Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 91. szám
1986. április 18., péntek Somogyi Néplap 3 INFRASTRUKTÚRA Amikor két esztendeje az országos település- és területfejlesztési irányelvek kidolgozásához a megyékben az ottani „szűk keresztmetszetek” iránt érdeklődtek, szinte egyöntetűen az infrastruktúra elmaradottságára panaszkodtak. Hát igen: akármerre járunk, szemben találjuk magunkat az ivóvízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, a közlekedés, az energiaellátás, no és a telefonhelyzet problémáival. Ügy látszik, hogy a nagy késéssel fölismert lemaradások pótlására nem volt elegendő a néhány utóbbi esztendő, ami alatt nagy eszközöket csoportosítottak e célokra. 1980 és 1984 között több mint 400 ezer lakást kapcsoltak be a közműves vízellátásba, 100 kilométerrel hosszabbították meg az árvízi töltéseket; 14 százalékkal emelték a fő és mellék telefonvonalakat, 10 százalékkal a lakosság energiafelhasználását. Mindezzel azonban távolról sem simultak el a nagy feszültségek, amit jelez, hogy a magyar lakosság 17 százaléka ma még nem jut vezetékes ivóvízhez, 610 kistelepülésen nem találni egészséges ivóvizet. A népesség 2,4 százalékának otthont adó 800 törpefaluban a legelemibb infrastruktúra is hiányzik. Az országban a 430 ezer telefon igény lő nagy többsége is vidéken szeretne készülékhez jutni. Ismert, hogy nem utolsósorban a díjemelés miatt csökkentek a távolsági személyi utazások, a szárnyvonalak megszüntetése itt is, ott is nehezíti a helyváltoztatást az embereknek. Az ilyen hiányok nemcsak ma jelentenek gondot a lakosságnak. Hosszú ideje tapasztalhatjuk, hogy azok a térségek fejlődnek gyorsao- ban, ahol kedvezőbb az infrastrukturális háttér. A jó ivóvíz, az aszfaltozott út, a telefon vonzza az ipart, a termelőhelyeken képződött tőkéből azután jut az életkörülmények további fejlesztésére is. Ahol Viiiszont nincs, ami az ipart odacsalogatná, ott talán a jövő kilátásai _ is bizonytalanabbak. Ezért igyekszünk arányosabban elosztani az ország területén a termelőerőket, de a célt, a beruházásra fordítható szűkebb pénzeszközök miatt, nehezen érhetjük el. A szakemberek váltást sürgetnek az infrastruktúrát érintő szemléletmódban, a tervezőmunkában egyaránt. Az infrastruktúra termelő- ágazat mögötti tartománya a gazdaságnak és az életnek, ez azonban nem jelent valamiféle „mögöttes” területet. Termelő infrastruktúra nélkül nem létezhetne ipar, szolgáltatás nélkül pedig elképzelhetetlen a modern emberi lét. Ma már teljesen nyilvánvaló, milyen népgazdasági károk keletkeznek a lassú szállításból, a hírközlés elmaradottságából, de mérhető az a kár is, amely egyes térségek „isten háta mögötti” helyzetéből adódik: különösen az elnéptelenedés, még kevésbé fölszerelt városok felduzzadása — súlyosabb következményekkel is járhat. Joggal élhetünk a gyanúperrel: az infrastruktúra fejlesztésére ki nem adott pénz később nem lesz elegendő a problémák megÉletkedvet növelő elfoglaltság Gyakran futok össze olyan régi ismerősökkel az utcán, akik egész életükben tevékenyen részt vettek a közéletben, s most sem hagyták abba. Az egykori vállalati giazgató a fogyasztók városi tanácsának elnökeként intézkedik, talpal az ügyekben, a volt k tsz-el nők most is szívesen mondja el véleményét a városi pártbizottság ülésein. És így sorolhatnám a volt tanácselnököt, vállalati párttitkárt, iskolaigazgatót. A megye lakosságának több mint húsz százaléka idős korú. Éppen ezért csöppet sem mindegy, hogy a nagy tapasztalatú, ma is jó egészségnek örvendő és cselekedni is hajlandó férfiakra és nőkre mennyire számítanak, mennyire építenék. Csak elismeréssel lehet említeni, hogy egyre növekszik azoknak a száma, .akik sokat tesznek az idősekért, számítanak az élettapasztalatukra. Köztük van a nép- frontmozgalom is. Természetesen ez gyümölcsöző mind a mozgalomra, mind az egyén számára. Az idős embereknek még a tartásuk, a hangvételük is megváltozik, amikor érzik, hogy valahol még szükség van rájuk. A megyei népfrontértekezleten is szó esett arról, hogy mindenhol sikere van a nekik rendezett előadásoknak, az öregek napjának. Éppen ezért határozták el, hogy a népfrontbizottságok nagyobb figyelmet fordítanak a megye egyötödét kitevő idősekre. Egy nyugdíjas kórházigazgató főorvos ecsetelte szenvedélyesen, hogy még a gyógyszernél is többet ér a hasznosság tudata. Akár a munkahely, akár a mozgalom tart igényt az idős emberek tudására, tapasztalatára, szakértelmére, ez növeld az életkedvüket is. A városi pártbizottság egyik ülésén a kőzetemben ült egy nyugdíjas kaposvári gazdasági vezető. Mindenki odafigyelt találó megjegyzéseire, amikor a testület az idei gazdaságpolitikai tennivalókról tárgyalt. Mindegyik fölért egy-egy kitűnő tanáccsal. Ma is sokfelé jár a megyében, s mindenhol szívesen veszik a megvalósításuk esetén pénzben is mérhető ötleteit. Sok idős ember talán éppen ezért emlékszik olyan jól egy tévóriportra. Valamikor bemutattak egy bajai kezdeményezést. A hétiben. Az egykori vállalatvezetőikből, különféle tisztségviselőkiből amolyan „öregek tanácsa” alakult a városban, s szervezettan hasznosítják értékes tapasztalatukat. Nem egy ismerősöm olyan példának tartja ezt, amelyet érdemes volna követni a megyében is. Akár a tanács, akár a népfron tbi zattság szervezné is meg, sok hasznot hajthatna minden településen. Ez csak az egyik fele azonban az odafigyelésnek. Azt sem sziábad elfelejteni, hogy sokan vannak, akik anyagi és egyéb segítségre szorulnak az idős emberek közül. A vöröskeresztes, a népfronitos aktívák ma már egyre többször kiállnak amellett, hogy az idős, támogatásra szoruló ember nem teher a társadalmunkban. Sajnos, erre a cáfolatra olykor még különféle fórumokon is — falugyűlésen, tanácstagi beszámolón stb. — szükség van. Igazi ünnepnapnak számít, amikor az úttörők a házimunka elvégzése mellett fölkeresik az arra rászorulókat, a veteránokat pedig azért, hogy kérdezzék őket. Most, a forradalmi ifjúsági napok idején több találkozót szervezett a KISZ 45-ös párttagokkal, régi munkásmozgalmi emberekkel. Nagy hatásúak ezek a beszélgetések, hiszen a tankönyvökben leírtak szinte megelevenednek az egykori harcosok elbeszélése alapján. Egyre többször hallhatjuk: mindenhol hasznosítsák az idős emberek ismereteit, mert érdemes. Lajos Géza oldására. Szemléletes példával : azt eldönthetem, hogy építek-e utat vagy nem. Ha nem, a költségeket meg nem spórolhatom, a rosszabb és hosszabb utakon több üzemanyag fogy, s az állam gépkocsijai is hamarabb tönkremennek. Az infrastruktúra fontosságát becsülő gondolkodás- mód ma még nem nevezhető általánosnak, még a tervező intézményeknél sem — mutatnak rá a szakemberek. Tapasztalataikat megtoldva kijelentik: a mai hiányokhoz nemcsak az ország gazdasági adottságai vezettek, hanem elvi, szemléleti hibák is. A helyi tanácsok VII. ötéves tervei igen sok, komoly szolgáltatási beruházásokat tartalmaznak, központi helyen kezelik az ivóvíz biztosítását, a szennyvíz elvezetését, az egészségügyet és a vendégfogadást. A megyei tanácsok e fontos feladatokhoz még céltámogatást is adnak. Gyakori a tanácsok társulása is a régió általános problémáinak megoldásához. Budapesten az egyes kerületek közötti arányos fejlesztést biztosítja a „fejkvóta”, ami annyit jelent: a költség- vetési támogatást a lakosság száma után adják. A területi különbségek csökkentéséből, csakúgy, mint a helyi infrastruktúra gyarapításából eddig is dicséretes módon kivette részét a lakosság. Először 300 millió forint gyűlt össze országszerte a kis városok gázellátásának biztosítására, legutóbb — jelentette a posta — félmilliárd forint értékű telefonkötvény fogyott el. A vízműtársulásba bevont települések száma is több száz. Ezek már új, rugalmas módszerek, alkalmasak arra, hogy fölkeltsék a lakosság érdeklődését. Az emberek — úgy látszik — sehol sem akarnak kibékülni a helyzettel, készek áldozni is önmagukért nagyobb kényelmükért. Amíg egy hely is van, ahová a csecsemőnek palackokban kell a vizet vinni, vagy ahol gondot okoz az orvosért telefonálni, addig nem szabad megállni az infrastruktúra fejlesztésében, a hozzá szükséges szellem, emberi és anyagi források feltárásában. Komornik Ferenc Á SÁÉV és a Somogy Ipari Szövetkezet bemutatói Somogyi újdonságok a Construmán A díjnyertes Kaposgépen kiviül még két somogyi cégnek van saját standíja a nemzetközi építőipari kiállításon, a budapesti vásár- központban. A Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat felesben az Innofinance Általános Innovációs Pénzintézettel egy betonszilárdság-.vizsgá- ló készüléket kínál. Dr. Ratio Ákos, az Innofinance kereskedelmi főosztályvezetője elmondta: — Mi a tőkét és a szabványosítási, illetve szabadalmazta tási eljárás menedzselését adtuk ehhez az üzlethez, amelyet a SÁÉV kezdeményezett. A korábbi b e tons zi liárdaá g-vd zsgála tok igen bonyolultak voltaik, külön kockákat kellett készíteni, ezeket utaztatni, laboratóriumiban vizsgálni... A próba kocka pedig nem igazi mérce, még csalni is lehet vele. A betonépítményeknél — házaiknál, hidaknál és egyebeknél — pedig igen fontos, hogy a kötelező vizsgálatok valós adatokat adjanak, hiszen sok száz ember élete függ attól, Szilárdságvizsgálat a SAÉV standján Keresik az íves ablak piacát hogy jó-e a beton, amelyet az építkezésnél használnak. Ez a mozgatható készülék olcsó, nem a próbakockát méri, hanem magát az építményt. A biztonságos vizsgálati eredmények által még cement is megtakarítható, mert régebben — s még ma is — sok építő cég túlbiztosításra törekszik, ha viszont ezzel az új készülékkel mérnek, akkor nincs szükség az előírtnál több cement bedolgozására. Az osztályvezető elmondta: az olcsóság, az egyszerűség és az újszerűség miatt vállalta a pénzintézet a menedzselés anyagi kockázatát, amint végül kiderült: sikerrel. Mert a Budapesti Műszaki Egyetem és az Építési Minőségellenőrzési Intézet közös vizsgálatai — a SÁÉV-nál is végzett több ezer gyakorlati próba után — bizonyították: a készülék jó, az eljárás sokkal előnyösebb a hagyományosnál. Monostori Róbert,. a SÁÉV marketing osztályának vezetője mondta: — Az eljárás lényege, hogy elemgyártás, illetve építés közben beépítik a betonba a készülék egyik fém alkatrészét, azután a h elyszínen csa tlakozta t ják erre a szakítóeszközt és a mérőműszert. Egy kis lyuk keletkezik a betonban, amely az épületet nem károsítja, a műszer pedig rögzíti a kívánt adatokat. A magyarországi forgalmazás és alkalmazás kizárólagos joga a mi vállalatunké. Reméljük, hogy ez az új módszer hamarosan elterjed. A Somogy Ipari Szövetkezet más jellegű, de szintén korszerű terméket propagál a nemzetközi építőipari vásáron. Az új hőszigetelési szabványnak megfelelő íves, zsalus ablakaikat először mutatják be, de ott vannak a régebbi négyszögletes ajtók és ablakok is. Albertus József gyártmányfejlesztőtől megtudtuk: a szögletes ablakoknak mar jó piacuk van, az íveseket viszont épp szébt vitték a vásárrá, hogy fölmérjék a várható keresletet. Nyitott szemmel járnak, és főképpen az ablakgyártó versenytársak árait kémlelik. Ezeknek — a közönség által szépségük miatt márts dicsért — ablakokhoz is van némi köze a SÁÉV-nak. mért a hőszigetelt üveget az építőipari vállalat szállítja a nagybaj omi szövetkezetnék. Remélhető, hogy ez a nemzetközi bemutató is növeli a somogyi termékek vevőinek táborát. Mindkét cég kiállítóhelyén több ígéretes tárgyalás kezdődött, amelyek várhatóan a Constiruma után is folytatódnak. L. P. Gödöllői kutatások Géprendszer terve öt évre A gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézet fő feladata a mezőgazdasági termelés műszaki feltételeinek fejlesztése. Foglál- koznak a gépjavítási éls karbantartási eljárások kiailá- kításáivail, ám az egyik legfontosabb, kiemelt feladatuk volt a közelmúltig a mezőgazdaság VII. ötéves tervidőszakára érvényes géprendszer összeállítása, megtervezése. Típusjel nélkül — Mi a lényege a géprendszernek, s hogyan, segítik vele a mezőgazdaságot? — A géprendszer azoknak a műszaki, technikai eszközöknek a tervszerűen, kiválasztott csoportja, a termelés rendszerébe ajánlott sora, amelyet a mezőgazdaság a következő években beszerez, felhasznál — mondja Bánházi Gyula, a mezőgazdasági tudományok doktora, a MÉMMI igazgatója. — Intézetünknek a Magyarországon termesztett szinte minden növényi termesztéséhez ajánlania kelti új, korszerű gépeket, berendezésieket. Ezenkívül a különböző termelési technológiákban egyaránt használható traktorok, gépek, szállítóeszközök, növényvédő gépek típusát, az országosan igényelt darabszámút is meghatároztuk a tervezéskor. Persze olyan gépeket is — típusjel nélkül —, amelyeket ma még nem is gyártanak. — Hogy értsük ez utóbbit? — Azt, hogy mondjuk 1989-ben milyen típusú, milyen elnevezésű aratócséplőgép vagy vetőgép lesz éppen az újdonság, a géprendszer tervezésekor nem tudhattuk, de azt igen, hogy a gyálrtóktól, a kereskedelmi szervektől mekkora teljesítményű, milyen minőségben dolgozó, mennyire üzembiztos gépet vá'r a magasabb szintű mezőgazdasági termelés. Ez előre jelezhető, tervezhető! Kutatóinknak már nagy gyakorlatuk van ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában, a konkrét igények megadásában, hiszen a mostani már az ötödik tervciklus, amelynek országos mező- gépigényét előre jeleztük. Javaslat a gyakorlatnak Amint azt az intézet igazgatója még elmondta: a legújabban elkészült géprendszertervben 1600 féle gép beszerzését javasolják. Érthető az is, hogy a tervezést követően, elkészülő szakmai közleményük, vagyis a gép- rendszerkönyv nagy érdeklődést vált ki az üzemek, a gyálrak és a kereskedelmi szakemberek körében, hiszen nemcsak orszálgos kitekintésre ad lehetőséget, hanem egy-egy speciális növény- vagy állatfaj termelésének jövőjébe is bepillantást enged. Belőle az is kiderül, hogy az előttünk álló időszak beruházásából a hazai mezőgépipar lehetséges részesedése 48—54, a szocialista importé 30—37, míg a tőkék importé 14—15 százalék körül alakul. Gépek lejtős terepre Az intézet évente — így tavaly is — 200 gépújdonságot vizsgált meg, 450—500 új eszköz, létesítmény, berendezés munkavédelmi ellenőrzését végezte el. Gödöllői és szolnoki mérnöki irodája félszáznál több fejlesztési és rekonstrukciós javaslatot adott át a nagyüzemekben és a termelési rendszerékben dolgozó szakembereknek. A MÉMMI műszaki továbbképző irodája tavaly 26 témáiban rendezett tanfolyamokat, s ezeken a mindennapos gyakorlatban bevezethető kutatási eredményeket közvetítették az üzemi vezetőkhöz, műhely- és brigádvezetőkhöz, technikus okihoz. — Milyen friss eredményekről! adhatnak számot? — Az IKR, a KITE és a KSZE termelési rendszerek megbízásából tizenöt, különböző típusú munkagéppel vizsgáltuk meg az NSZK-gyártmányú, 115 kilowatt teljesítményű MB— trac—1500 típusú traktorúj- donsálgot — mondja Bániházi Gyula igazgató. — Űj technológiát dolgoztunk .ki a napraforgó nagy teljesítményű gépekkel történő termeléséhez, betakarításához. A szolnoki Mezőgép Vállalattal közösen alakítottuk ki a féltonnás, óriás bálák rakodására, szállítására és kazalba rakására egyaránt alkalmas gépújdonságot, mely a kísérletek alatt megfelelő telj esitményt produkált. Az elimúlit években számos olyan eljárást is kidolgoztak, mely az energiatakarékosságot segíti. Tavaly nyolc ilyen talajművelő eszközt vizsgáltak meg, közülük több külföldi típus hazai gyártására tettek javaslatot, mert úgy látják: ezek az eddigieknél alkalmasabbak lehetnek az erózió romboló hatásának csökkentésére is. Külön vizsgálatban foglalkoztak a lejtős területen termesztett gabonafélék —a búza és a kukorica — betakart táisára használható aratócséplőgépek minősítésével. A legmegfelelőbbeket már be is tervezték a legújabb mezőgazdasági géprendszerbe. Fehér István
