Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 92. szám
1986. április 19., szombat Somogyi Néplap 3 Újjászületés előtt VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL Almikor megszületett a döntés a körzetesítésről, az új koncepciónak nagy jövőt jósoltak. Ma mór tudjuk, a hetvenes években útra bocsátott elképzeléseknek számos vitatható pontja volt. Ezek korrigálása sok időt és még több pénzt igényel. Az alapelív az volt, hogy központosítják a fejlesztésre fordítható forintokat, a szolgáltatást, az egészség- ügyi, a kulturális ellátást, mondván: 'gy magasabb színvonalat tudnak biztosítani az állampolgároknak. Ennek érdekében kategorizálták a községeket, az A csoportbeliek kap'ák a több anyagi támogatást, a nagyobb beruházási lehetőséget. Ugyanakkor a C kategóriába sorolt települések útépítésre, csatornázásra vagy hasonlókra nem is gondolhattak. Még a. családi házak felújítását is megtiltották, új lakás egyáltalán nem épülhetett. (A tanyákra vonatkozó ma is érvényes tilalmak feloldásán most dolgoznak.) Ezek a szigorú korlátok szinte „terelték” az embereket a nagyobb településekre. A falvakban élők, hogy megélhetést találjanak, könnyebben boldoguljanak, elköltöztek az A kategóriás községekbe és a városokba Kétségtelen, van igazság abban, hogy a „központosított”, töhát nagyobb összegű pénzzel jobban lehet gazdálkodni, több mindenre futja belőle. Csakhogy! Az erőteljes elvándorlás következtében tovább apadt a kistelepülések lélekszáma. Szaporodtak a sorvadó falvak, más községek és várösok viszont egyre nehezebben tudták befogadni a bevándorlókat. Növekedett a. zsúfoltság, egyre lehetetlenebb körülmények alakultak ki. Mind a városokat, mind a falvakat felkészületlenül érte a sok „új lakó”. Rá kellett ébredniük a vezetőknek, a költözködők- nek, hogy ez így nem mehet tovább! Egyik oldalon a halálra ítélt, a másik oldalon a csordultig telt települések. Egyfelől a fejlesztések ellenére a kielégítetlen igényeik, másfelől a területek elhagyásával kihasználatlanul maradt lehetőségek. Ekkora pazarlást az ország nem engedhet meg magának. A fordulat éve: 1980. Amikor feloldották az építési tilalmat a C kategóriás falvakban. Ahol volt út, bolt, ott szinte napok alatt új gazdára leltek a gazzal benőtt, elhagyott falusi házak. Az 53 négyzetméteren zsúfolódó, a szmogtól, a panellakásoktól fulladozó városiak ezekbe az elhagyott, olykor csupán e.gy-két őslakost megtartó falvakba menekültek. Felújították, átalakították a régi parasztházakat, és hétvégeken, nyaranta iitt pihenték ki a fáradalmakat. A „halálra ítélt” falvak ilymódan szép csendben üdülőfalukká alakultak, illetve alakulnak át. Aztán mind gyakrabban és hangosabban esett szó a falvaik népességmegtartó erejéről. Az i-re a pontot az országgyűlés tette föl 1985- ben, amikor elfogadta és jóváhagyta a terület- és településfejlesztés több évire szóló programját. Az anyag előkészítésekor a Tervhivatal „föltérképezte” az ország „peremterületeit”. Szinte valamennyi megyében van ilyen. Ezek közül kiválasztották a legkedvezőtlenebb, a többszörösen hátrányos településeket, szám szerint ötszázhetven- négyet. Ez az ország területének tíz százaléka, 431 ezer emberrel, akik Baranyai, Békés, B orsod - Abaú j - Zemplé n, Somogy, Szaibolcs-Szatmár, Vas ás Zala megye területén éllnek. Ez a „feltérképezés” teljes képet nyújt a szóban forgó településekről, és láthatóvá teszi, saját erőből már nem képesek kellően fejlődni, mindenképpen állami segítségre szorulnak. Tálán valamelyest érzékelteti a jelenlegi helyzetet néhány kiragadott példa. Baranyában tizennégy települést egylátaián nem lehet autóbusszal, kocsival megközelíteni, sok faluban még segélykérő telefon sincs. Borsad-Abaúj-Zemplén megyében 148 falu rendkívül elírnaradott. Az itt dolgozó szövetkezetek negyven százaléka veszteséges, tizenöt gazdaság helyzete kritikus. Száznyolc községben csak egészségre ártalmas víz van. Szaibolcs-Szatmár megyében 125 települést soroltak a halmozottan hátrányos helyzetűek közé. Hatvanöt faluban nincs körzeti orvos, százban, pedig a gyógyszer- tár hiányzik. Zalában 96 település érintett, közülük csaknem ötvenben egészségre áirtalmas ivóvíz van, ötben még bolt sincs, A megyei vezetők már dolgoznak azon a fejlesztési programon, amely elősegítené a felzárkózást. Vagyis: olyan komplex elképzelést vetnek papírra, amely a gazdasági megerősödésen kívül az .infrastrukturális megújulásit is magáiba foglalja- Az az alapgondolat, hogy úgynevezett térségi szemléletnek kell énvénye- sülhie. Másként fogalmazva: lesznek olyan falvak, amelyeket nem karolnak fel, vagyis lehet, hogy elsorvadnak, rn’ás települések megújulnak, a felzárkózáshoz azonban idő kell, azonnali változásra nem lehet számítani. Mindenesetre az tény: a kormány külön, juttatással, központi eszközökkel és intézkedésekkel kívánja segíteni a falvak, a térségek újjáiSiZÜletését. H. T. Az időjárás ennek a hétnek is a főszereplőjévé lépett elő. A távfűtés nem állt le április 15-én az évszakhoz képest hideg idő miatt. Csak a hét közepétől melegedett föl a levegő, a napsütés azonban még így is esővel váltakozott. Sajnos, a mezőgazdaság dolgozóit hátráltatja az időjárás, így a vetés java még mindig hátravan. Több fontos tudományos tanácskozásnak adott helyet Kaposvár ezen a héten. Sok érdekes adattal egészítették ki a száz évvel ezelőtt született Latinca Sándor portréját a centenárium tiszteletére rendezett emlékülésen. Országos figyelem irányult a rendőr-orvosszakértők és kri- minalisták Somogy székhelyén megtartott esetmegbeszélő tudományos ülésére. Ezen azt tették mérlegre, milyen segítséget adhatnak a bűnüldözésben, a földerítésben. Nemcsak a kaposváriakat, hanem a megyeszékhelyre érkező hazaiakat és külföldieket is érdekli, miként fejlesztik a sétálóutcát. Erről is szó volt a Kaposvári Városi Tanács V. B. ülésén. Ebben az ötéves tervben folytatják a sétálóutca végleges kialakítását a városközpont rekonstrukciójának-rehabi- litációjának szerves részeként. A testület szerint legfontosabb a közművek rekonstrukciója, majd a dísz- burkolatok kiépítése. A díszkandeláberek szintén a helyükre kerülnek. A végrehajtó bizottság az elképzelésekre véglegesen nem tett pontot, mert az anyagiak és a lehetőségek, a tervek pontos ismeretében tud csak dönteni. Ezért ismét a testület elé kerül az elárusító pavilonok terve, a helyük kijelölése. Pontosan meghatározzák a gyalogos forgalom helyét, és az áruszállítás módját, idejét szintén szabályozzák a sétálóutcában. Egyre nagyobb a szerepe a háztáji és kisegítő gazdaságoknak a lakosság ellátásában. Éppen ezért tűzte napirendre a Marcali Városi Tanács V. B. ezt a témát. A testület megállapította, hogy javultak a termelés és az értékesítés körülményei, nőtt a termelésben a mező- gazdasági szakcsoportok szerepe, javultak a technikai föltételek és a felvásárlásiértékesítési lehetőségek. A mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozó 1500 család kétharmada vállalkozik árutermelésre, mégpedig szerződéses alapon, míg a többiek csak önmagukat látják el. A fóliás termelés elterjedésének köszönhető; hogy Marcaliban lényegesen korábban megjeÁprilisi határjárás,biztató jelekkel Elkelnének a meleg napok lennek az egyes primőráruk. A jövőben még jobban akarják segíteni a kistermelők ellátását, szolgáltatását, u felvásárlás szervezését és a megtermelt áruk értékesítését. Ez indokolja a marcali tsz, az áfész és a kistermelők közötti munkamegosztást is. Az ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy akadozik a háztáji gazdaságok kisgépeinek alkatrésszel való ellátása. Meg kell oldani a szervizüket is. Közeledik a balatoni üdülési idény. Ezt jelzi, hogy a jó programok szervezéséről is szó esett az Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége igazgató tanácsának kétnapos somogyi tanácskozásán, a Balaton Fűszért pedig évadnyitó értekezletet tartott, s ezen jobb és választékosabb kínálatot ígért. Lajos Géza Közkedvelt a Kaposplast Vállalat kordonhuzaila ,a kiskert- tulajdonosok körében. Négyféle méretben készül, szőlőhöz és bogyós gyümölcsökhöz, málnához és tüske nélküli szederhez. Az első félévben 20—30 tonnát gyártanak belőle. Az új kordonhuzalt olcsóságáért, könnyen kezelhetőségéért és hosszabb élettartamáért szerették meg a kistermelők — Az időjárás helyrehozza önmagát! A bizakodó kijelentést a minap a kaposfüredi Vörös Október Tsz irodájában hallottam Saár Gyula elnöktől. A Füred, Aszaló, Magyaregres határában gazdálkodó szövetkezet idei tavaszkezdéséről így tájékoztatott: — Jó két hetet csúsztunk az időszerű munkákkal a földeken, de ez többnyire csak a korai vetésekre vonatkozik, ugyanis a napraforgó magja 500, a kukoricáé 900 hektáron így is idejében földbe kerülhet. Az elmúlt napok fagyos éjszkái, a sok csapadék miatt jobb is, hogy zsákokban időztek a magok, s nem a hideg talajban. Most viszont minden arra alkalmas időt — a szombatokat és a vasárnapokat is — ki kell használni, mert a naptár május közelségét jelzi. Persze, mindezt kapkodás nélkül, jó munka- szervezéssel igyekszünk elérni. És — mint hallottam — ösztönző prémiummal a vetés közvetlen résztvevőinél. Húszezer forintot osztanak A Béke és Szocializmus legújabb számában Milko Balev, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára áttekinti az ország bedső helyzetét. A többi között rámutat: ma a párt erőfeszítései a népgazdaság tervezésében és irányításában végrehajtandó változtatásokra irányulnak. La tin -Ameri káb an még sohasem volt ennyire feszült a társadalmi-igazidasági helyzet, sohasem nőtt ilyen gyorsan a különbség a nyugati ipari országok és a befolyásuk alatt lévő latin- amerikai államok fejlettségi szintje között. Rigoberto Padilla Rush, Honduras Kommunista Pártjának főtitkára országa példájával érzékelteti: az imperializmus kihasználja, hogy ezeknek az államoknak egyenlőtlen a helyzetük a tőkés világgazdaságban. Az 1986-os esztendőt, amelyet az ENSZ nemzetiközi békeévnek nyilvánított, milliók aktivitásának fokozódása, politikai befolyásának növekedése jellemzi minden szét a munkák sikeres befejezését követően, olyan arányban, ki hogyan „feszítette az istrángot”. A módszer előnyét máris kedvező tapasztalatok igazolják, mint ahogyan a műhelymunkák februári átszervezésének is bíztató jelei vannak. Akadnak napok, amikor egyetlen gép sem áll a műhelyben, ugyanis a traktorosok a megállapodás szerint a gondjaikra bízott gépekkel igyekszenek minél több időt munkában tölteni, az apróbb hibákat menetközben kijavítakontiinensen. Romes Csandra, a Béke-viilágtanács elnöke összegezi a békéért vívott nemzetközi harc múltbéli tanulságait, tapasztalatait, és 'megjelöli a mostani lehetőségeket. Roald Szaggye- jev akadémikus, a nukleáris háború veszélye ellen küzdő szovjet tudósok bizottságának- elnökhelyettese áttekinti azokat a nemzetközi lépéseket, amelyeket a Szovjetunió tett a nemzetközi békeév nyitányaként a béke megszilárdítása, a nukleáris katasztrófa elhárítása, a nemzetközi helyzet gyökeres javítása érdekében. VIII. kongresszusára készül a Német Kommunista Párt. Kurt Fritsch, a párt elnökségének és titkárságának tagja az előkészületekről tájékoztat. Janisz Dragaszakisz a külföldi tőke görögországi behatolásának módszereit vizsgálja. Rámutat.: Görögországban fokozódik a külföldi finánctőke befolyása nemcsak a gazdasági életben, hanem politikai téren is. ni, mert csak így képesek „hozni” az adott teljesítménybér ellenében előírt normálhektárokat. — Traktorosaink úgy vélekednek, hogy ha az eső kiveri a gépet a tábláról, úgyis lesz idő pihenésre, jó időben viszont a percek is számítanak. Ezért nem esünk kétségbe április derekán. Vagyis bíznak abban, hogy az idővel való versenyfutásban ők lesznek a győztesek. Az idén tizenegymillió forintot költenek erő- és munkagépek vásárlására. A napraforgó után ezekben a napokban már a kukoricát is vetik. Minden területen jól előkészített magágyba kerül a szem, s ha melegebbre fordul az idő — minthogy a talaj nedvesség- tartalma kielégítő —, gyorsan megindulhat a csírázás. Az ősziek jól vészelték át a telet, a fejtrágyázás — folyékony műtrágyával — a szakmai előírásoknak megfelelően halad, s nem tétlenkednek a vetőgépek sem — ezt tapasztaltuk határjárásunk során. Magyaregresen találkoztunk Kovács Attila növénytermesztési fő-ágazat- vezetővel: öt traktor vetette itt a napraforgót, ezek együttes teljesítménye napi 80—100 hektár. A szakember éppen az induláshoz adta a tanácsokat, és ellenőrizte a munka minőségét. A gondos talajmunkát dicséri a — A finánctőke befolyása borsóföld éppúgy, mint az őszi kalászosok jókora területe is. — A borsó most hozta ki a csírát. Ezzel a növénnyel a tavaszi árpát váltottuk fel 154 hektáron. Napraforgót aziért vetünk most jóval többet a tavalyinál mert elégedettek voltunk a hozamával. A határt járva nemcsak az ősziek egyenletes kelése és a talaj tápanyaggazdagságára utaló üde zöld szín igazolja ezt a törekvést: a dűlőuta- kon sehol egy kátyú, a dombhajlatokban nem gyü- lemlett össze a víz ... — A talajlazítás, a meliorációs munkák eredménye az, hogy most ilyenek a földútjaink, a tábláink. Persze, az egyszeri rendezés nem old meg mindent: hogy ez az állapot fennmaradjon, állandóan gondoskodunk a dűlőutak, a vízelvezető árkok karbantartásáról. Ha nem ezt tennénk, önmagunknak ártanánk. A fürediek április 16-án kezdték a napraforgó vetését, tizennyolcadika tájára tervezték az indulást a kukoricával. Ha igaznak bizonyul az elnök állítása, miszerint az időjárás helyrehozza önmagát, vagyis amit rontott április első felében, azt kijavítja hamarosan, jogos reményekkel nézhetnek az idei év elé. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA
