Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 94. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 22., kedd Megkezdődtek Lagoszban a magyar—nigériai tárgyalások Ismét Erich Honeckert választották főtitkárrá (Folytatás az 1. oldalról) munkákban, tervezési és szaktanácsadási területen, valamint a kórházi berendezések forgalmazásában tevékenykednek.) A magyar államfő kijelentette: ismerve a nigériai gazdaságpolitikai terveket, elképzeléseket, számos területen nyílik lehetőség ipari, mezőgazdasági, műszaki-tudományos és technológiai együttműködésre. Hozzátette: a magyar pénzügyi intézmények a korábbi tapasztalatok alapján foglalkoznak azzal, hogy mily módon járulhatnak hozzá a kapcsolatok bővítéséhez. A plenáris tanácskozást követően Losonczi Pál és Ibrahim Babangida szűk körű eszmecserét folytatott, amelyen a két államfőn kívül részt vett Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Bende József, Magyarország lagoszi nagykövete, nigériai részről pedig Bolaji Akinye- mi külügyminiszter és J. T. Kolo, Nigéria budapesti nagykövete. Kölcsönösen nagy jelentőségűnek értékelték a látogatást, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzetben, az igazságosabb világgazdasági rendről zajló viták időszakában nagyon fontosak az ilyen magas szintű találkozók. Babangida elmondta, hogy Nigériában a gazdasági függetlenség kivívása van napirenden. Kifejtette, hogy a volt gyarmattartók most gazdasági téren próbálják konzerválni a fejlődő államok függőségét. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni a nigériai gazdaság egy-két terméktől való, egyoldalú függését. Ügy értékelte, hogy a gazdaság struktúrájának átakításában áttörést lehet elérni olyan baráti oszágok közreműködésével, mint Magyarország. Babangida kiemelte, hogy a magyar—nigériai kapcsolatokat semmilyen komoly ellentét, probléma nem terheli, a kétoldalú kapcsolatok Nigéria számára előnyösek. Losonczi Pál áttekintést adott a magyar gazdasági fejlődés külső és belső feltételeiről. A magyar külpolitikai tevékenységről szólva hangsúlyozta, hogy Magyar- ország nagy jelentőséget tulajdonít a fejlődő világhoz fűződő kapcsolatok bővítésének. Losonczi Pál ikijelenettte,, hogy a magyar—nigériai kapcsolatok nagyon jók, majd kifejezte reményét, hogy az együttműködést hosszú távra tervezhetik. Losonczi Pál nagyra értékelte azt, hogy a két ország a nehezebb gazdasági körülmények között is képes volt megőrizni az együttműködés hagyományait, eredményeit. Biztosította a nigériai vezetőt arról, hogy Magyarország a jövőben is megbízható partner lesz. Hozzátette, Nigéria fejlesztési tervei és Befejeződött a Duna Bizottság ülésszaka Hétfőn plenáris üléssel, Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének, a bizottság elnökének zárszavával végétért Budapesten a Duna Bizottság 44. ülésszaka. A tanácskozáson részt vett a hét tagország küldöttsége, ott volt a KGST és az Odera Bizottság képviselője. Az egyhetes ülésszakon a dunai hajózás fejlesztését szolgáló tennivalókat tárgyalták meg. Elfogadták Djordje Lalosevic igazgató beszámolóját a Duna Bizottság előző időszakban végzett eredményes munkájáról. Az NATO hadgyakorlat E héten NATO-hadgyakor- lat lesz a Földközi-tengeren — közölte hétfőn a NATO európai csapatainak a belgiumi Casteau-ban székelő főparancsnoksága. A közlés értelmében a gyakorlaton olasz, török, brit és amerikai hadihajó-egységek, híradó- és ellátó alakulatok, repülőgépek, helikopterek, valamint szárazföldi támogató csapatok vesznek részt. A hadgyakorlat — amelyet a NATO dél-európai tengeri erőinek nápolyi főparancsnokságáról Cesare Pellini olasz altengernagy irányít majd — csütörtökön kezdődik. ülésszakon egyebek között hangsúlyozták: a jelenlegi bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben a Duna Bizottság tagországai arra törekednek, hogy a dunai hajózás feltételeinek további javításával hozzájáruljanak az országok közötti megértés és együttműködés elmélyítéséhez. Elfogadták a bizottság távlati tervét, valamint 1986—87. évi munkatervét és idei költségvetését. Döntöttek arról, hogy a Duna Bizottság következő, 45. ülésszakát a jövő év áprilisában rendezik ugyancsak Budapesten. Cossiga Bonnban tárgyal Hétfőn, Bonnba történt érkezése után, Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök elsőként vendéglátójával, Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfővel folytatott megbeszélést. A tanácskozáson, az Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint, áttekintették a Földközi-tenger térségében bekövetkezett eseményeket, valamint az EGK-n belül a spanyol és a portugál csatlakozás nyomán kialakult helyzetet. A kétoldalú kapcsolatokat a két fél barátinak és kitűnőnek minősítette. A líbiai fővárosban tárgyal az el nem kötelezett országok küldöttsége. A képen: a delegáció tagjai a tripoli repülőtéren (Telefotó — EPA—MTI—KSI A Német Szocialista Egységpárt kongresszusán szavaznak a küldöttek (Telefotó — ADN—MTI—KS) a magyar gazdaság lehetőségei egybecsengenek. A közel egyórás államfői eszmecserével párhuzamosan a magyar és nigériai szakértők egyeztették tárgyalási elképzeléseiket. Megállapod tak abban, hogy egy gazdasági és egy politikai tárgyalócsoport folytat megbeszéléseket. A két tárgyalócsoport a nap folyamán megkezdte munkáját. A tárgyalásokat megelőzően, a délelőtti órákban, Losonczi Pál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét. Ezt követően Losonczi Pál és kísérete a nemzeti múzeumban a „Nigéria tegnap és ma” című kiállítást tekintette meg, fényképes tablók alapján ismerkedhetett Nigéria történelmével és jelenkorával. Hétfőn valamennyi lagoszi napilap fényképes tudósításban számolt be Losonczi Pál érkezéséről. Főként azt emelték ki, hogy Babangida elnök üdvözlő beszédében Magyarország segítségét kérte az új gazdaságpolitikai célok megvalósításához. A televízió híradói folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar államfő programját. (Folytatás az 1. oldalról) sán meggyőzően erősítette meg és új kezdeményezéssel gazdagította a Szovjetunió következetes békeprogramját. A Német Demokratikus Köztársaság a maga részéről külpolitikájában minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse az emberiség békés törekvéseinek érvényesülését. Az NDK az elkövetkező esztendőkben politikailag szilárd, nagy gazdasági teljesítményekre képes államként halad tovább a fejlődés útján, következetesen megvalósítja a gazdaság- és szociálpolitika egységére alapozott irányvonalat, hangsúlyozta Erich Honecker. A kongresszus az Interna- cionálé eléneklésével ért véget. Az NSZEP kongresszusán Mentesítsük Európát a középtávolságú atomeszközöktől Mihail Gorbacsov beszéde a berlini Október 7. Szerszámgépgyárban Mihail Gorbacsov az Október 7. gyárban tartott nagygyűlésen beszél az NDK fővárosában (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Mihail Gorbacsov hétfőn megismételte azt a korábbi javaslatot, hogy oszlassák fel egyidejűleg a NATO-t és a Varsói Szerződés szervezetét, egyben „gálád banditatámadásnak” nevezte a Líbia elleni amerikai légitámadást. Az SZKP KB főtitkára, az NSZEP XI. kongresszusán résztvevő szovjet pártküldöttség vezetője a berlini Október 7. Szerszámgépgyár dolgozóinak nagygyűlésén mondott beszédet. A szónok a többi között rámutatott, hogy az NSZEP jelenlegi kongresszusa újabb ösztönzést ad az NDK haladásának. Az NDK sikerei — más testvérországok eredményeihez hasonlóan — erősítik a szocializmus helyzetét, szemléltetően bizonyítják lehetőségeit és fölényét. Terveinkben — mondta — fontos helyet foglal el az együttműködés a szocialista közösség országaival. Ez tette lehetővé, hogy az elmúlt évtizedekben leküzdjük a nehézségeket és kiemelkedő eredményeket érjünk el. Ez — mondotta — teljes mértékben vonatkozik a Szovjetunió és az NDK kapcsolataira is. Beszédének külpolitikai részében legfőbb feladatnak jelölte meg a nukleáris veszély kiküszöbölését, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a béke megszilárdítását. A jelenlegi feszültség fő okaként az Egyesült Államok nagyhatalmi politikáját jelölte meg. Megállapította, hogy az elmúlt napokban az amerikai kormányzat gáládul járt el Líbiával szemben. A továbbiakban így folytatta: a társadalmi visszavágás politikája az európai katonai veszély fő forrása. Az imperialista ideológusok szüntelenül azt hajtogatják, hogy a kommunisták osztották ketté Európát. Az igazság viszont az, hogy nem a szocialista országok indították el Európa politikai megosztását két szembenálló tömbre. A Varsói Szerződést csak a NATO létrehozása után hat évvel írták alá. Európa kettéosztottságáért a számlát elsősorban azoknak kell benyújtani, akik földrészünket a nukleáris szembenállás térségévé változtatták, akik megkérdőjelezik a földrész háború utáni rendjének alapjait megteremtő jaltai és potsdami határozatokat. Washington és szövetségesei ilyen állásfoglalását ellensúlyozandó — hangoztatta Gorbacsov — a szocialista országok az európai együttműködés kiépítésén munkálkodnak, és a megosztottság leküzdését célzó hosszú távú programot terjesztenek elő. A szocialista országok kezdeményezésére jött létre például a helsinki értekezlet is. Gorbacsov kijelentette: „Megismétlem nyilatkozatunkat, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására, vagy kezdeti lépésként mindkét szövetség katonai szervezetének felszámolására. Időszerűnek tartjuk, hogy mentesítsük Európát a középtávolságú atomeszközöktől. Új javaslataink tág teret teremtenek ahhoz, hogy az .európai földrészen, az Atlanti-óceántól az Uraiig gyökeresen csökkentsük a hagyományos fegyvereket. Gorbacsov kijelentette, hogy a szocialista országok sürgetik a gazdasági kapcsolatok mesterséges akadályainak felszámolását, a KGST és az EGK közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését, valamint a gazdasági, környezetvédelmi és más területen kifejtendő összeurópai együttműködést. Európa számára az enyhülés, a bizalom, az együttműködés, a meglévő határok sérthetetlensége, egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása teszi lehetővé a béke megszilárdítását. Olyan Európát szeretnénk, ahol nincsenek atomrobbanótöltetek és vegyi fegyverek, ahol radikálisan csökkentenék a fegyveres erőket és a fegyverzetet.” A tárgyalófelek megbízhatóságával szembeni kétségekkel összefüggésben az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy a Szovjetunió nem engedi magát becsapni, éppúgy, mint ahogyan azt sem engedi meg, hogy a tárgyalásokat spanyolfalnak használják. Vonatkozik ez az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra is. Erre akkor kerülhet sor, ha megfelelő nemzetközi légkör alakul ki. Értelme akkor lesz, ha tényleges előrelépés történik a leszerelésben. „Mi készek vagyunk erre. Egyelőre sajnos nem tapasztalható ugyanilyen készség Washingtonnál, amely homlokegyenest ellenkező irányban cselekszik. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ennek ellenére továbbra is állhatatosan küzdenek az atomháború elhárításáért” — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. résztvevő szovjet pártküldöttség Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának vezetésével hétfőn délelőtt az Október 7. Szerszámgépipari Kombinát berlini törzsgyárában tett látogatást és beszédet mondott. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar pártküldöttség vezetője a berlini magyar nagy- követségen találkozott a magyar kolónia tagjaival. A berlini Friedrichstadt- Palastban hétfőn este nagyszabású ünnepi műsorral emlékeztek meg az NSZEP megalakulásának 40. évfordulójáról. * * • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntötte Erich Honeckert, a Németh Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárává történt újraválasztása alkalmából. • • * A Magyar Szocialista Munkáspártnak a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusán részt vett küldöttsége, amelyet Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója vezetett, hétfőn hazaérkezett Berlinből. A küldöttség tagja volt Burgert Róbert, a KB tagja, a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát vezér- igazgatója és Roska István berlini magyar nagykövet. Az érkezésnél a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Georg Folk, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. EGKkülügyminiszterek határozata: Csökkentik líbiai külképviseleteik létszámát A nyugat-európai közösség külügyminiszterei — kiegészítve egy héttel ezelőtt Hágában, majd később Párizsban folytatott tárgyalásaik eredményét — hétfőn Luxemburgban elhatározták: csökkentik líbiai külképviseleteik létszámát. Eszerint: — a tagországok a lehető legalacsonyabb létszámra csökkentik diplomáciai képviseleteiket Líbiában, illetve Líbia diplomáciai képviseleteit országukban; — megszigorítják és korlátozzák a líbiai diplomaták mozgását akkreditálásuk helyén; — felülvizsgálják Líbia egyéb képviseleteinek (kereskedelmi, légitársasági stb.) létszámát; — kitiltják a közösség országaiból a terrorizmussal gyanúsítható líbiaiakat. A külügyminiszterek tanácskozásán, washingtoni nyomásra, hangzott el olyan javaslat, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot Líbiával és fagyasszák be pénzügyi követeléseit. Ezt többen ellenezték. Olaszország szerint ilyen döntés nem tartozik a közösség minisztereinek tanácsára, erre csak az egyes országok kormánya jogosult. Görögország ellenvetése az volt, hogy Líbia felelősségére a TWA-re- pülőgép ellen elkövetett és a nyugat-berlini merényletben nincsen bizonyíték. A tanácskozás Ismét felszínre hozta, hogy a konfliktus megítélésében nézet- különbség mutatkozik az Egyesült Államok és szövetségesei, de a nyugat-európai közösség országai között is. A belga rádió hírmagyarázója szerint bizonyos, hogy az elhatározott korlátozásokat Washington elégtelennek találja majd.
