Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 91. szám
1986. április 18., péntek Somogyi Néplap 5 Tizenévesek a „szakadékban" A 70-es évek végén a rockzene egyik legnagyobb slágere volt Eric Clapton .Kokain” című dala. A szám a kábítószerfogyasztás ellen szólt, de ezt nem sokan hallották meg belőle. Abban az időben ez a nehéz kábítószer főleg a gazdagok, a film- és rocksztárok kedvence volt. Claptonnak magának is sok baja volt vele. Ma már az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában gyakorlatilag mindenki hozzájut, és ami a legtragikusabb: főleg a tizenévesek vonzódnak hozzá. A tengerentúli felnőtt társadalom hajlamos elbagatellizálni a problémát: még úgy „tudják”, hogy a kokain csak „úri körökben” divatos, hogy „feldobja” fogyasztóit, és mivél csak belélegzik, nemigen ártalmas. A valóság egészen már: a kokainnak elsősorban latinamerikai dömpingtermelése miatt ma már olyan alacsony az ára, hogy kis meny- nyiségben egy diák is megveheti a zsebpénzéből (egy adag átlagosan 15 dollár), és az egészségre tett káros hatása beláthatatlan, mivel a kábítószeresek vagy cigarettában és vízipipában szívják el, vagy pedig injekcióval adagolják maguknak. Különösen veszélyes a kokain „elkészítésének” új formája, amelyhez elég egy tiszta konyha is. A kokaint összekeverik vízzel és szódabikarbónával, majd a „megkelt” masszát kockákra vágják, és máris kész a „szakadék” — ahogyan a legveszélyesebb szert nevezi a szleng. Ennek tisztasága általában 75 százalékos. Mivel az új szerből „egyszeri” adagokat is eladnak, az új kábítószerkereskedők elsősorban a középiskolásokban találták meg napjaink vásárlóközönségét. Az első adagokat azonban újabbak követik és a fiatalok észrevétlenül a kokain rabjai lesznek. A „pusherek” — ez a kereskedők alvilági neve — igen leleményesek: Washingtonban nemrégiben egy fagylaltkereskedőnek álcázott- férfi árulta a gyilkos „savat”. A fiatalokat bevonják az üzletbe is: gyakran velük áruitatják a kokaint, többek között azért, mert őket a rendőrök sajnálják bekísérni, vagy ha mégis, sokkal enyhébb büntetésre számíthatnak, mint a felnőttek. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban, főleg Los Angelesben New Yorkban és Miamiban külön „szakadék-házak” működnek, ahol páncélozott ajtó mögött osztják az árut, az élelmesebbek még külön „szalont” is biztosítanak, ahol el is lehet mindjárt fogyasztani a kokaint. A házat az utcasarkokon állig fölfegyverzett tinédzserek őrzik. Eme életforma mintáját a „Miami bűn” című népszerű tv-sorozat adja: az ott szereplő, kábítószerben utazó tizenévesek luxusautókkal száguldoznak, divatos bőrzekékben feszítenek, súlyos aranyláncokkal, és havonta 30 000 dollárt is képesek megkeresni. Mi lehet vonzóbb egy harlemi csórónak, mint a (könnyű meggazdagodás álima? A michigani egyetem társadalomkutatási intézete szerint napjainkban az amerikai középiskolások 18 százaléka próbálkozott már kokainnal, kétszer annyian, mint 10 évvel ezelőtt. (Szintén nem megnyugtató, hogy minden második diák élt már marihuánával). A szociológusok szerint ez a helyzet romlani fog, mert a megkérdezettek 49 százaléka úgy vélekedett: ha kell elérhető a számára a kokain. A kokain terjedése következtében egyre csökken az átlagéletkor a legnagyobb kaliforniai rehabilitációs központ, a Phoenix House betegei között. (Ezt az intézményt egyébként a 60-as évek végén a kábítószertől megcsömörlött amerikai és angol rockzenészek adományaiból hozták létre.) A Newsweek című hetilap szerint a fiatal betegek számára a kábítószer olyan volt, mint a szerelem, vagy még jobb és mindenre képesek voltak érte. Volt, akinek egy idő után fontosabb volt, mint az alvás vagy az étkezés. Másoknak a kábítószerbirtoklás volt a magánéleti sikerek záloga. A fiatalok, akik képtelenek leszokni a kokainról, automatikusan belesodródnak a bűnbe: jön a lopás, a prostitúció, és nem utolsósorban a kábítószereladás más gyerekeknek. Az új kokainláz nemcsak az Egyesült Állam ókban pusztít. A legújabb statisztikák szerint Nyugat-Európában 5—10 éven belül az amerikai szintre juthat a kokainfogyasztás. Az elosztás központja Spanyolország: ennek az országnak a legszo- rosabbak a kapcsolatai La- tin-Amerikával, beleértve a légijáratokat. Egyelőre úgy tűnik, teljesen hiába foglalnak le Madridtól Los Ange- lesig évente több ezer tonna kábítószert, hiába számol be a sajtó nap nap után kolumbiai, perui, guayanai kábítószertelepek felszámolásáról. Göbölyös László A Képző- és Iparművészeti Lektorátus munkatársai zsűrizték a napokban a megye kézműves kisiparosainak alkotásait. A KIOSZ megyei titkársága húsz kézműves - köztük üvegművesek, kerámiakészitők, bőrdíszművesek, tűzzománc- és bábkészítők - hozta el alkotásait. Fotó: Gyertyás László A hét vége kulturális eseményei között italilózva azt állapíthatjuk meg, hogy a legnagyobb szabású rendezvénynek Marcali ad otthont. Itt rendezik ugyanis ma az első oszágos Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó versenyt, délután fél kettőkor a helyi művelődési központiban. Ä Berzsenyi Társaság által kiírt verseny döntőjének élmezőnye ezután felkerekedik, mert holnap Celildömölibön állnak közönség elé . a győztesek, s ezen a gálán lesz a díjkiosztó ünnepség is. A marcali programot tovább színesíti az a kiállítás, amelyik szintén ma nyílik meg, s a Berzsenyi Társaság képzőművész tagjainak alkotásait láthatják az érdeklődők. E bemutató helye a múzeum lesz. Délután öt órakor Nikién, Berzsenyi Dániel lakóházánál rendeznek koszorúzást. Szombaton a Somogy megyei zeneiskolák együttesei lépnek a marcali művelődési központ színpadára, hogy a hetedik alkalommal megrendezett kamarazenei találkozón számot adjanak tudásukról. A rendezvény délelőtt tíz órakor kezdődik. Délben nyitják meg a Zeneműkiadó kottakiállítását, este nyolc órakor pedig a Budapesti Klarinét Együttes ad ünnepi hangversenyt. A megyeszékhelyen holnap délelőtt kilenc órakor a Kilián művelődési központban a versmondókör kezdi meg munkáját, vasárnap este öt órakor pedig az országos poip-rock találkozó megyei versenyeit rendezik meg. Ugyanebben az időben indul a színházbarátok körének újabb foglalkozása is. A művelődési ház kiállításán a Teszöv népművészeti bemutatóját láthatják a látogatók. A helyőrségi művelődési otthonban holnap este hat árakor Mindenki műsora címmel vidám műsoros est lesz. Fellép többek között Vereczkei Erzsi, Lukács Bálint, Kolompár György és Kovács Aranka. A cseri klubkönyvtár ma este hat órakor a cseri centenáriumi parkiban rendez sportversenyt az ifjúsági klub tagjainak. Több kiállítás is nyitva lesz a hét végén Kaposváron. A Somogyi Képtárban Tenk László festőművész képei, a Mozimúzeumban pedig Sipos Géza fotói várják az érdeklődőiket. Nagyatádon, a Gábor Andor művelődési házban Sárái János kékfestő munkáit láthatják. A legjobb hangulat bizonyára Csurgón lesz a hét végén, ahol szombaton este a művelődési házban piknik bált rendeznek. Inkább a gyerekeknek szól a barcsi programajánlat. Ma délelőtt két alkalommal is föllép az Állami Bábszínház vásári bábkomédiáival. Befejezésül egy programelőzetest is beiktatunk: Barcson hétfőn este a fiatalok körében egyre népszerűbb Prognózis együttes ad hangversenyt. V. I. Nemzetiségi olvasótábor Csaknem 800 általános és középiskolás vehet részt az idén a Hazafias Népfront, a nemzetiségi szövetségek és az Állami Gorkij Könyvtár szervezésében nemzetiségi olvasótáborokban. A táborvezető pedagógusok, könyvtárosok felkészítő munkaértekezletét április 24—25-én Gárdonyban rendezik meg. Nemzetiségi olvasótáborokat több mint tíz éve tartanak Magyarországon. Az első, a mohácsi tábort minden évben több hasonló követtet s az idén nyáron már 16 olvasótáborban gyarapíthatják ismereteiket a diákok itthon és határainkon túl. Ebben az évben is lehetőség nyílik cseretáborozásra, így a Pest megyei gyerekek az NDK-ban tölthetnek két hetet, Szentendrén pedig 25 meiningeni tanulót fogadnak. Az 5—5 szlovák, német, délszláv és egy román táborban elsősorban a Magyarországon élő nemzetiségiek kultúrájával ismerkedhetnek a résztvevők. Bük ad otthont az első alkalommal megnyíló szlovén—h orvát közös olvasótábornak, ahol 45 irodalomkedvelő diák táborozik majd. Legtöbben, 80-an Váralján, a német nemzetiségi olvasótáborban vehetnek részt. Magyar tanszerek 38 országba Százötvenötmillió forint export-import forgalmat bonyolított le 1985-ben a Kultúra Külkereskedelmi VálKözéleti tűnődések A közelmúltban újabb két Népszava-kiadvány gazdagította szakszervezeti irodalmunkat, olyan kötetek, amelyek tűnődésre, szemlélődésre és nem utolsósorban bizonyos témákban tovább gondolkodásra kínálnak lehetőséget. A szakszervezeti irodalom iránt érdeklődők szálmára — úgy gondoljuk — fölösleges bemutatnunk a sorozatot, mivel a Fórum napjainkig megjelent kötetei népszerűvé váltak, integrálódtak a mozgalom elméleti írásainak sorába. (Marosán György, Virizlay Gyula, Szathmári Gábor — hogy csak néhány nevet említsünk — kötetei emlékezetesek maradnak.) A Szakszervezetek ma és holnap című legújabb Fórum-kiadvány összeállítás arról, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom vezető személyiségei, akikegy- egy meghatározó munkás- szervezet vezetői is, hogyan vélekednek a 80-as évek szakszervezeteiről és azok tevékenységéről. Most, a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa után különösen tanulságos az azonos, de más nemzeti, valamint más társadalmi rendszer körülményei között dol- gozó munkásszervezetek helyzetének és elképzelés éKÖNYVESPOLC nek a megismerése. A válogatás anyagából kitűnik, hogy a 80-as évek problematikája már az ezredfordulóra utal, a felvetődő gazdasági-tá'rsadalmi kérdései: új válaszokat kívánnak a szakszervezetektől. A Szakszervezetek ma és holnap című könyvből kirajzolódik, hogy az új körülmények, célok, feladatok és módszerek változása közben is alapvetően régi marad: a munkásszolidaritás és a közös nemzetközi érdek, valamint az, hogy a kor kihívásaira a válás z csak a nemzetközi szolidaritásban születhet... Az új Fórum-kötet szerkezete három részre tagolódik: az első a szocializmus és a szakszervezetek, a második a tőkés világ és a szakszervezetek, a harmadik pedig a nemzetközi szolidaritás témáját tárgyaló írásókat tartalmazza. P. Djul- gerov, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, K. Hoffmann, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke, H. Tisch, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FGDB) Országos Tanácsának elnöke, Sz. Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökei és Gáspár Sándorral, SZOT elnöke adja közre gondolatait a létező szocializmus viszonyai között dolgozó szakszervezetek helyé- ről-szerapéről. A tőkés világ szakszervezeteinek feladatait H. Krasucki, a Francia Általános Munkás- szövetség (CGT) főtitkára, L. Lama, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) főtitkára, végezetül a portugál álláspontot A. T. da Silvia, a Portugál Dolgozók Általános Szövetsége (Inter- sindikal) főtitkárának gondolatai szemléltetik. A Szakszervezetek ma és holnap című könyv záró fejezete a 80-as évek kihívásait tárja az olvasó elé, teszi ezt a X. szakszervezeti világkongresszus fő dokumentumainak tükrében. Az 1982 februárjában megfogalmazott gondolátok vázolják a szakszervezeti harcokat, a dolgozók nemzetközi szolidaritását, az akcióegységet, azt a nagy egyetemes követelményt, amely a demokráciáira vonatkozik, valamint az SZVSZ és korunk kihívásának kapcsolatait. Mindennapjaink tudatos emberi cselekedeteinek, azaz vállalt szerepeink értő magyarázója kíván lenni dr. Takács Györgyné Emberi szerepek és emberi kapcsolatok című munkálja. A könyv élőszavában a szerző kiemeld: „Nem mellékes azonban, hogy az élet nagy színpadán szerepeinket hogyan töltjük be. Rajtunk is múlik, hogy életünk drámája tragédiává sűrűsödik, vagy könnyed tragédia hősei leszünk. A különböző emberi szerepek különböző magatartást, cselekvést, viselkedést igényelnek. A pszichológia segít abban, hogy e várakozásnak jó színvonalon eleget lehessen tenni.” Dr. Takács Györgyné alapvetően ismeretterjesztőnek szánt könyve az imént vázoltakhoz kínál megfelelő ismereteket. A kötet első fejezete röviden a pszichológiai alapfogalmakkal imerteti meg olvasóit. A lelki jelenségek fajtái közül az érzékelés, a figyelem, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás ás a beszéd, az érzelmek, az akarat és a cselekvés lélektani fogalomkörét vázolja. A következő rész az életkorok pszichológiáját mutatja be: a gyermek-, a serdülő-, az ifjú- és a felnőttkor alapvető Mki jellemzőinek szemléltetése után körvonalazza a változás korának, az öreg- és aggkonnak a specifikumait is. A magánéletről pszichológusszemmel című rész — többek között — bemutatja a személyiség- tipológiákat, a legfontosabb személyiségjegyeket. A könyv végére marad az egyik legérdekfelszítőbb téma: a szocialista embereszmény, a szocialista demokrácia és az egyén viszonya, a közéletiség, az emberi viszonyokból adódó munkahelyi problémák stb. legfőbb láncszemeinek megragadása. A szerző idézi Benjámin Franklin intelmeit a közéleti ember számára, hol az egyik passzusban az áll: „Ne vesztegesd az időt; foglalkozz mindig valami hasznos dologgal: hagyj fel minden hiábavaló cselekvéssel.” Aki a Fórum-sorozatban megjelent legújabb Nép- szava-kiadványba belelapoz — nem vesztegeti hiábavalóságra idejét. Sándor Dénes lalat, ebből 110 millió forint értékű tanszert szállított négy kontinens 38 országába — derül ki a vállalat most elkészült összegezéséből. Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatnál gyártott két-háromezer féle cikk közül a biológián szemléltető eszközök legnépszerűbbek külföldön: az NSZK- ba eredeti csontiam készítményeket, állati csontokat és a biológiaoktatáshoz szükséges egyéb eszközöket szállítottak, Spanyolországba tavaly ezer műanyag emberi csontvázat exportáltak. Az Egyesült Államokban is vevőre találtak a vállalat termékei. Peruba különféle taneszközöket vittek ki, Nigériának pedig kis laboratóriumokat és általános iskolai szemléltető eszközöket adtak el. A magyar taneszközök jó minőségét nemcsak a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat évről évre növekvő taneszközexportja bizonyítja, hanem az is, hogy április 25- én, első ízben szocialista országban, Magyarországon tartja évi közgyűlését a 43 ország 'taneszközgyártóit és kereskedőit tömörítő nemzetközi szervezet.
