Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
2 Somogyi Néplap 1986. március 2d., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bizottságának 1986. március 18-i A szovjet legfelsőbb tanács JEGYZÉKE az amerikai kongresszushoz A TASZSZ szerdán nyilvánosságra hozta annak a felhívásnak a teljes szövegét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége intézett az Egyesült Államok kongresszusának tagjaihoz. (Folytatás az 1. oldalról) szorosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresszuséit. A nemzetközi béke, biztonság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket pártunk képviselői a szocialista, szociáldemokrata pártok vezetőivel folytattak. II. A Központi Bizottság áttekintette a párt kádermunkáját, és meghatározta az időszerű káderpolitikai feladatokat. A Központi Bizottság * megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba állítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a kádermunkára, erősítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rendszer, a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tömegszervezetek és -mozgalmak nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának, magatartásának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikai elvek nem valósulnak meg következetesen, a gyakorlat késedelmesen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káderpolitikai elvek érvényesítését leggyakrabban a szubjektivizmus, a személyi ösz- szefonódás nehezíti. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál. Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lépnek fel a vezetők egy részénél tapasztalható szerénytelenséggel, túlzott önbizalommal, kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szemben. O Előrehaladásunknak dön- tő feltétele, hogy kibontakoztassuk az emberek alHoszni Mubarak szerdán Egyiptom független akarat- nyilvánításának jogosságát, területének sérthetetlenségét, önrendelkezési jogát hangoztatta parlamenti beszédében, amelyet a kínai államfő, Li Hszien-nien látogatása alkalmából a rádió és a televízió országos nyilvánossága előtt olvasott fel. „Szent feladatunk minden erőnkkel megoltalmazni döntési szabadsagunkat. Elvetjük a függőséget, az idegen fennhatóság bármely formáját. A szeretett Nilus-völgyet csak a tiszta szándékúak, a függetlenségünk ellen nem törők, a nem irigykedők közelíthetik meg” — mondotta a köztársasági elnök. Beszédét megfigyelők úgy ítélik meg, hogy az burkolt, de érthető utalás az Egyesült Államok és Egyiptom vitáira. Ezek a színfalak mögött arról folynak, hogy milyen ellenszolgáltatást adjon a jövőben Kairó a Camp kotóképességét, kezdeményezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlata igazodjon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos- műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményéhez. a) A vezetők kiválasztásánál és megítélésénél fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott teljesítményét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkalmazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus iránti elkötelezettséget, törvényeink és erkölcsi normáink megtartását, a határozott és nyílt kiállást a párt politikája és a saját munka- területére. vonatkozó határozatok mellett. A vezetői megbízatással összeférhetetlen a dolgozók lebecsülése, a kritika elfojtása, a hatalommal, a beosztással való visszaélés. A párt testületéi a személyi ügyekben elsősorban a politikai és az erkölcsi alkalmasságot. valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék. A szakmai hozzáértés elbírálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fejlődésünk mai szakasza megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzáértésére és vezetői képességeire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társadalmi tisztégekre olyan személyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált szövetségi politikánknak megfelelően pártfunkció kivételével minden más tisztséget pártonkí- vüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell támogatni, aki az adott munkakörre alkalmasabb, függetlenül attól, hogy tagja-e a pártnak vagy sem. b) Következetesebben kell Davidben odaígért különböző hitelekért és segélyekért. Célozhatott Mubarak Izrael és Egyiptom határvitáira, az ezzel összefüggő nyugati követelésekre is. Ezt a megítélést támasztja alá az elnök többször elhangzott kijelentése arról, hogy országának ki kell vívnia gazdasági döntéshozatali szabadságát, növelnie kell mezőgazdaságának és iparának hatékonyságát, emelnie kell a szolgáltatások szintjét. Hangsúlyozta, hogy Egyiptom érdeklődéssel figyeli a kínai reformkísérleteket, és szívesen működnék együtt még szorosabban Kína mezőgazdaságával. Köszönetét mondott Li Hszien- nien elnöknek a politikai egyeztetésekért, a kínai szállításokért, amelyek egykor pótolták, s pótolják ma is a szovjet fegyverszabványokat. Ezekről a néhai Szadat maga mondott le a hetvenes évek elején. érvényesíteni a vezetés stabilitásának és a káderek észszerű, folyamatos cserélődésének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig maradjon beosztásában, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kollektívának a bizalmát. Társadalmi szükséglet, hogy a vezetés az élet minden területén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztályok képviselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződjön az idősebbek élettapasztalata a fiatalok új iránti fogékonyságával, lendületével. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíznak bennük. El kell érni, hogy a jelenleginél több tehetséges fiatal és nő töltsön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idős kádereket, akik mögött áldozatos munkában- eltöltött évek álll- nak, sokat fáradoztak népünkért, a szocializmusért, és hasznosítanunk kell tapasztalataikat. c) A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok megszerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében tervszerűbbé kell tenni a kádercserét a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti munka területei között. A Központi Bizottság helyesnek tartja annak a gyakorlatnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korlátozott ideig tölthesse be ugyanazt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bizottság döntése alapján lehet. d) Nagy figyelmet kell fordítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakorlati életben megfelelő tapasztalatokat szerzett, egyetemet, főiskolát végzettek széles köre. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkalmas munkások és szövetkezeti parasztok képességüknek és rátermettségüknek megfelelő vezetői munkakörbe kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adottságú fiatal szakmunkások továbbtanulását, vezetővé nevelését. e) Módosítani kell a vezetők minősítésének rendjét. Munkájukat, magatartásukat folyamatosan kell értékelni, s tevékenységük ösz- szegezö megítélését a választási ciklusokhoz, illetve a meghatározott időre szóló kinevezés lejártához kell kötni. A megítél« alapja a vezető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intézmény teljesítménye, a végzett munka és a személyes magatartás legyen. Kapjon Az egyiptomi parlament két házának együttes ülésén Li Hszien-nien is szólt a küldöttekhez. Li az el nem kötelezett országok — ahogy ö mondta: „a harmadik világ” — egységének helyreáll- litására és szilárdítására helyezte a hangsúlyt, „abból a célból, hogy ez a mozgalom a band un gi elvek alapján betöltse a világbéke ügyének előmozdításában kijelölt szerepét”. Közölte: Kína segíteni akar az el nem kötelezett országoknak, nem áll szándékában beavatkozni belügyeikbe, harcol az imperializmus ellen és minden külső befolyás elhárításáért. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy Li Hszien-nien látogatásával párhuzamosan tanácskozik Egyiptomban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, a legmagasabb szintű szovjet delegáció a szadati fordulat óta. Központi ■ ■I r r rrI üléséről ilícmnr'nc't in mn.nlrn elismerést a jó munka, és idejében történjen meg a hibák feltárása, kijavítása. f) A növekvő politikai, társadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társadalmi szervek káderképző intézményeiben folyó nevelőoktatómunkát, a politikai, szakmai és vezetési ismeretek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismeretekből részesüljön képzésben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének színvonalas ellátásához szüksége, sek. g) Erősíteni kell a káder- munka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és eldöntésében növekedjen a választott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályázat, illetve választás útján kell betölteni. Biztosítani kell, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkcióba. A pályázati rendszer tegye lehetővé, hogy a megfelelő felkészültségű és tapasztalt fizikai munkások és alsóbb szintű vezetők is eséllyel pályázhassanak. Szélesedjen a meghatározott időre szóló kinevezések és megbízatások gyakorlata. A Központi Bizottság helyesli a tömegszervezeti és a szövetkezeti vezetők, tisztségviselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkalmazzák bátrabban a többes jelölést. Ahol ez ésszerű, választott testületeikbe az alsóbb szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h) A Központi Bizottság a saját soraiból káderpolitikai bizottságot hoz létre. Feladata: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése: a tapasztalatok összegezése; elvi állásfoglalások és javaslatok kidolgozása a vezető pártszervek számára. • * * A párt szervei és szervezetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglaltaknak. Őrködjenek a káderpolitikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőket. A Központi Bizottság felkérte a kormányt, a társadalmi szerveket, hogy a határozattal összhangban dolgozzák ki saját feladataikat. (MTI) Franciaország kiszemelt új miniszterelnöke, Jacques Chirac szerdán egész nap fogadta a kormánypárti képviselőket, szenátorokat, szakmai szervezetek képviselőit a párizsi városházán. A megbeszélések tárgya a leendő kormány összetétele, a tárcák elosztása. „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nevében az elnökség kötelességének tartja, hogy az atomfegyver-kísérletek haladéktalan beszüntetésének rendkívül fontos kérdésében forduljon önökhöz. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet kapott Argentína, India, Mexikó, Tanzánia, Svédország és Görögország vezetőitől, akik emlékeztetnek arra, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón eltökéltségüket fejezték ki: mielőbb eredményeket kívánnak elérni az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokon. Az üzenet azt az ésszerű javaslatot is tartalmazza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a következő csúcstalálkozóig tartózkodjék minden nukleáris kísérlettől. Tudomásunk szerint hasonló üzenetet kapott Ronald Reagan elnök is. Mihail Gorbacsov válaszában kifejtette, hogy a Szovjetunió nem hajt végre atomrobbantásokat március 31-e után sem, egészen az első amerikai atomrobbantásig. Ezzel a Szovjetunió csatlakozott a hat ország véleményéhez. Ez azt jelenti, hogy most hét állam fordul az Egyesült Államok vezetőihez azzal a sürgető felhívással, hogy szüntessék be az atomfegyver-kísérleteket. A másmás kontinenseken fekvő hét államban több mint egymil- liárd ember él. Hozzájuk csatlakozik mindenki, akinek drága a béke. A Szovjetunió egyoldalúan, immár több mint hét hónapja nem végez nukleáris kísérleteket. Ezalatt az Egyesült Államok hét hivatalosan bejelentett atomrobbantást hajtott végre, és áprilisban készül a nyolcadikra. Ily módon az egész világ láthatja a két állam álláspontja közötti alapvető különbséget. A Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz fordulva a „hatok” vezetői kijelentették: Önök viselik a fő felelősséget életünkért. A Szovjetunió teljes mértékben tudatában van e felelősségnek. Kész bármilyen alapon — kétoldalú, háromoldalú vagy többoldalú alapon — tárgyalni az atomfegyver- kísérlettek betiltásáról.' Most az Egyesült Államokon a Chirac dél körül közölte a sajtóval, hogy a tárgyalások jói haladnak, és szerda este vagy csütörtökön remél válászt adni Mitterrand elnök kormányalakítási kérdésére. Röviddel ezután az RPR-rel koalícióban győztes UDF elnöke, Jean Lecanuet közölte, hogy Chirac neki is miniszteri tárcát ajánlott. A kölcsönös moratórium és a nukleáris kísérletek teljes beszüntetése ellenzőinek érvelései, meggyőződésünk szerint, nem helytállóak. Azt állítják például, hogy az amerikai atomfegyver „megbízhatóságának” ellenőrzése céljából szükség van a kísérletekre. Ezeket valójában az atomfegyverek korszerűsítése, harci és romboló hatásuk fokozása, új típusok, köztük a világűrben felhasználható típusok létrehozása érdekében végzik. A súlyt tehát arra helyezik, hogy a tömegpusztító fegyverek ereje tovább növekedjék, holott a meglévőkkel máris romba dönthető, elpusztítható az egész világ. Felvetik azt is, hogy korlátozódjunk az ellenőrzési módszerek kidolgozására. Mindazonáltal nem a kísérletek beszüntetéséről szóló megállapodásokat, hanem a további nukleáris robbantások ellenőrzését javasolják. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris kísérleteket az egész emberiség érdekében be kell szüntetni. A Szovjetunió hajlandó még ennél is tovább menni. Előterjesztette átfogó, szakaszos programját, . amely évszázadunk végére teljes egészében megszabadítaná az emberiséget az atomfegyverektől. Ez a program minden állam, minden parlament és minden kormány tudomására jutott, s ismeretes az amerikai kongresszus előtt is. A Szovjetunió, amely az Egyesült Államoknál nem kevésbé érdekelt a megállapodások maradéktalan betartásában, természetesen nagy jelentőséget tulajdonit az ellenőrzésnek. A tudósok és a szakértők már régen bebizonyították, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló megállapodások, az ezt követő atomleszerelési szerződések megtartásának ellenőrzése biztosítható nemzeti eszközökkel, valamint nemzetközi eljárás segítségével, szükség esetén helyszíni felügyelettel is, amibe a Szovjetunió beleegyezett. Az atomkisérletek beszün- teitésémek kérdése manapság a világ népei figyelmének középpontjában áll. Politikusok és közéleti személyiségek, parlamenti képviselők és kiemelkedő tudósok, köztük neves amerikai tudósok is rámutatnak, hogy késlekedés nélkül véget kell vetni az atomfegyver-kísérleteknek. Felhívjuk a kongresszust, tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy a népek akaratával, a tartós béke biztosítását sürgető óhajával összhangban az Egyesült Államok álláspontja is feleljen meg a nukleáris kísérletek beszüntetése feladatának. Annak a két államnak kell elsőnek lennie a kísérletek beszüntetésében, amelyeknek a legnagyobbak az atomfegyver-készleteit. Mindaikét ország beválthatja, és be is kell váltania a világ népeinek a békéhez fűzött reményeit. A Szovjetunió ellenzi az atomrobbantásokat. A Szovjetunió egyáltalán ellene van az atomfegyvernek. Most azonban az az elhatározás legyen az első lépés, hogy sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem újítja fel az atomrobbantásokat” — fejeződik be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének felhívása. sor. Párizsi találgatások Mubarak Egyiptom függetlenségéről