Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

2 Somogyi Néplap 1986. március 2d., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bizottságának 1986. március 18-i A szovjet legfelsőbb tanács JEGYZÉKE az amerikai kongresszushoz A TASZSZ szerdán nyilvánosságra hoz­ta annak a felhívásnak a teljes szövegét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége intézett az Egyesült Ál­lamok kongresszusának tagjaihoz. (Folytatás az 1. oldalról) szorosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresszuséit. A nemzetközi béke, bizton­ság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszé­lések, amelyeket pártunk képviselői a szocialista, szo­ciáldemokrata pártok veze­tőivel folytattak. II. A Központi Bizottság át­tekintette a párt kádermun­káját, és meghatározta az időszerű káderpolitikai fel­adatokat. A Központi Bizottság * megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba ál­lítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szo­cializmus ügye iránti elköte­lezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el fel­adatát, képes a magasabb követelmények szerint dol­gozni. Kedvezően hatott a kádermunkára, erősítette an­nak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testületek szerepe a szemé­lyi ügyek eldöntésében, szé­lesedett a pályázati rendszer, a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dol­gozó kollektívák, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak nagyobb beleszólási lehető­séget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának, magatartásának megítélésé­be. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikai elvek nem valósulnak meg következe­tesen, a gyakorlat késedel­mesen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káder­politikai elvek érvényesíté­sét leggyakrabban a szub­jektivizmus, a személyi ösz- szefonódás nehezíti. A fiata­loknak a vezetésbe való be­vonása lassúbb az indokolt­nál. Gyakori, hogy a meg­érett kádercserék nem tör­ténnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lép­nek fel a vezetők egy részé­nél tapasztalható szerényte­lenséggel, túlzott önbizalom­mal, kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szem­ben. O Előrehaladásunknak dön- tő feltétele, hogy kibon­takoztassuk az emberek al­Hoszni Mubarak szerdán Egyiptom független akarat- nyilvánításának jogosságát, területének sérthetetlenségét, önrendelkezési jogát hangoz­tatta parlamenti beszédében, amelyet a kínai államfő, Li Hszien-nien látogatása alkal­mából a rádió és a televí­zió országos nyilvánossága előtt olvasott fel. „Szent feladatunk minden erőnkkel megoltalmazni dön­tési szabadsagunkat. Elvetjük a függőséget, az idegen fenn­hatóság bármely formáját. A szeretett Nilus-völgyet csak a tiszta szándékúak, a füg­getlenségünk ellen nem tö­rők, a nem irigykedők kö­zelíthetik meg” — mondotta a köztársasági elnök. Beszédét megfigyelők úgy ítélik meg, hogy az burkolt, de érthető utalás az Egye­sült Államok és Egyiptom vitáira. Ezek a színfalak mögött arról folynak, hogy milyen ellenszolgáltatást ad­jon a jövőben Kairó a Camp kotóképességét, kezdemé­nyezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, minde­nütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányí­tó posztokat. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a ká­dermunka gyakorlata iga­zodjon a társadalmi, gazda­sági fejlődés, a tudományos- műszaki haladás és a szocia­lista demokrácia növekvő kö­vetelményéhez. a) A vezetők kiválasztásá­nál és megítélésénél fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szak­mai hozzáértés, a vezetői rá­termettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, ta­pasztalatait, korábbi munka­helyein nyújtott teljesítmé­nyét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felké­szültségű kollektívába ke­rülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkal­mazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik ha­tásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus iránti elkötelezettséget, tör­vényeink és erkölcsi nor­máink megtartását, a hatá­rozott és nyílt kiállást a párt politikája és a saját munka- területére. vonatkozó határo­zatok mellett. A vezetői meg­bízatással összeférhetetlen a dolgozók lebecsülése, a kri­tika elfojtása, a hatalommal, a beosztással való visszaélés. A párt testületéi a szemé­lyi ügyekben elsősorban a politikai és az erkölcsi alkal­masságot. valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék. A szakmai hozzáértés elbí­rálását az arra illetékes szer­vektől igényeljék. Fejlődé­sünk mai szakasza megkí­vánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzá­értésére és vezetői képessé­geire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társa­dalmi tisztégekre olyan sze­mélyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartá­sukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált szövetsé­gi politikánknak megfelelően pártfunkció kivételével min­den más tisztséget pártonkí- vüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell tá­mogatni, aki az adott mun­kakörre alkalmasabb, füg­getlenül attól, hogy tagja-e a pártnak vagy sem. b) Következetesebben kell Davidben odaígért különböző hitelekért és segélyekért. Cé­lozhatott Mubarak Izrael és Egyiptom határvitáira, az ez­zel összefüggő nyugati köve­telésekre is. Ezt a megítélést támasztja alá az elnök többször el­hangzott kijelentése arról, hogy országának ki kell vív­nia gazdasági döntéshozatali szabadságát, növelnie kell mezőgazdaságának és ipará­nak hatékonyságát, emelnie kell a szolgáltatások szint­jét. Hangsúlyozta, hogy Egyiptom érdeklődéssel fi­gyeli a kínai reformkísérle­teket, és szívesen működ­nék együtt még szorosabban Kína mezőgazdaságával. Kö­szönetét mondott Li Hszien- nien elnöknek a politikai egyeztetésekért, a kínai szál­lításokért, amelyek egykor pótolták, s pótolják ma is a szovjet fegyverszabványokat. Ezekről a néhai Szadat maga mondott le a hetvenes évek elején. érvényesíteni a vezetés sta­bilitásának és a káderek ész­szerű, folyamatos cserélődé­sének elvét. A megérett cse­réket halogatás nélkül, ide­jében kell lebonyolítani. Min­den vezető addig maradjon beosztásában, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élve­zi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kollek­tívának a bizalmát. Társa­dalmi szükséglet, hogy a ve­zetés az élet minden terüle­tén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztályok képviselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződ­jön az idősebbek élettapasz­talata a fiatalok új iránti fo­gékonyságával, lendületével. Fontos, hogy a tehetséges fia­talok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíznak ben­nük. El kell érni, hogy a je­lenleginél több tehetséges fiatal és nő töltsön be veze­tő tisztséget. Meg kell be­csülni azokat az idős káde­reket, akik mögött áldozatos munkában- eltöltött évek álll- nak, sokat fáradoztak né­pünkért, a szocializmusért, és hasznosítanunk kell tapasz­talataikat. c) A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok meg­szerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében terv­szerűbbé kell tenni a káder­cserét a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszerve­zeti munka területei között. A Központi Bizottság helyes­nek tartja annak a gyakor­latnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korláto­zott ideig tölthesse be ugyan­azt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bi­zottság döntése alapján lehet. d) Nagy figyelmet kell for­dítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakorlati életben megfelelő tapasztala­tokat szerzett, egyetemet, fő­iskolát végzettek széles kö­re. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkal­mas munkások és szövetke­zeti parasztok képességük­nek és rátermettségüknek megfelelő vezetői munkakör­be kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adottságú fiatal szakmunkások továbbtanu­lását, vezetővé nevelését. e) Módosítani kell a veze­tők minősítésének rendjét. Munkájukat, magatartásu­kat folyamatosan kell érté­kelni, s tevékenységük ösz- szegezö megítélését a válasz­tási ciklusokhoz, illetve a meghatározott időre szóló ki­nevezés lejártához kell köt­ni. A megítél« alapja a ve­zető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intéz­mény teljesítménye, a vég­zett munka és a személyes magatartás legyen. Kapjon Az egyiptomi parlament két házának együttes ülésén Li Hszien-nien is szólt a küldöttekhez. Li az el nem kötelezett országok — ahogy ö mondta: „a harmadik vi­lág” — egységének helyreáll- litására és szilárdítására he­lyezte a hangsúlyt, „abból a célból, hogy ez a mozgalom a band un gi elvek alapján betöltse a világbéke ügyé­nek előmozdításában kijelölt szerepét”. Közölte: Kína se­gíteni akar az el nem köte­lezett országoknak, nem áll szándékában beavatkozni belügyeikbe, harcol az im­perializmus ellen és minden külső befolyás elhárításáért. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy Li Hszien-nien lá­togatásával párhuzamosan tanácskozik Egyiptomban a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége, a leg­magasabb szintű szovjet de­legáció a szadati fordulat óta. Központi ■ ■I r r rrI üléséről ilícmnr'nc't in mn.nlrn elismerést a jó munka, és idejében történjen meg a hi­bák feltárása, kijavítása. f) A növekvő politikai, tár­sadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társadal­mi szervek káderképző in­tézményeiben folyó nevelő­oktatómunkát, a politikai, szakmai és vezetési ismere­tek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismere­tekből részesüljön képzés­ben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének szín­vonalas ellátásához szüksége, sek. g) Erősíteni kell a káder- munka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és el­döntésében növekedjen a vá­lasztott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pá­lyázat, illetve választás út­ján kell betölteni. Biztosíta­ni kell, hogy a legalkalma­sabb jelöltek kerüljenek funkcióba. A pályázati rend­szer tegye lehetővé, hogy a megfelelő felkészültségű és tapasztalt fizikai munkások és alsóbb szintű vezetők is eséllyel pályázhassanak. Szé­lesedjen a meghatározott időre szóló kinevezések és megbízatások gyakorlata. A Központi Bizottság he­lyesli a tömegszervezeti és a szövetkezeti vezetők, tiszt­ségviselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkal­mazzák bátrabban a többes jelölést. Ahol ez ésszerű, vá­lasztott testületeikbe az al­sóbb szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h) A Központi Bizottság a saját soraiból káderpolitikai bizottságot hoz létre. Felada­ta: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a társa­dalmi élet különböző terüle­tein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése: a ta­pasztalatok összegezése; el­vi állásfoglalások és javasla­tok kidolgozása a vezető pártszervek számára. • * * A párt szervei és szerveze­tei szerezzenek érvényt a je­len határozatban foglaltak­nak. Őrködjenek a káderpo­litikai elvek megtartásán, ha­tározottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocia­lista erkölcsöt sértő jelensé­gekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat fel­karoló, a rendet, a fegyelme­zett munkát megkövetelő ve­zetőket. A Központi Bizottság fel­kérte a kormányt, a társadal­mi szerveket, hogy a határo­zattal összhangban dolgozzák ki saját feladataikat. (MTI) Franciaország kiszemelt új miniszterelnöke, Jacques Chirac szerdán egész nap fogadta a kormánypárti képviselőket, szenátorokat, szakmai szervezetek képvi­selőit a párizsi városházán. A megbeszélések tárgya a leendő kormány összetétele, a tárcák elosztása. „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nevében az el­nökség kötelességének tart­ja, hogy az atomfegyver-kí­sérletek haladéktalan be­szüntetésének rendkívül fontos kérdésében fordul­jon önökhöz. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet kapott Argentína, India, Mexikó, Tanzánia, Svédor­szág és Görögország vezetői­től, akik emlékeztetnek arra, hogy a genfi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozón eltökélt­ségüket fejezték ki: mielőbb eredményeket kívánnak el­érni az atom- és űrfegyve­rekkel kapcsolatos tárgya­lásokon. Az üzenet azt az ésszerű javaslatot is tartal­mazza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a kö­vetkező csúcstalálkozóig tar­tózkodjék minden nukleáris kísérlettől. Tudomásunk szerint ha­sonló üzenetet kapott Ronald Reagan elnök is. Mihail Gorbacsov válaszá­ban kifejtette, hogy a Szov­jetunió nem hajt végre atom­robbantásokat március 31-e után sem, egészen az első amerikai atomrobbantásig. Ezzel a Szovjetunió csatla­kozott a hat ország vélemé­nyéhez. Ez azt jelenti, hogy most hét állam fordul az Egyesült Államok vezetőihez azzal a sürgető felhívással, hogy szüntessék be az atom­fegyver-kísérleteket. A más­más kontinenseken fekvő hét államban több mint egymil- liárd ember él. Hozzájuk csatlakozik mindenki, akinek drága a béke. A Szovjetunió egyoldalúan, immár több mint hét hónap­ja nem végez nukleáris kí­sérleteket. Ezalatt az Egye­sült Államok hét hivatalosan bejelentett atomrobbantást hajtott végre, és áprilisban készül a nyolcadikra. Ily módon az egész világ láthat­ja a két állam álláspontja kö­zötti alapvető különbséget. A Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz fordul­va a „hatok” vezetői kijelen­tették: Önök viselik a fő fe­lelősséget életünkért. A Szovjetunió teljes mértékben tudatában van e felelősség­nek. Kész bármilyen alapon — kétoldalú, háromoldalú vagy többoldalú alapon — tárgyalni az atomfegyver- kísérlettek betiltásáról.' Most az Egyesült Államokon a Chirac dél körül közölte a sajtóval, hogy a tárgyalások jói haladnak, és szerda este vagy csütörtökön remél vá­lászt adni Mitterrand elnök kormányalakítási kérdésére. Röviddel ezután az RPR-rel koalícióban győztes UDF el­nöke, Jean Lecanuet közöl­te, hogy Chirac neki is mi­niszteri tárcát ajánlott. A kölcsönös moratórium és a nukleáris kísérletek tel­jes beszüntetése ellenzőinek érvelései, meggyőződésünk szerint, nem helytállóak. Azt állítják például, hogy az amerikai atomfegyver „megbízhatóságának” ellen­őrzése céljából szükség van a kísérletekre. Ezeket való­jában az atomfegyverek kor­szerűsítése, harci és romboló hatásuk fokozása, új típusok, köztük a világűrben felhasz­nálható típusok létrehozása érdekében végzik. A súlyt tehát arra helyezik, hogy a tömegpusztító fegyverek ere­je tovább növekedjék, ho­lott a meglévőkkel máris romba dönthető, elpusztítha­tó az egész világ. Felvetik azt is, hogy kor­látozódjunk az ellenőrzési módszerek kidolgozására. Mindazonáltal nem a kísérle­tek beszüntetéséről szóló megállapodásokat, hanem a további nukleáris robbantá­sok ellenőrzését javasolják. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris kísérleteket az egész emberiség érdekében be kell szüntetni. A Szov­jetunió hajlandó még ennél is tovább menni. Előterjesz­tette átfogó, szakaszos prog­ramját, . amely évszázadunk végére teljes egészében meg­szabadítaná az emberiséget az atomfegyverektől. Ez a program minden állam, min­den parlament és minden kormány tudomására jutott, s ismeretes az amerikai kongresszus előtt is. A Szovjetunió, amely az Egyesült Államoknál nem ke­vésbé érdekelt a megállapo­dások maradéktalan be­tartásában, természetesen nagy jelentőséget tulajdonit az ellenőrzésnek. A tudósok és a szakértők már régen be­bizonyították, hogy a nukleá­ris kísérletek beszüntetésé­ről szóló megállapodások, az ezt követő atomleszerelési szerződések megtartásának ellenőrzése biztosítható nem­zeti eszközökkel, valamint nemzetközi eljárás segítségé­vel, szükség esetén helyszíni felügyelettel is, amibe a Szovjetunió beleegyezett. Az atomkisérletek beszün- teitésémek kérdése manapság a világ népei figyelmének kö­zéppontjában áll. Politiku­sok és közéleti személyiségek, parlamenti képviselők és ki­emelkedő tudósok, köztük ne­ves amerikai tudósok is rá­mutatnak, hogy késlekedés nélkül véget kell vetni az atomfegyver-kísérleteknek. Felhívjuk a kongresszust, tegyen meg minden tőle tel­hetőt, hogy a népek akaratá­val, a tartós béke biztosítását sürgető óhajával összhang­ban az Egyesült Államok ál­láspontja is feleljen meg a nukleáris kísérletek beszün­tetése feladatának. Annak a két államnak kell elsőnek lennie a kísérletek beszüntetésében, amelyeknek a legnagyobbak az atomfegy­ver-készleteit. Mindaikét or­szág beválthatja, és be is kell váltania a világ népei­nek a békéhez fűzött remé­nyeit. A Szovjetunió ellenzi az atomrobbantásokat. A Szovjetunió egyáltalán ellene van az atomfegyver­nek. Most azonban az az elha­tározás legyen az első lépés, hogy sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem újítja fel az atomrobbantá­sokat” — fejeződik be a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének felhívá­sa. sor. Párizsi találgatások Mubarak Egyiptom függetlenségéről

Next

/
Thumbnails
Contents