Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
1986. március 14., péntek Somogyi Néplap 3 Ikarusok Angliába Növekvő feladatok a Szovjetunióban VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERBEN LIPOTFAI EMBEREK „Erősíteni és tökéletesíteni kell a gazdaság centralizált és tervszerű irányítását, amely a szocializmus vívmánya és alapvető előnye. Ugyanakkor következetesen munkálkodunk azon is, hogy bővüljön az egyesülések és vállalatok önállósága, növekedjék a végeredményért vállalt felelősségük’' — ezzel a gondolattal konkretizálta Nyikolaj Rizskov miniszter- elnök a szovjet irányítási rendszer tervezett változtatását. „Nem egyszerűen módosításokra, részleges javításokra. hanem radikális reformra van szükség — fogalmazott Mihail Gorbacsov —, mert .a távlati fejlesztési tervekben körvonalazott nagyszabású feladatok csak a gazdálkodási módszerek ennek megfelelő „nagykorúsításával,, valósíthatók meg.’’ A MÁSODIK IPAROSÍTÁS Közismert, hogy az ezredfordulóig a nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezi a Szovjetunió. A kongressszu- son azonban nem egyszerűen a gyorsítást, az előző ötéves tervidőszak 3,1 százalékos éves növekedési üteméről az 5 százalékos fejlődési tempóra történő átállás programját fogadta el, hanem az intenzív fejlesztés tervét, a népgazdaság „második iparosításáról'’ szóló programot — ahogyan fogalmazták. A kongresszusi hozzászólók a pazarlást, a felesleges veszteséget, a bürokratizmust, egyszóval a hatékony, a minőségi fejlődés gátjait ostorozták a legélesebben, és a hosszú távú gazdasági stratégia is ezek felszámolására alapozza számszerű előirányzatait. A munkatermelékenység 2,3—2,5- szörösére történő emelésének, a kézi munkaerővel végzett munkák 50 százalékos csökkentésének, vagy a tüzelő-, a nyersanyag- és az energia - megtakarítások erőteljes fokozásának célját. Nyilvánvaló, hogy amikor nem a központból könnyen vezérelhető programok, hanem a gépipar, azon belül is a csúcstechnológiái képviselő ágazatok kapnak a fejlesztésben elsőbbséget, ha nem általában a beruházásokra költött rubelmilliár- dokra, hanem a meglévő berendezések műszaki rekonstrukciójára helyezi a terv a hangsúlyt, akkor ez egyértelműen a vállalati önelszámolás kiterjesztését feltételezi. Ezzel egyben mentesülhet az Állami Tervbizottság a napi, részletekre menő feladatoktól, munkáját a népgazdaság arányos fejlesztésére, a gazdaság stratégiai jellegű feladataira koncentrálhatja. Felszámolják a nagyfokú párhuzamosságot, egységes vezetés alá kerülnek az ágazatok, ahogyan ez már a gépiparban és a mezőgazdasági irányításban a minisztériumok átszervezésével megtörtént. Szintén a gépiparban az irányítás áttételeinek megszüntetésével tették operatívabbá a felső szintű döntéshozatalt. NÖVEKVŐ ÉRDEKELTSÉG Ami viszont a legalsó szintet, a termelőket illeti, az ő döntési körük kibővült: gyakorlatilag teljes körűvé válik a következő években az a gazdasági kísérleti forma, amelyben jelenleg már a szovjet iparvállalatok fele vesz részt. 1984 óta fokozatosan terjesztették ki egyre több vállalatra a rendszert, amely a résztvevők számára nagyobb önállóságot biztosít a fejlesztési és a béralapokkal való gazdálkodásban, és főképp azt teszi lehetővé a számukra, hogy hosszabb időn át stabil normatívák alapján gazdálkodjanak. A lényeg nem az, hogy több nyereség marad-e ezentúl a vállalatoknál — közölte a kongresszus idején megtartott sajtóértekezleten az irányítási rendszerrel kapcsolatos terveket ismertetve a tervbizottság elnökhelyettese —, hanem, hogy öt évre előre meghatározzák az elvonandó nyereség hányadát, így a vállalat érdekeltté válik a nyereség növelésében. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ha több volt a vállalati nyereség, azt elvonták, ha veszteséges volt a vállalat, akkor támogatást kapott — fejtette ki Leonard Vid. A Zsiguli gyárban kísérletképpen például 70 százalékos volt a nyereséghányad, és ez jelentős ösztönző erőt gyakorolt a termelékenység javítására. Nemcsak a kiemelt vállalati körben, de a szovjet gazdaság egészében teret nyer a szemlélet, hogy a döntéseket olyan szinten hozzák, ahol azok a leghatékonyabbak lehetnek. „A vállalatok olyan termékeket gyártanak, amelyekre senkinek nincs szüksége. Ugyanakkor Moszkvában az illetékesek nem tudják, hogy mondjuk Ukrajnában a lakosságnak milyen élelmiszerekre, fogyasztási cikkekre van szüksége” — mondta Vid. Ezért a helyi termelés számos tervcéljának a meghatározását — főként a közszükségleti cikkekét — a helyi tervbizottságok hatáskörébe fogják utalni. A tervhivatal főosztályvezetője mondta el azt, hogy ennek a „decentralizálásnak" megfelelően több jogot és lehetőséget kell adni a termelőknek a termények értékesítésében, és aktívabban kell kihasználni az áru- és piaci kapcsolatokat. Jelenleg a szovhozok és kolhozok a kötelező beszolgáltatáson felüli terménymennyiséget eladhatják a szabadpiacon, vagy értékesíthetik a fogyasztási szövetkezeteknek. 1987-től kezdődően megnő az így értékesíthető rész aránya. A tervhivatal illetékese elmondta, hogy mivel a piacon elérhető árak lényegesen magasabbak, mint az államiak, az érdekeltség fokozódása nyilvánvaló. HARC AZ ELŐÍTÉLETEKKEL Ideje már leküzdeni az előítéleteket az áru- és pénzviszonyokat illetően, hogy ne becsüljük le ezek jelentőségét a gazdaság tervszerű irányításának gyakorlatában — fogalmazott a főtitkár kongresszusi beszámolójában. Az önálló gazdasági elszámolás erősítése, az érdekeltség fokozása érdekében korszerűsítik az árrendszert, ha átfogó ár-, bér- és pénzügyi reformra nem is kerül sor. Ezt szintén a szabályozók módosításáról tartott sajtó- tájékoztatón közölte a pénzügyminiszter helyettese. Elmondta, hogy az árakban a fogyasztók ítéletének jobban kell tükröződnie, így az árak a minőség és a kereslet alapját) jobban ingadoznak majd a jövőben. Az intenzív gazdálkodásra való áttérést támogatja ároldalról az. hogy — mint kifejtette — az állam aktívan szabályozza a keresletet és a kínálatot, vagyis alapot képez a drágábban eladott termékek bevételéből, és ezt fordítja a kevésbé keresett termékek árainak csökkentésére. Marton János Az Ikarus mátyásföldi gyárában megkezdték az első, angliai exportra készülő Ikarus távolsági autóbuszok gyártását. A megrendelés alapján Volvo-al- vázakra szerelik az autó- buszgyár új, 300-as típusának karosszéria-elemeit, s a járművek végső szerelési, festési és fényezési munkáira a helyszínen, Angliában kerül sor. A közelmúltban aláírt szerződés alapján egyelőre 21 távolsági járatokra alkalmas buszt szállít az Ikarus a szigetországba. Az angliai partner jelezte, hogy jövőre és 1988-ban további 50 magyar autóbusz vásárlását tervezik, ameny- nyiben az idén elkészülő járművek sikeresen vizsgáznak az angliai utakon. Az Ikarus mostani első angliai üzletkötését több éves. kitartó piackutatás előzte meg. A magyar buszók értékesítése azért nem volt könnyű feladat, mert az angol megrendelők számos nyugat-európai cégtől — NSZK-beli. svéd, holland és újabban portugál gyáraktól vagy húszféle típust vásárolnak rendszeresen. A távolsági buszokon kívül a városi járművekből is szeretne az Ikarus exportálni Angliáiba. mégpedig úgy. hogy az összeszerelés 20— 25 százalékát ott végeznék el. Ha ez az üzlet is létrejön, akkor az angliai kivitel referenciaként szolgálhat az autóbuszgyárnak több olyan országba irányuló kivitel megalapozásához, amelyekbe eddig még nem szállítottak. Szó van közös értékesítés megszervezéséről is. Az Ikarus 300-as típusú űj járművek iránt máris nagy a külföldi érdeklődés, pedig sorozatgyártásuk még nem kezdődött el. Kisebb szériákat ugyan elő tudnak állítani, de az új buszok gyártókapacitása még szűk, a bővítés folyamatban van. Anglián kívül svéd cégek rendeltek már az új távolsági buszokból mintegy háromszázat Scania- és Volvo- alvázakra szerelve. A kisiparosok szerepe növekszik a lakosságnak végzett javító-szolgáltató tevékenységben ; a KIOSZ igyekszik elősegíteni azt, hogy a kisiparosok — szerződéses megállapodásaik alapján — bekapcsolódhassanak a nagyobb szövetkezeti és állami szolgáltató vállalatok tevékenységébe, fölvállalva egy-egy részfeladat megoldását:. A mindkét félnek előnyös közös tevékenységbe elsőként az Állami Biztosító vonta be a mestereket: a lakossági károkat állítják helyre. Az autójavítók és üvegesek mellett egyre több más szakma gyakorlója- kapcsolódik be a lakosságnak végzett ilyen típusú szolgáltatásba, mivel a KIOSZ, az együttműködés további bővítésére törekszik. Újabban például olyan építő kisipari munkabrigád alakítását szorgalmazza, amely fővállalkozásban végzi el a kárt szenvedett lakás, épület teljes helyreállítását. A híradás technikai berendezések, háztartási gépek garanciális javítására vette igénybe a Gelka, szervezett formában, a kisiparosokat. Több mint nyolcvan iparost és egyelőre négy gmk-t lát el alkatrészekkel, míg partnerei különösen a kistelepüléseken vállalják sikeresen a rádiók, televíziók, háztartási gépek garanciális javítását. Az együttműködés a feleknek előnyös: a Gelká- nak nem kall külön javítófiókot üzemeltetnie, a kisiparos több megbízást kap. az elromlott berendezés tulajdonosa pedig gyors, pontos szolgáltatáshoz jut. A magánlakásépítés növeLipótía jószerivel egy utca. Nem él kétszáz embernél több a községben, de nincs is hiány többre, ahogy itt mondják. A Zselic kapaszkodik méltóságos dombheggyé Lipótfa után, s olyan friss levegőt lehel, hogy szívesen maradna itt a városi ember. Lipótfa kicsi falu volt mindig, mégsem omlott össze, mint annyi társa az újjáépítés korszakának évtizedei során. Az iskola, a tanács, a téesz falutörténet már csak, de a vegyesboltban megkapja az itteni ember amit kár. A kultúrház- ban mostanában mind többször csiholnak életet a falu fiataljai Nezdei József KISZ- titkár vezetésével. Lipótfa különben a Nezdeiek falva, itt szinte szegről-végről mindenki rokon a Nezdeiek- kel. A lipótíaiak Kaposvárra járnak dolgozni vagy a Bárdibükki Állami Gazdaságba. Néhányat pedig az erdészet, foglalkoztat. Simon Jenő az első, akikedésével és a rekonstrukciós munkálatok bővülésével az építőipar területén dolgozó több mint 40 ezer építő kisiparos közül is mind többen hangolják össze munkájukat a nagyszervezetek tevékenységével. Egyre több megyei építőipari vállalat bízza — különösen a szakipari munkák egy részét — kisiparosokra. Az Építőipari Gépesítő Vállalattal kialakított kapcsolat eredményeként a kisiparosok könnyebben, gyorsabban jutnak hozzá az építőiparban használatos nagy és kisgépekhez. Ezeket bérbe veszik a vállalattól. A fővárosban a kerületi ingatlankezelő vállalatok növelték kapacitásukat a kisipar bekapcsolásával. A megállapodás szerint a kisiparosok kisgépeket, szállítóeszközöket kapnak kölcsönbe az IKV-ktől, és folyamatosan jutnak anyaghoz is, amit ugyancsak a tanácsi vállalatok biztosítanak számukra. Számos építő kisiparos az anyegellátás javítására az Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalattal működik együtt. A KIOSZ és az ÉPTEK megállapodása alapján könnyebben juthatnák hozzá a munkájukhoz szükséges termékekhez, anyagokhoz. úgy. hogy a kereskedelmi vállalat azokat más kisiparosokkal legyártatja. Ennek eredményeként javul a kisiparosok burkolóanyag- és szerelvényellátása. A kisiparosok munkájának támogatására a KIOSZ és az ÉPTEK legutóbb koordinációs irodát hozott létre. Megkezdték a közös üzemeltetésű országos házépítő bolthálózat kiépítéséi is. vel e csendes délelőtt a li- pótfai utcán találkozunk. — Napközben inkább csak az öregek faluja Lipótfa — mondja a nyugdíjas postás. — Márpedig ma élénk jövésmenés lesz itt. hiszen komoly esemény adódik. Találgatnám, hogy mi az. Egy idős néni siet a segítségemre. Vállán öreg zsák. annak pedig időrágta lyukai nyúlbundával vannak ,.ki- foltozva". Jönnek bizony jó néhányon a nyúlszállításra. Nezdei János egy egész kocsira való tapsifülest húz, mások csak az egykori útitáskákat töltötték meg bun- dás jószágokkal. A nyulakat a szigetváriak szedik össze,' a somogyi községben nekik üzlet a nyúlátvétel. Az e századi falutörténet élő alakja Petracsek Béla bácsi. Egykor Petracsekék-. nek 780 holdjuk volt itt a környéken, de a volt föld- birtokos — aki a keszthelyi agrárakadémiát is elvégezte — szívesebben beszél boltos-sikereiről, pesti éveiről és a Losonezi Pállal való találkozásairól. Amit igazán sajnál, az, hogy az egykori Petracsek-kúria úgy tönkrement. Mi is teszünk egy kört a kastély körül; való igaz, lehangoló látvány. Ütött-ko- pott falai, feltört ajtaja, betört ablakai a pusztulást jelzik. Az erdészet egykori irattára a madarak tanyája, a papírok összedobálva, ösz- szepiszkítva a földön hevernek. Reméljük, a kastély gazdájának szeme is látja ezt. Nezdei Józsefék a Fő utca Melegítők gyártására rendezkedett be az idén a győri Richards Finomposztógyár konfekcióüzeme. A Skála Coop-tól bérleti szerződés keretében tíz gépel vett át. s azokon varrják a saját tervezésű melegítőket a legdivatosabb színekben és fazonokban. A sportöltözék alapanyagát a vállalat kötödéje gyártja tucatnyi színben, amelyből egyszínű, csíkokkal díszített, illetve a 14-et, talán az egyik legszebb házat lakják Lipót- fán. A férj és a fiú Kaposváron dolgozik. így Nezdei- nével beszélgetünk. Ö 28 éve került a faluba Vásárosbércről, Baranya megyéből, s nem cserélné el a házat egy fővárosi lakásért sem. — Panaszolhatnám a rossz hétvégi közlekedést, az iskola hiányát vagy éppen a távoli tanácsot. De nem akarok igazságtalan lenni, hiszen ez számos kis község gondja. — A kórházban, ahol dolgozom, hallom ezt a többi bejáró asszonytól is. A fiatalok elpályáznak innen, mert hát mihez kezdjenek egy kétszáz lelkes faluban; de mi, akik itt éltük le az életünket, miért mennénk el. Itt kristálytiszta a levegő, a virágokat pedig két hónap múlva látniuk kellene a kertünkben. . . A 27 Somogyi Néplap-előfizető közül az egyik Vajda Györgyné, ahogyan Kaposváron is sokan ismerik: Zsófi néni. Hat gyerekéről, tizenkét unokájáról, három dédunokájáról mutat sebtiben képet a családi albumból. Utolsó éve ez Lipótfán, abban a házban, ahol harminc évig élt. Ahogy elkészül a Iányáék háza Dombóváron. Zsófi néni odaköltözik. A Kopasz-hegyről, Vicege- ráról, Lipót császár fájáról mesél nekünk szép történeteket. Azt mondja, mintha már az útipoggyászt készítené, amelyben a gyerekeknek, az unokáknak, a dédunokáknak őrzi a gyönyörű mesét egy sosemvolt faluról. Békés József különféle színek kombinációjával előállított divatos vonalú melegítők készülnek. A tervek szerint már ez évben mintegy 25 ezer melegítőt szállítanak a hazai kereskedelemnek. Az új termék mellett továbbra is varrják a női szoknyákat és férfi nadrágokat a jó minőségű Richards anyagokból. Ezekből az előző évekhez hasonlóan, mintegy 60 ezer kerül az üzletekbe. Kisiparos és a szolgáltatás Melegítők Győrből