Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

2 Somogyi Néplap 1986. március 14., pérttek népszavazás Svájcban KéíFe az ENSZ-tagság? Mihail Gorbacsov válasza a „hatoknak“ Az űrhajósok életrajza A Szojuz T—15 űrhajót a kilövőálláshoz szállítják Bajkonur- ban. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) fásokat is. Ezzel máris bizo­nyos veszteségeket okoztunk maguknak mind katonai, mind pedig népgazdasági vonatkozásban — hangzik a válaszüzenet, amelyben Gorbacsov a „hatok” felhí­vására válaszolva bejelen­tette a moratórium feltéte­les meghosszabbítását. Mihail Gorbacsov az el­lenőrzés kérdéseit érintve, ismételten leszögezte: ezek­nek a problémáknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert érdekeltek vagyunk abban, hogy a megállapodá­sokat szigorúan betartsák, és effelől a megállapodás részvevői teljes mértékben bizonyosak lehessenek. Az ellenőrzés megvalósítható nemzeti műszaki eszközök­kel, valamint nemzetközi eljárások révén, szükség esetén helyszíni felügyelettel is. Azt a megállapodást ja­vasoljuk az amerikai félnek, hogy igény esetén a megfi­gyelők kölcsönösen felkeres­hessék a tisztázatlan jelen­ségek helyszíneit. Ezzel ki­zárható a kétség, hogy ezek a jelenségek atomrobb- bantással függnek-e össze. A megkönnyebbült sóhaj képletesen szólva szinte hall­ható volt Brüsszelben épp­úgy, mint Madridban a NATO-tagságról tartott spa­nyol népszavazás eredmé­nyeinek nyilvánosságra hoza­tala után. A szerdai vokso­láson ugyanis — ha nem is elsöprő többséggel — felül­kerekedett a González-kor- mány javaslata, vagyis, hogy az ibériai állam meghatáro­zott feltételekkel továbbra is maradjon tagja az atlanti szerződésnek. A megkönnyebbülés tel­jesen érthető, hiszen a NATO-központban nem kis fejtörést okozott vol­na a „nem” szavazatok esetleges túlsúlya. Am a madridi vezetés számára ta­lán még megnyugtatóbb a referendum kimenetele, mi­vel a népszavazási vereség óhatatlanul González helyze­tének megingásához vezetett volna. Így azonban a fiatal szocialista párti miniszterel­nök — nyilatkozatai alapján — nagyobb önbizalommal készülhet a néhány hónapon belül esedékes parlamenti választásokra, ahol a mosta­ni népszavazásnál jóval na­gyobbak lesznek a tétek. Az ugyanis korántsem bi­zonyos, hogy a NATO-refe- rendum az országban uralko­dó valóságos erőviszonyokat tükrözte. Erre utal minde­nekelőtt a tartózkodók rend­kívül magas (40 százalék kö­rüli) aránya, s az is, hogy a kormánypárt saját híveinek Készek vagyunk élni azzal a javaslatunkkal — termé­szetesen abban az esetben, ha ezt a másik fél is elfo­gadja —, hogy segítséget adjunk az atomrobbantások beszüntetésének felülvizsgá­lásában, beleértve a helyszí­ni- felügyeletet is. A kísér­letek problémájának teljes megoldásához természetesen szerződésre van szükség, amely a nemzetközi jog ke­retében tiltaná be az atam- fegyverkísérleteket. Javasol­juk egy ilyen szerződés ha­ladéktalan kidolgozását, a különböző — kétoldalú, há­romoldalú és többoldalú tárgyalások felújítását, illet­ve megkezdését azzal, hogy ezt a témát nem kapcsoljuk össze semmiféle más kérdés­sel. Azoknak, akik attól tar­tanának, hogy az ellenőrzés témái a tárgyalásokon háttérbe kerülnek, azt java­soljuk, hogy ezeken a tár­gyalásokon kezdettől fogva és egyidejűleg foglalkozzunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásával is — annak érdekéiben, hogy minél előbb átfogó megállapodásra jut­hassunk — fejeződik be Mi­hail Gorbacsov üzenete. jelentős részével is szembe­került a NATO-tagság kér­désében. Végül, úgy tűnik, csak a konzervatív ellenzék bizonyos rétegeinek voksa segítette győzelemhez Gonzá- lezt, valamint az, hogy sokan — reménytelenségből vagy bizalmatlanságból — nem já­rultak az urnákhoz, mond­ván: nincsen igazi esély a Brüsszelhez illetve Washing­tonhoz fűződő kötelékek la­zítására. Kérdés, mennyire van iga­zuk a kételkedőknek. Egyelő­re csakugyan nem világos, hogyan fogják érvényesíteni Madridban azokat a feltéte­leket, amelyeket González kabinetje a tagság fenntar­tása fejében vállalt. Bizony­talan például, el lehet-e ér­ni a támaszpontokon állomá­sozó amerikai csapatok lét­számcsökkentését, az atom­fegyverek elhelyezésére vo­natkozó tilalmak betartását (erre Madridnak semmilyen konkrét garanciája nincsen), s azt is, hogyan lehet az or­szág tagságát kizárólag a MATO politikai, nem pedig katonai szervezetére korlá­tozni. Érthető tehát, hogy a mad­ridi mérleg a mostani nép­szavazás után sem mutat egyértelmű képet. A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy az erőviszonyok tisztá­zása csak később, a valószí­nűleg ősszel sorrakerülö ál­talános választáson várható. E. É. J^eonyid Kizim ezre­des, az űrhajó parancs­noka 1941-ben született és 1965 óta tagja az űrhajó­sok egységének. Űrhajós­jelöltként, 1975-ben szerezte meg diplomáját a Gagarinról elnevezett repülőtiszti isko­lán. Elsőként 1980-ban, a Szo­juz T—3 űrhajó parancsno­kaként járt az világűrben, s a Szaljut—6 űrállomás fedél­zetén dolgozott. 1984-ben Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov társaságában 237 na­pot töltött a Szaljut—7 űr­állomás fedélzetén, s így többek között az ő nevéhez fűződik az űrhajózás törté­Jozef Lenárt első Pozsonyban csütörtökön megkezdődött Szlovákia Kommunista Pártjának kong­resszusa. A megnyitón részt Vett Gustáv Husák, a CSKP kB főtitkára. Az SZLKP Központi Bi­zottságának beszámolóját a CSKP XVI. és áz SZLKP kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, valamint a Szlovákiában a párt előtt álló feladatokról Jozef Le­nárt, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusából elméleti és gyakorlati ösztön­zést lehet meríteni a Szlová­kia előtt álló sajátos felada­tok megoldásához. A szlovák párt kb első tit­kára előbb az elmúlt tizenöt év, majd az előző kongresz- szuis óta eltelt ötéves időszak eredményeit értékelte. Szlo­vákia nemzeti jövedelme 80, ipari termelése 95, mezőgaz­dasági termelése 34 százalék­kal bővült. Szlovákia része­sedése az ország ipari terme­léséből 1985-re elérte a 30,2 százalékot, miközben a fog­lalkoztatottak számát tekint­ve részesedése 28,3 százalé­kos. Az országrész iparában a gépipar, az elektrotechnika, a vegyipar és az energetika több mint 50 százalékot kép­visel. Az előző ötéves tervidő­szakban Szlovákia bruttó nemzeti jövedelme 14 száza­lékkal bővült, másfélszeresé­re növelte termelését a gép­ipar és az elektrotechnikai ágazat. Miközben a mennyi­ségi követelmények teljesül­tek, a minőség, a termelé­kenység és az exporthaté­konyság elmaradt a kívána­tostól. Jozef Lenárt a minőség ja­vításában. az innovációban és a termékszerkezet-váltásban jelölte meg a következő idő­szak legfontosabb gazdasági feladatait, kiemelten szólt a műszaki-tudományos ered­mények gyakorlati alkalma­zásának felgyorsításáról. Szlovákia ipari termelése a következő öt évben 18—20 netének eddigi leghosszabb expedíciója. Vlagyimir Szolovjov fedél­zeti mérnök 1946-ban szüle­tett. Akárcsak a szovjet űr­hajók fedélzeti mérnökeinek túlnyomó többsége, ő is a Baumanról elnevezett moszk­vai műszaki főiskolán szer­zett diplomát. 1978-ban lett tagja az űrhajósok egységé­nek. Először 1984-ben, Ki- zimmel és Atykovval együtt járt a világűrben. 1982-ben a tartaléklegénység fedélzeti mérnökeként részt vett a kö­zös szovjet—francia űrrepü­lésre való felkészülésben. titkár beszámolója százalékkal emelkedik, ezen belül a gépipar és az elekt­rotechnika termelése 42—44 százalékkal nő. A nemzetiségi kérdésről szólva Jozen Lenárt kijelen­tette, hogy a cseh és a szlo­vák nép viszonyának a szo­cialista föderáció elvén tör­tént államjogi rendezésével a nemzetiségi kérdést lenini módon oldották meg Cseh­következő öt évben 18—20 ta ennek helyességét és le­hetővé tette a cseh és a szlo­vák nép további fejlődését egységük megszilárdítása ré­vén. A magyar, az ukrán és más nemzetiségeknek egyen­lő érvényesülési lehetőségeik vannak — mondotta. A Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzeme V/a szin­ti 11/1. telepi fejtésében 1986. február 18-án 16 órakor om­lás történt. Az omlás követ­keztében 11 személy meghalt (6 magyar és 5 lengyel dol­gozó), 4 főt (2 magyar és 2 lengyel dolgozót) élve men­tettek ki a bányamentők. A bekövetkezett anyagi kár je­lentős. Az omlás körülményeinek vizsgálatát az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezete és a Baranya Megyei Rendőrfőkapítányság szak­embereiből álló bizottság be­fejezte. A bizottság megállapította, hogy a frontfejtés biztosítá­sa nem felelt meg az induló fejtésekre előírt, a magasfe- dü omlásának bekövetkezé­séig kötelező, fokozott mér­tékű féjtésbiztosítási követel­ményeknek. A fejtésben több helyen is kifolyt a la­A kisebb-nagyofob kérdé­sekben gyakorta rendezett svájci népszavazások sorá­ban ezúttal élénk külföldi érdeklődés is kíséri a már­cius 16-án tartandót. Arról kell döntenie a 3,8 millió választópolgárnak: belép­jen-e Svájc az ENSZ-be, vagy sem? Maga a tény, hogy ez a kérdés még fel­merül, sokakat meglep, hi­szen közismert, hogy New York után a második leg­nagyobb ENSZ-központ a svájci Genfben van, hogy ugyanott svájci szakember áll a GATT, vagy az ENSZ menekültügyi szervezete élén — s hogy a semleges ország egyébként is tagja, az ENSZ legtöbb szakosított szervezetének. Ám magának a világszervezetnek nem — s egyáltalán, nem biztos, hogy most az lesz. A kérdés éppen azzal függ össze, amire annyira büszke a svájci polgár: hogy ez a hajdan harciasságáról, mar­cona zsoldosairól ismert pa­raszt-katona nép immár vagy 170 éve élvezi szigorú semlegességének gyümölcse­it: a békét, s a vele járó gazdasági virágzást, hozzá a nemzetközi tekintélyt. Ilyen körülmények között Svájc kis híján kívülmaradt már az ENSZ elődjén, a népszö­vetségen is: az 1920-as be­lépést a genfi székhelyű szervezetbe minimális több­séggel szavazták meg a kan­tonok. Az ENSZ-tagság kér­dése immár évtizedek óta van napirenden, ám a kor­mányok — ismerve a köz­vélemény többségének eluta­sító álláspontját — a közel­múltig még a népszavazás kiírására sem mertek vál­lalkozni. Az elmúlt két évben azon­ban a hagyományosan a polgári pártok és a szociál­demokraták koalíciójából álló kormány s a parlament belekezdett a — helyi mér­cével mérten — merész vál­lalkozásba: közösen felszólí­tották a lakosságot, hogy a kiírt népszavazáson hagyja jóvá az ENSZ-tagság tervét. Kormány és törvényhozás tárgyszerűen érvelt: az or­szág politikai, gazdasági el­veit és érdekeit jobban ér­vényesítheti. ha tagja lesz a világszervezetnek, sőt: a többi semleges országhoz hasonlóan sokkal nagyobb szerepet játszhat a béke fenntartását szolgáló erőfe­szítésekben. A kifogásokra, hogy a belépés ellenkezik az ország semlegességével, a kezdeményezők megígérték: za, omlékony, folyásra hajla­mos közvetlen fedü, főtefel- szakadások keletkeztek. Mintegy 45 méter hossz­ban a főtét ideiglenesen biz­tosították, a tárnok beépíté­se hiányos volt. Az ideigle­nesen biztosított, helyenként biztosítás nélkül álló front- szakaszok a magasfedü töré­séből származó megnöveke­dett terhelésnek nem tudtak ellenállni, ezt nehezítette a frontszárny 35—48 fokos dő­lése is. A sövegsorokat rend- szertelenül merevítették egy­máshoz, a merevítést helyen­ként el is hagyták. A fejtésben alkalmazott hidraulikus fémtámok egye­netlen, nagy szórást mutató teherviselő képessége is hoz­zájárult ahhoz, hogy a be­épített biztosítás stabilitása bizonytalanná vált. A Vasas Bányaüzem veze­tése, a frontfejtés irányítói és dolgozói több munkavédelmi és szakmai óvórendszabályt sértettek meg. Svájc felvételekor külön jegyzékben szögezi majd le az ENSZ minden tagállamá­nál, hogy változatlanul ki­tart semlegessége, a külor­szágok viszályaiba való be nem avatkozás mellett... A pártok általános egyet-, értése ellenére már a par­lament két házában a kép­viselők egyharmada a belé­pés ellen foglalt állást, míg mások — hír szerint — csak azért „merték” a javaslatot támogatni, mert bíznak ab­ban, hogy azt a népszavazás amúgyis elutasítja. A belé­pés ellen befolyásos csopor­tok keltenek hangulatot, olyan érvekkel, amelyek más országokban, különösen Eu­rópában nehezen elképzel­hetőek. Így a meddő viták és a demagógia színhelyé­nek minősítik az ENSZ köz­gyűlését s nem is mindig burkoltan céloznak arra: egy intézmény, ahol oly nágy szerepet játszanak szocialis­ta és fejlődő országok, nem a konzervatív Svájcnak való... Mások azt állítják: Svájc jelenlegi nemzetközi tekintélye éppen azon is nyugszik, hogy — nem tag­ja a világszervezetnek ... A legutóbbi felmérések is azt mutatják, hogy a meg­kérdezettek többsége eluta­sítja a belépést. Az ENSZ- ellenes hangulat különösen erős a német-Svájoban (ahol a lakosság kétharmara él), míg a franciaajkú, s általá­ban haladóbb gondolkodású kantonokban az ENSZ-tag­ság hívei vannak többség­ben. A vita sajátosan világítja meg a svájci lakosság több­ségének befelé forduló, ma­radi világképét: miközben az ország egyik fő bevételi forrása az idegenforgalom — benne Genf, ahol az ENSZ-város évente milliár- dokat jövedelmez — a befe- léíordulás erősödik, az ide­gen-gyűlölet új, szélsőséges pártokat indít sikeres út­jukra. Miközben még az üz­leti körök igencsak maradi lapja, a Neue Zürcher Zei­tung is az ENSZ-tagság mel­lett szállt síkra. A javaslat elutasítása Pierre Aubert külügyminisz­ter személye vereségét is hozná — egyben keserű csa­lódást két másik ismert svájci politikusnak: mind Kurt Furgler gazdasági mi­niszter, mind Eduard Brun­ner külügyi államtitkár tit­kos reménye, hogy idővel az ENSZ főtikára lehet. Mulasztásuk miatt felelős­ség terheli őket az omlás be­következéséért, ezért az Or­szágos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség foglalkozás köré­ben elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményez három személy ellen. A vizsgálat során feltárt, az omlás bekövetkezésével összefüggésbe nem hozható mylasztásokért — korábban kiadott utasítások végre nem hajtása miatt — az Ipari Mi­nisztérium az illetékes veze­tők ellen fegyelmi vizsgálatot indít. A feltárt hiányosságok megszüntetésére, hasonló ese­tek megőrzésére, továbbá az érvényben lévő intézkedések megtartásának szigorú ellen­őrzésére az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezete együttesen intézkedik. Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség Csütörtök esti kommentár A madridi mérleg A NATO-tagságról tartott népszavazás eredményét ismerteti tévényilatkozatában Felipe González spanyol kormányfő Megnyílt Pozsonyban Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa Ileltai András Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség közleménye a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében 1986. február 18-án történt fejtésomlásról

Next

/
Thumbnails
Contents