Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

4 Somogyi Néplap 1986. március 22., szombat A VÁLTOZÁS ÉVE Profilváltás a Kaposgép tabi gyáregységében A Kaposgép mindeddig konténereiről és rakodópol­cairól ismert taibi gyáregy­ségében a fordulat évének ígérkezik az idei. Az elmúlt 10 év alatt a fő profilba tartozó termékek, vagyis az egységrakomány elemek 150 változatát fejlesztették ki és gyártották a megrendelők igényei szerint. Az uitóbbi években — úgy látszik — telítődött a piac, gazdaságo­sabb tevékenységre van szükség. — Körülbelül két évvel ezelőtt kezdett lankadni az érdeklődés a termékeink iránt — kezdi Császár Jó­zsef főkönyvelő a magyará­zatát. — A múlt év végén pedig megszületett a döntés, mást, újait kell csinálni, el­jött a termékszerkezet-vál­tás ideje. — Tudják már mi lesz ez az új? — Olyannyira, hogy már meg is kezdtük a felkészü­lést. Az anyavállalattal kö­zösen alakítottuk ki az el­' képzeléseinket és határoz­tuk meg, mi lesz az új ter­mék. A Kaposgép saját fej­lesztésű rakodó adapterét, röviden KRA árokásót fo­gunk gyártani. A piackuta­tás eredményei szerint jól eladható termékről van szó, amellett az sem mellékes, hogy szakmailag nagyobb felkészülést, pontosabb mun­kát igényel. Valljuk be, ez utóbbit nem mondhattuk el a konténereinkről. Ennél a terméknél valóban szaktu­dásuk legjavát adhatják a dolgozóink és hogy igény is van erre, azt tapasztalatból tudjuk. Kaveczki János főmérnök ugyancsak örömmel fogadja a változásokat. Mint mond­ja, az új feladat, új munka- módszereket is kíván és per­sze új berendezéseket is. — Most az épületek átala­kítása az első feladat, ezt az új gépek üzembe helye­zése követi. Erre másfél-két millió forintot fordíthatunk. Szükségünk lesz például be­mérőpadokra, hiszen most már nem egy „ládáról” lesz szó, hanem működő gépek­ről, amelyeket ki is kell pró­bálni. Űj festékszórógépek is kellenek, valamint egy hidraulikus sajtoló és per­sze a rakodáshoz szükséges gépeket is a nagyabb mére­tekhez kell igazítani. — A tárgyi feltételeket tehát biztosítani tudják. Mi­lyen szakmai felkészültséget kíván az új termék gyártá­sa? — A szakmunkások több­sége a jelenlegi munkájánál többre képes, vagyis nincs PIACI KÖRKÉP Nyuszi ült a kosárban A tyúkok biztosabban ér­zik a tavaszt, mint mi, to­jókedvük is megnőtt, ezt bi­zonyította a tojás árának alakulása. Akadt, aki 2,60- ért adta, sőt, még ebből is engedett, mások több-keve­sebb sikerrel ragaszkodtak a 3 forintos árhoz. Élő barom­fiból bőséges volt a kíná­lat. HatíkiSlós pulyka költ el, 250 forintért, a tyúk, liba, kacsa ára 60—80 forint kö­zött változott. Élő csirkét 50—60 forintért lehetett kap­ni, pucolt társaiért 80 forin­tot is elkértek. Kedves szín­foltja volt a piaci képnek a kosárból kikandikáló nyuszi­család. Gyerekek örömére vásárolták a szülők, ára 70— 80 forint volt. A fehérrépa makacsul tart­ja irreálisan magas, 20 fo­rintos árát, sárgarépát 10—12 forintért árultak. A petrezse­lyemzöld csomója 2—3 fo­rint, a karalábé 12—14, a kel 16—20 forint. A krumpli kilója 6 és 7 forint volt, vö­röshagymát 10—14 forintért árultak. Széles választékot kínált a primőr árukból is a piac, bár fogcsikorgatóan magasra ver­ték az árakat. Salátából válo­gatva 6-ért, de 16-ért is le­hetett vásárolni, a csomós retek 8—10 forint volt. Paradicsomot nem lehetett kapni, de nem is igen keres­te senki. Az ABC-kben már megjelent, ott 380 forintért mérték (volna) kilóját, nem nagyon volt keletje. Vették viszont a zöldhagymát, cso­mónként 3—4 forintért, s si­kere volt a kígyóuborkának, melyet 120 forintért árultak. A töilíteni/Való fehér paprikáit darabonként 10—12 forintért kínálták, nem sok sikerrel, a hegyes zöld paprika ára 6— 8 forint volt. Titokzatos homályba bur­kolózott az az árus, aki teg­nap a legnagyobb meglepe­tést okozta a piacon. Gyö­nyörű fehér szőlőt kínált, s elzárkózott minden válasz­adás elől, honnan varázsolta áruját az asztalra. Mindössze tíz kilót hozott, s 150 fo­rintért árulta. teljes mértékben kihasznál­va a tudása. Nem kell attól tartanunk, hogy nem tud­nak megfelelni az új köve­telményeknek. Az indulás­hoz szükségük lesz némi se­gítségre — többen a kapos­vári gyárban ismerkednek a munkafolyamatokkal —, de nem hiszem, hogy sok időibe telik, míg beletanulnak az igényesebb munkába. A gyáregység vezetői te­hát bizakodva várják a vál­tozást. Vajon hogy véleked­nek a munkások? — Éppen ma néztük át az új gyártmány rajzait — mondja Vörös Károly he­gesztő. őszintén mondom, a kontón érgyártás nagyon egy­hangú munka, szükség volt már egy olyan termékre, ami igazán ösztönözné — főleg a fiatalokat — a jobb munkára. így valóban, a tu­dásuknak megfelelő felada­tot kaphatnak. De nemcsak ők, hanem én is örömmel várom az újdonságokat. A 26. évemet kezdtem ebiben a gyárban és tudom, képe­sek vagyunk megfelelni az elvárásoknak. Pollák Ferenc hegesztő már arról is tájékozódott, hogy milyenek az értékesí­tési lehetőségek. — Ügy tudom, 1990-ig biztosan lesz megrendelé­sünk. Remélem, hogy ezeket majd újabbak követik, s ez a munka anyagilag is töb­bet jelent, akkor azt mon­dám megérte, még akkor is, ha az elsp lépések nehezeb­bek lesznek is. Mi minden­esetre megkezdtük- a fölké­szülést, remélem minden a terv szerint történik, és a' második félévben megkezd­hetjük a termelést. — Mennyire lesz gazda­ságos az új termék gyártá­sa és mit jelent ez a dolgo­zóknak? — Ügy tervezzük — veszi át a szót ismét a főköny­velő —, hogy a nyereségün­ket 45 százalékkal, a dolgo­zók keresetét pedig 5 száza­lékkal tudjuk növelni. Az előzetes fölmérések szerint egyébként az már bizonyos, hogy a következő öt évben lesz piaca a termékeinknek a szocialista országokban. Hogy a szerződéseket újab­bak kövessék, annak alap­vető feltétele, hogy a part­nereink meg legyenek elé­gedve a munkákkal. Ami a hagyományos kon­ténereinket illeti, azokból a jelenlegi termelésünknél mintegy 60 százalékkal ke­vesebbéit gyártunk. . Tehát nem hagyunk föl egészen ezzel sem, de csak annyit készítünk belőlük, amennyi­re igény lesz. Nagy Zsóka Bulgária nagy események, ünnepek előtt Egy kis szociálpolitika A. dahónykombinát igaz­gatója, Nikola Cencerov el­nézésünket kérte, hogy kény­telen megvárakoztatni min­ket, de addig a lelkünkre kötötte, hogy próbáljuk ki a legújabb és legjobb ter­mékeikét. Míg nyugodtan füstöltünk, kísérőm és plov- divi tolmácsom, a Sofiapress munkatársa, Georgi Vlaszev elmesélte, hogy a gyár igaz­gatója partizán volt, de nem szokott mesélni ezekről az időkről. Munkásként kezdte, aztán elvégezte az egyete­met, ahol gépészmérnöki diplomáit szerzett. Először főmérnök, majd igazgató lett a gyárban. Azóta az or­szágban sehol sem csinálják jobban a szociálpolitikát.., Mikor Nikola Cencerov, az alacsony termetű igazgató beszáguldott az irodába, rögtön nekiszegeztem a kér­dést: — Hallom, önnek szív­ügye a dolgozók szociális el­látása. — Én csak a párt politi­káját igyekszem minél lelki- ismertesebben végrehajtani. A kommunista párt több mint egy évtizede, 1972-ben alkotta meg a decemberi programot a nép életszínvo­nalának emelésére. A for­mákat pedig igyekeztünk megtalálni és gazdagítani. Nincs időm mindenről be­számolni, mert sokan vár­nak rám, mint mindig, de a lényeget igyekszem össze­foglalni. A legfontosabb, hogy teljesítsük a tervet. A szociális intézkedésekkel pe­dig ezt kell elősegíteni. Van saját orvosi rendelőnk, gyógyszertárunk, üzletháló­zatunk. Az asszonyok nem idegeskednek azon, hogyan szerezzék be a vacsorának valót. A gyár köt a dolgo­zóval élet-, lakás- és bal­esetbiztosítást is, amit szin­tén helyiben intézünk. Amikor bejött, láthatta, hogy van saját fodrászunk, kozmetikusunk is, ezzel sok időt megspórolnak az asszo­nyok. A beteg és terhes anyák ingyen kapják a reg­gelit, a három, elegánsan; fel­szerelt ebédlőnkben. Az ét­kezés mindenkinek olcsó, hiszen a reggeli és ebéd árá- • nak csak 50 százalékát fizeti a dolgozó. — És mennyi a szociális alapja a gyárnak? — Mindig annyi, ameny- nyire szükség van. — Meg­éri, mert az emberek jól ér­zik nálunk magukat, Most évi 2440 leva az átlagjöve­delem, de hogy mennyit kap a dolgozó, azt szinte lehetet­len felmérni. Szerződésben vagyunk egy mezőgazdasági kombináttal. E kapcsolat révén évente 50 ezer csirkét adunk a dolgozóknak, en­gedményes áron, 1500 ser­tést, meg gyümölcsöt, zöld­séget, tejet. Az asszonyok a napi bevásárlásaikat a kom­binátban végzik, s nem kell bejárkáljanak a városiba. Ez azért is fontos, mert a 3 ezer dolgozónak 75 százalé­ka nő. Az igazgató hirtelen fel­pattant, irány az üzemek! Közben mésélite el, hogy a kombinát még 1985 áprilisá­ban teljesítette az ötéves tervet, sőt 20 millió levával túl is teljesítették. Bevezet­ték a számítógép irányítású gépsorokat, s már a rtieny­Akció belföldi ellátásra Almaexport Kiskorpádról Mosolygó almák — az ízes-zamatos jonathánokat' mintha tegnap szedték vol­na a Kutasi Állami Gazda- . ság gyümölcsösében. A jó­kora mennyiség — 114 va­gon — január és március vége között ad munkát a kiskorpádi hűtőház dolgozói­nak, no meg a rakodóknak, a gépkocsivezetőknek: a múlt héten tapasztaltuk, hogy naponta egy-két vagon almát szállítottak közvetlen fogyasztásra a Szovjetunió­ba, Ausztriába pedig kamio­nok juttatták el a lóalmát. — Jobb az alma pozíció- . ja most, mint a korábbi években volt — tájékozta­tott Bódi István kerületve­zető. — Kevesebb termett, a jégverés ellenére jó a mi­nősége — az itt tárolt al­mának a felé megfelel ex­portra —; az idén március 3-ig 8,50 forintért kelt el az alma kilója — átlagáron számolva —, két forinttal drágábban, mint tavaly. A társulás kiskorpádi hűtőhá­zát zömmel a Kutasi Állami Gazdaság termése tölti meg, de van itt alma a Bárdi­bükki Állami Gazdaságból is. A válogatást folyamato­san. végezzük, s itt válik el a szorgos kezek, az .„okos” gépek munkája nyomán a külföldi és a hazai fogyasz­tásra szánt alma, meg az Ausztriába küldendő léal­ma ... Belföldi értékesítésre — Budapestre, Pécsre, Kapos­várra — teherautók viszik az almát, s ottjártunkkor a kerületvezető irodájában lát­tuk : számos ‘ rendelést kap­nak vállalatoktól, gyáraktól, intézményektől közvetlen be­szerzésre telexén, telefonon. Kisebb-nagyobb tételeket kérnek a megrendelők. — A közelmúltban akciót • indítottunk belföldi alrna- értékesítésre. Olcsóbban ad­juk, mint amennyiért a bol­tokban kapható,- kartondo­bozokban 5—10 kilós „kisze­relésiben? juthat hozzá a ve­vő. A kapcsolatot elsősor­ban a gazdálkodó szerveze­tek szakszervezeti főbizal- miaival vesszük fel, ők gyűj­tik össze a munkahelyeken a dolgozók igényeit és elvi­szik a szállítmányokat. H. F. Gyors ütemben fejlődő Szó­fia egyik új városrésze, a Park Hotel Moszkva ablaká­ból nyiség helyett a minőségre kell, hogy figyeljenek. Sze­retnék bebizonyítani, hogy nemcsak nyugaton lehet ki­tűnő minőségű cigarettákat gyártani. Legnagyobb part­nerük a Szovjetunió, ahova tavaly 10 ezer tonna cigaret­tát exportáltak. Bekukkantunk a gyár bü­féjébe, amit a dolgozók bár­mikor felkereshetnek, a nu- haüzletbe, a méteráru bolt­ba és az élelmiszerüzletbe. A höbibikertekben szorgos- kodóknak a kombinát 20 kerti traktort kölcsönöz, meg kisméretű szállítóeszközö­ket, motoroskapát. De van háztartási gépjavító részle­gük is. A kombinát évente 50—60 új lakást ad át dol­gozóinak, s most az ötéves terv elején 180 lakáis építé­sébe kezdtek. A növekvő lélekszámú Bulgáriában sokféle szociá­lis intézkedéssel igyekeznek segíteni a családokat. A gye­rek 9 éves koráig terjesz­tették ki a beteg gyermeket ápoló szülő segélyezését, ami a gondozás idejére teljes fi­zetést jelent. A gyerek in­gyenes gyógyszeres ellátásált is kiterjesztették 9 éves .korig. Tavaly július 1-től a fiatal házasok 15 ezer leva lakásépítési és -vásárlási kölcsönt vehetnek fel 30 éves lejáratra. A második gye­rekre háromezer, a harma­dikra négyezer levát enged­nek el a kölcsönből. Ugyan­csak megnövelték a második gyerek után járó családi pót­lékot is, tavaly nyár óta 22 százalékkal, a gyermekgon­dozási szabadság pedig a gyermek kétéves koráig jár. Mint a címben jeleztem, 1986-ban nagy ünnepek, ese­mények előtt áll Bulgária. Áprilisban tártják a párt- kongresszust. A gyárakban munkaversennyel, a minő­ség javítását célzó tervek­kel készülnek a nagy ese­ményre. De készülnek az Áprilisi plénum 30, a Bolgár Kommunista Eárt megala­kulásának 95., a köztársaság kikiáltásának 40. évforduló-, jára is. B. Sajti Emese (Vége) . „Szimat”-robot Sok fejlett ipari robot •..lát” és „hall”. Olyait is ki­fejlesztettek, amelyik „szag­lászik”, s jelzi is az észlelt szag helyét. Az oxfordi Aus­tin autógyár nemrégiben két szaglászó robotot állított munkába: álllapítsák meg, hogy jól zámak-e a kocsik karosszériái. Héliumgázt fecskendeznek a kocsikba, és ahogy azok a futószalagon tovagördülnek, a roboton lévő gázészlelő „végigszagoíja” a karosszé­riát, elsősorban az ajtók és az ablakok mentén.

Next

/
Thumbnails
Contents