Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Veszélyben van a családi házam, melyt 1979-ben épí­tettem Fonóban a bolt és az italbolt mellett. Az épület közötti bevezető út földes, törmelékes, a két épület kö­zötti távolság 4,5 méter. Ezen az úton naponta egy-két 8—10 tonnás áruszállító gépkocsi jár. Hóolvadáskor, esős időben 20—30 cm-es árok marad utánuk, mert a víz- elvezetés nincs megoldva. Ilyenkor a boltot is csak gu­micsizmában lehet megközelíteni... Már többször kel­lett javítani az épületet. 1982-ben személyesen megbeszéltük az áfész elnöké­vel, hogy a földutat megszüntetik, és betonburkolattal látják el. 1984-ben az áfész a bejárati hidat megépítette, a kitermelt földet a hídra és a bejárati részre töltette, ezután a munkások elmentek. Én azt a tájékoztatást kaptam, hogy a betonburkolatot vállalat fogja elkészíte­ni, de máig nem történt semmi. A helyzet azóta még veszélyesebbé vált. A lakásomon repedések, rokkanás látható, a kőporos vakolat leverve, sárral lefröcskölve, az ereszcsatorna több helyen görbe. Az eddigi kár kb. 15 ezer forint. Szeretném a házamat tisztán és rendben tartani. Ké­rem a segítségüket. Tisztelettel: Vörös Dénes Fonó, Petőíi u. 13. Posit*rkiállítások KONFERENCIA AZ ERGONÓMIÁRÓL XLII. évfolyam, 59. szám 1986. március 11., kedd Somogyi Néplap Ötödik alkalommal rende­zi meg az ergonómiai kon­ferenciát a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság ergonómiai szakosztálya, a Magyar Pszichológiai Tár­saság munkapszichológiai szekciója, a Magyar Üzem­orvosok Tudományos Társa­sága és az OMFB Ipari For­matervezési Tanács irodája június 11-én és 12-én Buda­pesten, a MTESZ székházé­ban. Már most megkezdődött a kétnapos konferencia szer­vezése, amely azt a célt tűz­te maga elé, hogy áttekin­tést ad az ergonómia hazai alkalmazásának eredményei­ről, ráirányítja a figyelmet az ergonómiai tevékenység értékteremtő funkcióira. Ezenkívül természetesen elő szeretnék mozdítani azt, hogy a kutatóhelyek és az iparvállalatok szakemberei jobban figyelembe vegyék az emberi tényezőket a ter­mékminőség és a munka- kultúra javítása érdekében. Nagyon érdekes lesz a tervezett hat szekció témája. Számbaveszik ezeken az automatizálást, a munkaföl­tételeket, a termékminőség javítását ergonómiai szem­pontból. Minden szekcióhoz terveznek poszterbemutátót és kiállítást. A szervezők felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy március 22-ig lehet jelent­kezni a konferenciára. Rekorder tehenek Száz körül van már a 10 ezer liter fölötti tejhozamot produkáló, „rekorder” tehe­neknek a száma az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát el- zamajori és felsőcikolai te­henészeti telepén. A valósá­gos „tejgyárként” működő jószágok közül a legtöbb — 300 napos laktációban — 10 500—11 000 liter tejet ad. A' legnagyobb hozamú egye- dek termelése meghaladja a 12 ezer litert, sőt a felső­cikolai telepen az egyik jó­szág tavaly 12 800 literes át­lagot produkált. A rekorde­reket nem tartják külön is­tállóban, takarmányadagjuk minősége is azonos társaiké­val, csupán az egészségüket óvják fokozottabb gonddal. Hamarabb leveszi ugyanis őket a lábukról egy-egy be­tegség, fertőzés, mint a gyengébb hozamú társaikat. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban egyébként évek óta egyenletesen emelkedik a tejhozam: tavaly 9,2 mil­lió litert fejtek 1400 jószág­tól. Az 1 tehénre jutó tej­termelés — a 300 napos lak- tációs ciklusban — 7390 liter volt, az idén a genetikai munka további javításával igyekeznek tovább növelni a hozamokat. Tavasztjelző nyári ludak A tavasztjelző első ma­dárvendégek, a nyári ludak előőrsei megérkeztek a hor­tobágyi Nemzeti Parkba. A kunkápolnási mocsár, vala­mint a halastavak környé­kén nagyobb csapatokban figyelték meg_ a ritka ma­darakat a természetvédelmi felügyelők. Érkezés után a nyári ludak párokba ren­deződve keresik a fészkelési helyet; ez az egyetlen vad- libafajta, amely nálunk költ. A Nemzeti Park megala- ifculása előtt elvétve lehetett látni nyári ludat a pusztán, most pedig már csaknem 150—200 pár fészkelésére, il­letve költésére számítanak. A természetvédelmi felügye­lők fokozottan védik a ritka szárnyasokat, és segítettek is a nádasok és a halastavak szélén a fészkek „alapozásá­nál”. A természetvédelmi szak­emberek szerint 200 madár­faj fordul elő rendszeresen a Hortobágy térségében. Ebből mintegy száz a fészkelők száma. A szigorú és hatha­tós védelem megnövelte szá­mukat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa rendezésében Siófokon a SZOT Csepel Üdülőjé­ben kéthetes amatőr művészeti tábor nyílt. Ezen a csaknem 600 résztvevő — filmesek, fotósok, kórusok, képzőművészek, versmondók — a szakmai és a módszertani ismerete­it bővítheti. (MTI-fotó: Szabó Sándor) Exportfejlesztés a Budalakknál Hegfeleltek a követelményeknek A Budalakk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 milli­árd forint értékű termelésé­nek csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesíti kül­földön. Mivel a vállalat az elmúlt években számottevő mértékben fokozta termelé­sét és sokféle korszerű ké­szítménnyel gazdagította kí­nálatát, a hazai ellátás ve­szélyeztetése nélkül most. már az export bővítésére is törekszik. A vállalat szak­emberei külpiaci lehetőségeik feltárásához először azt vizs­gálták meg, hogy mely kül­földi cégekhez jutottak el olyan magyar gépek, beren­dezések és műszerek, ame­lyeknek a felületét a Buda­lakk festékeivel védték. Ki­derült, hogy 35 magyar ipar- vállalat közvetítésével a gyár felületvédő anyagai eddig már 24 ország több mint fél­száz vállalatánál feleltek meg a követelményeknek. Üj, közvetlen üzleti partnereket a vállalat elsősorban ezekben az országokban keres, mivel termékei itt már nem isme­retlenek. A vállalat főként az Arab­Nyolc somogyi fiatal készül az országos versenyre Április 8—10-e között ren­dezik meg a XXIV. nemzet­közi iskolaku,pa kerékpáros és a XI. iskolai közlekedés- biztonsági kupa segédmotor- kerákpáras országos döntőjét Kaposváron. Somogy a legjobb általá­nos és középiskolás ver­senyzőkkel készül erre a ta­lálkozóra, akiket a Marcali­ban megrendezett megyei döntőn választottak ki. Az általános iskolások ke­rékpáros csapatában Pusztai Tamás (kaposvári Kisfaludy iskola., Nagy Lívia (siófoki 4. sz. iskola), Varga Zsu­zsanna (Buzsák) és Paár Vilmos (marcali Mikszáth utcai iskola), a középiskolá­sok segédmotor-kerékpáros csapatában pedig Balázs Tamás .marcali gimnazista, Bojtor Beáta kaposvári egészségügyi szakközépisko­lás, aztán a szintén marcali gimnazista, Horváth József és Török Gyula, a nagyatá­di 524. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulója képviseli a megyét. Meglepő, hogy sok lány jutott be a „válogatott keretbe”. Reméljük, hogy közülük is eljutnak a Romániában, il­letve az NSZK-ban megren­dezendő nemzetközi ver­senyre is. öböl, a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő orszá­gaiban számít új megrende­lőkre. Miveli a külpiacokon kész festékek csak igen cse­kély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyan­táit, festék-koncentrátumait és intermedierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek export­jának bővítéséről sem. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által külföldre eladott gépek, be­rendezések karbantartásá­hoz, felújításához szükséges festékek pótlólagos szállítá­sára is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépeket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófes­tékkel együtt ajánlani a ve­vőknek. Ilyen üzleti lehető­ségről tárgyalnak éppen a Ganz Mávaggal. Ezzel mind­két fél jól járna, mert nem­csak a Budalakk exportja bővülne ily módon, hanem partnervállalata is magasabb színvonalú szolgáltatással együtt kínálhatná termékeit külföldre. A Szovjetunió több mint 40 halttenyésztő gazdaságának évente 12 millió kikeltetett ik­rát és mintegy 100 millió halivadékot szállít a Leningrad környéki Ropsa központi kí­sérleti állomás, ahol ipari méretekben tenyésztik a pisztrángot, a pontyot és egyéb hal­fajokat. Képünkön: pisztrángkeltető a ropsai kísérleti állomáson. GERGELY NAP, JELES NAP Megrázza-e a szakállát? Március 12-e jeles nap, azaz olyan, amelyhez állandó­sult hiedelem vagy szokás fűződik. Számos ilyen jeles napot ismerünk. Sándor — József — Benedektől Me- dárdig, és Egyedtől Mihályig. Ki ne hallott volna példá­ul az „andrásoló napokról” (november 21., András, Ka­talin, Borbála, Luca napja), vagy a február eleji gyer­tyaszentelőkről ? Kivált a tavaszi félévben van sok a jeles napokból. A legtöbbjükhöz időjóslás fűződik. Zsuzsanna napja el­viszi a havat és megszólaltatja a pacsirtát. (Jégtörő) Mátyás pedig ront, ha talál; ha nem talál, csinál. Má­tyás, Gergely: két rossz ember — tartja egy másik né­pi jóslás, arra utalván, hogy február 24. és március 12. között nagy hidegek szoktak lenni. S mi van március 12-én? Gergely napját a magyar néphagyomány a Gergely-járásról ismert. Ez a szokás valamikor az egész országra kiterjedt, s nagy népszerű­ségnek örvendett a diákság körében. A középkorból szár­mazó diákvigasság résztvevői, jelmezekbe öltözött, fa­kardot öltő iskolás fiúk, zászlókkal és bokrétákkal fel­szerelve indultak el, hogy házról-házra járva új tanuló­kat toborozzanak iskolájuknak (akkoriban ugyanis még nem volt rendelet az elsősök beíratásáról), illetve, hogy tanítómesterüknek adományt gyűjtsenek. Gergely-járás a legkésőbbi időkig a Dunántúlon és a palócoknál maradt fenn. Az Alföldön régen kiveszett ez a szokás, ott viszont még ma is dívik a Gergely- naphoz kapcsolódó időjóslás. Megrázza Gergely a sza­kállát — tartja a mondás, azaz március 12-én hideg és havazás várható. S ha e sorok megjelenésekor rázi Ger­gő a szakállát, az jó jel, mert Gergely (tulajdonképpen I. Szent Gergely, akit a nép szakállas püspöknek kép­zelt el) ily módon, hóeséssel jelzi a jó idő eljövetelét, a tavasz érkezését. Nos, ha az évszázados népi tapasztalaton alapuló szakállrázásban csak annyira is hinni lehet, mint a meteorológiai előrejelzésekben, akkor március 12-én ér­demes odafigyelnünk Gergely szakállára. J. N. J. Tarka sorok Gondolatok A fiatalok mindenért lelkesednek, amiről azt hiszik, hogy új. * * * Nem feltétlenül a fia­talság jede, ha valaki nem tud megöregedni. * * * Udvarias társaságban mindenki lehet okos. * * * Csodagyermek az, aki gyermekkorában többet tud, mint fein őt t korában. * * * Előbb ki kell menteni a fudoklót a vízből. Az­tán meg lehet bírálni a jelilemét... * * * Nagy butaság a kelle­ténél okosabbnak lenni. * * * A jóságot is gyakorolni kell, különben az ember teljesen kijön a gyakor­latból. VICCEK Angol nyelv — Hogyan haladsz az angol nyelvtanulásban? — Lassan. Az angol nagyon nehéz nyelv. Csupa idegen szóból te­vődik össze, amelyeket helytelenül kell kiejteni. Rozsda Kémiaórán a tanár magyaráz és föl teszi a kérdést: — Ugyebár, ha pél­dául a vasat három hó­napig a szabadban tart­juk, egészen bizonyos, hogy megrozsdásodik. No és mi történik, ha ugyanilyen sokáig ara­nyat vagy ezüstöt ha­gyunk a szabadban? Egy nebuló jelentke­zik: — Tanár úr kérem, véleményem szerint azo­kat addigra ellopják! Logikus — Fiacskám, a kutyá­ról írt dolgozatod szóról szóra egyezik ikertest­véred dolgozatával — mondja a tanító Péter- kének. — Nem is csodálom, tanító bácsi, hiszen ugyanarról a kutyáról írtunk mindketten. Anatómia öcsi kérdezi a báty­ját: — Mondd, mi az az anatómia? — Tudod, az... az olyasmi, ami mindenki­nek van, de a lányokon látható a legjobban. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hirlap- kézbesitőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents