Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
4 Somogyi Néplap 1986. március 14.» péntek A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetében a fitotron mellett egy 800 négyzetméter alapterületű speciális kiírná,jű üvegházban is végeznek búzanemesítési kísérleteket. Évente mintegy ezer keresztezést hajtanak végre a minőségjavítás és a különböző tulajdonságok megfelelő programozása céljából. A búzanemesítményt az intézet lisztlaboratóriumában ellenőrzik, célműszerekkel vizsgálják az új fajták minőségét, sütő- és malomipari tulajdonságát Hoppon hagyott Á kistelepülések ellátásáért Jogi szakértőnk írja Á pihenőidő utasok Alaposan megváltozott négy böhönyei útiránya március 12-én,,szerdán. Azt hitték, hogy Mariborba rándul- nak ki, helyette azonban Kaposváron találták magukat. Nem jószántukból, hanem elkeseredésükben és mérgükben. Az történt ugyanis, hogy befizettek egy maribori kirándulásra a Cooptou- rist kaposvári irodájában. Megállapodtak abban — s ezt az egyik ügyintéző fel is írta —, hogy Böhönyén várják a kirándulóbuszt reggel a vasúti sorompó utáni megállóban. Elképzelhető Bóka Gyula és felesége. Paksica Pál és Fekete József né megrökönyödése, amikor hiába várakoztak fél nyolcig. Egy busznak, amelyik úgy nézett ki, hogy kirándulókat visz, integettek is. Mit volt mit tenni, végül beültek Paksica Pál kocsijába, s beutaztak a Cooptourist kaposvári irodájába — reklamálni. Sajnos, az első perctől kezdve lemaradt, s nem lehagyott utasként tárgyaltak velük. Ennek írásos bizonyítéka is van. A kaposvári iroda vezetője az idegenvezető jelentése alapján most azt állítja: a bérelt busz megállt Böhönyén, nem a vasút után, hanem a főtéren, mert ők úgy értelmezték, hogy ott várják őket. Mivel senki sem kívánt felszállni. s amúgyis késve indultak Kaposvárról, továbbmentek. A panaszosok véleményét figyelembe véve elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a helyi viszonyokat kitűnően ismerő emberek szándékosan rossz helyre álltak volna. ezzel kizárva magukat a kirándulásból. Különben is egy ilyen rövid útszakaszon minden különösebb helymeghatározás nélkül is észre lehet venni kora reggel négy — csomagokkal felpakolt — embert. Ha a Cooptourist kaposvári irodája megígér egy ilyen „kedvezményt", akkor előtte pontosan tisztázza azt, ki mit ért a találkozás helyén. S tegyük hozzá halkan: ebben az esetben is lehetett volna jobban figyelni. Most az a legkevesebb, hogy az iroda levélben elnézést kér az utasoktól, az is kötelessége, hogy megtérítse a kárukat! Meg az is, hogy levonja a következtetést arra vonatkozóan, hogy javítani kell a szolgáltatások minőségét, vagy pontosabban. jóval nagyobb figyelmet fordítani arra. aki fizet. L. G. Csurgón növelik a Négyszázharmi-nchal millió forint árbevételről, 95,3 százalékos tervteljesitésről, tizenhárom millió forint nyereségről szólhattak a napokban megtartott küldöttgyűlésükön a csurgói áfész vezetői. Hogy elképzeléseiket nem sikerült maradéktalanul megvalósítaniuk, az elsősorban a felvásárlás visszaesésének köszönhető. Tíz vagonnal kevesebb uborkát tudtak csak átvenni, nyolc vagonnal kevesebb volt a paradicsom, százötvenkét vagonnal hiányzott almából, nem volt szilva, és meggyből sem termett annyi, mint amire számítottak. Bár szőlőből is kevesebb termett, mint a korábbi években, nem csökkent a vendéglátó helyek forgalma. Ételből és italból hat százalékkal több fogyott, mint egy évvel kofelvásárlást Az idei tervekről elmondták, hogy elsősorban a felvásárlást szeretnék növelni. Százharmincnégy százalékos növekedést várnák főképpen olyan zöldségek és gyümölcsök termeltetésével, amelyek keresettek a piacon. Természetesen továbbra is elsőrendű feladat a területükön lévő települések alapvető élelmiszerekkel való* ellátása. Éppen ezért, vásároltak egy Nysa és egy Zsuk típusú mikrobuszl. hogy a legkisebb településekre is időben szállíthassák ki a megrendelt áruféleségeket. Folytatódik az üzlethálózat korszerűsítése is. A fogyasztási szövetkezetnek közelgő kongresszusára szeretnék befejezni a kistelepüléseken lévő üzletek rekonstrukciós programját. Erre több mint ötmillió forintot költhetnek. A pihenőidő alatt a munkáltató a dolgozót csak kivételesen. korlátozásokkal utasíthatja munkavégzésre, vagy pedig egyáltalán nem adhat utasítást erre. A munkaközi szünet az étkezésre van, általában napi húsz perc-az időtartama, amelyet a munkaidő megszakításával kell kiadni. Ezért ez nem része a munkaidőnek. Nem jár a munkaköri szünet annak, aki a munkakörénél fogva bármikor étkezhet, akinek készenléti jellegű a munkaköre Vagy a rendszeres napi munkaideje nem haladja meg a hat órát. Azon a munkanapon, amelyen a munkaidő négy óránál nem több. szintén nem adható ki a munkaközi szünet. De minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után fél óra munkaköri szünet jár. A napi pihenőidő az. amelyet a dolgozó részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között biztosítani kell. Ez egybefüggően tizenegy óra. de legfeljebb nyolc órára csökkenthető. Ezt figyelembe kell venni a túlmunka elrendelésénél is. A heti egy pihenőnapnak, eltérő szabályozás hiányában, vasárnapra kell esnie. Ha a dolgozó rendszeresen dolgozik vasárnap, részére havonta egy pihenőnapot akkor is vasárnap kell kiacjni. A folyamatoson működő, idényjellegű és közlekedési vállalatoknál vagy munkakörökben el lehet ettől térni, több pihenőnap összevontan is kiadható. Nem lehet összevonni a pihenőnapokat ott. ahol a munkaidő az egészségi ártalomra tekintettel heti negyvenkét óra, vagy ennél rövidebb. Ha a dolgozót a heti pihenőnapján vették igénybe munkára, a pihenőnap helyett elsősorban másik pihenőnapot kell kapnia. Ha ez nem valósítható meg, akkor a dolgozónak a heti pihenőnapon végzett munka idejére a munkabéren felül százszázalékos pótlék jár. A munkaidő heti öt napra történő beosztása miatt keletkező szabadnap nem pihenőnap, ezért az e napon végzett munkáért a túljmun- kavégzés szabályai szerint jár a díjazás. A munkaszüneti napokon a dolgozónak nem kell munkát végeznie. erre az időre átlagkereset jár. A munkaszüneti napokat jogszabály határozza meg. Ezek a következők: újév (január 1.), húsvét hétfő, felszabadulás évforduló (április 4.), munka ünnepe (május 1.), alkotmány ünnepe (augusztus 20.), a nagy októberi szocialista forradalom évforulója (november 7.), karácsony két napja (december 25. és 26.). Munkaszüneti napokon csak akkor kötelezhető munkára a dolgozó rendszeresen, ha folyamatos vagy a rendeltetése folytán ilyenkor is működő munkahelyen dolgozik. Az átlagkereseten felül az aznapi munkáért járó díjazásra is jogosult ilyenkor a dolgozó, kivéve ha a túlmunkáért csak szabadidő illeti meg, mert ebben ez esetben a munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként csak szabadidőre lehet igénye. Ha a munkaszüneti nap egybeesik a dolgozó heti pihenőnapjával vagy a szabadnapjával és munkára berendelik, akkor a dolgozót a heti pihenőnapon végzett munkáért járó díjazás vagy szabadidő illeti csak meg. a munkaszüneti napon végzett munkáért járó átlagkeresetre már nem lesz jogosult. Ha a munkaszüneti nap és a heti pihenőnap (vasárnap) közé egy munkanap esik, akkor indokolt a munkarendet megváltoztatni. Erről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke még az előző évben intézkedik. A szabadság általában hosszabb időtartamú, több napra kiterjedő pihenőidő, amellyel a dolgozók többnyire szabadon rendelkeznek. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. az alapszabadság mértéke tizenöt nap. á pótszabadság jogcímei különbözőek lehetnek, melyek közül legismertebb ’ a munkaviszonyban eltöltött idő után járó pótszabadság. Rendkívüli szabadságban a dolgozót kérelmére csak különösen indokolt esetben lehet részesíteni. esetenként a jogszabály ezt kötelezővé teheti. Ezenkívül még fizetés nélküli szabadság is engedélyezhető. vagy ha jogszabály írja elő. akkor az engedélyezése kötelező. Dr. Hegedűs György rabban. Tavaly 15 millió dollár értékben exportált acélradiálokat tőkés országokba a Taurus Abroncsgyára. Az Ikarus és Rába járművein is megtalálhatók e gumitípusok. Különösen sokat vásárolnak a bika védjegyű gumikból a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok. \ változó minőségi követelményeket figyelembe véve a vállalat 140 ezres termelését négy év múlva 400 ezerre kívánja növelni. Képünkön: A nyersköpeny-raktárban pihentetett tömlők vulkanizálásra várnak „Hazafias” pénzhamisítók A frankhamisítási per, amelynek tárgyalása hatvan esztendővel ezelőtt kezdődött el, méltán keltette fel annak idején a világ figyelmét, és említésre méltó még ma is. Pénzhamisításért, és más, közönséges bűncselekményekért nem kisebb személyiség, mint egészen az ügy kirobbanásáig hivatalban volt országos rendőrfőkapitány, Nádosi Imre ült a vádlottak padján, mellette a többi között herceg Windischgraetz Lajos, valamint egész sor fontos beosztású kormány- tisztviselő. A tárgyalást Töreky Géza vezette, a vádat Sztrache Gusztáv királyi főügyész képviselte. Valamennyien egy célt képviseltek a tárgyalóteremben is. A Horthy-rend- szer bázisát jelentő Eksz (amit némely források Ex- nak is írnak) tiktos társaságnak, az Etelközi Szövetségnek voltak a tagjai. És bár a bírósági tárgyalás bővelkedett izgalmas jelenetekben, s ázt sem lehetett elkerülni, hogy szóba jöjjön egy volt (és leendő) miniszterelnök, Teleki Pál neve, kénytelenek voltak tanúként megidézni a hivatalban lévő kormányfőt, Bethlen Istvánt is, az „igazságszolgáltatásnak" sikerült elkerülnie a „legrosszabbat": az igazság, a teljes valóság napfényre kerülését. A jó urak ugyanis a magyar kormányzat, sőt Horthy Miklós államfő támogatásával hamisítottak ezer frankosokat. Elképzeléseik szerint a hamisított francia bankókkal az irredenta propagandához bőséges pénzforrást teremtettek volna, másrészt pedig rontották volna annak az országnak pénzét, amely a legnagyobb befolyással rendelkezett az 1920-ban aláírt békeszerződés feltételeinek megállapításakor. Arra számítottak, hogy ez elősegítheti a határok megváltoztatását. Az egész akciót évekig készítették elő, mégpedig szélsőjobboldali nyugatnémet kalandorokkal egyetértésben. A hamisítás a magyar királyi központi fényképészeti intézetben folyt, amelyet akkor Teleki Pál volt miniszterelnök vezetett. Hárman, diplomáciai útlevéllel rendelkező magyarok — természetesen szintén Eksz- tagok — azonban Hágában 1925 decemberében, amikor be akarták váltani az első hamis ezer frankost, rajta vesztettek. A Hollandiában kipattant botrány nyomán a francia kormány nyomozókat küldött Budapestre. És mert a holland rendőrségen a megbízottak vallottak. Bethlen István miniszterelnök nem látott más lehetőséget, mint hogy Nádosi feljelentse önmagát, és vele együtt vizsgálati fogságba vessék, majd bíróság elé állítsák azokat, akiknek nevét már az oda- kinti eljárás során ismerték. A helyzetet bonyolította, hogy a baloldali liberális ellenzék a Parlamentben követelte az ügy teljes tisztázását, mert alkalmat látott a kormány megbuktatására. Maga „István gazda", ahogy a Horthy-rendszert a terroristák rémuralma után konszolidálódó Bethlen grófót nevezték, sem lehetett biztos benne, hogy a királyi Várban az ügy kapcsán nem ej- tik-e őt. Ezért is volt jelentősége minden mondatnak, amely a bírósági tárgyalóteremben elhangzott. A tárgyalás során mind a bírák és az ügyész, mind a vádlottak „hazafi módjára" viselkedtek. Úgy. ahogy ezt az Eksz és Bethlen elvárta tőlük. A miniszterelnök ugyanis a képviselőházban még a bírósági tárgyalás előtt nyíltan hazaíiatlanság- gal vádolta mindazokat, akik nem támogatták a kormányt az ügy eltusolásában. Bethlen kijelentette: a haza sorsa függ attól, hogy a nemzet- gyűlés a kormányt támogassa a frankhamisítás kapcsán. Az ellenzéktől is azt követelte. hogy segítsen a hamisítás letagadásában. keljen a kormány védelmére, ne vesse fel a kabinet felelősségét. Hozzátette: „ha volt is frankhamisítási összeesküvés, akkor van olyan is, amely a nemzet becsülete ellen irányul". A frankhamisítási ügy kapcsán is bebizonyosodott, hogy a jó urak a nemzet becsületei a saját érdekeikkel azonosították. És sikerrel vívták meg a maguk csatáját. Hozzájárult ehhez, hogy a francia külügyminisztérium úgy döntött: nem kell forszírozni a dolgokat, nem szabad olyan látszatot kelteni, „mintha Franciaország újabb zavarokat szándékozna előidézni Közép-Európában". Franciaország tehát, amely ellen az egész akció irányult, nem kívánta megbuktatni az akkori magyar rezsimet, és ezzel lényegében hozzájárult annak fennmaradásához. Azért valakit halálra ítéltek ebben az ügyben is. Hir Györgynek hívták, a Bethlen által irányított kormányzópárthoz'tartozott. s telefonon valakinek elmondta: tanúvallomásában nem fogja kendőzni a kormányzat felelősségét. A telefonbeszélgetést lehallgatták. Hir aznap egy bárónál ebédelt, utána rosszul lett. A Rókus Kórházba szállították, ahol Töreky kihallgatta. Hir beszélt, s amit mondott, jegyzőkönyvbe is vették. Amikor azonban a lényeghez, a veszélyes részekhez érhetett volna, „orvosi tanácsra" félbeszakították tanúvallomását. Már nem folytathatta. Meghalt. A méreg amelyet az ételébe kevertek, hatott. Töreky pedig meghozta ítéletét. Nádosit és Windisch- graetzet négy-négy évi fogházbüntetésre ítélte, amelyen rendkívül „úri körülmények’’ között léiig töltöttek le, akkor „hazafias indítékaikra’’ való tekintettel kormányzói amnesztiában részesültek. A bírósági ítélet ugyancsak hangsúlyozta, hogy a vádlottak nem önző célból, hanem „a haza javát szem előti tartva" cselekedtek. A történészek véleménye megoszlik arról, hogy milyen szerepet játszott a frankhamisítási per a negyedszázados Horthy-rendszer történetében. Annyi azonban kétségtelen. hogy nagyon jellemző arra a korra, amelyben megesett. Pintér István Egyháztörréneti tudományos konferencia „Az újabb egyháztörténeti kutatások és a tudomány-népszerűsítés" címmé! országos konferenciát rendezett- csütörtökön Debrecenben a Tudományos Ismeretierjesztő Társulat történelmi választmánya és Hajdú-Bihar megyei szervezete, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság történettudományi munkabizottsága. A tanácskozáson az egyháztörléneti kutatások neves szakemberei vettek részt: Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora megnyitójában elmondta, hogy a tanácskozással elő kívánják segíteni az újaibb egyháztörténeti kutatások eredményeinek közkinccsé léteiét, a tudományos ismeretterejsztés- ben való hasznosítását. Ezt követően Makkai László akadémikus „Az egyházak szerepe a magyar -kultúrában a reformáció és az ellenreformáció idején’’, Be.nda Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója „A felvilágosodás és az egyházak” címmel tartott előadást.