Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 91. szám

4 Somogyi Néplap 1986. április 18., péntek ÍISmiitli'iili! >mu,m '""nSínii itíiiíí®1! A Kaposker gombatenyésztő pincéjében keit héttel ezelőitt megkezdték a sampinyon sze­dését. Eddig mintegy 250 kilogrammot szedtek. A tervek szerint június elejéig 1600 ki­logramm ízletes gomba kerül a kaposvári üzletekbe Másfél milliós lakbérelmaradás Ha nem fizet, kiköltöztetik? I ______________________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA__________________ A lap- és pótszabadság A címbeli kérdésre sokáig csak nemmel tudott vála­szolni a Kaposvári Ingatlan- kezelő Vállalat, így nem cso­da, hogy voltak és vannak olyan bérlők, akik nem fi­zetnek. Az IKV házkezelési osztálya mintegy 50 ilyen bérlpt tart nyilván, ez évtől már számítógépen, de ezzel csak a havonta gyarapodó újabb adósságokat tudják nyilvántartani. — A számítógép alkalma­zásával nem könnyebb az adósságokat behajtani — mondja Zsetkei Valéria osz­tályvezető-helyettes —, sőt éppen a gép pontossága és naprakészsége miatt az is előfordulhat a jövőben, hogy olyanokat is felszólítunk, akik még abban a hónapban befizették a lakbért, csak éppen 15-e után, így hoz­zánk nem érkezik meg idő­ben. — Ezek szerint több lett a munkájuk a számítógép al­kalmazásával? — Jelenleg még igen, de azt hiszem a bérlők segítő- készsége sokat könnyíthet ezen. — Milyen segítségre gon­dol? — Például arra, hogy aki teheti, a házfelügyelőnél fi­zesse be a lakbért, aki csek­ken fizet az 15-e előtt adja postára. Az átutalási betét­számlával rendelkezőknél mindez nem okoz gondot, tőlük időben megkapjuk a pénzt. — Korábban ez nem oko­zott különösebb fennakadást A bőséges téli csapadék kedvező feltételeket terem­tett az almafavarosodás fer­tőző képleteinek korai kifej­lődéséhez. A tavaszi fertőzé­si folyamatot elindító aszko- spórák az elmúlt meleg, csa­padékos időszakban kifej­lődtek. A tavalyihoz hason­lóan április 8—9-én figyeltük meg az első spórák szóródá­sát Kaposvár, Bárdibükk, Ca- más körzeteiből gyűjtött fer­tőzött aimáLevelekből. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban már számolni kell a beteg­ség fertőzésével. A betegség elleni védeke­zést jelentősen nehezíti az, hogy a gyümölcsök fejlődé­se rendik ívül gyors, erőtel­jes. Rövid idő alatt érték el a fák a zöldbimbós állapotot, illetve várhatóan rövid idő múlva a pirosbimbós, majd a virágzás stádiumába kerül­nek. Emiatt a réztartalmú szerekkel való permetezések jelentős arányban elmarad­tak. A meleg időjárás ugyan­akkor a kórokozó fejlődésé­nek kedvez. E tényezőket fi­gyelembe véve — annak el­lenére hogy az elmúlt év­ben a levélfertőzés megyénk­ben nern volt túl magas — erős tavaszi fertőzés elhá­rítására kell felküszülni al­a munkánkban — veszi át a szót Kiss Deák Erzsébet, házkezelési ellenőr —, mivel évente egyszer ellenőriztük a lakbérfizetéseket, és akiknek elmaradásuk volt, felszólítot­tuk őket a fizetésre. Most azonban a tárgyhavi lakbé­rek befizetését, illetve nem fizetését a következő hónap közepéig kimutatjuk, és en­nek megfelelően küldjük el a felszólításokat. — Egy két hónapos elma­radás bárkivel előfordulhat, de gondolom nem is velük van a legtöbb gondjuk. — Természetesen más el­bírálás alá esik az, aki fi­gyelmetlenségből elmarad vagy a hónap végén fizeti be a havi lakbért — mondja Záborszky Tibor osztályveze­tő. — Nem ők okoznak gon­dot, hanem azok a bérlők, akik hónapok, évek óta nem fizetnek. Vannak olyan csa­ládok a nyilvámtar tásu nklb an, amelyeknek több tíz-, akár ötvenezer forint tartozásuk van. — Hány ilyen bérlőjük van és mit tudnak tenni, hogy megkapják a pénzü­ket? — Körülbelül 50 olyan bérlőnk van, akinek nagyobb összegű tartozása van az IKV-val szemben. A több­szöri felszólítás után, ha nem fizetnek, bírósági végzéssel rosszhiszemű, jogcím nélkü­li lakóknak nyilvánítjuk, és a jogszabályok értelmében módunkban áll kiköltöztetni őket. ma- és körteféléknél egy­aránt. A továbbiakban a fer­tőzésveszély már a csapa- nék mennyiségétől függ. Egy kiadós (10 mm vagy ezt meghaladó) eső után az érett spórák tömegesen szabadul­nak ki, és elindítják az is­mételt fertőzési folyamatot. A spórák a levegőbe több hétig is életben maradnak, ezalatt az újabb eső vagy erős harmatképződés követ­keztében bekövetkező fertő­zéseket csak kémiai védeke­zéssel lehet megelőzni. A vé­dekezésre — ha az ültetvény még zöldbimbós stádiumban van — a Rézoxidklorid 50 WP 0,3 vagy a Bordói por 1 százalékos oldatának vala­melyikét javasoljuk. Ha a fa már pirosbimbós illetve vi­rágzó stádiumban van, a per­zselés veszélye miatt a Di- thane M—45 0,2 -f Fundazol 0,1, vagy a Zineb 0,3 + Top- sin Metil 0,1 százalékos kom­bináció valamelyikét java­soljuk alkalmazni. Jó ered­ménnyel alkalmazható a Ru- bigan 12 EC 100 liter vízbe 0.05—0,06 litert adagolva a csapadékhullást követő 4 na­pon belül. Ez a szer egyút­tal védelmet biztosít a liszt­harmat ellen is. — Ilyen esetről nemigen lehet hallani. — Valóban nem ez a jel­lemző, ugyanis ezeknek a bérlőknek valamilyen la­kást mégiscsak biztosítanunk kell. — Ezek szerint nincs meg­oldás ? — Most tárgyalunk a vá­rosi tanács igazgatási osztá­lyával, hogy adjanak át né­hány lakást ilyen célra. Megoldás lenne a csere is, vagyis az, hogy az alacso­nyabb komfortfokozatú laká­sok bérlői, akik jogosultak nagyobb és komfortosabb la­kásra, megkapnák a notó­rius adósok lakását és for­dítva. Mivel végső soron nem sok, mindössze 50 ilyen csa­ládról van szó, azt hiszem, hogy ez járható út lenne. — Májusban egy kerekasz- tal-beszélgetést szervezünk az illetékes szervekkel, és ott ezt is megvitatjuk — kapcsolódik be a beszélge­tésbe Széki Tibor házkezelé­si igazgatóhelyettes. — Meg­oldást kell találnunk, mert a tartós nemfizetések erkölcsi­leg is rossz hatást váltanak ki a rendesen fizető bér­lőkből. 'Ezen túl erre az ösz- szegre a vállalatnak is szük­sége lenne, hiszen 1985-től nyereségérdekeltségi rend­szerben dolgozunk, és töb­bek között a lakbérekből tudjuk felújítani, karbantar­tani a lakásokat. Az IKV jelenleg 300 olyan bérlőt tart nyilván, aki rend­szeresen „megfeledkezik” a lakbér befizetéséről. M _ A szülő iszik — iszik miaijd a gyerek is. Dohány­zók? A gyerek is hamarosan rágyújt. Szoktassuk le az ivásról, a dohányzásról a szülőt, és megváltozik az utána jövő nemzedék, leküz- di majd a káros szenvedé­lyeket? Bizonyára merő optimiz­musból igennel kellene fe­lelnem. Csakhogy mint olyan sokszor, ezúttal is jó­val bonyolultabb a megvá­laszolás lehetősége. Kutat­nunk kellene: miért, meny­nyit, hogyan, miiként iszik a szülő. Ezt már megtettük, mondhatjuk, hiszen az ál­lami alkoholizmus elleni bizottság fölméréseiben számtalanszor elhangzanak ezek a kérdések. Nos, meg­vannak az okok, mi hát a baj? Én magam arra vok­solok, hogy igazából nem merjük kimondani. Ráken­jük a dolgot a kereskede­lemre, az egyre szaporodó kocsmákra, arra, hogy a fiatalok ezt látják, arra, hogy ivós-lovas nemzet va­gyunk. Eljutottunk ugyan már a közérzet, a társadal­mi anomáliák, a gazdasági helyzet boncoláséiig, de va­lahogy igazából nincs mer- szünk a két dolgot közös megoldógépbe dobni... Ezért aztán egy kicsit A dolgozó munkaviszo­nya alapján köteles a kije­lölt időben és helyen mun­kára képes állapotban meg­jelenni és személyesen, mun­kát végezni. Ez a kötele­zettség szünetel, ha a dol­gozó a szabadságát tölti. A szabadság általában hosszabb időtartamú, több napra kiterjedő pihenőidő. Szabályaink megkülönböz­tetnek rendes és rendkívüli (fizetett és fizetés nélküli szabadságot. A rendes sza­badság alap- és pótszabad­ságból áll. A rendes sza­badságra — a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén — a dol­gozónak alanyi joga van. Alapszabadságként a dolgo­zót minden munkaviszony­ban töltött teljes naptári évre tizenöt munkanap il­leti meg. Ha a dolgozó a naptári évnek csak egy ré­szében állt munkaviszony­ban, az alapszabadság a munkában töltött idő ará­nyéban. illeti meg. A pótszabadság járulékos jellegű, az alpszabadságot egészíti ki és különböző jog­címeken jár, mértéke ettől függően változik. A munkaviszonyban töl­tőt miniden három év után egy munkanap, de legföl­jebb évi kilenc munkanap pótszabadság illeti meg a dolgozót. Ezt az előző év vé­géig elért munkaviszony időtartama határozza meg. A munkaviszony alapján járó pótszabadság szem­pontjából figyelembe kell venni minden munkavi­szonyban töltött időt és egyes munkaviszonyon kí­vüli időket. A pótszabadság alapjául szolgáló időik szá­mítása során a munkavi­szonyban. töltött valameny- nyi időt egybe kell szálmíta- ni, az egyes munkaviszo­nyok megszűnésének mód­jától és a közöttük lévő időkiesések tartamától füg­getlenül. A számítás szem­pontjából figyelembe keli venni azt az időt is, amely alatt a dolgozó munkaviszo­nya szünetelt, kivélve a sza­badságvesztés büntetés, a javító-nevelő munka, a ta­nulmányi szerződés alapján folytatott iskolai képzés, a megszakítás nélküli harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság idejét. Ezeket ugyanis számításon kívül kell hagyni. A munkaviszonyban töl­tött időként csak az vehető figyelembe, ami alatt a dol­gozó munkavállaló és nem munkáltató (kisiparos, kis­vesztesnek érzem magam a tegnap délutáni, a városi tanács egészségügyi osztá­lyának és a városi alkoho­lizmus ellepi bizottságnak közös ülésén. Pedig izgal­mas volt a téma. A kérdés — amelyre a városi tanács osztályvezető-helyettese pró­bált feleletet adni — vala­hogy így hangzott: mi az oka, hogy isznak, dohányoz­nak, és más káros szenvedé­lyekkel ölik magukat a mai tizenévesek? Mert rombol­ják a szervezetüket, az biz­tos: erre egy „remek” pél-' datárból, amelyből ugyan most csak részleteket hall­hattunk, így is szomorúan meggyőződhettünk. A válasz úgy fogalmazha­tó meg, hogy tulajdonikép­pen mindenki hibás (!?). Az iskola, amely még sok min­dent tehetne az egészséges életmódra nevelésért, a szü­lő, aki otthon ülve hizlal­ja magát, iszik és veszek­szik, a társadalom, amely elhanyagolja ezeket a kérdé­seket és megengedi, hogy a tv-ben ugyancsak igyanak, dohányozzanak, verekedje­nek, sőt vér is folyjon. Számos dolog megfordult a fejemben, ami „bonyo­lult”, és nem mindig az el­hangzott rokonszenves dol­kereskedő), vagy önálló fog­lalkozást folytató volt. A pótszabadság alapjául szolgáló idők számítása so­rán azokat a munkaviszo­nyon kívüli időket kell fi­gyelembe venni, amelyeket a jogszabály beszámítani rendel. így az 1950. január 1. előtti szakmunkástanuló- időt, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti vagy ipari szövetkezeti tagsági viszony idejét, a sorkatonai (első tényleges), a tartalékos (pót­tartalékos) katonai szolgálat felszabadulás előtti vagy utáni, továbbá a munka­szolgálat, deportálás, ille­tőleg hadifogság igazolt ide­jét. A felszabadulás után a fegyveres erők és fegyveres testületek, továbbá a rendé­szeti szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományba lépett személyek igazolt ide­jét. A Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosának a munkásmozgalmi tevé­kenységének idejét 1949. ja­nuár 1. napjáig abban az esetben, ha a munkaviszony egyidejű fennállását az egyébként előírt okiratokkal igazolni nem tudja. Azokat a bedolgozói jogviszonyban töltött időket, amelyeket „biztosított bedolgozó” idő­ként a munkakönyvbe beje­gyeztek. Fegyelmi elbocsátás ese­tén a büntetés jogerőre emelkedése után, az elbo­csátás előtti időt három évig számításon kívül kell hagy­ni. Ez az idő naptári idő­szakot jelent és nem mun­kaviszonyban töltött három évet. Abban az esetben, ha a dolgozót a három év le­telte előtt a büntetés hátrá­nyos következményei alól mentesítik, a korlátozás is megszűnik. Munkakör alapján számos esetben jogosult a dolgozó pótszabadságra. A maga­sabb vezető állású dolgozó­nak és a vállalat igazgató- helyettesének évenként öt munkanap, a vezető állású (osztályvezető és ennél ma­gasabb beosztású) dolgozó­nak évenként három mun­kanap, a bírónak, az ügyész­nek és a közjegyzőnek éven­ként öt munkanap, a művé­szeti dolgozónak az 5/1982. (V. 18.) MM számú rende­let 3. sz. mellékletének a) és b) pontja alatt meghatáro­zott körben évenként öt munkanap, a tudományos munkatársnak és ennél ma­gasabb munkakörű tudomá­nyos dolgozónak évenként öt munkanap, az újságíró­nak évenként öt munkanap, gozat igazát erősíti. így pél­dául — hallhattuk —, ma- karórán olyan irodalmi hő­söket, költőket, íróikat kell előkeresni, akik józan élet­módjukkal kivívják a gye­rekek bizalmát. Kissé tur­pisságra gyanakszom. Mi­féle, honnan visszacsengő módszer ez? Én úgy gondolom, még­sem tudnám letagadni a gyerek elől Adyt, Sarkadat, Simon Istvánt vagy éppen a festő Kondor Bélát. Mert Mikszáth vagy Sherlock Hol­mes összenőtt a pipájával: emiatt szó se essék róluk? Bizonyára megint félre­értettem valamit! Ahogyan nem értettem (félre) és egyetértek azzal, hogy a szeszhez viszonyítva miért toronymagas az üdítőitalok ára. Ahogyan hiszek a mű­velődésügy programjában, abban a sokat, sok helyütt hangoztatott kérdezz-fele- lekben, amelynek az egész­séges életmód a végcélja Még ha a feladataik — kö­zös feladataink — közül a közöny megszüntetéséért, amit ők a zászlajukra tűz­tek, tudom, talán utópista hiábavalóság lesz éppen ez az írás is. Békés József az oktató-nevelő munkát végző dolgozónak évenként huszonöt munkanap. E dol­gozókat azonban szabadság­idejükből legföljebb tizenöt munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neve­léssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet ven­ni. A fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig tíz, azon túl évi öt munkanap pótszabadság jár. A pótsza- badsálg utoljára abban az éviben illeti meg, amelyben tizenhatodik, illetőleg a ti­zennyolcadik életévét betöl­ti. E pótszabadság arányos része a naptári éviben akkor is jár, ha a munkaviszonya az adott életkor betöltése után keletkezik. A dolgozó nőt és a gyer­mekét egyedül nevelő apát évenként egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke utón kettő, két gyermeke után öt, legalább három gyemeke után kilenc mun­kanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság a gyermekeket örökbe foga­dót, illetve azt a dolgozó nőt is megilleti, aki állami gondozott gyermek gondozá­sát és nevelését vállalta té­rítés mellett. A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után — az előbb Ismertetett pótszabadságon felül — évi két, minden további ilyen gyermek után ugyancsak két, de évenként legföljebb tizenkét munkanap pótsza­badság jár. Egészségi ártalom veszé­lyének kitett és egészségük­ben 'károsodott dolgozók kö­zül a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dol­gozó termelőiket öt mun­kanap pótszabadság illei meg. Tíz évet meghaladó föld alatti munka esetén a pótszabadság mértéke a termelőknél évi tíz, a ki­szolgálóknál évi négy mun­kanap. A Villaimosenergia-ipar te­herelosztójában és karszt- kútjaiban föld alatti mun­kán foglalkoztatott dolgozót két, tíz évet meghaladó föld alatti munka esetén öt munkanap pótszabadság il­leti meg. Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó­nak, ha naponta legalább három órát tölt ilyen mun­kahelyen, évenként öt mun­kanap pótszabadság jár. Ha a dolgozó ilyen munkahe­lyen legalább öt évet eltöl­tött, évenként tíz munka­nap pótszabadság illeti meg. A vak dolgozónak évi öt munkanap pótszabadság jár. A tartósan külföldi szol­gálatot teljesítő dolgozónak évente öt munkanap pót­szabadság jár. Annáik, aki öregségi nyug­díjra jogosultságának meg­szerzése után fizikai mun­kával teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a má­sodik és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadság jár. Ha a dolgozó többféle pót- szabadság feltételeinek is megfelel, a pótszabadság va­lamennyi címen és korláto­zás nélkül megilleti. Ez alól két kivétel van. Az egyik: a pótszabadságok összeszámí­tására meghatározott mér­téken bélül kerülhet sor. A magasabb vezető és a veze­tő állású dolgozó munkavi­szonya és a munkaköre alapján járó pótszabadság évi kilenc munkanap mér­tékéig adható össze. A másik, hogy a pótsza­badságok összeszámításéra, egymás melletti kiadására nincs mód, akkor a dolgo­zó csak a kedvezőbb mér­tékű pótszabadságra jogo- • sült. Ez a helyzet a mun­kaviszonyban töltött idő és a munkakör alapján járó, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozót megillető pótszabadságok­nál. (Folytatjuk.) Dr. Szentes József Növényvédelmi tájékoztató Álmafavarasodás ellen Minta-e az otthoni minta?

Next

/
Thumbnails
Contents