Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 90. szám

4 Somogyi Néplap 1986. április 17., csütörtök Saját tervezésű, korszerű daru Nagydíjas a Kaposgép Mint tegnapi lapunkban hírt adtunk róla: a Kapos­gép KCR—6000 típusú daru­ja elnyerte a Construma nagydíját. A nemzetközi épí­tőipari kiállításon csupán két kiállító: a kaposvári cég, va­lamint az ugyancsak nagy­díjas Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet büszkélkedhet azzal, hogy a nagydíjon kívül egy másik díjat is elhozott. A daru és az Unirak—400 elismeréséről Tapazdi Jenőt, a Kaposgép marketingosztályának vezető­jét kérdeztük. Elsősorban azt tudakoltuk, minek tulajdo­níthatják a „trófeákat”? A földrengéskárok helyreállításáról A tervezett ütemben A tervezett ütemnek meg­felelően halad a helyreállí­tási munka a tavalyi föld­rengés sújtotta területeken: eddig 304 állami és 1844 sze­mélyi tulajdonú lakás hely­reállítását fejezték be. A közintézmények sérült épü­leteit, továbbá a lakásokat az év végéig helyrehozzák. Buda Gábor, a tanácsi hi­vatal elnökhelyettese az el­múlt nyolc hónapban meg­tett intézkedésekről, s a helyreállítási munkák me­netéről elmondta, hogy a legnagyobb kár Veszprém megyét érte, ennék megfele­lően a legjelentősebb erőket ide koncentrálták. Az Álla­mi Biztosítóhoz március 15- ig több mint 39 ezer kárbe­jelentés érkezett, ebből csaknem húszezer Veszprém megye hat településéről. E megyéiben 374 családot kel­lett új otthonba költöztetni a helyreállítási munkák ide­jére. A földrengés követ­kezményeként csaknem 2,1 milliárd forint kár keletke­zett. Az épületek újjáépítésére, felújítására széles körű tár­sadalmi összefogás bontako­zott ki. Negyedszer is kiváló alapszervezet Negyedszer érdemelte ki a kiváló aiap&zervezet címet a nagyatádi és városkörnyé­ki kisiparosok közössége. A kitüntetést igazoló oklevelet a hét elején tartott, az öt­éves munkájukat értékelő küldöttgyűlésen vehették át az alapszervezet vezetői. A beszámolóban egyebek között elhangzott, hogy fél évtized alatt 292-en kéritek új iparjogosíüványt, ugyan­akkor 264-en felhagytak foglalatosságukkal részben azért, mert sokán nyugdíjba menteik, mások a .társada­lombiztosítás összegét tar­tották magasnak, míg me­gint mások csak másodállás- ban folytatják tevékenysé­güket. A legtöbben teher­fuvarozásra vállalkoztak: ez most a legnépszerűbb fog­lalatosság Nagyatádon és környékén is. Hogy jől végzik dolgukat az itteni kisiparosok, azt nemcsak a negyedszer kiér­demelt cím bizonyítja, ha­nem az is, hogy öt év alatt húszán, kapták meg az ipar kiváló mestere címet. Leg­utóbb a nagyatádi Kelemen Istvánná és a segesdi Csor­dás Irén nőd szabó, a kutasi Dömötörfi József kőműves és a nagyatádi Varga István műlépkészítő vehette át a rangos címet bizonyító ok­iratot. A kisiparosok tevé­keny részesei a közéletnek is, többen tanácstagok, nép- fronltibizottsági tagok, így ott vannak a társadalmi fel­adatok megoldásánál is. öt év alatt négyszázötvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. összefo­gásuk nélkül például aligha készülhetett volna el a ku­tasi új művelődési ház, de említhetnénk több más ki­sebb beruházást is. Az eredmények mellett szó volt a gondokról is. A városban nőtt a kisiparosok száma, ám a városkörnyé­ken egyre kevesebben van­nak, pedig a kis települések ellátása, a szolgáltatások ja­vítása érdekében nagy szük­ség lenne rájuk. A szövet­kezeteiknek, a nagyobb vál­lalatoknak nem éri meg, hogy néhány száz lelkes te­lepüléseken szolgáltatásra rendezkedjenek be, nekik ez nem nyereséges, de az lehet a kisiparosoknak — hall­hattuk. Ahhoz azonban, hogy valóban kifizetődő le­gyen a vállalkozás, több változtatásra lenne szükség. A nagyatádi kisiparosok ja­vaslatai között szerepel pél­dául az, hogy vizsgálják fe­lül a társadalombiztosítási rendeletét, a vámszabályo­kat fejlesszék tovább, hogy a korszerű technika és tech­nológia még gyorsabban kerülhessen az országba. Véleményük szerint a for­galmi adóval kapcsolatos renrieletet egyszerűbbé, egy­értelműbbé kell tenni, hogy megszűnjenek a bizonyta­lanságok. Az alapszervezet megvá­lasztotta új héttagú vezető­ségét, amelynek elnöke is­mét Varga János lett, míg titkára újból Kovács József- né. Megválasztották küldöt­teiket is a szeptemberi me­gyei küldöttgyűlésre. — Főképpen annak, hogy a hazai piacon keresett ter­mékeket hoztunk a vásárra. A daru először szerepel ki­állításon. Saját fejlesztésű gyártmányunk, hazai alap­anyagokból készül. Koráb­ban főképpen külföldi licen- cek alapján gyártott gépeink voltak sikeresek tehát tulaj­donképpen csak követtük az élenjáró cégeket. Ez a da­ru nem ilyen. Büszkén mond­juk: kategóriájában világ- színvonalú, néhány jellemző­je jobb is mint a hasonló nyugati termékeké. Könnyű, nagy teherbírású, takaréko­san gyártható és használha­tó termék. Az Unirak—400 pedig kicsi, nagy teljesítmé­nyű és rendkívül sokoldalú gép. Ez régebbi gyártmány, sokan használják már és tán a fölhasználok jó ta­pasztalatai is ott vannak eb­ben a díjban. — Növeli-e a termékek piaci keresletét a most ka­pott kitüntetés? — Természetesen jó rek­lám ez nekünk. Prospektu­sainkra rá is nyomtatjuk, hogy díjazott gyártmányokat kínálunk. A vásárolni szán­dékozó cégek emberei bizo­nyára megnézik: vajon miért kapott ilyen elismerést a da­ru, illetve a rakodógép. S ez hozhat sikert. Kiderül, hogy darunk könnyebb, ol­csóbb a többinél és legalább annyit, illetve többet is tud. Rakodógépünk pedig nemcsak rakodik, hanem ár­kot ás, adapterrel betont ke­ver, földet tol. Kicsi, tehát szűk helyen is lehet vele dolgozni, ugyanakkor erősebb motor hajtja, tehát speciális körülmények között is hasz­nálható. Nos, mindezt meg­tudja az, akit a díj inspi­rál alaposabb érdeklődésre. — Milyen piacot céloznak meg ezekkel a gépekkel? — Ez építőipari kiállítás, tehát ezúttal az építő- és az építőanyag-ipart akarjuk meghódítani. A mélyépítő vállalatokat, a téglagyárakat, a felújításokat végző építő­vállalatokat, a kisebb szer­vezeteket. Épp a kis mére­tekkel és a többféle haszno­sítási lehetőséggel igyekszünk az említettek számára vonzó­vá tenni gyártmányainkat. Csupán a felújításokról: mind több az országban a tömbrekonstrukció, és sok helyütt gondot okoz, hogy a régi épületekbe nagyobb gé­pekkel nem. lehet beférni. Az Unirak erre kifejezetten jó: szűk kapun is bemegy, azután emel, betont kever, és ás, egyenget és így to­vább. A daru sem nagy, egy Ifára fölrakható, de egyéb munkagépeken, illetve állan­dó helyre telepítve is hasz­nálható. A következő lépés, hogy gyakorlati bemutatókat rendezünk országszerte — nemcsak a díjazott gyártmá­nyokkal — s ezeken a be­mutatókon „testközelben” is bizonyítjuk, hogy gépeink érdemesek a vásárlók fi­gyelmére. L. P. Bűnüldözési szakemberek tudományos ülése Kisiparosok Nagyatádon CONSTRUMA '86 A KÖZÖS MUNKA HOZHAT SIKERT Csaik a bűnüldözésiben dol­gozó szakemberek (rend­őrök, onvosok, ügyészek, bí­rák ...) együttes, összehan­golt, s a legújabb tudomá­nyok ismereteket alkalmazó munkálja hozhat sikert a:bű- nözéls megfékezésében. Teg­nap Kaposváron, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán bűnüldözési szakemberek esetmegbe­szélő tudományos ülést tartattak. A .résztvevőket dr. Böröcz István rendőr-ve­zérőrnagy, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője kö­szöntötte. Az elnökségben foglalt helyet dr. Kiss Sán­dor rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes, dr. Túri Imre, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Somogyi Endre egyetemi ta­nár, az Igazságügyi Orvos­szakértői Intézet igazgatója Az előadássorozatot dr. Borbarát Béla rendőr ezre­des nyitotta meg, hangsú­lyozva, hogy az utóbbi évek­ben. a hűmügyi helyzet ala­kulását kedvezőtlenül befo­lyásoló tényezők tovább erő­södtek. A visszaszorításra tett erőfeszítések nem érték él a kívánt hatás! Az is­mertté vált bűnesetek szá­ma lényegesen nőtt. A leg­erőteljesebben a vagyon el­leni bűncselekmények, va­lamint a közrendet sértő magatartás aránya emelike- détlt. Tavaly a bűnözés csak­nem 72 százaléka a városok­ra jutott. Fokozódott az ag­resszivitás, gyakoribbak a közterületeken elkövetett cselekmények. A vagyon el­leni cselekmények száma a korábbi 60—70 ezerről ta­valy százezer fölé emelke­dett. Kialakultak zárt bű­nözési csoportosulások. Az elkövetéseket a legapróiéko- sabban kitervelik, személy­gépkocsiikat használnak, a nyomóikat eltüntetik, s or­gazdahálózat gondoskodik a szerzett javak elrejtéséről, értékesítéséről. Az idegenforgalommal ösz- szefüggő bűnözés tendenciái erősödtek, a szervezett bű­nöző csoportok tevékenysé­ge aktivizálódott. Tevé­kenységük jellemzője a fo­lyamatos, nagy értékre irá­nyuló bűnelkövetés: arany, valuta, forint ki- és be­csempészése, nagy értékű híradástechnikai eszközök, tartós fogyasztási cikkek forgalmazása. A befejezett nyomozások száma 1985-ben megközelí­tette a 187 ezret, s ez a ko­rábbi időszakhoz viszonyít­va több mint 26 százalékos emelkedést mutat. Nőtt az ismerétlen tettesek ellen indult nyomozások haté­konysága, de kellőképpen így sem sikerűit ellensú­lyozni a bűnözést. A fő veszélyt az erősza­kos, garázda cselekmények gyakoribbá válása jelenti. Évente mintegy kétszázan viésztifc életüket gyilkosság követik ezt ében, s megközelí­tően ugyanennyi a kísérle­tek száma. A motivációt to­vábbra is leggyakrabban a megromlott családi kapcso­latok, az alkoholizmus és a primitív indulati tényezők szolgáltatják. Ezeknél a bűncséiekményeknél van igén nagy jelentősége az összehangolt munkának. A helyszíni szemléken a nyom- rögzítés sokat fejlődött, de ezen a téren még előbbre kell lépni. Rendkívül nagy a szerepük a helyszíni szem­lék során a rendőr orvos ok­nak, hisz gyakran igen fon­tos kérdésiekre adhatnak vá­laszt, melyeik a nyomozás irányát is megjelölhetik. Dr. Molnár József rendőr ezredes, a megyei rendőr­főkapitány helyettese a megye bűnügyi helyzetéről tartott tájékoztatást. El­mondta: a bűncselekmények száma az 1984. évihez ké­pest tíz százalékkal emelke­dett. Az 5757 bűncselek­ményiből tavaly 13 gyilkos­ság és 4 gyillkossági kísér­let volt. Az elkövetőket min­den esetben sikerült kiderí­teni. A testi épség ellen irá­nyuló cselekmények száma megközelíti a 300-at, élet­veszélyt okozó testi sértés miatt 22 ügyben kellett el­járni, 19 alkalommal élt a rendőrség vádemelési ja­vaslattal halált okozó testi sértés alapos gyanúja miatt. A szándékos, súlyos testi sértések száma 226-ról 199- re, a garázdaságoké 94-,ről 90-re esett vissza. A BM Bűnügyi Technikai Intézet vezetője, dr. Ker­tész Imre rendőr ezredes a bűnügyi technikus és a renldőrorvos együttműködé­séről szólt. Kiemelte, hogy országosan is ritka a rend­kívüli halálesetek alkalmá­val a rendőrorvosi vizsgá­lat. Gyakran a nem kellően tájékozott körzeti orvosok mondanak véleményt, és ez tévedésekhez vezethet. A bűnügyi technikusok nagy része már igazságügyi nyomszakértő is, ezért aján­latos az orvossal közös szak- véleményben megállapítani a tényálliálst. Az előadássorozat végén dr. Krajcsovics Pál rendőr- orvos alezredes ismertette a bűnügyi orvosi szolgálat cél­ját, történetét. Hangsúlyoz­ta, hogy a kriminálisták akkor képesek maradékta­lanul felderíteni a bűncse­lekményeket, ha a munkát nemcsak ösztönösen, a gya­korlati tapasztalatokra ha­gyatkozva, hanem tudomá­ny o!s megalapozottsággal, a legújabb kutatási eredmé­nyek felhasználásával vég­zik. Különösen fontos ez, hiszen az élkövetők egyre több alkalommal használ­nak fejlett technikai és tu­dományos eszközöket, mód­szereket. A cselekmények eredményes felderítésére és jogszabály szerinti -bizonyí­tása széles körű természet­tudományos, adott esetben orvosi ismeretek alkalma­zását követeli meg. A tudományos ülés részt­vevői az előadások után konkrét bűnesetek nyomo­zását ismerték és vitatták meg, amelyekből levonták az általános érvényű tapasz­latokat, hogy munkájukat a jövőben még hatékonyab­ban, szakszerűbben tudják végezni. Gyarmati László

Next

/
Thumbnails
Contents