Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

1986. március 14., péntek Somogyi Néplap 5 HŰSÉG A PÉLDAKÉPHEZ Emléktáblát avattak a közgazdasági szakközépiskolában A kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szak­középiskola 75 éves jubi­leumának ünnepségsoroza­tán tegnap felavatták dr. Merényi Oszkárnak, az is­kola volt tanárának, és Le­vin Tibornak, az iskola volt diákjának emléktábláját. Az ünnepségen részt vett Mihalics Veronika, a me­gyei KISZ-bizottság első titkára. Varga Sándor, a városi párt vb tagja, és Vidák Gizella, a városi ta­nács elnökhelyettese is. A Himnusz hangjai után Kraliczki Zoltánná igazga­tónő nyitotta meg az ün­nepséget, majd Vargha Ba­lázs irodalomtörténész tar­tott avatóbeszédet. Méltat­ta dr. Merényi Oszkár irodalomkutató munkássá­gát és Levin Tibor hősies életét, majd leleplezte az emléktáblákat. Ezután he­lyezték el a kegyelet és emlékezés koszorúit, _ első­ként a családtagok, majd az intézet párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői. Ezt követően Reményi Gyenes István mondta el egyik versét (á költő 1927-ben érettségizett, az iskolában), s olvasta fel kaposvári évei­hez kapcsolódó visszaemlé­kezését. A rövid műsor után került sor az első alkalom­mal meghirdetett Merényi Oszkár irodalmi pályázat és a Levin Tibor történelmi pályázat díjainak kisztásá- ra. Az irodalmi pályázat első helyezettje Pózsa Ma­riann 3,ib. osztályos tanuló volt, második díjat meg­osztva nyerték Karádi La­jos és Herke Éva 4 a osz­tályos tanulóik, harmadik díjat pedig Kovács Ildikó 4'a osztályos diák kapott. A történelmi pályázaton az első Végh Árpád Balázs és Gerber László 2 a. a máso­dik Varga Tünde 3 b. har­madik helyezett Csiszár Ibolya 3. b és Csiszár Anikó 1 b osztályos tanuló lett. A szovjet táncművészet alkotóműhelye A KÉTSZÁZÉVES MOSZKVAI BALETTINTÉZET A moszkvai Akadémiai Balettintézet falai között ma ötszáz leendő balettművész tanul, közülük hatvanan a szocialista országokból, to­vábbá Franciaországból, Olaszországból, illetve La­tin-amerikai országokból ér­keztek. Az intézet egyben a szov­jet balettművészet elméleti központja is — szaktanár- képzéssel és továbbképzéssel is foglalkozik. Az intézet tanárai gyakran utaznak más szovjet városokba, hogy módszertani tanácsokkal lás­sák el kollégáikat és talál­kozhatunk velük külföldön is, azokban az országokban, ahol a klasszikus balett mos­tanában teszi meg első lé­péseit. — Intézetünk tanulmányi anyagának alapja az orosz balett évszázadok során ki­csiszolódott hagyománya — mondja Szofja Golovkina, az intézet igazgatónője, a Nagyszínház egykori híres balerinája. — A moszkvai baléttiskola nemcsak arról híres, hogy növendékeinek magas fokú mesterségbeli tudást ad, hanem arról is, hogy igyekszik kibontani művészeti egyéniségüket. E hagyomány jegyében taná­raink valamennyi növen­dékben az alkotó egyénisé­get igyekeznek kibontakoz­tatni, azt a képességet, hogy a tánc eszközeivel tudjanak „beszélni” magukról és ko­rukról. Meglehet, ez az oka annak, hogy a Moszkvai Nagyszínház balettegyüttese nagyrészt végzőseink közül válogatja tagjait. — A tehetség, a művészi egyéniség olykor már egé­szen korán megmutatko­zik ... — Természetesen, Jeka- tyerina Makszimova például, aki ma a Nagyszínház pri- mabalerinája, már az isko­lai évek alatt fölhívta ma­gára a figyelmet. Emlék­szem, hogyan táncolta a Don Quijote-ban Ámor sze­repét. Csillogó jövőjét már akkor meg lehetett jöven­dölni. Amikor megérkezett az osztályomba Natalja Besszmertnova, vékony, tö­rékeny kislány, kifejező, nagy szemekkel, rögtön megéreztem, hogy sajátos, kivételes tehetséggel van dolgom. Az ilyen esetekben kiemelkedően nagy a peda­gógus felelőssége. Az ő dol­ga, hogy az egyéniséget ki­bontakozni segítsen, kihang­súlyozta azt, ami egyéni benne, s ne engedje, hogy ez az egyéni tehetség beár- nyékolódjék az iskolai sza­bályok, technikai fogások sokaságában. A legfontosabb, amit szeretnék a növendé­keimnek átadni, hogy egész életükben tudjanak tanulni, lássák és érezzék maguk kö­rül az életet, szívják ma­gukba annak minden szí­nét ... — Miből áll az iskola ta­nulmányi programja? — Növendékeink számos olyan tantárgyat is tanul­nak, amelyek nemcsak azt szolgálják, hogy szakmájuk­ban képzettek legyenek, ha­nem azt, hogy gondolkodó, művelt művész, ember vál­jék belőlük. Az alapok alap­ja a klasszikus tánc. Ez kapja az iskolai program­ban a legmagasabb óraszá­mot. Tanulnak a gyerekek népi táncokat is. Ezeken az órákon fejlődik a gyerekek Természetes • művésziessége, s megmutatkozik egyik vagy másik stíLus iránti hajlan­dósága. De zenei, ritmikai képzésben is részesülnek. Mindenki számára kötele­zőek a zongoraórák. Az ál­talános tantervű középisko­lai tananyag elsajátítása mellett növendékeink spe­ciális tantárgyakat is tanul­nak: színháztörténetet, ze­ne-, balett- és művészettör­ténetet. — Az intézet tanulmányi programjára minden bizony­nyal hatással van a balett­művészet fejlődési folyama­ta ... — Feltétlenül. Az iskola élete eltéphetetlen szálakkal kötődik az élő színházi gya­korlathoz. Az újító jellegű előadások a fiatal művészek korszerű felkészítését igény­lik. Érdemes megfigyelni például, milyen hatalmas változáson ment át a férfi­tánc. A modern balettek férfihőseinek bonyolult tánc­monológjait csak azok a táncosok tudják megcsinál­ni, akik kivételes plasztikus kifejező készséggel vannak megáldva. A Moszikvai Balettintézet hatalmas próbatermében az órák ma pontosan úgy kez­dődnek, mint száz vagy két­száz esztendővel ezelőtt. Az iskola története 1773-ra nyú­lik vissza. Az órák ma is a KÖNYVESPOLC Az „Ovilág és Újvilág" Ka­rinthy Ferenc életművének legújabb kötete. Fiktív és va­lóságos naplók eseményei váltakoznak benne, néhol vázlatosan, de mindig szép­írói igényességgel. Mindig az írót érezzük, látjuk magunk előtt — akkor is, ha más a főhős. Külünösen így van ez a Marich-regényekben, Ma­nch Géza, majd Tibor ka­landos életének nyomon kö­vetésében. A görög szigetek, Kréta, Levkas, Kerfu, Ciprus, és a tenger ezernyi szépsé­ge bontakozik ki előttünk, Szardínia vad tájai ellenére is lenyűgöző hatású bemuta­tásával. Az északról jött tu­risták bágyadtan élvezik az örök napot, a mediterrán táj varázslatát. Mintha meg­állna az idő. Mintha minden bajt feledni lehetne. És ezt az érzést még fokozza az ol­vasóban Xenodiké, a szép HÉTVÉGI /tájoló Szabó István alkotása Párizsban Filmjeink a világban Madridban a Daliás idők Szabó István „Várostér­kép” című alkotását vetítik ezekben a napokban Pá­rizsban, a Cínéma du Réel filmszínházban. A francia közönség március 16-ig lát­hatja az Oscar-díjas rende­ző produkcióját. A főiskolás filmalkotók fesztivál jáp — március 11— 14. között — az ugyancsak francia Toursban Zilahy Tamás „Apa és fia”, Rom- váry György „Álmatlanság”, Medvény Gábor „Álom vé­ge”, Kemény László — Kö­ti Judit — Kéry György — Rozgonyi Adám — Valihora Annamária „öt kisfilm” cí­mű műve képviseli a ma­gyar filmművészetet. Gaál István „Orfeusz és Eurydiké”, Gárdos Péter „Uramisten”, valamint Gyarmathy Lívia „Egy ki­csit én, egy kicsit te” című alkotását mutatják beBécs- ben a március II—21. kö­zött megrendezett Viennale rendezvénysorozatán. A madridi nemzetközi filmfesztiválon Gémes Jó­zsef „Daliás idők” című animációs produkcióját ve­títik március 14—22. között. Nemzetközi filmfesztivált rendeznek a francia Cré- teilben is. Itt Gyarmathy Lívia „Egy kicsit én, egy kicsit te” című játék-, valamint Francine Leger „Solo” című animációs film­jét láthatja a szemle kö­zönsége március 26-ig. Natasa Arhilova és Alek- szandr Vetrov, az intézet nö­vendékei ... kecses meghajlással indul­nak, de az iskola egész le­vegője azt sugallja, hogy ezek a növendékek a jövő­nek tanulnak, itt nevelik a huszadik század kilencvenes éveinek balettművészeit. Kamilla Juzsina A Kilián György Városi Művelődési Központ ma dél­után három órától a köz- gazdasági szakközépiskola Miénk a ház című rendez­vényének ad otthont. Ugyan­itt a kecskeméti Szórakaté- nusz játékműhely és mú­zeum játékkiállítása várja az érdeklődőket. A Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház nagyszabású háromnapos autó-, motor­sport technikai kiállítást rendez ezen a hétvégén a Dorottya-szálló nagytermé­ben. Versenyautók, gyorsa­sági és crossmotorok, sport­hajók és sárkányrepülők ke­rülnek bemutatásra, a részt­vevők megismerkedhetnek az autó-motorsport magyar bajnokaival, válogatott ver­senyzőivel. A kaposvári Helyőrségi Művelődési Klubban holnap ér véget Dani Sándor ama­tőr festőművész kiállítása. A Művészeti Szemle ren­dezvénysorozat holnap két órakor a csurgói művelődé­si központban folytatódik. A berzencei szabadidő­klubban ma öt órakor az István, a király című nagy­sikerű zenés filmet vetítik. Az i'harosberényi művelődési otthonban holnap hat óra­kor qperettest kezdődik a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészeinek közreműködésével. Gyékényesen hólnap hét óra­kor Petőfiék nyomában cím­mel irodalmi emlékműsor lesz. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pont ma hat órakor Oké a musical címmel Várai Éva, Füsti Molnár Éva és Gergely Róbert színművészek közre­működésével zenés, szóra­koztató programmal várja az érdeklődőket. A műsor­ban harminc örökzöld rnusi- cal-sálger hangzik el, töb­bek között a West side sto­ry, a Kabaré, a My fair la­dy és a Macskák című mu­sicalből. A tabi művelődési köz­pontban ma hét órakor Sza- konyi Károly: Hongkongi paróka című kétrészes ko­médiáját láthatja a közönség a Népszínház előadásában. Három órakor ugyanez a társulat a Gyalogcsillag cí­mű zenés mesejátékot mu­tatja be a fiatalabbaknak. Szintén ennek a korosztály­nak vetítik a marcali Hely­őrségi Művelődési Otthonban vasárnap fél három órakor az Elektromos eszkimó című angol ifjúsági filmet. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban ma nyílik a Nagyatád képekben című fotókiállítás. A forra­dalmi ifjúsági napok kere­tében a KISZ Nagyatádi Városi Bizottsága diáknapot szervez holnap. A rendez­vény Kossuth Lajos szobrá­nak megkoszorúzásával kez­dődik, majd sportversenyek­kel folytatódik és ifjúsági programokkal zárul. A Somogyi Képtárban Móder Rezső festőművész tárlata, a Kaposvári Galé­riában pedig Nippon Design Center japán plakátkiállítás várja látogatóit. Holnap öt órától a mer- nyei általános művelődési központ nagytermében kerül sor a rriernyei színjátszók találkozójára. Hétfőn délután öt órakor a TIT-klub Hétfő esti be­szélgetések . című rendez­vénysorozatának keretében az Egy millió évvel időszá­mításunk előtt című ameri­kai scifit vetítik. A fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban hatodik al­kalommal rendezik meg ma fél három órakor a Fonyódi Helikon című irodalmi ta­lálkozót. A rendezvény ven­dégei azok az írók, költők, akiknek az életpályája va­lamilyen módon kötődik Fo­nyódhoz. Vasárnap délelőtt fél tíz órakor a helyi sport- csarnokban a Művészeti Szemle körzeti bemutatója várja közönségét. OVI LAG ES ÚJVILÁG Karinthy Ferenc új kötete görög lány mitikus, megfog­hatatlan, az örök női szép­séget és ifjúságot jelképező alakja. Az idilli kép azonban túl szép ahhoz, hogy igaz le­hetne. A terroristák megje­lenése üvegszilánkonként tö­ri szét a látszólagos harmó­niát. Karinthy — mesteri szerkesztéssel — Xenodiké sorsában mutatja be, hogy a terrorizmus nem old meg semmit. S zavarosságával, kegyetlenségével, nihilizmu­sával a legszebb emberi ér­tékeket is bemocskolja. Az Újvilág gigantizmusáról „Az első hónap” naplójegy­zetei tudósítanak. Hallgas­suk meg az író benyomása­it: „Későn jött nekem Ame­rika. Húsz esztendeje kellett volna idelátogatnom ... Leg­nehezebb a tempóváltás. Mindennek más a ritmusa, az élet legkisebb tényeitől kezdve. Amerika rákényszerí­ti az embert, hogy sokkal jobban számoljon, gazdál­kodjék az idejével, használja ki, töltse meg, mint nálunk.” A látványosságok mellett Karinthy! főleg az irodalmi, a művészeti kérdések érdek­lik. És, mint a dramaturgot, elsősorban a színház. Egy­öntetű a tapasztalata és a meglátása, hogy a grandió- zusság, a látványosság, a csil­logás mögött sok a talmi, az igazi művészet sokszor a mélyponton van. Karinthy Ferenc több írótársával együtt részt vett Rajkék tár­gyalásán. Erről szóló tudósítá­sa is olvasható a kötetben. Nem a mai, a valósághű té­nyek birtokában lévő ítéleté­vel. Célja az az akkori kor­hangulat, az akkori gondol­kodás megismertetése. A hin­ni akarók nemzedékéről, a valamihez tartozásról. Meg- szábadíulni a kibogozhatatlan problémáktól. A kötetet az „újra hazai vi­zeken” napló zárja, az eddi­giekhez hasonló színességgel, elevenséggel. A világot szinte hétmér- földes csizmával bejáró Ka­rinthy Ferenc minden lenyű­göző látvány ellenére leg­jobban itthon érzi magát. És különösen szülővárosában, Budapesten. Ezt a meleg kö­tődést a legújabb díj a „Pro Űrbe” jelzi. A „Budapesti tavasz” és a „Budapesti Ősz” után. sok olvasója nevében várjuk újabb vallomását fő­városunkról — és mindenről, a tőle megszokott sokoldalú­sággal. Dr. Sipos Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents