fontos lenne a szemé­lyes találkozás, beszélgetés az idősebbekkel, hogy az ál­talános iskolát végzettek ne álljanak tanácstalanul, ami­kor a megváltozott munka­formával találkoznak. Gon­dot okoz: a falusi fiatalok­nak sok helyen kötelezővé teszik, hogy ne a lakóhelyü­kön, hanem városi iskolá­jukban legyenek KISZ-ta- gok. Szólt az ifivezetői mun­ka fontosságáról, arról, hogy a középiskoláknak jobban el kellene ismerniük az ifik la­kóterületen végzett hasznos munkáját. Dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár a Hazafias Népfront és a KISZ közös feladatairól szólt. Bajsz Józsej, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja zárta a hozzászólók sorát; át­adta a küldöttértekezletnek a KISZ Központi Bizottságá­nak üdvözletét, majd a fia­talok szerepéről szólt or­szágépítő céljaink megvaló­sításában. Kifejtette vélemé­nyét a fiatal értelmiség mun­kájának elismeréséről is. A vitában elhangzottakra Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára válaszolt. Üdvözölte a küldöttek cselekvő szándé­kát, reális problémafelvetését és a kongresszusi felajánlá­sokat. Ezt követően a küldöttgyű­lés elfogadta a tanácskozás dokumentumait, majd meg­választotta a megyei KISZ- bizottság tisztségviselőit, él ve jogával tagot delegált a KISZ Központi Bizottságá­ba, és huszonkét kongresszu­si küldöttet választott.

Next

/
Thumbnails
Contents