Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

Somogyi Néplap 1986. márciu* 27„'csÖ!9rtök A Politikai Bizottság tagjainak látogatásai Lasonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Szolnok megyében tett látogatást. A megye ha­tárában Majoros Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára és Mohácsi Ottó megyei tanácselnök üdvözölte. Az Elnöki Tanács elnöke Szol­nokon a pártszékházban a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjaival találkozott, s meghallgatta Majoros Ká­roly beszámolóját a 450 ezer lakosú alföldi megye politi­kai, gazdasági és kulturális életéről. Ezt követően vendéglátói társaságában Martfűre in­dult, ahol elsőként a növény­olajgyárat kereste föl, ahol évente 300 ezer tonna nap­raforgóból és 35—40 ezer tonna repcéből készítenek nyersolajat, ami a tőkés or­szágokban is keresett cikk. A gyár, átadásától 1985 végé­ig több mint 340 millió dol­lár éntéíkű exportterméket állított elő. Losonczi Pál programja a látványosan fejlődő Szolnok megyei település másik nagy­üzemében, a Tisza Cipőgyár­ban folytatódott. Ott az 5100 fős munkásgárda nevében Zagyi Sándor vezérigazgató- helyettes és Telek Zoltán, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte és tájékoztatta. A Tisza Cipőgyár napjainkban a hazai cipőipar legnagyobb termelőüzeme: lábbelikből 10,8 millió párat, gumi- és műanyagtalpból 31 millió pá­rat állítanak elő évente. Losonczi Pál ezután a zagyvarékasi Béke termelő­szövetkezetet látogatta meg. Lázár György az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán Heves megyébe lá­togatott. Egerben, a párt­székházban Barta Alajos, a Heves megyei pártbizottság első titkára és Maróti Sándor, a megyei tanács elnökhelyet­tese fogadta. A kormány el­nöke a megyei párt-végrehaj- tóbizottság tagjaival idősze­rű politikai, gazdasági kér­désekről folytatott megbe­szélést, s tájékoztatót hallga­tott meg a 344 ezer lakosú megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Ezután felkereste az Egri Finomszerei vény yyárat, Maróthy László, az MSZMP Politikád Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese szerdán látoga­tást tett Csonigrád megyé­ben. Szegeden a megyei pártszéklbázban a helyi párt- és tanácsi vezetők fo­gadták; a megbeszélésen Szabó Sándor megyei első titkár beszámolt Csongrád gazdálkodásának eredmé­nyeiről és gondjairól, is­mertette a megye VII. öt­éves tervének fejlesztési el­képzeléseit, az új vállalat­vezetési formákkal kapcso­latos első tapasztalatokat. A Politikai Bizottság tag­ja ezután fölkereste a Ma­gyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központ­ját. Vita a CSKP kongresszusán A központi bizottság poli­tikai beszámolójáról és Csehszlovákia társadalmi­gazdasági fejlődésének öt év­re, illetve a század végéig terjedő távlati programjáról szóló vitával folytatja mun­káját szerdán Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A kül­döttek véleményt mondanak a párt szervezeti szabályza­tában javasolt módosítások­ról is. A vitában felszólalók kivé­tel nélkül egyetértésükről biztosították az előterjesztett dokumentumokat, a Gustáv Husák által ismertetett poli­tikai beszámolót és Lubomir Strougal előterjesztését a gazdasági és társadalmi fej­lődés 15 évre szóló fő irá­nyairól. A küldöttek megelé­gedéssel állapították meg, hogy kiemelkedő eredmények születtek a fejlett szocialista társadalom építésében, Vratislav Vajnar szólott arról, hogy a különböző nyugati fdforgató szervek nem szüntették be aknamun­kájukat Csehszlovákia ellen, különböző felforgató doku­mentumokat igyekeznek be­csempészni az országba, ar­ra törekednek, hogy fellazít­sák a vezetők iránti bizal­mat, s az emberi jogok ürü­gyén, valamint más címen is, beavatkozzanak az ország belügyeibe. A belügyminiszter szerint az országban kis számban vannak olyanok, akik a cseh­szlovák társadalmi rend el­leni gyűlöletükben ellenséges szervezetekkel lépnek kap­csolatba és a valóságot elfer­dítő, a vezetők elleni gyűlö­letet hirdető írásokat próbál­nak külföldre juttatni. Ezzel kapcsolatban Vratislav Vaj­nar hangsúlyozta: senki sem sértheti meg büntetlenül a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság törvényeit, majd arról beszélt, hogy az utóbbi időben sajnálatos módon nőtt a gazdasági bűncselekmé­nyek száma. A felszólaló vé­gezetül az alkoholizmus és a kábítószerek elleni harc folytatását sürgette. Jaroslav Jeneral, a cseh­szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának elnöke elmondta: az ország ifjabb nemzedéke te­vékenyen bekapcsolódott a XVII. kongresszus előkészí­tésébe, • majd kijelentette, hogy azt ifjúság magáénak vallja a fejlett szocialista tár­sadalom építésének felada­tát. Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára elemezte Szlovákia helyzetét a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságon be­lül, s kiemelte, hogy az or­szág egységes gazdasági fej­lődése lehetővé teszi a két országrészben meglevő leg­kedvezőbb feltételek kihasz­nálását. AZ ALKOHOLIZMUS KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGI ÜLÉSE Az alkoholbetegségek meg­előzésének és gyógyításának kérdéseivel foglalkozott szer­dai ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. Ebből az alkalomból a képviselők a választott té­ma egyik szakmai intézmé­nyébe a főivárosi János Kór­ház-Rendelőintézet pszi­chiátriai osztályára, Pesthi- degkútra látogattak. Az ott szerzett személyes tapasztala­tok alapján vitatták meg az alkoholizmus miatt fölvető­dött problémákat, keresve megoldásuk módjait. A kép­viselőknek ugyanis az ilyen parlamenti „műhelymunka” során — miként Pesta László, a bizottság elnöke be­vezetőben elmondta — az a feladatuk, hogy társadalmi fontosságú kérdésekben jog­szabályok megalkotását kez­deményezzék, a hatályos ren­delkezések végrehajtását el­lenőrizzék vagy kezdemé­nyezzék azok módosítását. A korábban megküldött tá­jékoztató anyaghoz az ülésen Sinkovics Mátyás képviselő (Budapest), a János Kórház- Rendelőintézet főigazgató fő­orvosa fűzött rövid kommen­tárt, majd sokszálú eszeme- csere bontakozott ki. A tájé­koztató jelentésben szereplő és a kiegészítésben elhang­zott adatokat a vita során a képviselők riasztóaknak mi­nősítették. Hazánk az egy főre jutó évi alkoholfogyasztásban a világranglista ötödik helyén áll; a „fejadag” sörből 89, borból 33, égetett szeszből 4,8 liter. Növekszik az aikohol okozta megbetegedések, bal­esetek száma, az italozással összefüggő bűnözés, az ittas­ság miatti termeléskiesés, nem is említve öngyilkossá­gokat, a családok széthullá­sát. Többen többféleképpen kifejtették; a túlzott alkohol- fogyasztás megelőzése társa­dalmi összefogást igényel. A gyógyítás az egészségügynek ad munkát. A gyógyultak re- halbilitádiójáért viszont opti­málisan összehangolt tevé­kenységre volna szükség az egészségügyi intézmények, a család és a munkahely kö­zött. A bizottság — az ülést be- rekesztő Pesta László indít­ványára — úgy döntött, hogy legközelebbi tanácskozásán állást foglal: milyen konkrét intézkedések szükségesek az eredményesebb gyógyítás, az alkoholbetegségek megelőzése érdekében. Ülést tartott a KISZ KB A KISZ Központi Bizott­sága szerdán ülést tartott az ifjúsági szövetség székházé­ban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Petrovszki István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A tes­tület meghallgatta Háimori Csaba első titkár tájékozta­tóját az MSZMP Központi Bizottsága 1986. március 18-i üléséről; ezután Szandtner Ivánnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitat­ta és elfogadta a KISZ Központi Bizottságának elő­zetes jelentését az ifjúsági szövetség 1986. május 23. és 25. között megtartandó XI. kongresszusára, valamint a határozattervezetet és a szervezeti szabályzat módo­sítására tett javaslatot. A testület megállapította, hogy az alapszervezatek taggyűlé­sei és az eddig lezajlott kül­döttgyűlések vitái fő vona­laiban megerősítették a Központi Bizottság kong­resszusi felhívásában és a rétegtan ácsok vitadoku­menitumaiban foglalt érté­keléseket, fejlődési irányo­kat és feladatokat. A kong­resszusi határozat terveze­tét véleményezésre az ápri­lis végién megtartandó me­gyei küldöttgyűlések elé1 ter­jesztik. Harckészültség az öbölnél (Folytatás az 1. oldalról) Röviden nyilatkozott ame­rikai tudósítóknak — akik egyébként korlátozás nélkül végezhették tevékenységüket Líbia fővárosában, Tripoliban — Moamer el-Kadhafi állam­fő is. Kijelentette: az ország népe folytatja önvédelmi har­cát a behatolás ellen s kész megvédeni hazáját. Közölte azonban, hogy ha az ameri­kai erők elhagyják a Szidra- öblöt, nem éri őket támadás. A Líbiában maradt kis szá­mú amerikaiakról szólva le­szögezte: nem esik bántódá- suk, őket vendégeknek tekin­tik. Az amerikai sajtó jelentése szerint Líbia haditengerésze­tének főparancsnoka nyílt táviratban közölte az ameri­kai egység parancsnokával, Kelso tengernaggyal: ha újabb támadást hajítanak végre az ország ellen, súlyos csapást mérnek rájuk. A Líbia elleni amerikai tá­madás új szakaszt jelent a két ország közötti kapcsola­tokban, amelyek a tavaly de­cemberi — római és bécsi — merényletet követően váltak újra rendkívül feszültté. Íme, a feszültség három hónapjá­nak főbb fordulatai: 1985. december 27. Az Egyesült Államok és Izrael minden bizonyíték nélkül az­zal vádolta Líbiát, hogy kö­ze volt a bécsi és római re­pülőtéri merényletekhez. 1986. január 1. Kadhafi a líbiai forradalom vezetője ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok miatt háborús ve- sziéLy fenyegeti a Földközi - tenger térségét. Január 4.: Reagan ameri­kai elnök döntést hozott ar­ról, hogy gyakorlatilag véget vetnek az Egyesült Államok és Líbia mindennemű gazda­sági kapcsolatának. Felszólí­totta a Líbiában dolgozó, hoz­závetőleg 1500 amerikai ál­lampolgárt, hogy hagyja el az országot, különben bírósá­gi eljárást indítanak ellenük. Washington nyugat-európai szövetségeseinek túlnyomó többsége elutasítja Reagan- nek azt a követelését, hogy együttesen „közösítsék ki” Kadhafi líbiai vezetőt a nem­zetközi politikai porondról. Január 8.: Reagan elnök befagyasztatta az amerikai bankokban levő líbiai követe­léseket. Január 15.: Kadhafi egy nyilatkozatában kijelentette, hogy amerikai földön kom­mandóakciókat szervez, ha az Egyesült Államok megtámad­ja Líbiát. Január 24—31.: az ameri­kai 6. fotta légi és tengeré­szeti hadgyakorlata a líbiai partok közelében. Ekkor az amerikai hadihajók nem lép­tek át a Szidra-öbölnek azon a vonalán, amelyen belül a víziterületet Líbia sajátjának tekinti. EGYESÜLT ÁLLAMOK — HONDURAS Húszmillió dollár „segély Reagan amerikai elnök húszmillió dollár rendkívüli katonai segélyt utalt ki Hon­duras számára — azzal az indoklással, hogy nicaraguai csapatok behatoltak a közép­amerikai ország területére. Bár a nicaraguai kormány képviselői a leghatározottab­ban cáfolták az amerikai ál­lítást, hondurasi részről pe- dik ellentmondó nyilatkoza­tok hangzottak el, a wa­shingtoni hivatalos szemé­lyek ragaszkodnak vádjuk­hoz. Az amerikai televíziós ál­lomások kedden este nyíl­tan utaltak arra, hogy a szenátus szerdán kezdődő vitája előtt — amelynek tárgya a nicaraguai ellenfor­radalmárok katonai segélye­zése —az elnök új fordulat­tal akarja bővíteni a sandi­nista kormány ellen folyta­tott propagandahadjáratát, s ez indokolja az állítólagos behatolásról terjesztett híre­ket. A húszmillió dolláros segélyből Washington lég­védelmi eszközöket, lőszert akar juttatni a hondurasi hadseregnek, s közölte, hogy a hondurasi katonai egysé­geket az országban „gyakor­latok” címén levő amerikai katonai helikopterek szállít­ják majd az állítólagos be­hatolás színhelyére. Washington változatlanul azt állítja, hogy a nicaraguai hadsereg két zászlóalja be­hatolt Honduras egy körze­tébe. Nora Astorga, Nicaragua ENSZ-képviselője New York­ban határozottan cáfolta azokat az amerikai vádakat, hogy nicaraguai csaptok be­hatoltak hondurasi területre (Telefestő — AP—MTI—KS) Szerda esti kommentárunk Időzített incidens Valószínűleg ritkán fordul elő, hogy egy segélyt előbb engedélyezzenek — mint, hogy egyáltalán kérjék. Már­pedig, a jelek szerint, ponto­san ez történt a Washington által Hondurasnak folyósítan­dó húszmillió dolláros rend­kívüli katonai segély eseté­ben; a szándékot a hét ele­jén jóval korábban nyilvá­nosságra hozták a fehérházi források, mint azt hondurasi részről hivatalosan előterjesz­tették volna. Az időzítésen túl persze a hondurasi segély háttere a sokkal fontosabb — ám ko­rántsem tisztázottabb — té­nyező. A washingtoni indok­lás szerint a hirtelenjében át­utalt milliókat a nicaraguai csapatok „betörése” következ­tében kialakult válsághelyzet indokolja. Amerikai vádak alapján ugyanis a managuai kormányerők sorozatos tá­madásokat intéztek a kont­rák hondurasi területen levő támaszpontjai ellen, s „to­vábbi zászlóaljak állnak ké­szenlétben” a határtérség­ben ... Nem támasztja alá az amerikai állításokat az el­lentmondásosság sem. A megfigyelők szerint azon­ban a legújabb Managua-el- lenes lépéseknél nem is annyira a kissé átlátszó in­doklás vagy a megalapozott­ság körüli kérdőjelek az iga­zán érdekesek, hanem az egész „behatolásválság” idő­zítése. A nicaraguai hadse­reggel szemben felhozott vá­dak ■ugyanis — aligha vélet­lenül — épp annak a vitá­nak az előestéjén tetőztek, amelyeket a szenátus kezdett a kontráknak nyújtandó se­gély ügyében. A képviselőházban múlt hé­ten elszenvedett szavazási ve­reség után a Reagan-kor- mány, a jelek szerint, a hon­durasi események kapcsán akarja a maga javára fordí­tani a hangulatot, és szeret­né megnyerni indítványának az ingadozó szenátorokat. Az igyekeztet egy cseppet sem befolyásolja az a határozott tagadás, amellyel Managua az egész „határincidens” ügyét kezeli. A Fehér Ház szándéka nyilvánvaló, hiszen ha a kontrák segélyezésének javaslata ismét hajótörést szenved, akkor nehéz lesz — legalábbis hivatalos, a kong­resszus által jóváhagyott for­mában — egy újabb menet­ben kierőszakolni a vitatott százmillió dollárt. Sz. G. Február 12—26: a Földkö­zi-tenger térségében újabb amerikai légi és tengerészeti hadgyakorlat azzal a nyil­vánvaló céllal hogy megfé­lemlítsék Líbiát. Március 2.: Kadhafi figyel­meztet arra, hogy korszerű rakétáit beveti mindazon amerikai hadihajók és repü­lőgépek ellen, amelyek átha­tolnak 32,5 szélességi fokon túl, líbiai vizekre. Március 23.: újabb, tízna­posra tervezett amerikai had­gyakorlat kezdődik a térség­ben. Weinberger amerikai hadügyminiszter közli, hogy az amerikai légi-haditengeré­szeti erők „behatolhatnak” a Szidra-öbölbe. 1981 óta az Egyesült Álla­mok 18-szor szervezett had­gyakorlatokat a líbiai partok közelében. A jogi vonatkozásokkal kapcsolatban: Számos nemzetközi jogi szakértő véleménye szerint Líbiának joga van megvéde­ni érdekeit a saját gazdasági övezetében. Az Egyesült Államok a nemzetközi vizek szabadságá­ra vonatkozó elvre hivatko­zik és azt úgy értelmezi, hogy a Szidra-öbölben, illet­ve fölötte hajózási és átrepü­lési jogot élvez bármely or­szág. De még a tengerjogi egyezmény 88. cikkelye is ki­mondja, hogy a nemzetközi vizek használata csak a bé­kés célokat szolgáló tevé­kenységekre korlátozódhat. Vaszilij Szafroncsuk szov­jet nagykövet, országa állan­dó ENSZ-képviselőjének he­lyettese szerint azt az elvet, amellyel Walters amerikai ENSZ-küldött a mostani amerikai támadást igazolni próbálta, csaik akkor lehet alkalmazni, ha a nemzetközi hajóforgalmat bizonyítot­tan veszélyeztetné a Földkö­zi-tengeren Líbiának az az álláspontja, hogy a Szidra- öböl egészét sajátjának te­kinti. — Valójában — mond­ta Szafroncsuk — az Egye­sült Államok „a nemzetközi hajózás önjelölt világcsendő­reként” viselkedik és katonai nyomást fejt ki egy szuve­rén államra, pusztán azért, mert nem szereti annak po­litikáját. Magyar közlemény A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatal­mazták az alábbiak közlé­sére: A ‘ Magyar Népköztársaság kormánya mélységes aggo­dalmát fejezi ki a líbiai partok mentén keletkezett feszültség miatt. Az amerikai katonai ak­ciók nyilvánvaló célja, hogy megfélemlítsék a független, el nem kötelezett Líbiát, az Egyesült Nemzeteik Szerve­zetének egyik tagállamát. A fegyveres konfliktus nem­csak a líbiai nép békéjét és függetlenségét fenyegeti!, ha­nem rendkívül veszélyes kö­vetkezményekkel járhat a Földközi-tenger egész térsé­gére, szélesebben véve a nemzetközi béke és bizton­ság ügyére is. A Magyar Népköztársaság szolidáris Líbiával, s kifeje­zi reményét, hogy az Egye­sült Államok józan önmér­sékletet tanúsítva lépést tesz a katonai akciók haladékta­lan beszüntetése, a térség­ben kialakult feszültség megszüntetése, a vitás kér­dések békés úton történő rendezése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents