Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-13 / 61. szám
4 Somogyi Néplap 1986. március 13.» csütörtök A győri városi televízió megkezdte adását. Kéthetenként, hétfő este jelentkeznek műsorukkal, amely egyenlőre 10 ezer lakásban látható. Képünkön: Száraz Lajos stúdióvezető és Kovács Attila technikus a szerkesztői asztalinál. SOMOGY IS BEMUTATKOZIK Mikroszámítógépes országos találkozó Budapesten A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a kulturális programok mellett most első alkalommal rendezik meg az Országos Mikroszámítógépes Találkozót, korunk nélkülözhetetlen eszközét, a számítástechnikát szerető és művelő szakemberek, amatőrök részére. A rangos rendezvénysorozatot március 14-én, pénteken délelőtt 9 órakor nyitják meg a BNV 24. pavilonjában. Több rendező szervezet működött közre abban, hogy a találkozó során, kiállításon és a gyakorlatban is láthassák az érdeklődők azokat az eredményeket,, melyeket a számítástechnika alkalmazásában hazánk eddig elért, ismerkedhessenek korunk vívmányának sokoldalú hasznosításával. Több mint ötven kiállító vesz részt a csaknem egy hétig, március 19-ig tartó rendezvénysorozaton, de a kisszámú megyei bemutatkozók között ott lesz a Neumann János Szálmítástechnikai Társaság Somogy megyei szervezete is. A Somogyi mozaikok címet viselő kiállításon a Kaposvári Húskombinát, a Siófoki Állami Gazdaság, a SZÜV, a Mezőgazdasági Főiskola, valamint a megyei tanács ismerteti meg az érdeklődőkkel a számítástechnika gyakorlati alkalmazásának, oktatásának megyei tapasztalatait. Bár elsősorban tablók segítségével mutatkozik be Somogy, a SZÜV elvisz a rendezvényre egy professzionális személyi számítógépet és egy Teledata gépet, melynek segítségével folyamatosan, filmszerűen adnak tájékoztatást a számítástechnika megyei alkalmazásáról, oktatásáról. Az ötnapos találkozó során számos, széles körű érdeklődésre igényt tartó rendezvény lesz. A találkozó első napján nyitják meg a Számítástechnika mindenkié, a számi tás technika mindenkiért című kiállítást. Ezen a napon kerül sor a hazai számítógépes amatőrök alkotásainak, pályázatának elbírálására és a díjak átadására is. A találkozó során számítástechnikai oktatás folyamatos programot jelent, szinte mindennap tartanak különböző témákról vitafórumot. A sokirányú rendezvény közül említésre- méltó a játék- és tanulóprogram-verseny, melyre a kiállítás negyedik napján, március 17-én kerül sor, a számítógép háztartási alkalmazása, a Musica digitalis program, mely a számítógép és a zene témakörét villantja föl, de megismerkedhetnek az érdeklődők a hazai számítástechnika történetével is. A sokoldalúságra, jellemző, hogy sor kénül a hazai számítástechnikai lapok szerkesztőinek és az olvasóknak a találkozójára, lesz chip csere-here, számítás- technikai alkatrészek kiárusítása és szakmai könyvki- állítás és vásár is. Az első országos rendezvényhez kecskeméti programok is kapcsolódnak, március 15-én itt az általános és középiskolások vetélkedőjének megyei döntőjét rendezik, már- oiuls 17-én pedig megyei mikroszámítógépes találkozót tartanak. W Uj kollektív szerződések Az elmúlt öt évre kötött kollektív szerződések 1985 végén lejártak, teljesítésükről a vállalatok, intézmények vezetői ezekben a hetekben adnak számot a dolgozóknak. Ezzel egyidőben megkezdődött az új, a VII. ötéves terv időszakára szóló kollektív szerződések előkészítése, melyeket a vállalati vezetőknek és a szakszervezeti szerveknek június 30-ig kell a dolgozókkal ismertetniük és megkötniük. Az új kollektív szerződések kihirdetéséig a korábbi szerződések rendelkezései érvényesek. Az 1986—1990-es évekre szóló kollektív szerződések kidolgozásához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen irányelveket adott ki. Ebben rámutatnak, hogy az új vállalatirányítási formák bevezetésével nem változott a kollektív szerződések rendeltetése; azok továbbra is a dolFórum a csurgói gázról Nemcsak kérdeznek, számolnak is a lakók Egy esztendeje érkezett meg a vezetékes gáz Csurgóra, akkor amikor a babó- csai földgázmezőt összekapcsolták Nagykanizsával. Azóta 269 fogyasztót kapcsoltak be a hálózatba, s az idén újabb háromszáz üzemben, intézményben és lakásban szerelhetik a csöveket. A gázprogram, folytatásáról a napokban fórumot tartottak a helyi művelődési központban. Gál Endre tanácselnök, és Geil Béla a Kögáz megyei üzemigazgatóságának helyettes vezetője, valamint a település több érintett vezetője válaszolt a kérdésekre. Az előzetesen leadott kérdésekből is sejteni lehetett, hogy Bognár Ká- rolyné OTP-fiókvezetőtől többen tudakolják: milyen kölcsönöket tud nyújtani a pénzintézet. Másokat az érdekelt, hogy mi lesz azoknak az utcáknak a rendbetételével, ahol már lefektették a csöveket. Némelyik egyszerűen járhatatlan. Gál Endre szerint ez volt a csurgói gázprogram tanulópénze. A jövőben minden felbontott úttestet még a szerelés évében rendbe kell tenni. Varga Imre a költségvetési üzem műszaki vezetője arról szólt, hogy a következő utcáknál, így a Basalkúti utcánál már szakaszosan dolgoznak, s a lehetőségekhez képest biztosítják a zavartalan forgalmat is. Akadt, aki azt kérdezte, hogy ha egyszer már felbontották az utcát, akkor miért nem lehet ezzel egyidőben más munkákat is elvégezni, például a csatornázást, vagy a telefonkábelek lefektetését? A tanácseslnök válasza szerint ez lenne ésszerű, de nincs rá pénz, és eredetileg sem terveztek más munkát erre az időszakra. A tanács pénzügyi osztályvezetőjétől air.ról hallottunk, hogy kész terv csak a Basakúti és a Kossuth Lajos utcára van, a többi tervet most csináltatják. Annyi már bizonyos, hogy a Sefag itteni gyára nem igényli a gázt, hiszen a fahulladék számukra olcsóbb fűtőanyag. Minden bizonnyal lesznek más fogyasztók iS, akik a gáz ellen szavaznak. A csurgói program megvalósítása attól függ, hogy miként döntenek a lakók, ha nem szavazzák meg kellő arányban a hozzájárulást, akkor az adott utcában nem lesz gázfűtés. A gázfűtéshez persze az is kell, hogy működjenek a készülékek. A nagyatádi ki- rendeltség létrehozott egy telephelyet a nagyközségben, csupán telefont nem kaptak. Igaz persze az is, hogy a bejáratnál elhelyeztek egy hibabejelentő könyvet, így ha nincs sentki a gázosoknál, abba lehet beírni a hibát. Hogy mikor lesz telefon? — nem tudni. Viszont a városi tanácson és a művelődési házban is elhelyeznek majd egy hasonló könyvet, s néhány héten belül cb-rádiót kapnak a gázosok. A csurgói fórum egy újonnan induló sorozat nyitánya volt. Közérdeklődésre szá- mottartó kérdésekkel ezentúl minden hónapban várják a csurgóiakat. Legközelebb a kábeltelevízió lesz a téma. N. J. Az a bizonyos „hatodik érzék" Hogyan képes a külföldi túlélni a nyugat-bejrúti anarchiát? — Csak ha rendelkezik azzal a bizonyos „hatodik érzékkel”. „'Légy óvatos, ne keltsd fel a figyelmet és ne bízz senkiiben. Ne vegyél fel „szokásokat”, változtasd az útvonalaidat és különösen vigyázz az ellenkező nemmel való 'kapcsolataidra” — ez a véleménye egy külföldinek, akiinek hosszú éveken át „sikerült” túlélnie Nyugat-Bej- rútot. Tanácsai a Dzsemajel libanoni elnökhöz közelálló Le Reveil című kelet-bejrúti napilapban olvashatók ugyan, s a lap természetesen elfogult, ám saját tapasztalataim szerint nem jár messze az igazságtól. A Nyugat-Bejrútban élő külföldiben igen hamar kifejlődik a „hatodik érzék”. Magam is rájöttem, hogy a kocsi visszapillantó tükre az egyik legfontosabb eszköz: a külföldit rendszerint követik, mielőtt lecsapnak rá — nem mindig gyilkos szándékkal, legfeljebb kirabolni akarják. „Kétféle külföldi célpont létezik: a kiszemelt, vagy az esetleges” — mondja egy diplom&ta. A külföldinek szóló jóta- nácsok szerint nem szabad mindig ugyanazokon az útvonalakon közlekednie, ne étkezzen ugyanazon a helyen, és jobban teszi, ha bevásárolni is mindig máshová jár. Egy két éve Nyugat-Bejrútiban élő újságíró elmondotta, hogy eddig összesen öt ízben „állították falhoz” fegyverek fenyegetése alatt. „Túléltem — és már nem veszem túlzottan komolyan” — mondja. A nyugat-bejrúti életformához bizonyos élet- szemlélet kell: óvatosnak kell lenni — de nagyon félni nem szabad, különben semmit sem ér el az ember. A külföldiek zöme — magam is — okmányainak csalk a fénymásolatát viszi magával — az eredetiek pótlása ugyanis idegőrlő, időt felemésztő vállalkozás. Ha készpénzről van szó — maximum 200 fontot érdemes magánál tartani, ez körülbelül 10 dollár. A tudósító szakadt farmerban jár, autója lehetőleg koszos és horpadt. Egy taxisofőr szerint az új autót fél nap alatt elrabolják. A nyugat-bejrúti szépasszony — ha lemegy vásárolni — legóeskább farmerjét és pulóverét veszi magára és csekkel fizet. A csekkfüzettel rendelkező bejrúti üzletembernek a bankjával hallgatólagos megállapodása van: a fegyveresek ugyan kényszeríthetik, hogy akár 100 ezer fontról szóló csekket is kitöltsön — a bank viszont maximum 5 ezer fontiig fizet, hacsak a számlatulajdonos nem nyilatkozik személyesen másként. A követségek mások: hatszoros zárak, rácsok — bejutni alig lehet. A diplomaták akkor „járnak ki” — ha erre feltétlenül szükség van. Mégis, kevés külföldi távozik nosztalgia nélkül Bejrút bőd: napfény van, jókat lehet enni, az élet tele van izgalommal — legfeljebb az ember a szokásosnál gyakrabban néz a háta mögé: mondja egyi.kük, aki kénytelen immár távozni. gozóknak a munkaviszonyukkal kapcsolatos jogait és kötelességeit foglalják magukba, s a szerződést a munkáltatók ezután is a helyi szak- szervezeti szervekkel kötik meg. Az irányelvek felhívják a figyelmet, hogy a Munka Törvénykönyvének múlt évtől érvényes módosításával a munkáltatók és a szak- szervezetek a korábbiaknál szabadabban, a helyi sajátosságokat jobban figyelembe véve határozhatnak arról, hogy a kollektív szerződések mit foglaljanak magukba. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az elkövetkezendő öt évre szóló új kollektív szerződésekben a vállalatok és a dolgozók a munkavégzéssel, a munka- és pihenőidővel, a munka" díjazásával, valamint a dolgozóknak járó egyéb juttatásokkal kapcsolatban bármiféle, jogszabályba nem ütköző kérdésben egyetértésre jussanak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az irányelvek rámutatnak azokra a munkaügyi kérdésekre, amelyeknek a szabályozása napjainkra a dolgozók és a vállalatok érdekében egyaránt indokolttá vált. Így például számolni kell azzal, hogy a vállalatok a korábbiaknál fokozottabban takarékoskodnak az egyre drágább munkaerővel, termelési feladataik ellátásához gyakrabban élnek majd a dolgozók munkahelyek közötti átcsoportosításával, s mind nagyobb szükségük lesz a többféle szakmához értő szakemberekre. Amennyiben a vállalatok élni kívánnak a munkaerő korábbinál rugalmasabb foglalkoztatásának, illetőleg az egyes munkakörök tágabb értelmezésének lehetősségével, vagy azt a kollektív szerződésben is rögzíteniük kell. A munkaidő jobb kihasználását, a vállalatok rendelkezésére álló létszám hatékonyabb foglalkoztatását elősegítő intézkedéseket, mint például az általánostól eltérő, a termelési feladathoz jobban igazodó munkarend bevezetését és alkalmazásának feltételeit is a kollektív szerződésnek kell tartalmaznia. A munkaidő hatékonyabb kihasználására az irányelvek többféle megoldást is szorgalmaznak. Felvetik egyebek között a munkarendnek, például a műszakok számának, a napi munkaidőnek a mindenkori feladatokhoz jobban igazodó beosztását. Ez indokolt lehet azoknál a vállalatoknál, amelyekhez a megrendelések nem érkeznek mindig folyamatosan, s néha túlórával sem győznek eleget tenni azoknak, máskor pedig esetleg nem tudják egész napra munkával ellátni dolgozóikat. Az is előfordulhat azonban, hogy egyes vállalatok valamilyen más okból — például energia- vagy alapanyagellátási gondok, netán a kooperációs partnerek szállítási késedelme miatt — átmenetileg termelésük csökkentésére kényszerülnek. A dolgozók foglalkoztatására ilyen esetekre is ajánlatos áthidaló megoldásban megállapodni. A veszteségek mérséklésének egyik eszköze lehet például az egyenlőtlen munkaidő átmeneti bevezetése. Ugyancsak ajánlatos felülvizsgálni, s az elkövetkezendő öt évre az új követelményeknek megfelelően meghatározni a kollektív szerződésekben a vállalat bérpolitikáját, a munkafegyelem erősítésére hozott intézkedéseket, a gazdasági munkaközösségek és a vállalatok kapcsolatát szabályozó előírásokat. Szigorúbb árellenőrzések Súlyosabb szankciók a szabálytalankodókkal szemben Az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek csaknem 100 ezer esetben ellenőrizték az árakat 1985- ben, vizsgálódásaik száma 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árellenőrzések többsége kiterjedt a gazdálkodók teljes árképzési módszerének, árpolitikájának alapos feltárására, jónéhányszor pedig az áraknak a piaci helyzettel, a kereslet és a kínálat összhangjával kapcsolatos összefüggéseire is. A tavalyi árellenőrzések tapasztalatai — egyelőre még csak a gyorsmérleg alapján — arra utalnak, hogy az árfegyelem az elmúlt évben sem javult, igaz, nem is romlott. Az adatok szerint az ellenőrzések számával arányosan több volt a megállapított hiányosságok miatti intézkedés. Ugyanakkor az árhatóságok többször kezdeményeztek gazdasági bírságot. tavaly; huszonnégyet, az előző évi tizennéggyel szemben. A vevők kártalanítását kétszer annyi esetben rendelték el. A szigorúbbá vált árellenőrzés tehát általában a korábbinál szigorúbb intézkedéseket is maga után vont. Az 1985. évi árellenőrzési statisztikához az is hozzátartozik, hogy összesen 22 ezer intézkedésre volt szükség, vagyis a vizsgálatok egynegyedénél a revizorok találtak valamilyen ki'sebb- nagyobb szabálytalanságot. Hatvan esetben bűnvádi eljárást kezdeményeztek az ellenőrök, akik 1500 alkalommal a vevő kártalanítását, 6000 esetben szabálysértési eljárást, 500 fegyelmi felelősségre vonást, s 5000 ízben pénzbírság kiszabásat, továbbá körülbelül 8000 föltárt hiba nyomán enyhébb büntetést, figyelmeztetést rendeltek el, illetve kezdeményeztek. Az árat indokolatlanul drágító gazdálkodók között 180 olyan akadt, aki vevőit nem tudta közvetle- niül kártalanítani, nekik ki- sebb-nagyobb összegeket kellett befizetniük a nemrég létrehozott úgynevezett intervenciós alapba. A gyorsmérleg szerint az ellenőrzéseket követő intézkedések, szankciók anyagi kihatása egy év alatt 250 millió forint volt, az előző évinek csaknem a kétszerese. Az árellenőrzések során többször felmerült bűntény, csalás esete, ilyenkor az árhatóság átadta az ügyet a gazdasági rendészetnek, illetve a bűnüldöző szerveknek. Az Országos Anyag- és Árhivatal a tapasztalatok alapján az elmúlt hetekben útmutatót adott ki az árhatóságoknak, idei ár- és piacfelügyeleti teendőikre vonatkozóan. Azt akarják, hogy az ellenőrzésekbe vont mintegy 300 ezer helyen — vállalatoknál, boltokban, magántermelőknél, kereskedőknél, kisiparosoknál stb. — továbbra is legalább három évenként kerüljön sor árellenőrzésre. A hazai árpolitikai gyakorlattal összhangban mélyrehatóbban és sűrűbben vizsgálják a gazdálkodóknak azokat az árait, amelyek közvetlenül is érintik a lakosságot; mindenekelőtt az üzletekét és a szolgáltatásokét. Különösen nagy figyelmet fordítanak a ruházati és bútoripari árváltozások ellenőrzésére, hogy lehetőség szerint gyorsan és megbízhatóan kiszűrjék az indokolatlan áremeléseket. Az árellenőrzés eszközével is segítik, hogy az árszínvonal megfeleljen az éves nép- gazdasági tervben előirányzottnak. Figyelemmel kísérik továbbá az áremeléssel kapcsolatos lakossági tájékoztatás gyakorlatát, az árközlési kötelezettség teljesítését.
