Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 90. szám

1986. április 17., csütörtök Somogyi Néplap 3 A KISZ-értekezlet előtt Valami elkezdődött - mondja az egyik KISZ-titkár, s ez az egész mozgalomra jellem­ző országosan és a megyében is. A tagokban, a tisztségviselőkben megvan az akarat és a készség, hogy a XI. kongresszusára készülő if­júsági szövetség valóban megújulva folytassa a tevékenységét. A Somogyi Néplap újságíró stúdiójának hallgatói nagyüzemben, tsz-ben, kommunális vállalatnál, a vasútnál és a főiskolán keres­tek példákat arra: mit terveznek a fiatalok. Eközben a gondokat sem hallgatták el. Jellemző helyzetképet fest ez az összeállí­tás a somogyi fiatalok fölkészüléséről a me­gyei KISZ-értekezletre. Szükség van a tapasztalatokra A kaposvári IKV KISZ- aliapszenvezeténak néhány tagja egyetlen kérdésre fe­leli: mi most a legfontosabb feladatuk? Pintér Ágnes, az alap- szervezet KISZ-titkára: — A taggyűlésen mi is fefldolgoztuk és megvitat­tuk a nyilvános levelet. Saj­nos kevés példányt kap­tunk, nem sikerült minden aktív KISZ-fiatalnak vagy az alapszervezeti munkát segítő párttagnak a kezébe adni. Ezért úgy szerveztük taggyűléseinket, hogy minél több KISZ-fiatal részt tud­jon venni a vitában. mográfiai olló nálunk is csattog. — Nehéz az utánpótlás? — A 85 tagú KlSZ-alap- szervezetünkben a 30-asok korosztálya van többségben. Ha ezek a fiatalok nem len­nének a KISZ tagjai, 20— 30 tagú volna az alapszer­vezet. Miké János: — Nehéz a fiatalok között is közös ne­vezőre jutni. Még csak har­minc múltam, de alig van olyan téma,, mely az én kor­osztályomat és a tizenéve­sekét is ugyanúgy érdekel­né. Ezért tartom helyesnek a levélben szereplő rétegek­ről szóló javaslatot. Leleményes alapszervezetek Mike János: — A kong­resszusi levelet vártuk, és reméljük, jó alapot teremt ahhoz, hogy a határozat a fiatalok érdekeit szolgálja. Pintér Ágnes: — Nálunk a KISZ-esaknek több mint ny-dicvan százaléka vett részt a vitában. Azok a fia­talok, akik érdeklödnek a saját életük és a közélet iránt, hozzászóltak és egyes pontjaiban vitatták a nyil­vános levélben fölvetette- ket. — Miről folyt a legtöbb vita? — A fiatalokat mindig a legközvetlenebb problémák érdeklik. A legtöbb fia tájt az, ho,gy miiért van szükség korhatárt szabni a felvétel­nek. Érthető ez a felvetés, mert a mi alpszervezetünk átlago's életkora több mint huszonhat óv. Sajnos még nincs iparitanuló-képzés a vállalatnál, és az ifjú szak­munkások nem jelentkez­nek csapatostul hozzánk. Véleményem szerint a de­A küldöttgyűlés egyhangú­lag ismét Bálint Imrét vá­lasztotta meg KlSZ-titkár- nak az 1986—87-es mozgalmi évre — hirdeti ki a szava­zás eredményét a tanítókép­ző főiskolán a levezető el­nök. — Melyek a titkár első gondolatai? — örülök a bizalomnak, s remélem, nem okozok csaló­dást. Nem árultam zsákba­macskát, a jövő évi progra­mot, terveimet már ismertet­tem a küldöttekkel. Szeret­ném a KISZ politikai jelle­gét erősíteni, jogállását tisz­tábbá tenni. Ma még saj­nos nincsenek pontosan meg­határozva a mozgalom fela­datai. A hallgatók maguk sincsenek tisztában azzal, mit várhatnak a KISZ-től. Több programot igényelné­nek tőlünk, holott a rendez­vények megszervezése nem mindig a mi feladatunk. Ránk elsősorban a kezdemé­nyezések támogatása vár, a megvalósítás a hallgatók fel­adata is. Sok olyan rendez­vény van, amelyet mi szer­vezünk, de nem látjuk el őket a plakátokon KISZ- emblémával, így a hallgatók tudomást sem szereznek munkánkról. Gyakran ka­punk kemény bírálatot, hogy ez sem jó, azt is rosszul csináljuk, de a javításra öt­leteket már nem adnak. Ügy látom, a tagok nagy része még csak azt tudja, hogy másképpen kellene felépíteni, szervezni a mozgalmat, de a mikéntre nincs terve. Talán azért is van ilyen nagy ér­dektelenség. Minden alapszervezetrek elküldjük a kongresszusi le­velet értékelésre. Szerettük volna a KISZ jövőképét az ő elképzeléseik alapján fel­építeni. A tagok nagy része még a körlevelet sem olvas­ta el. Az iskolai küldöttgyű­lésen sem éltek a hallgatók a véleménynyilvánítás jogá­val. Sokan még mindig a múltra hivatkoznak, hogy mindez gyakran formális volt, a gyűlések nem hoztak változást. Nem veszik észre, hogy minden tőlünk függ, a változtatás lehetősége is. Gondoltunk arra, hogy meg­változtatjuk az alapszerveze­tek alakulásának módját. Nem szükséges az, hogy egy tanulócsoportnak egy alap­szervezete legyen. Létrejöhet­nek funkcionális céllal is kö­zösségek a KISZ égisze alatt. Színesítsük a mozgalmait öntevékenységi körökkel, diákszövetkezetekkel, szak­mai közösségekkel. Ezáltal a KISZ feladata is egyértel­műbb lesz, a lehetőség a fel­adatok megoldására pedig sok fiatal számára vonzó. Szeretnénk az információ- áramlást gyorsítani, bevonva ebbe az iskolai videohálóza- tot. Fontos feladatunk a hallgatói érdekképviselet ja­vítása is. Ezt azonban csak a hallgatókkal együtt tudjuk megvalósítani. Horváth Éva Sarjcanti István: — Tizen­kilenc éves múltam és két éve dolgozom a vállalatnál. Négy éve vagyok KISZ-tag, február óta vezetőségi tag. A KISZ-megbízatásomból adódik, hogy minden sport­rendezvényen minél több fiatalt szeretnék látni. A korosztályok közötti különb­ségeket a közös programok szervezésével el tudjuk si­mítani. A rétegeződés pe­dig elkerülhetetlen, hiszen minden évben újabb fiata­lok lesznek az alapszervezet tagjai. Pintér Ágnes: — Várjuk a kongresszus határozatát. A SZOT . állásfoglalásának megfelelően ifjúsági réteg- tagozatot szeretnénk létre­hozni. Én személy szerint nagyon sókat várok ezektől a réteglhizottságaktól. Re­mélem, a fiatalok, főleg a KISZ-lből kiöregedettek olyan fóruma lesz ez, ahotl igen jó társaságot és baráti közösséget is ki lehet ala­kítani. Jüngling József Hasznosan töltött szabadidő Rég hallottunk a Tungs­ram fiataljairól. Beszélgető- partnerem a dr. Münnich Ferenc KISZ-bizottság tit­kára, Zeleznik Lászlóné, aki 1984-től tölti be ezt a posztot. Azóta a KlSZ-mun- ka fellendülőben van. Ko­moly elképzel ésekikel látott munkához. Lelkesen beszél a KISZ-esekről, akik szor­galmasan végzik munkáju­kat és nem is eredményte­lenül. Horváth Gyuláné közművelődési élőadó a gyár .könyvtárosa és sport- felelőse is, KISZ KB dicsé­rő oklevelet kapott moz­galmi munkájáért. Szántó Józsefné jutalomútan vett részt a Szovjetunióban. — Mit tartalmaznak idei terveik? — Alapfeladatunk, hogy a szabadidő kultúrált eltöl­téséhez minél több lehető­séget biztosítsunk. Oktatás­politikánk fő célkitűzése, hogy növekedjen a felsőfo­kú végzettséggel rendelke­zők száma a robot- és lézer­technika elterjesztése érde­kében. Az új profilhoz szükséges a szakmérnöki képzésben való részvétel. — Miként működik az if­júsági klub? — Havonta egyszer ösz- szejövetelt tart. A progra­mokat igyekszünk színvo­nalasan összeállítani. Cé­lunk az aktuális gazdasági politikai ismeretek terjesz­tése, a szabadidős tevékeny­ségek alaposabb megismer­tetése. Itt említem meg a Vasutas­szemmel — A kaposvári vasúti csomóponton háromszáz fia­tal dolgozik. Közülük száz­negyven a KISZ tagja, és négy alapszervezetben dol­goznak — mondja Gadár István, a vontatási alapszer­vezet titkára. A vajsutasmunka tagolt, ezért a vontatáson kívül kü­lön alapszervezetekbe tar­tóznák a forgalomban dol­gozók, az utazók, valamint az épület- és hídfenntartó főmöikség fiataljai. Horváth Ernő, a csomópont KISZ- szervezétének titkára azt mondja, a tagság megvitatta a KISZ Központi Bizottsá­gának kongresszusi levelét. — A nálunk dolgozó KISZ-tágokat ugyanazok a társadalmi problémák fog­lalkoztatják, amelyek orszá­gosan is érintik a pályakez­dőket. Az önálló lakás meg­vásárlását tartják még most is a legnehezebben elérhető dolognak. Pedig a gond megoldásáról annak idején már az ifjúsági törvény is szólt. A lakáshelyzet sajnos azóta sem javult, sőt a la­kásárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a dolgozók jövedelme. A vasútnál az utazó szolgálatot teljesítőik 240—250 órát is dolgoznak egy hónapban. Sokan még másodállást is vállalnak. Fiataljaink azt szeretnék, ha főmunkaidőben tudnák megkeresni a pénzt a csa­ládjuk megélhetéséhez. A tagság jogosan teszi szóvá, hogy a MÁV-niak Kaposvá­ron nincs kulturális köz­pontja. Az Irányi Dániel ut­cai helyiségük átalakítás alatt áll és kiderült, hogy az épületnek nincs megfelelő alapja. Emiatt nagyon elhú­zódik a munka. Vitatkoz­tunk a tagfelvételi korha­tárról is. Mi úgy gondol­juk, hogy szerencsésebb vol­na,, ha nem szabnák meg a felső kor határt Vannak, akik a főiskola befejezése után a vállalati KISZ-élet láttán szeretnének a tagok közé kerülni. Közülük sokan akkor már túlkorosaik len­nének. Elolvastam azt a doku­mentumot, amelyben a vas­utas KISZ-tagok a KISZ KB vitairatának a megbeszélését rögzítették. Milyen KISZ-t akarunk? Így szólt a vita­irat egyik kérdése. Erre a válaszok megléhetősen köz- helyszerűek voltaik, vagy ki­merültek a KISZ formai lé­tezését biztosító témákban, mint a tagkönyvcsere vagy a tagdíj. Az volt az érzé­sem, hogy a kaposvári vas­úti KlSZ-fiataiok bátortala­nul fogalmaznak arra a 'kér­désre, hogy milyennek kép­zelik a KISZ jövőjét? És milyennek saját jövőjüket a KISZ-ben ? Lebőcz Rudolf Á pedagógusok felelőssége . A nagybajomi általános is­kola pedagógus alapszerve­zetének KISZ-titkára és az intézmény igazgatóhelyettese egy és ugyanaz a személy. Balogh Árpád fiatal pedagó­gus. Ebben a faluban szüle­tett és nőtt fel. Ugyan­azok a tanárok a kollégái, akik nem is olyan régen ta­nították. Matematikaszakos, egyetemet végzett. 1982-től KISZ-titkár, 1986-tól igazga­tóhelyettes. — Jól megfér együtt a kettő, nekem ebből még sem­mi gondom nem volt. Igaz. nem régóta gyakorolom a hi­vatali beosztásomat. Elmosolyodik. — Sajátos helyzetben van­nak a pedagógus alapszerve­zetek, hiszen jórészt fiatal tanárok és tanítók, eseten­ként képesítés nélküliek és óvónők tartoznak ide. Is­merem a városkörnyék összes alapszervezetét; így van ez mindenhol. 1979-ben alakul­tunk meg. Kezdetben nehéz volt megtalálni, hogy mi is a feladatunk, hiszen a peda­gógus pályán dolgozóknak a tanításon kívül sok minden­nel illik foglalkozniuk. Arra törekedtem, hogy ne látvá­nyos dolgokat csináljunk, hanem sok apró, néha jelen­téktelen feladatot megoldva segítsük a kollégákat, felel­jünk meg a KISZ támasztot­ta követelményeknek. A tantestületben 15-en va­gyunk KISZ-tagok. Tapaszta­lataim szerint csak akkor le­het tartalmas a KISZ élete, ha a tagság az érdeklődési körének megfelelő tevékeny­séget végez. Egy szombati rendezvényre például nem hívom azt, akiről tudom, hogv a hétvégéken építkezik. A konfliktushelyzeteket ész­szerűen föl lehet oldani. A gyerekeket is játékosan ne­veljük a komoly munkára, miért ne lehetne ugyanezt tenni a KISZ-ben? Amikr értékeltük az eddi­gi munkánkat kiderült, hogy évente két-három taggyűlést tartunk, és mégis mindent közösen beszélünk meg es döntünk el. Egy pedagógus alapszervezet a tantestület légkörét is színesíti. Mi ha­gyományt teremtettünk azzal, hogy a pedagógusgyerekek részére minden évben meg­rendezzük a télapó-ünnepsé­get. Kiemelt feladatunk a hetedik és nyolcadik osztá­lyos rajok felkészítése a Bizalommal A buzsáki termelőszövet­kezet melléküzemében reg­gel 6 óra óta zakatolnak a gépek. Szorgalmas asszony­kezek készítik az áramvál­tókat. Győré Károlyt kere­sem, az új KISZ-titkáirt. A vasmagtekercselőbe irányí­tanak. Védőszemüveget és bo­zontos szakáUlt visel. — Az új KISZ-tiltkár mit tart a leglényegesebb fel­adatna a szövetkezet alap­szervezetében ? Nagyot sóhajt: — Az alapszervezet a hetvenes évek v,égéig na­gyon jól működött. Azóta öt KISZ-titkár volt, a tagok száma 40 százalékra csök­kent, az egyéni vállal ás ókat alig lehetett értékelni. Elég volt a formaságokból, a kungfu tanfolyamot, ame­lyet Nikolics István, gyá­runk fiatal dolgozója vezet. Tovább javultak a tárgyi feltételek, egy videofölsze- relést vásároltunk. Ezt a munkánkban is jól tudjuk hasznosítani. Ebben az év­ben terveztünk egy műve­lődési igényszintvizsgálafot, valamint kirándulást Jugo­szláviáiba és Bécsbe. Közös színházlátogatás is lesz Bu­dapesten, a Macskák című musicalt tekintjük meg. El­megyünk a Parlamentbe is. Kövér J. Attilámé KISZ-eletre. Fórumot, vetél­kedőt, versenyeket szerve­zünk a részükre. Az iskolá­ban mi kezdeményeztük a számítástechnikai oktatás fa­kultációban történő beveze­tését. Négy számítógépünk van. Elmentem minden helyi gazdálkodó egység vezetőjé­hez és kiértem őket, adjanak ehhez egy kis pénzt. Az is­kola vezetősége, a tantestü­let elismeri munkánkat. Is­kolánk költségvetése azonban rendkívül szűkös, ebből ne­künk nem nagyon jut. Hoz­zászoktunk már, hogy nincs pénzünk. Ha mégis nagyon kell valamire, akkor megyek a nagyközségi KlSZ-bizott- sághoz. Kányási László KISZ-életet tartalommal kell megtölteni. Hét óra lelsz néhány perc múlva. A termelőszövetke­zet majorjában most kezdő­dik a munka. Sorra érkez­nek be a személyszállító buszok, gépkocsik, kerék­párok. Beszélgetőpartnerom észreveszi, hogy tekintetem elkalandozott. — Nemcsak az üzemnek, a KISZ-szervezetnék is gon­dot okoz, hogy a dolgozók hat községből ingáznak. A mezőgíazdaság sajátossága a változó munkahely. A trak­toros, a gépszerelő, a mag­táros, az állattenyésztő, az adminisztrátor KlSZ-tago- kat nehéz egy időben ösz- szefogni. A szövetkezet ve­zetőségétől kaptunk egy szé­pen bebútorozott pinceklu­bot és ígéretet arra, ha jól működik, akkor igényeink­nek megfelelően fölszere­lik. A közelmúltban Lengyel­tótiban volt küldöttgyűlés. Itt elmondták, hogy össze kell fogni a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalokat és közeledni a községi alap- szenvezethez. A munka mel­lett helyet kell biztosítani a sportnak és az igényesebb szórakozásnak is. — Szövetkezetünkben több hátrányos helyzetű, de szorgalmas, fiatal cigány is dolgozik. Be kellene vonni őket is az alapszervezet munkájába. Jó szóval hatni lehet rájuk, és segíteni kell őket, hogy munka mellett végezzék el az általános is­kolát. Cseng a telefon, tsz-veze- tőségi ülésre hívják a KISZ-titkárt. Derűsen szól vissza: „Lehet, hogy elkez­dődött valami.” Kallmann Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents