Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLII. évfolyam, 73. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A Ara: 1,10 Ft 1986. március 27., csütörtök ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Tegnap ülést tartott a megyei párt- bizottság Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével. A testület meghallgatta Klenovics Imre első titkár szóbeli tájékoztatóját a Központi Bizottság március 18-i üléséről. Ezt követően dr. Sarudi Csabának, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta Somogy hosszú távú terület- és településfejlesztésének irányelveit. Szigeti István, a megyei fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatta a pártbizottságot a pártfegyelmi helyzet alakulásáról és a fegyelmi bizottság munkájáról. Vizeli Istvánné, a végrehajtó bizottság tagja a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról adott tájékoztatót. Végül személyi kérdésben foglalt állást a testület. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, különösen az utóbbi években, sokat tettek belső érdekeltségi rendszerük korszerűsítéséért, a jól bevált megoldásokat el kell terjeszteni és az újabb módszerek bevezetését is fel kell karolni — ezt állapította meg a TOT elnöksége, amely szerdai ülésén a tsz-ek érdekeltségi viszonyait és a közös gazdaságokban alkalmazott vállalkozási forrnák hatásait elemezte. A testület elé terjesztett írásos anyag megállapította: a központi elvonások növekedése, továbbá az anyag- és energiaköltségek emelkedése a tsz-eket arra is késztette, hogy a keresetszabályozást — új belső érdekeltségi formák kidolgozásával és alkalmazásával — tovább korszerűsítsék. A szövetkezetek többnyire a költségek csökkentésében kínálnak a korábbinál nagyobb anyagi érdekeltséget dolgozóiknak. Magának a nagyüzemi érdekeltségnek mozgástere — az ár- és költségviszonyok kedvezőtlen alakulása miatt — szűkösebb lett, ami megnyilvánul abban is, hogy újabban kevesebb lehetőség nyílik a termelői alapok bővítésére. Esetenként — bizonyos szövetkezetcsoportokban — a vagyon felélése vált jellemzővé. Az üzemekben több mint tíz százalékkal nőtt egy év alatt a nullára leírt állóeszközállomány és csökkent az állatállomány értéke. Még az eredményesen gazdálkodó szövetkezeteknél is kevesebb nyereségtartalékot sikerült felhalmozni a termelés bővítésére, a dolgozók érdekeltségének fokozására. Ily módon az a helyzet jött létre, hogy a dolgozók érdekeltségét a legtöbb helyen csak a fejlesztési munka visszafogása árán tudják fenntartani vagy fokozni. A tsz-ekben a fizikai dolgozók mintegy 75 százaléka teljesítménybérben dolgozik, sezaz arány magasabb, Kitüntetés A Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsa a szocialista >rszágok harminc éve meg- üalkült Dubnái Egyesült Hamkutató Intézetét Vörös Zászló Érdemrenddel tünetté ki. Az intézet a magfi- ákai, az elamirész-fizilkai és iziiárdtest-’fiaikai kutatások őrületén munkatársai által űért eredményekértt, vala- nint a magyar kutatóknak íyújtott egyedülálló kutatá- ii léhetőséigeklért kapta az ilismerésL mint az iparban vagy az építőiparban. A teljesítménybérezés ösztönző hatása azonban nem érvényesül kellőképpen, mivel a normakövetelmények nem az üzemi elképzelésekhez igazodtak, hanem a keresetszabályozás által kínált lehetőségek szerint alakultak. Ebben a tekintetben a múlt év változást hozott; a módosított szabályozás nagyobb lehetőséget kínál a teljesítmény-követelmények reálisabb meghatározásához. Az elnökség figyelmeztetett arra, hogy különösen kedvezőtlen az állattenyésztésben foglalkoztatottak helyzete, mivel itt többnyire a teljesítménybérezés sem megfelelő, emellett nehezek a munkakörülmények és a munkaidőbeosztás is kedvezőtlen. A tsz-ekben széles körben terjednek el az új munka- végzési formák és teret kapnak a kisvállalkozások is. Mindez mérhető eredményeket hozott, de — mutatott rá az elnökség — a kedvező hatást mérsékelték a keresetszabályozásban még mindig meglévő korlátok. A tsz-ekben dolgozók munkajövedelme a VI. ötéves terv elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, az elmúlt három évben azonban a folyamat ellenkező előjelűÜzemi érdekeltség, jövedelmek ÜLÉST TARTOTT A TOT ELNÖKSÉGE vé vált. Ebben számos tényező, például az ismétlődő aszály is szerepet játszott, jelentősen csökkent ugyanis a szövetkezetek jövedelme. 1986-ban — mutatott rá az elnökség — az érdekeltséget fokozó intézkedések ellenére is lazulhat a szövetkezetek jelentős részében a keresetek és a termelés kapcsolatának összhangja. A helyzet feltárására, elemzésére a közeljövőben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának erőfeszítéseket kell tennie. Tovább kell elemezni, hogy az új keresetszabályozási formák miként hatnak a termelésre, különösen a munkaigényes ágazatok létszám- igényére, a technikai haladást ösztönző műszaki fejlesztésre, az innovációra. Az érdekeltséget fokozó új vállalkozási formák tapasztalatait széles körben kell közzétenni, nem feledkezve meg az ellentmondások, a helyenként jelentkező jövedelmi torzulások, aránytalanságok megszüntetéséről, felszámolásáról sem. A testület figyelmeztetett arra, hogy az eddiginél jobban ki kell használni a közös és háztáji gazdaságok közötti munka- megosztásban rejlő lehetőségeket, s az anyagi kapcsolatokat jobban a kölcsönös előnyök elvére kell építeni. Harckészültség az öbölnél Ellentmondó jelentések a rakétatámadásokról Washingtoni közlések szerint szerdán — közép-európai idő szerint a délutáni órákig — nem történtek újabb hadiesemények Líbia térségében. Az amerikai flotta egységei változatlanul a Szidra-öböl közelében tartózkodnak, sőt egyes jelentések szerint repülőgépeik behatoltak az öbölbe, de újabb összecsapások nem következtek be. Washington változatlanul azt hangoztatja, hogy a katonai akciókat „Líbia provokálta”. A hivatalos amerikai közlések is elismerik azonban, hogy a rakétatámadásokról szóló jelentések ellentmondóak, a líbiai őrnaszádok pedig nem támadták meg az amerikai hadihajókat, csupán megközelítétték őket, ami „ellenséges szándékot feltételezett”. Weinberger hadügyminiszter egy nyilatkozatában kijelentette: „A flottának meg kellett előznie, hogy tüzet nyissanak a hajókra”, s szért „megelőző csapást” mért a líbiai naszádokra”. A The New York Times szerdán azt jelentette, hogy Reagan elnök eleve számított az összecsapásra, amikor, még március 14-én, engedélyezte az amerikai katonai akciót. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a CBS televízió híradójában nem adott egyenes választ arra, milyen újabb katonai akciót tervez az Egyesült Államok Líbia ellen. Weinberger még arra ás célzott, hogy a Szid- ra-öböl térségében folyó „hadgyakorlatot” a tervezett határidő, április 1-je előtt befejezik. Azt azonban határozottan leszögezte, hogy „ha újabb támadást intéznek az amerikai egységek ellen”, akkor az akciókat folytatják. Weinberger arra sem válaszolt pontosan, hogy milyen körülmények között érte az állítólagos rakétatámadás az amerikai repülőgépeket, amelyek behatoltak a Líbia által saját felségterületének tekintett öbölbe. A hadügyminisztérium az első és a második napon egyaránt hat— hat líbiai rakéta kilövését jelentette, a miniszter azonban végül is nem erősítette meg ezt, arra hivatkozva, hogy a jelentések nem egyértelműek. A líbiai gyorsnaszádok megsemmisítését az Egyesült Államok által nemzetközi víznek tekintett térségben viszont azzal indokolta, hogy azok „ellenséges szándékkal” közelítették meg az amerikai flottát. Erre ugyan nem tudott bizonyítékokat előterjeszteni, csupán arra hivatkozott, hogy „előzőleg rakétákkal tüzeltek már amerikai repülőgépekre”. (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Sadli iBendzsedid algériai elnökkel, az FLN párt főtitkárával. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, s a mindkét felet különösen érdeklő kiélezett regionális problémákat vitatták meg. Nagyra értékelték a két baráti ország és népeik között kialakult kapcsolatokat. Rámutattak arra, hogy a szovjet és algériai vezetők találkozóit, a kétoldalú tárgyalásokat mindig a kölcsönös bizalom, egymás megértése és a kölcsönös rokonszenv jellemzi. Gorbacsov és Sadli Bendzsedid megerősítette, hogy a kétoldalú állami kapcsolatok mindkét fél hoszú távú érdekeire épülnek, s jók továbbfejlődésük lehetőségei. Mindkét részről készek arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokban esetleg felmerülő problémákat a baráti országok között« szokásos módon oldják meg. ELOLVADT A HÓ 300 millió köbméter víz a Balatonból fi ...... A Koppányvölgye Termelőszövetkezet határában alagcsövezés is segíti a termőföld harmonikus vízháztartását. Ám a sok csapadék következtében ez sem bizonyult elegendőnek. A hóolvadás alaposan felduzzasztottá a somogyi folyók vizét, árvízveszély azonban sehol sem keletkezett. Mint a Vízügyi Igazgatóság pécsi központjában elmondták, a Kapos folyó 195 centiméterrel tetőzött, s ez mintegy 80 százalékos medertelíxettséget jelent. Több gondot okozott a belvíz, igaz a megye természeti adottságainak és az elmúlt években nagy területén lezajlott meliorációnak köszönhetően jóval kevesebbet, mint néhány alföldi megyében. A hónap közepén még mintegy 70 milliméternyi víztartaléknak megfelelő hó borította ahatárt, azóta a mélyen fekvő területeken sokfelé keletkezett kisebb-nagyobb vízborítás. A szántóföldi vízfoltok összes felülete jelenleg 5—600 hektár, ennél azonban jóval nagyobb a 'szántóföldi gépekkel megközelíthetetlen művelt terület. A napokban hullott csapadék növelte az ilyen pangóvizek nagyságát ugyanis az erősen telített talaj már nem tud beszívni több vizet. A siófoki vízügyi kirendeltség vezetőjének tájékoztatása szerint a télen hullott rendkívül nagy mennyiségű csapadék ellenére nem okozott gondot a Balaton vízszintje. Igaz a Sió-csatornán tetemes mennyiségű vizet kellett leengedni. Évenként átlagosan mintegy 450—500 millió köbméter vizet csapolnak le, az idén csak január óta több mint 300 millió köbméternyi Balaton-víz folyt a Dunába. Ez összesen mintegy fél méterrel apasztotta a tavat. A csapolást átmenetileg nehezítette ugyan a Kapos árhulláma, mely néhány kilométernyi szakaszon visszaduzzasz- totta a csatornát. A múlt héten még folyamatos készültséget tartottak itt, és több helyen szivattyúzni is kellett a Sióból. A siófoki zsilip jelenleg is nyitva van, másodpercenként 32 köbméter vizet enged át. A napokban több jelentést is kaptunk a Balaton menti belvízgondokról. Egyebek közt Siófokon, Zamárdiban és Bailatonkil'itin utcasorokba tört be a víz. A hét végén több helyen is riasztották a tűzoltókat, akik több százezer köbméter vizet szivattyúztak. Ezzel kapcsolatban sokan telefonáltak a siófoki vízügyi kirendeltségre, föltételezve, hogy a belvizet a Balaton túl magas vízállása okozza. Mint megtudtuk, a tó jelenlegi vízszintje alatta van a megengedett maximumnak. Számos parti területen megoldatlan viszont a víz belső elvezetése. A tóba került tetemes mennyiségű csapadék egyébként előnyösen hatott a vízminőségre. Félfeissült, tisztább vizű Balaton fogadja majd az üdülőket.
