Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 67. szám Ára: 1,80 Ft 1986. március 20., csütörtök a KÖZLEMÉNY Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. március 18-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. március 18-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól, Oláh István és Cserháti István elvtársról. Tisztelettel adózott a gyilkos merénylet áldozatául esett kiemelkedő svéd szociáldemokrata államférfi, Olof Palme emlékének. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt kádermunkájával ösz- szefüggő javaslatokat. I. A Központi Bizottság áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket, a pártós az áüilaimi szervek külpolitikai tevékenységét. 1 A Központi Bizottság ■ meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tájékoztatóját, és jóváhagyta a küldöttség tevékenységét. Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalása hűen kifejezte a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép internacionalista szolidaritását. Az SZKP XXVII. kongresszusa világpolitikai jelentőségű esemény volt, amelyet méltán kísért hazánkban és világszerte megkülönböztetett figyelem. A Központi Bizottság a Szovjetunió további fejlődése és a szocializmus nemzetközi vonzereje szempontjából nagy jelentőségűnek tartja az SZKP belpolitikai stratégiai irányvonalát, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzi ki célul. A termelés, a gazdaság intenzív fejlesztésének, a tudományos és műszaki haladás meggyorsításának a gazdaságirányítási rendszer reformjának, a nép jólér emelésének, a szocialista demokrácia, a nép szocialista önigazgatása kibontakoztatásának programja meggyőzően bizonyítja, hogy mélyen hatalmasak a szocialista társadalmi rendszer erőforrásai. A kongresszus rámutatott, hagy a fejlődés meggyorsítása érdekében határozottan le kell küzdeni a gazdaságban mutatkozó kedvezőtlen tendenciákat, a változásokkal szembeni előítéleteket, teret kell nyitni a tömegek kezdeményező- és alkotókészségének. Pártunk, népünk üdvözli és támogatja a Szovjetunió törekvését a világhelyzet megjavítására, készségét a nemzetközi együttműködésre, a tárgyalásokra, konkrét kezdeményezéseit az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtéséért. A kongresszus az egyetlen észszerű alternatívát, a békés egymás mellett élés egyetemes elvének érvényesítését állítja szembe az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófával. Az Amerikai Egyesült Államok megegyezési készsége esetén a tárgyalások és a megállapodások új lehetőségei nyílhatnak meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindez előmozdíthatja a leszerelés ügyét, elvezethet a nemzetközi biztonság szilárd és igazságos rendszerének létrehozásához. A Központi Bizottság egyetért a szovjet kommunisták álláspontjával, hogy napjainkban a béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél szorosabban összefügg a szocialista világrendszer gazdasági és társadalmi fejlődésével, a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt befolyásának erősödésével. Ez megköveteli a szocialista országok együttműködésének tökéletesítését, érdekeik hatékonyabb ösz- széhangolását, a szocialista építés 'tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozását és hasznosítását. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus állásfoglalásai előmozdítják a szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések eredményes megoldását. A Szovjetunió fejlődésének felgyorsítása kedvezően hat a társadalmi haladásra az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége iránti nagyfokú felelősséget tükrözi az, hogy a szovjet kommunisták kongresszusa a .testvérpártokat összekötő elemekre, az internacionalista összefogásra helyezte a hangsúlyt, s leszögezte: az egység nem azonos az egyformasággal, a mozgalomnak természetes velejárója a sokszínűség és az alkotó vita, melyben egyetlen párt sem sajátíthatja ki az igazságot. A kongresszus állásfoglalásai ismételten igazolják, hogy a Szovjetunió szilárd támasza a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a népek szabad fejlődéséért küzdő minden erőnek. A Központi Bizottság jelentős dokumentumnak tartja a Szovjetunió Kommunista Pártja új szövegezésű programját, amely a marxiz- mus-leninizmus elméletét alkotó módon alkalmazva vizsgálja a társadalmi és gazdasági fejlődés új jelenségeit, és válaszolja meg a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes a nézetazonosság a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok megítélésében. A kongresszus állás- foglalásai újabb lendületet adnak az élet minden területére kiterjedő magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének, barátságunk további erősítésének. Pártunk üdvözli a szovjet kommunisták elhatározásait és törekvéseit. Egész népünk azt . kívánja. hogy a Szovjetunió népei eredményesen oldják meg a XXVII. kongresszuson kitűzött nagyszabású feladatokat, érjenek el további nagy sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében. O A Magyar Népköztársa- ság, a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt időszakban is a szocialista országokkal folytatott együttműködés elmélyítésére törekedett. A Központi Bizottság nagyra értékelte a KGST-tagál- lamok tudományos és műszaki haladásának a múlt év deceberében elfogadott 2000- ig szóló komplex pogramját. Meggyőződése, hogy a program következetes végrehajtása meggyorsítja országaink, köztük hazánk tudományos- műszaki haladását, elősegíti a gazdaság intenzív fejlesztését. ‘Hazánk és Jugoszlávia sokoldalúan fejlődő, jószomszédi kapcsolatainak bővítését szolgálta Lázár György elvtársnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása és megbeszélése Milka Planinccal, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökével. O A hagyományosan jó és példásan fejlődő magyar —osztrák kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs és Rudolf Kirchschläger osztrák köz- társasági elnök munkatalálkozója. Megbeszéléseik újabb lendületet adtak az országaink közötti írendezett, az élet számos területére kiterjedő kapcsolatok fejlődésének. A békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándék jegyében került sor George Shultznak, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének magyarországi látogatására. A tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatfejlesztés további lehetőségeinek feltárásához. A A Központi Bizottság hasznosnak ítélte azokat a véleménycseréket, amelyeket az elmúlt időszakban pántunk képviselői — az internacionalista szolidaritás szegemében — a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártok vezetőivel folytattak. Jól szolgálta a testvérpártokkal fenntartott kapcsolataink (Folytatás a 2. oldalon) VSZ külügyminiszteri tanácskozás Varsóban A lengyel fővárosban megkezdte ülését a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A tanácskozáson Magyarországot Várkonyi Péter külügyminiszter képviseli. A képen a magyar delegáció. Ma összeül az Országgyűlés Mától kezdődően — a tervek szerint kétnapos programmal — az idén először tanácskozik az Országgyűlés. A Minisztertanács javaslata szerint a tavaszi ülésszakon három fő témát tűznek napirendre: két törvényjavaslatot tárgyalnak meg, ezek közül az egyik az illetékekre vonatkozó új szabályokat tartalmazza, a másik a sajtóról szól; továbbá meghallgatják az építésügyi és vátrosfejlesztési miniszter beszámolóját az építőipar és az építőanyagipar helyzetéről^ feladatairól. A napirendre javasolt témákat az elmúlt héten a parlament bizottságai elemezték, javasolta, hogy az Országgyűlés érdemi döntést hozzon mindhárom tárgykörben. A képviselők munkaértekezletein egyetértéssel találkozott az illetékekről szóló törvényjavaslat alkotóinak szándéka: az hogy »a lakosság és a gazdálkodó szervezetek széles körét érintő, életkörülményeit, illetőleg gazdálkodását befolyásoló fizetési kötelezettséget állapít meg. Ezért indokolt, miként a hozzászólók hangsúlyozták, hogy törvény határozza meg az illetékek általános mértékét, megfizetésük alapvető rendjét — amelyeknél ezután jobban figyelembe veszik, hogy az állampolgárokra nézve arányosabb, méltányosabb legyen a közteherviselés —, továbbá a társadalom értékítéletét is tükröző kedvezményeket, illetőleg mentességeket. A költségvetés javára befizetett illetékekből és díjakból származó bevétel évente mintegy 10 milliárd forint, de ez az összeg nem növekszik a tervezett új illetékszabályok hatályba lépésével. A sajtóról születő új törvény tervezetében kifejezésre jut, hogy a sajtó Magyar- országon a társadalmi célok megvalósításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Szocialista jogalkotásunkban eddig nem született olyan jogszabály, amely a sajtó feladatait, a sajtónak az állami, társadalmi, gazdasági élet szervezeteivel és az állampolgárokkal való kapcsolatát, továbbá az újságírói tevékenységre érvényes rendelkezéseket átfogóan tartalmazná. Törvényi megerősítésre vár az is — miként a képviselők megerősítették —, hogy sajtópolitikánk eddig követett elvei helyesek, a gyakorlatban beváltak, a sajtóval szemben támasztott követelmények azonban megnövekedtek. A közélet demokratizmusának fejlődésével párhuzamosan társadalmunkban jelentősebb lesz a politikai közvélemény szerepe. Alapvető politikai érdek, hogy a lakosság minden lényeges eseményről időben, pontosan értesüljön, s ezt a célt kell szolgálnia a sajtónak. Kötelessége, hogy gondoskodjék az állampolgárok hiteles és időben történő tájékoztatásáról, tudósítson az elért eredményekről, a hiányosságokról és a megoldásra váró feladatokról. Az építőiparról az építőanyagellátásról előzetes értékelések szerint sikerült az országban megteremteni az egyensúlyt az építési igények és az ilyen kapacitások között. Az építőipari vállalatok teljesítményük szerint, nyereségességük, hatékonyságuk tekintetében eléggé széles skálán sorakoznak, a nehéz piaci körülményekhez is jól alkalmazkodóktól a szanálásra ítéltekig. Gondok a legtöbb helyen abból adódnak, hogy nincs elegendő fejlesztési alap a termelő berendezések megújítására. A • mennyiségi teljesítmények mellett az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a minőségi követelményekre. Bizottsági üléseken szóvá tették ezzel kapcsolatban, hogy a jogos minőségi kifogásoknak jobb, szervezettebb munkával legtöbbször elejét lehetne és kell is venni. A feladatok között szó van arról, hogy javult ugyan az építő- anyagellátás, de további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy egyenletesebb legyen a forgalmazás. Ugyancsak soros teendő, hogy az építőipar időben készüljön fel — gépekkel is, technológiával is — a paneles lakóházak esedékessé váló tömeges felújítására. Kollektív véleménye a képviselőknek, hogy érdekeltebbé kell tenni a termelésirányítókat és a vállalatvezetőket is — mind az építőiparban, mind az építőanyagiparban — a szigorúbb munkafegyelemben, a jó minőségben. KGST-képvisel ők munkatalálkozója Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője, a magyar—szovjet gazdaságii és műszak i-tud ómé- nyois együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, aki a KGST-(tagállamok állandó képviselőinek munkatalálkozóján vett részt Moszkvában, kétoldalú megbeszéléseket folytatott a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a fejlesztésükkel kapcsolatos legfontosabb feladatokról, az ötéves tervidőszak első évében végrehajtandó tennivalókról, egyeztette a teendőket a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság nyári ülésszakáig. Tárgyalt Vszevolod Murahovszkijjál, a Szovetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, az agráripari állami bizottság elnökével, Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet tagozatának elnökével, Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettessel, a tudományos-műszaki állami bizottság elnökével, Borisz Scserbinával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettesével, Lev Voronyin miniszterelnök-helyettessel, az anyag- és műszaki ellátási állami bizottság elnökével, valamint Konsztantyin Katusevvel, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökével, más szovjet tisztségviselőkkel.
