Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
4 Somogyi Néplap 1986. március 15., szombat A derecskéi üvegcsiszoló üzemben mintegy hétszáz féle, főként ólomkristály és káliüveg vázák, poharak csiszolását végzik. A Párádról és Ajkáról érkező alapformák a helyi asszonyok keze nyomán válnak igazi értékké, bel- és külföldön egyaránt keresett kristályüveggé. Az idén több mint 15 millió forint értékű kristáytermé- ket készítenek. VAD-DOLGOK NEB-vizsgálat a somogyi vadászatról „A vadász ül hosszú, méla lesben ..szarvasok, vaddisznók. őzek csapata húz el előtte tovább. Nem lő. csak figyel, hátha a közelben feltűnik egy nyúl, fácán vagy fogoly. Vár, de — egyre gyakrabban — hiába. Sörétes puska csöve hidegül a kezéhez. Mint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén rávilágítottak, megyénk vadgazdálkodásának és vadásztársaságainak helyzete nem teljesen felhőtlen. A NEB részletes vizsgálatot folytatott a fenti témakörben, az 1980—1984 közötti időszakot véve nagyító alá, de — kiegészítésként — figyelembe vette az 1985-ös adatokat is. összességében elmondható, hogy a megye vadgazdálkodása az elmúlt időszakban szervezettebbé vált, egyenletesen fejlődött. Javultak a vadásztatás technikai feltételei, növekedett és bővült a szolgáltatások köre. Az öreglaki vadátvevő- és feldolgo- zó-exporttelep megépítésével gördülékenyebbé, korszerűbbé vált a vadátvétel, növekedett az exportra kerülő vadhús mennyisége. Nem a terveknek megfelelően alakult viszont a vadállomány. Növekedett a nagyvadak száma, s elsősorban a vaddisznók és a szarvasok elszaporodása jelent gondot. A vadeltartó képesség növelésére ugyan bővült a vadföldterület, de az állomány összetétele miatt nőtt a vadkár mind a termelőszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban. A nagyvadállomány növekedéséhez hozzájárult a golyós fegyverek számának korlátozása, egyes vadászok passzivitása, valamint az elégtelen lőszerellátás. Mindezek arra utalnak: nincs kellő együttműködés az állami gazdaságok és a vadásztársaságok között az állomány összetételének szabályozására, tervszerű fejlesztésére. A nagyvadak számának növekedésével ellentétben az apróvadak (nyúl, fácán, fogoly) évek óta egyre jobban pusztulnak, fogynak. E hanyatlást nem sikerült megállítani. A NEB álláspontja szerint mindez több összetevő eredménye. Az állategészségügyi okon túl az élőhelyváltozás, a vaddisznó állomány túlszaporodása és a dúvadirtás csökkenése együttesen hatnak kedvezőtlenül az apróvad állományra. Az előzőekben utaltunk már a dúvadak elszaporodására. Ennek okai közi szerepel, hogy esetenként a természetvédelem öncélúvá vált. A korábban használt mérgek betiltása miatt a vetési varjak olyan mértékben elszaporodtak. hogy napjainkban mezőgazdasági kártevésükkel is számolni kell. Emellett a rókák veszettségének terjedése az emberre is veszélyes egészségügyi gonddá növekedett. A vadászat egyrészt szolgálja a sportigények kielégítését, másrészt gazdálkodási feladat. A gazdálkodás szerves része a bérvadásztatás, amely nem elhanyagolható valutabevételt eredményez. Az állami gazdaságok külön vadászati ágazatot fejlesztettek ki és célirányos beruházásokat valósítottak meg. Bővítették szolgáltatásaik körét, emelték színvonalát. Hasonló törekvések tapasztalhatók a vadásztársaságoknál is. A vendégkör elsősorban nyugatnémet és osztrák vadászokból áll. Gy. L. A bíróság lesz a következő állomás „Leégtek” a lakásbetörők TIZENHÁROM GYANÚSÍTOTT PIACI KÖRKÉP Gyér a primőrkínálat A hőmérséklet alatta, a zöldségfélék ára fölötte volt a sokévi átlagnak a tegnapi kaposvári hétipiacon. Gyér még a primőrkínálat. Szem- revaló volt darabonként 7-ért a fejessaláta, akárcsak a kilónként 110-ért mért kígyóuborka. Hegyes, erős zöldpaprikát egyelőre csak a boltokban láttunk 12-ért. A tavaszias cikkek közt láttunk még zöldhagymát és spenótot csomónként 5—6- ért. Burgonyát 6—6,50-ért mértek. 1,50-nel kerül többe Veszprémben és Zalaegerszegen, s ugyanennyivel olcsóbb Makón. Minőségtől függően 12— 15 forint a fejeskáposzta. Az Alföldön általában 3—4 forinttal olcsóbb, kivéve Békéscsabán, ahol 18-ért is nehéz beszerezni. A kel 20-ért kelt el. Kifogástalan Március első hetében £ belga királyi főügyés2 bejelentette: eljárás indul az antwerpeni Kirschen pénzváltó-cég ellen adócsalás miatt. A lapok értesülései erősen megoszlottak: volt amelyik „csak” néhány száz millióról írt, mások egymil- liárdra, sőt r.égymilliárd belga frankra becsülték az összeget, amellyel az államkasszát megkárosították. Az őrizetbe vettek közül a két fö gyanúsítottat, Francois Leisert és Hilaire Beelent fejenként hét és félmillió belga frank óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Pár nap múlva mindkettő megszökött. A szökések, a szokatlanul magas óvadék, az adócsalás feltételezett horribilis összege az érdeklődés előterébe helyezte az ügyet már csak azért is, mert a Kirschen-cé- get és az egész üzleti kört, amelynek pénzügyeit intézi diszkrét homály, sőt titokzatosság övezi. Az antwerpeni híres gyémántcsiszolók és gyémántkereskedők világa ez. A Schelde-íolyó torkolatánál fekvő nagyváros már a nyolcadik században híres volt kereskedelméről, kikötője forgalmáról. Aranykora a 15-ik században kezdődik: főzőhagymát 16-ért vettünk. Alig hihető, hogy Makón 5-ért is kapható, annál inkább, hogy Zalaegerszegen 20 forint. Nálunk változatlanul 100-ért szerezhető be a fokhagyma, s ettől nem tér el lényegesen a többi városok ára. Csupán Kecskeméten kérnek érte 130 forintot. 24-ért fogyott a vegyeszöldség, 12-ért a cékla. 60-ért volt fehérbab, 10- zel drágább a tarka. A sólettnekvaló is Makón a legocsóbb, 55 forint. A gyümölcskínálat téliesebb mint valaha. Szép árut csak az almatermelők hoztak kilónként 15—22-ért. A Zöldért mozgóárusánál 6-ért is válogatni lehetett a léalmában, ami inkább völt lé mint alma. A sütnivaló tök színehaAntwerpen ekkor vál'k Európa nyugati felének egyik vezető kereskedő-városává, Portugália mellett ez a város a világ legnagyobb fűszerpiaca. Merész Károly, Burgundia fejedelme három óriás-gyémántja metszését és csiszolását Luis Berken antwerpeni ékszerészre bízza, aki a gyönyörűen elvégzett munkával megalapozza a város világhírű gyémántiparát. S bár Antwerpen napjainkra nagy ipari s petrolkémiai központtá fejlődött, kereskedelme és gyémántipara változatlanul jelentős ágazata Belgium gazdaságának. A szóban forgó Kirschen- cég az antwerpeni pályaudvar mellett futó Pelikán-utcában van. Forgalmát és ügyletei nagyságát tekintve valójában bankház ez, szerényen „pénzváltóként'' jelzett irodája e semmitmondó megjelöléssel illik bele az utca hasonlóan nem h.valkodó külsejű gyémánt- és ékszerkereskedéseinek sorába. A szerénység itt biztonsági követelmény, s nem utolsó sorgyot gerezdjeit 6-ért tukmálták. A borongós időben a tyúkokat elhagyta a tojókedve, így 2,60-nál olcsóbban sehol sem kaptunk rántottának- valót. Csak 2,20 a tojás Békéscsabán, drágább viszont ennél egy forinttal Veszprémben. Szerény volt az élőbaromfi kínálat, annál bőségesebb a konyhakészből. Egy pucolt csirke 120—130 forintba került, ennyiért az élőből egy párat adtak. 200 forintot sokalltak egy testes kakasért, 150-ért talált vevőt egy jó húsfonmájú tyúk. Nem a naptárnak hittek a virágárusok, akik 10 forintot kértek egy apró ibolya csokorért. Küllemtől függően 10-ért és 20-ért is hoztak szegfűt. A cserepes játszim 60 forint. B F. ban ez is szolgálja az üzletfelek által megkövetelt diszkréciót. Az utcán sűrűn járőröző rendőrök és egy-egy fürge járású ügynök, ajíi „szállítmányát" a csuklójához láncolt kézitáskában hozza, jelzi azonban, hogy a páncélozott irodák mélyén nem akármilyen üzletek kötése folyik. A dollár árfolyamának ingadozása növelte az érdeklődést a drágakő iránt. 1985- ben a belga gyémánlkereske- delem 325 milliárd belga frankot forgalmazott, majdnem négy százalékkal többet, mint 1984-ben. Ügy mondják, bizonyára nem alaptalanul, hogy a különböző leket t utakon szerzett pénzek „tneg- fehérítésében” szintén nagy szerep jut a gvémánlkereske- delem pénzügyeit lebonyolító „pénzváltóknak". Hogy az e célból látszólagosan megkötött üzletek után mekkora a jutalék, ez alighanem egyik titka a Pelikán utca egész titokzatosságának. A titokzatossággal magyarázható az is, hogy a KirKorábban hírül adtuk, hogy a rendőrség elfogta a kaposvári íakásíosztogató- Ikat. A megyei rendőr-főkapitányság és a kaposvári városi kapitányság befejezte az ügy vizsgálatát, s vádemelési javaslattal terjesztette az ügyészség elé. — Hozzánk az első bejelentés 1985. április 1-én érkezett — mondja Borbola Mihály, a városi kapitányság megbízott vezetője. — Májusban újabb kettő, augusztusban pedig egy lakásbetörés történt. A közös jegyekből már akkor föltételezni lehetett, hogy azonos személyek követhették el ezeket. Az ajtókat ugyanis mindegyik alkalommal eszköz nélkül, fizikai erővei törték be. Nem találtunk azonban semmi érdemleges nyomot, amin elindulhattunk volna a tettesek felkutatására. Oklóbei ben újabb lakásbetörésről kaptunk jelentést, majd novemberben szinte megindult a lavina: 13-án, 22-én, 26-án. 28-án is érkeztek a bejelentések. Az ügyben nagy erőkkel nyomoztunk, a megoldást végül mégis egy szerencsésnek mondható véletlen hozta schen-üggyel hoznak összefüggésbe olyan régebbi ügyeket, amelyekre a rendőrség eddig nem tudott fényt deríteni. Idén nyáron négy éve lesz, hogy csendőröknek álcázott gengszterek a brüsszeli repülőtérre vezető autópályán elrabollak egy 50 kiló' aranyszállítmányt, amelynek nagyrésze a Kirschen-cégé volt. Nem sokkal később az ügy összes iratainak is nyoma veszett. Bár a vizsgálóbíró szerint erre egyelőre semmi bizonyíték, vannak, akik összefüggést látnak a két ügy között, és összekapcsolják azt kábítószer- és lánykereskedelemmel is. Annak következtében, hogy a Kirschen-cég néhány beltagja tisztséget visel a belga kormánykoalícióhoz tartozó vallon liberális pártban (PRL), az ügy árnyékot vetett annak egyik vezetőjére: Jean Goi miniszterelnök-helyettesre és igazságügyminiszterre is. Az ügy politikai vetületé- nek huliámai ugyan elcsenmeg. December 16-án kora délután egy fiatalasszony rövid időre elszaladt hazulról, s alvó kisgyermekét otthon hagyta. Mire visszaért, a lakás ajtaját (valamint a szomszédét is) betörve találta. Visszaemlékezett, hogy amikor kiment a házból, a földszinten két férfi a lakók névsorát nézegette. Az egyik nagyon hasonlított egy tri- ciklisre, aki a bútorbolt áruit szokta fuvarozni.. . A nyomozás ettől a pillanattól kezdve kapott új lendületet, December 18-án őrizetbe vették Cséfjai Győző többszörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli kaposvári lakost, akinek élettársa, Tóth Edit takarító kisiparosi engedéllyel íendelke- zett Budapest területére. A férfi azt állította, hogy neki segít. Késcbb kiderült, hogy a dolog fordítva igazabb: a nő segített neki a lakások „kitakarításában ", kirámolá- sában. December 23-án letartóztatták Balogh Tibort. Suta Lajost és Szabó Bélát, 28-án pedig a fiatalkorú lakatost, N. Lászlót. — A nyomozás során lassan sok mindenre fény derült — mondja Kiss Tibor, a desedtek. de egészen nem ültek el. A vizsgálat folyik. Antwerpenben és Brüsszelben egyre halmozódnak a jegyzőkönyvek. Martens miniszterelnök különösen súlyosnak minősítette az államkassza megkárosítását, amikor a költségvetési hiány meghaladja az 500 milliárd belga frankot. Sokan ugyanakkor óvatosságot és „kíméletet” javasolnak a Kirschen-ügyben. Po- litijkai, de legalább ennyire gazdasági meggondolásból. A gyémántexport Belgium külkereskedelmének hat százalékát, vagyis a nemzett jövedelem egyáltalán nem elhanyagolható részét alkotja. Ha a gyémántkereskedők — mondják az aggályoskodók — átteszik székhelyüket „az adózási kevésbé szigorúan kezelő” valamely más országba (beszélnek Svájcról és Izraelről). ez érzékenyen érintheti a mérleget nagy erőfeszítéssel egyensúlyban tartó belga külkereskedelmet. Nem is szólva a nyolcezer gyémántcsiszolóról, akik a munkanélküliek így is nagyon magas számát gyarapítanák. Fábián Ferenc bűnügyi osztály vezetője. — Suta a Park étterem portásaként dolgozott, valamint magánfuvarozást is végzett. Emellett előszeretettel kártyázott. méghozzá nem kis összegekben. E kártyapartikhoz pedig rendszeresen szükség volt nagyobb pénzösszegekre. Cséífai is szerette a könnyű életet és a kártyát, s kiokoskodták. hogyan juthatnának pénzhez. Elképzelésükhöz jó társra találtak Suta féltestvérében, Balogh Tiborban, N. Lászlóban és Tóth Editben. A lakásokból elrabolt műszaki cikkeket, tv- ket, rádiókat, hi-fi-tornyol, fényképezőgépet, kvarcórákat. arany nyakláncokat, karkötőt. gyűrűt, órát. igazgyöngyöt és hasonló értékeket orgazdáknak adták el. Legjobb vevőjük a Kaposváron közismert lemezlovas. Szabó Béla, valamint édesanyja, Szabó Lajosné volt. Készpénzt csupán egy helyen találtak. 12 ezer forintot. Cséffai és társai megfontoltan dolgoztak. Főként délelőttönként, s olyan lakásokat szemeltek ki, amelykről föltételezték, hogy megéri a fáradtságot. Orvosok, ügyvédek. bírók otthonát előszeretettel látogatták, összesen 11 lakásbetörés és egy kísérlet szerepel bűnlajstromukon, ezen kívül járműlopás, csalás, megrontás, okirathamisítás, devizabűntett, orgazdaság. közveszélyes munkakerülés ... pontosan 29 rendbeli bűncselekmény a 13 gya- gyanúsítóttnak. Mert a kör időközben kiszélesedett, s az ügyészségre már 13 ember neve kerül vádemelési javaslattal, akik közül ki jobban, ki csak „érintőlegesen” keveredett bele az ügybe. Közülük hatan várják előzetes letartóztatásban a bírósági tárgyalást. S mi történt az elrabolt holmikkal, illetve a pénzzel? A sértettek szerint az összkár 634 ezer forint, a szakértői megállapítás szerint mintegy 500 ezer. A házkutatások során lefoglaltak 377 ezer forint értéket. A dolog érdekessége. hogy Cséífaiék az 5—600 ezer forint értékű áruért „feketén" mindössze 98 ezer forintot kaptak, s ennek nagyrészét Pécsen és környékén el is kártyázták. Akár úgy is fogalmazhatnánk: „leégtek” a lakásbetörők. Mert ebben az utolsó „fájer-partiban” a rendőrség terített ki három „ászt”. Gyarmati László Á „fekete" gyémánt
