Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 60. szám Ara: 1,80 Ft * 1986. március 12., szerda A fiatalokért Az ifjúságpolitikáról nem általában kell beszélni. A tisztségviselőknek, a tanács­tagoknak, a mozgalmi veze­tőknek akkor kell kiállniuk, amikor eldöntik, bogy mire fordítják a pénzt. Felismerte ezt a somogyi népfrontmozgalom is. így az­tán természetes, hogy min­denhol azt az elvet képviseli, hogy az ifjúságpolitikát épít­sék be a tanácsok terveibe. Jó példát adott erre a megyei népfontértekezlet, amikor Somogy VII. ötéves tervében a résztvevők első helyen tá­mogatták a szociális célú la­kásépítés minden lehetséges módon való folytatását, a leginkább rászoruló fiatalok és pályakezdők, valamint a nagycsaládosok lakáshoz jut­tatását. Második helyre pe­dig egyebek mellett a há­romezerrel növekvő középis­kolás korosztály részére épí­tendő tantermeket sorolták. Érdemes ezt a gyakorlatot meghonosítani a megye vá­rosaiban és településein is. Ehhez azonban mindenhol szükség van arra, hogy kö­rültekintően és alaposan föl­készítsék a fiatal tanácstago­kat, akik a múlt nyáron ke­rültek be a testületekbe. El­kel a segítség a KISZ és a népfrontbizottságok részére is, hogy megtanulják, mint képviselhetik a kortársaik érdekeit a testületben, mi­lyen lehetőségeik vannak, milyen „harci módszerek’’ vezethetnek eredményre, amikor síkra kell szállni a klubok nagyobb anyagi tá­mogatásáért, fontos berende­zési tárgyak és eszközök be­szerzéséért. különösen a társ­községi fiatalok számára. A KISZ cs a népfrontmoz­galom együttműködése eddig is sok haszonnal járt a somo­gyi településeken, elsősorban a társadalmi munka együttes szervezésében, a fiatalok köz­életi érdeklődésének felkelté­sében és a honismereti moz­galom föllendítésében. Természetes, hogy a nép­frontbizottságok önállóan is szerveznek programokat a fiataloknak. Nehéz felsorolni, mit tett a mozgalom, mégis érdemes egykét területet megemlíteni. A családi ne­velés eredményesebbé tétele érdekében előadásokat tarla- nak, közreműködnek a pá­lyakezdés és a családalapítás időszakához kapcsalódó gon­dok, feszültségek enyhítésé­ben. Sok szakember vállal pél­dául előadásokat az állam- polgári jogokról és köteles­ségekről, a különféle törvé­nyekről az iskolákban és a településeken. Ma már szép hagyomány a személyi igazolványok ünne­pélyes átadása, illetve a 18 évesek köszöntése nagykorú­ságuk elérése alkalmából, az­tán a katonai szolgálatra be­vonulok búcsúztatása. a leszerelő katonák fogadása. A szervezők között mindig megtaláljuk a népfront aktí­váit is. Azokon a fórumokon, ame­lyeket a fiataloknak, a gyer­meküket otthon nevelő kis­mamáknak szerveztek, sok gondot, problémát is össze­gyűjtöttek. Érdemes folytatni ezeket együtt a KlSZ-szerve- zctckkcl. Minden kis eredmény örömnek számít. Amit eddig elértek, azt alapnak tekintik ahhoz, hogy tovább lépjenek. Elsősorban azoknak a bevo­nását, érdekeik képviseletét szorgalmazzák, akik sehova sem tartoznak a települése­ken. Lajos Géza A sajtótörvény tervezetéről tárgyalt az országgyűlés kulturális bizottsága Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés kulturális bizottsága kedden megvitatta a készülő sajtótörvény tervezetét. A törvényjavaslatot - amelynek elemző értékelé­sét a témához igazodó helyszinen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházá­ban tartották - a bizottság egyetértéssel fo­gadta, s úgy határozott, hogy a vitában felme­ti í rült néhány szövegpontositó javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munkaülé­sén felszólalt Péter János, az országgyűlés al- elnöke is, s az eszmecserén részt vett az újság­író-társadalom számos vezető személyisége. A készülő sajtótörvény tervezetéről tanácskozott az országgyűlés A képen: dr. Markója Imre beszél kulturális bizottsága. A MÜOSZ elnöksége ne­vében Pálfy Józsej elnök köszöntötte a tanácskozásra egybegyűlteket, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a születőben levő sajtótörvény hosszú* időn át segíti majd az újságírókat hivatásuk még felelősségteljesebb és eredményesebb gyakorlásá­ban. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügy- miniszter fűzött rövid kom­mentárt, mindenekelőtt hangsúlyozva a sajtómunka, a tömegtájékoztatás — illet­ve a rájuk vonatkozó, tör­vényi szinten kodifikált ren­delkezések — politikai, tár­sadalmi jelentőségét. El­mondta, hogy töhb éves elő­készítő munka, szakmai vi­ták sorozata — s az elhang­zott véleményeket figyelem­be vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet for­mába öntését. Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke felszólalásában rámu­tatott. hogy a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya ed­dig is népünk alapjogai kö­zé sorolta a sajtószabadsá­got, az új sajtótörvény ja­vaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni néze­teit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. Ugyanakkor nem­csak a szabad véleményköz­lés igényének tesz eleget, hanem leszögezi az állam­polgárok jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak és a sajtó kötelességét, hogy gon­doskodjanak a tájékoztatás­ról. Ezzel politikánknak az alapelvei is kodifikáló- dik, amely „felnőttként ke­zeli" a lakosságot, s elvárja, hogy a sajtó a tájékoztatás, a nevelés, a szervezés esz­közeivel segítse népünket az előrehaladásban, a szo­cialista demokrácia gyakor­lásában. A demokrácia, in­tézményrendszerében a po­litikai nyilvánosság tovább­fejlesztése az egyik legfon­tosabb tényező, annak pedig egyik leghatékonyabb esz­köze a tájékoztatás, a sajtó. A javaslatban szó van a sajtónak a társadalom érde­kében megnövekedett moz­gásteréről, lehetőségeiről, s ezekből adódóan megnöve­kedett felelősségéről. S hogy milyen sokszínű a tájékozta­tás eszközrendszere, az ada­tok is mutatják: 1985 végén 1720 időszaki lap jelent meg Magyarországon, összesen évi 1,4 milliárd példányban. Az elmúlt harminc eszten­dőben mintegy hárommillió magyar család vált tévé-né­zővé, s minden családban több rádiókészülék is talál­ható. A központi és vidéki napilapok példányszáma el­éri a napi 3 milliót. Mintegy 120 kulturális és művészeti, 650 üzemi, 130 egyetemi és 16 egyházi lap jelenik meg nálunk. 5600 az újságíró szö­vetség tagjainak száma. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének főtitkára kiemelte, hogy a törvénytervezet szel­leme és tartalma jól segíti a tájékoztatáspolitika gya­korlatának fejlődését. Két­ségtelen ugyanis, hogy- egyre növekszik az állampolgárok (Folytatás a 2. oldalon.) Három téma kerül — a tervek szerint — az ország- gyűlés tavaszi ülésszakának napirendjére: a sajtóról, va­lamint az illetékekről szóló törvényjavaslat és beszámoló az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, feladatairól. A megyei képviselőcsoport teg­napi kaposvári ülésén — amelyen jelen volt Kleno- vics Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára is — 'Szabó Gyula, a megyei ta­nács építési és vízügyi osz­tályvezetője, valamint Zac- commer János, a Somogy— Zala megyei Téglaipari Vál­lalat igazgatója adott átte­kintést az építő- és építő­anyag-iparról. Kiderült a tájékoztatók­ból : tégla már bőven van, csak nem ott, ahol éppen igény van rá és nem is olyan, amilyet az új hőtech­nikai szabványok előírnak. Somogy az ország egyetlen megyéje, ahol a megyeszék­hely közelében nincs meg­felelő teljesítőképességű tég­lagyár. Az így átlagosan 100 kilométeres szállítási távol­ság drágítja az építkezést. Nehezíti a megoldást, hogy az igények mérséklődése miatt az ipar így is kényte­len volt csökkenteni terme­lését. A megyei magasépítő vállalatok kapacitáskihasz­nálási gondokkal küzdenek. Kevesebb a megrendelés és a nagyberuházás, több vi­szont a kisebb munka. Ám egy nagyvállalat és például egy gmk korántsem azonos feltételek között versenyez. Az előbbinél több a kötött­ség és előírás, míg az utób­biak számának növekedésé­vel nem tartott lépést a szabályozás. Részben, ebből fakad a kisvállalkozások Várkonyi Péter külügymi­niszter vasárnap hivatalos baráti látogatásra Nicaraguá­ba érkezett. A managuai re­pülőtéren Miguel d’Escoto külügyminiszter fogadta a magyar diplomácia vezetőjét. Várkonyi Péter megkoszorúz­ta Carlos Fonsecának, a san­dinista népi forradalom fő- parancsnokának emlékművét. Ezt követően került sor a két külügyminiszter hivata­los megbeszélésére. Várkonyi olykor túlzott vonzereje. Egyes szakmákban a nagy­vállalatok máris létszám­gondokkal küzdenek, s en­nek következményeit meg­érzik az építtetők is. A témával kapcsolatban záporoztak a kérdések és fölvetések. Ezekből kitűnt: az országgyűlésen is szóba kerül majd egyebek közt a Balaton-parti építési tilalom, különös tekintettel arra a visszásságra, amelyet az okozott, hogy az építési kor­látozások nem jártak együtt az ingatlanok adás-vételének szabályozásával. Kulcskér­dés lesz, mi módon lehetne megfékezni az építési árak növekedését. Élénk vitát kavart az il­letékekkel kapcsolatos tör­vényjavaslat is. Mint dr. Kovák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára mondta, sokaknak okoz bosszúságot egyebek közt az illetékbecslés módja, s az, hogy e tekintetben minded­dig hiányzott a megfelelő érdekképviselet. Szóvá tette, hogy e törvényjavaslatot jó lett volna előzetes társadal­mi vitára bocsátani. A kép­viselők egyetértettek abban, hogy a tervezet bonyolult szövegezése nem könnyíti meg az állampolgárok maj­dani eligazodását. Hároméves előkészítő mun­ka után kerül az országgyű­lés elé a sajtótörvény terve­zete. A somogyi képviselők ezzel kapcsolatos vélemé­nyeiből kitűnt, hogy a na­pokban zajló viták még jól szolgálhatják a törvényter­vezet finomítását és ponto­sítását, a jogok és kötele­zettségek tényleges egységé­nek megteremtését. R F Péter találkozott Dora Maria Tellez egészségügyi minisz­terrel is. Külügyminiszterünk kedden vidékre látogatott. Országos elektronikai tanácskozás Várkonyi Péter Nicaraguában Hatékonyabb az ellenőrzés A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa Elnök­sége kedden ülést tartott. A testűiéi elemezte a fogyasz­tási szövetkezeti szervek bel­ső ellenőrzésének helyzetét és értékelte az ellenőrzési irodák munkáját. Az elnökség megállapítot­ta: az Országos Tanács 1978- ban kiadott irányelveinek megjelenése óta hatékonyab­bá és komplexebbé vált a fogyasztási szövetkezetekben és a vállalatoknál az ellen­őrzés. A tulajdonosi és a hi­vatali belső ellenőrzés jól se­gítette a gazdálkodást, s a feltáró, vezetést segítő tevé­kenység szakmai színvonala jó. Mindez annak ellenére igaz — hangsúlyozta az el­nökség —, hogy a tulajdono­si ellenőrzés még mindig számos formai elemet tartal­maz. A tulajdonosok, a ta­gok észrevételei nem kap­nak kellő nyilvánosságot és helyenként sok kívánnivaló); hagy maga után a vezetői döntések, utasítások helyes­ségének és a végrehajtás eredményének állandó el­lenőrzése. Kevés figyelmet fordítanak az új üzemelteté­si formákra, ezen a hely­zeten a jövőben változtatni kell. A .megyei ellenőrzési iro­dáknak a jövőben teljesebb körű szakértői vizsgálatok­kal, konkrét szolgáltatások­kal kell segíteni a tulajdo­nosi, és a hivatali belső el­lenőrzést. A megyei szövet­ségek érdekképviseleti mun­káját elsősorban a tagsági érdekekkel, a gazdálkodás szabályszerűségével, jöve­delmezőségével, etikai kérdé­seivel összefüggő elemzések, kel, s a szabályozók hatá­sainak feltárásával segíthe­tik az ellenőrzési irodák. A Csepel Müvek Szerszámgépgyárában az idén több mint 160 nagy teljesítményű, szám jegy vezérlés es úgynevezett NC-szerszamgépet gyártanak. A nagy bonyolultságú alkat­részek megmunkálására is alkalmas gépekből a belföldi megrendelők mellett számos európai, főleg nyugat-európai és ázsiai országba is szállítanak. A gyárból az első negyed­évijén 140 millió forint értékű gépet szállítanak ki a meg­rendelőknek Nagyvállalatok, egyetemek, kutató- és fejlesztőintézetek vezető szakembereinek rész­vételével az elektronizáció és automatizálás hazai hely­zetéről, az ezzel kapcsolatos oktatási, továbbképzési fel­adatokról tanácskozást ren­deztek kedden az esztergo­mi Ipari Vezetőképző Inté­zetben. Az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság képviselői elmondották, hogy a hete­dik ötéves tervben felgyor­sul hazánkban az elektroni­ka és a számítástechnika el­terjesztése. A szerszámgép- iparban például tért hódíta­nak a legmodernebb prog­ramvezérlésű megmunkáló­központok. A különféle ter­mékek gyártásában megje­lennek az ipari robotok és a felügyelet nélküli gyártó- egységek. Megváltozik a ha­gyományos mérnöki munka, a tervezésben és az irányí­tásban nagyobb szerepet kap a számítástechnika.

Next

/
Thumbnails
Contents