Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

1986. március 2z., szombat Somogyi Néplap 3 Jobb feltételek az előrehaladáshoz Fontos kérdéseket tekin­tett át keddi ülésén az MSZMP -Központi Bizott­sága. Olyan kérdéseket, amelyek szorosan össze­függnek további előrehala­dásunkkal, az ehhez szük­séges külső és belső felté­telek alakulásával. Értékelve a nemzetközi élet időszerű fejleményeit, pártunk legfelső irányító testületé nagy figyelmet szentelt a Szovjetunió Kom­munista Pártja közelmúlt­ban megtartott XXVII. kongresszusának. A ma­gyar kommunisták egyön­tetű véleményének adott hangot a Központi Bizott­ság, amikor leszögezte, hogy a kongresszus „világ- politikai jelentőségű ese­mény volt, amelyet méltán kísért hazánkban és világ­szerte megkülönböztetett figyelem”. Pártunk teljes mérték­ben egyetért az SZKP ál­láspontjával, mely szerint napjainkban a béke ügye és az emberiség haladása minden eddiginél szoro­sabban összefügg a szocia­lista világrendszer orszá­gainak gazdasági, társa­dalmi fejlődésével. Éppen ezért a legkevésbé sem csupán a Szovjetunió népeinek belső ügye, hogy miiként alakiul országukban a gazdaság teljesítőképes­sége, a társadaImii fejlődés dinamikaija. A szocializ­mus nemzetközi vonzerejét nagymértékben fokozza, a szocialista országok előre­haladásához kedvező gaz­dasági-társadalmi hátteret biztosít, ha teljesülnek a XXVII. kongresszusnak a gazdaság intenzív fejleszté­sét, a tudományos és mű­szaki haladás meggyorsí­tását, a gazdaságirányítási rendszer reformját, a szo­cialista demokrácia, a tár­sadalmi önigazgatás kibon­takoztatását célzó elhatáro­zásai. Az MSZMP ebben a szellemben fejezte ki egész népünknek azt a kívánsá­gát, hogy a szovjet dolgo­zok eredményesen váltsák valóra a kongresszuson el­fogadott nagyszabású célo­kat. Az egész emberiség sor­sa szempontjából nagy fontosságú, hogy miként alakítja külpolitikáját a Szovjetunió. Ezért üdvözli világszerte minden béke­szerető erő, s támogatja tel­jes mértékben a mi pár­tunk is az SZKP törekvé­seit a világhelyzet megja­vítására, készségét a tár­gyalásokra, a megegyezés­re. Teljesen egyetértünk azzal, ahogyan a kong­resszus a nemzetközi biz­tonság kérdéseit megköze­lítette, hangsúlyozva, hogy a biztonságnak kölcsönös­nek, azonosnak és egyete­mesnek kell lennie. Tud­juk, hogy ebben nagy sze­repe van a szovjet—ameri­kai viszony alakulásának, s ezért támogatjuk a szov­jet vezetésnek e kapcsola­tok javítására irányuló kezdeményezéseit. Egyút­tal azt is szem előtt tart­juk, hogy a biztonság erő­sítését célzó erőfeszítések­ből minden állam kiveheti részét, függetlenül nagysá­gától. Ezért tekintjük nem­zeti és egyben egyetemes kötelességünknek, hogy a magunk eszközeivel, lehe­tőségeivel élve, a Szovjet­unióval és a szocialista kö­zösség többi országával vállvetve minden erőnket latba vessük a békés egy­más mellett élés, a nem­zetközi enyhülés érdeké­ben. Az SZKP is, az MSZMP is úgy ítéli meg, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszá­ban a további előrehala­dásnak döntő feltételévé vált az emberi tényezőben rejlő lehetőségek kibonta­koztatása, az emberek ten- niakarásának, kezdemé­nyezőkészségének, alkotó- képességének fejlesztése. Ebből kiindulva tűzte a Központi Bizottság napi­rendre a kádermunka hely­zetét, a párt káderpolitiká­jának érvényesülését. Tizenkét esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP leg­felső testületé megtárgyal­ta a kádermunka kérdéseit. E több mint egy évtized tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy káderpoliti­kánk alapvető elvei helyt­állóak, megfelelnek az élet követelményeínelk. Tükrözi ezt az a tény, hogy a veze­tők nagy többsége elkötele­zetten, eredményesen, és felelősséggel látja el fel­adatát, tesz eleget a nehe­zebb körülmények között bonyolultabbá vált kötele­zettségeinek. Ennek alapján a Központi Bizottság joggal értékelhette úgy, hogy az utóbbi időben javult a ve­zetők kiválasztása, felké­szítése. Ám azt is meg kel­lett állapítania, hogy el­veink nem mindenütt va­lósulnak meg következete­sen, s a kádermunkáról is elmondható, hogy olykor késedelmesen igazodunk az élet változásaihoz. A kádermunka megjaví­tásának egyik fontos köve­telménye, hogy következe­tesebben hangoljuk össze két lényeges elvet: a veze­tés stabilitásának és a ká­derek ésszerű cserélődésé­nek elvét. Az elmúlt tíz év során országosan a ve­zetői posztok mintegy négy. öltödén történt cserélődés, s ez egészséges folyamatot tükröz. Mégis előfordult késlekedés, halogatás, s a Központi Bizottság úgy ítél­te meg, hogy az ilyesmit nem szabad megengedni. Az ésszerű cserélődés elő­mozdítására ezért bizonyos szervezeti biztosítékok be­iktatását is előirányozta, így javasolta, hogy a politikai és közéleti tisztségek meg­határozott körében egyazon személy csak korlátozott ideig tölthesse be az adott munkakört. Ez is elősegít­heti a megszokottság és a rutin hátrányos következ­ményeinek elkerülését, a vezetés folyamatos felfris­sülését, továbbá azt, hogy a vezetésre alkalmas szemé­lyek szélesebb területeken szerezhessenek tapasztala­tokat. Mint a társadalmi élet más szféráiban, itt is nagyon fontos emelő lehet a de­mokratizmus szélesítése és elmélyítése. Kedvezően ha­tott e tekintetben a pályá­zati rendszer, a meghatáro­zott időre szóló kinevezés, megbízatás gyakorlata. A tapasztalatok alapján a Központi Bizottság most egy gyakorlat szélesítése mellett foglalt állást, ajánl­va, hogy az állami, gazda­sági, kulturális terület ve­zető munkaköreinek több­ségét választás, illetve pá­lyázat útján töltsék be. Ugyancsak az eddigi de­mokratikus módszerek folytatását és erősítését je­lenti az a célkitűzés, hogy a mozgalmi, társadalmi, szövetkezeti szervek veze­tőinek kiválasztásában fo­kozódjék a választott testü­letek szerepe, alkalmazzák bátrabban a többes jelölés metódusát. A testületek szerepének növelésére sa­ját gyakorlatával is példát kívánt mutatni a Központi Bizottság, amikor elhatá­rozta saját soraiból egy ká­derpolitikai bizottság lét­rehozását a kádermunka színvonala emelésének elő­segítésére. Hazánkban mintegy 300 ezer ember tölt be valami­lyen kisebb-nagyobb veze­tő tisztséget. Helyzetünket, fejlődésünket nagymérték, ben meghatározza, hogy miként látják el teendőiket, s hogy a minden szempont­ból erre legalkalmasabb személyek vannak-e ezeken a posztokon. A Központi Bizottság állásfoglalása elő­segíti, hogy ebben a tekin­tetben is előbbre lépjünk, s ezáltal társadalmi életünk valamennyi területén jobbá váljanak a munka szubjek­tív feltételei. Gyeixes László Az ÉVM és a megye vezetőinek tanácskozása Hiányzik a simonfai téglagyár Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, illetve a megye vezetői az ágazat helyzetét ér­tékelték. A tanácskozá­son dr. Janter Antal mi­niszterihelyettes dr. Gye- nesei Istvánnal, a megyei ta­nács elnökével és dr. Saru- di Csabával, a megyei párt- bizottság titkárával tárgyalt. Megvitatták a somogyi la­kásépítés és felújítás, a te­lekellátás helyzetét; érté­kelték a megye építő- és építőanyagiparának tevé­kenységét, az építésügyi igaz­gatást, a kommunális ellá­tást és a műemlékvédelmet, s megbeszélték a balatoni üdülőkörzet fejlesztésével, a tó vízének védelmével kap­csolatos időszerű feladatokat. A miniszterhelyettest és az ÉVM vezető munkatársait Szabó Gyula építési osztály­vezető tájékoztatta az egy évvel ezelőtti megállapodás végrehajtásáról. Néhány té­ma különösen a figyelem előterébe került: többek kö­zött a somogyi téglagyárak helyzete. Jóllehet az építő­anyag-ellátás feszültségei a múlt évben enyhültek, bő­vült a kereskedelmi ellátás hálózata, de ma is gondot okoz azonban az igények ki­elégítése a hőtechnikai szab­ványoknak megfelelő, kor­szerű falazóelemekből. A hét téglagyár közül a bar­csi, a kőröshegyi, a bőszén- fai és a kaposszerdahelyi olyan termékeket készített, melyek nem feleltek meg az új igényeknek, ezért három­nál termékszerkezet-váltás látszik célravezetőnek, a ka­posszerdahelyi pedig leállt. A tegnapi megbeszélésen újó­lag fölmerült az igény a si­monfai téglagyár fölépítésé­re. Itt rendelkezésre áll a szükséges anyag, innen hord­ják most is Kaposmérőbe, hogy osztályos terméket ké­szíthessenek. A megye vezetői elmond­ták: keresik az okát annak, miért írtak ki Somogybán a vártnál — és a szükségesnél — kevesebb versenytárgya­lást az egyes létesítmények kivitelezésére. Számos prob­léma megoldásához, ahogy eddig, ezután is elengedhe­tetlen a tárca segítsége. Ilyen — például — a megye komp­lex hulladékelhelyezési ter­vének megvalósítása, a so­mogyi Balaton-part települé­seinek meliorációval össze­hangolt belterületi vízrende­zése. A miniszterhelyettestől és munkatársaitól hallottuk: a jövőben az ÉVM az eddi­gieknél nagyobb mértékben vesz részt a hulladékok ár­talmatlanítását célzó beruhá­zásokban. A megyei tanács építési és vízügyi osztályá­nak építésfelügyeleti tevé­kenységét értékelve azt is elmondták, hogy az ország első négy megyéje között van a somogyi és elismerés illeti osztályának a követke­ző időszakra készített prog­ramját is. Az ÉVM és a megyé veze­tői egyetértettek abban, hogy a gondok őszinte feltá­rása segítheti a közösen el­határozott célok teljesítését minden olyan kérdésben, melyre a tárca hatásköre ki­terjed — erre utalt összegzé­sében dr. Gyenesei István. Jantner Antal és munka­társai délután a példás mű­emlékhelyreállítással ismer­kedtek: megtekintették a gá- losfai felújított kastélyt. H. F. Számjegy- vezérlésű marógép a tabi Videotonban A Videoton Tabi Gyáregy­ségének forgácsalóműhelyé- ben a hagyományos maró- és esztergagépek között egy új, számjegyvezérlésű maró­gép dolgozik. Soltész Albert, az üzem megbízott vezetője mondja: — A számítástechnikai peri­fériális berendezések mecha­nikus alkatrészeinek gyártá­sa jelentős forgácsolókapaci­tást igényel és jó minőséget követel. Ezeket a feladatokat végzi el a számjegyvezérlésű marógép. A telepítést meg­előzően, a programok készí­tését és a gép kezelését vállalati központunkban sa­játították el azok, akik a marógépen dolgoznak. A két műszakban üzemelő marógép programjait a mű­szaki osztály technológusai Fonyó Zoltán és Máté Gábor üzemmérnökök írják. A dél­előtti műszak gépkgezelője Horváth Tibor azt mondja: — Eddig egyetemes maró­gépen dolgoztam, de január végén tanfolyamra küldtek Székesfehérvárra. Váltótár­sammal ott sajátítottuk el a marógép kezelését. Ennek a gépnek az az előnye, hogy egy felfogással több művelet végezhető el, tehát lényege­sen gyorsabb és pontosabb a munka, mint a hagyományos marógépen. Elsősorban a bo­nyolultabb alkatrészek mará­sa a mi feladatunk. A prog­ramtárolás előnye a sorozat­gyártásnál és a későbbiek­ben visszatérő szériáknál használható ki igazán*. A gyáregységben jelentős normaidő-megtakarítást vár­nak a számjegyvezérlésű ma­rógéptől. Teflon­csúszda Űjabb látványos és érde­kes szakaszához érkezett a 600 millió forintos költséggel készülő csongrádi vasúti Ti- sza-híd építkezése; a Ganz Mávag dolgozói megkezdték a folyóparton előre összesze­relt és befestett mederhíd acélszerkezetének ráhúzását az egyetlen mederpillérre. Az ártéri híd'szakasz már a helyére került, most pedig a másik partról húzzák a csaknem négyszer akkora, vagyis 2700 tormás, 336 mé­ter hosszú mederhidat. A hazai hídiépítkezések törté­netében új módszert alkal­maznak : görgők helyett tef lon'bevonatú, rozsdamentes acéllemezekre támaszkodva, viszonylag könnyedén csúsz­tatják a hatalmas szerkeze­tet. Ennek a bevonatnak az a sajátossága, hogy minél nagyobb súly nehezedik rá. annál csúszósabbá válik a felület. A különleges teflo- nos lemezek a Ganz Mávag- ban készültek. A 336 méteres hídszakasz természetesen még nem ké­szült el a folyóparton tel­jes hosszában, csupán egy része. Abban az ütemben, ahogyan halad a folyó fölé. mindig „hozzátoLdanak” egy-egy újabb szakaszt. Ezt a munkát még hónapokig folytatják. A fél kilométer­nyi híd építkezését idén be­fejezik. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Hóval köszönt tegnap a csillagászati tavasz. Csaló­dottan húztuk össze magun­kon a kabátot, s reményked­tünk: egyszer megérkezik az igazi tavasz is. Kiemelkedő helyet foglalt el a hét eseményei között AZ ORSZÁGGYŰLÉS tavaszi ülésszakán fontos té­mákat tárgyaltak meg a képviselők: megalkotta a testület az illetékekről szóló törvényt és a sajtótörvényt. Az első magyar sajtótörvény 1848-ban készült, és forra­dalmi tett volt. A felszaba­dulás után a sajtószabadság elvét Alkotmányunk is rög­zítette. A sajtótörvény a tá­jékoztatási kötelezettséget és a tájékoztatásban dolgozók felelősségét egyaránt megha­tározza. Alapvető követel­ményként fogalmazta meg, hogy a sajtó ne csak is­mertessen, hanem feltáró, elemző munkával segítse elő a társadalmi folyamatok megértését, mozgósítson a cselekvésre. A törvény rög­zíti. az újságíróik jogait és kötelezettségeit is, hangsú­lyozva, hogy a sajtó munka­társait fokozott felelősség terheli tájékoztatási munká­juk végzése közben. Az illetékekről szóló tör­vény tükrözi azt a törek­vést, hogy megvalósítsa az állampolgárok igazságosabb teherviselését. Az ország- gyűlés tegnap megvitatta az építőipar helyzetéről és fel­adatairól szóló előterjesztést is. KERESKEDELMI NAPOKAT rendeztek Kaposváron a szövetkezeti mozgalom 40. évfordulója tiszteletére a me­gye áfészei. Az eltelt évek alatt a szövetkezetek arcu­lata egységessé vált, kereske­delmi profilú gazdasági sze­repkört töltenek be. Ma a szövetkezeti kereskedelempo­litikában a legfontosabb fel­adat a színvonalas napicikk- elláitás a művelődési terület­hez tartozó valamennyi tele­pülésen, valamint a tartós fogyasztási cikkek választé­kos kínálata. Az áfészek munkájában nem elhanya­golható a felvásárlás és a szolgáltatási tevékenység sem. Ezek együttesen tavaly 8 milliárd forintot meghaladó árbevételt és 250 millió fo­rint nyereséget eredményez­tek a megye szövetkezetei­nek. KÜLDÖTTÉRTEKEZLETET tartott csütörtökön az MTESZ Somogy megyei szervezete, ahol a VII. ötéves tervidő­szak feladatairól,esett szó. A küldöttek egyetértettek ab­ban, hogy a gazdaságpoliti­kai feladatok megvalósításá­ban elengedhetetlenül szük­séges a vezetési, szervezési kultúra, a rugalmas, krea­tív gondolkodásmód fejlesz­tése. Az egyetemeken szerve­zett somogyi klubok tagjai a megye jövendő szakembe­rei lesznek. Fontos tehát, hogy az MTESZ tagegyesüle­tei hatékonyabban segítsék a klubok tartalmi munkáját, s járuljanak hozzá a fiatalok megyéhez való kötődésének erősítéséhez. A fogad ónapolk tapasztalatairól tanácskozott a fogyasztók megyei tanácsa. Tavaly ötven panaszügyet vizsgáltak ki, ezek közül a legjelentősebb a lakótelepi lakások falpenészesedése volt. Mintegy félszáz lakást érintő gondról van szó, s je­lenleg 9 per folyamatban van a bíróságon. A Buda­pesti Műszaki Egyetem épí­tészeti tanszékének szakér­tői és a fogyasztók megyei tanácsának előterjesztése után ebben az ügyben orszá­gos intézkedéssorozat is vár­ható. Az idei feladatokról szólva elsősorban a KISTELEPÜLÉSEK gyógyszerellátásának, és az orvosi ügyeletek megszerve­zésének vizsgálatát tűzte ki célul a fogyasztók megyei tanácsa. Ezen kívül, a szá­mos lakossági bejelentés nyo­mán a vezetékes gázellátás helyzetével kívánnak foglal­kozni. A határidő-csúszások okait vizsgálva a lakosság^ érdekeinek képviseletére vál­lalkoznak. Klie Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents