Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

4 Somogyi Néplap 1986. március 13.» csütörtök A győri városi televízió megkezdte adását. Kéthetenként, hétfő este jelentkeznek mű­sorukkal, amely egyenlőre 10 ezer lakásban látható. Képünkön: Száraz Lajos stúdióve­zető és Kovács Attila technikus a szerkesztői asztalinál. SOMOGY IS BEMUTATKOZIK Mikroszámítógépes országos találkozó Budapesten A Budapesti Tavaszi Fesz­tiválon a kulturális progra­mok mellett most első alka­lommal rendezik meg az Országos Mikroszámítógépes Találkozót, korunk nélkü­lözhetetlen eszközét, a szá­mítástechnikát szerető és művelő szakemberek, ama­tőrök részére. A rangos ren­dezvénysorozatot március 14-én, pénteken délelőtt 9 órakor nyitják meg a BNV 24. pavilonjában. Több rendező szervezet működött közre abban, hogy a találkozó során, kiállítá­son és a gyakorlatban is láthassák az érdeklődők azo­kat az eredményeket,, me­lyeket a számítástechnika alkalmazásában hazánk ed­dig elért, ismerkedhessenek korunk vívmányának sok­oldalú hasznosításával. Több mint ötven kiállító vesz részt a csaknem egy hétig, március 19-ig tartó rendez­vénysorozaton, de a kisszá­mú megyei bemutatkozók között ott lesz a Neumann János Szálmítástechnikai Társaság Somogy megyei szervezete is. A Somogyi mozaikok cí­met viselő kiállításon a Ka­posvári Húskombinát, a Sió­foki Állami Gazdaság, a SZÜV, a Mezőgazdasági Fő­iskola, valamint a megyei tanács ismerteti meg az ér­deklődőkkel a számítástech­nika gyakorlati alkalmazá­sának, oktatásának megyei tapasztalatait. Bár elsősor­ban tablók segítségével mu­tatkozik be Somogy, a SZÜV elvisz a rendezvényre egy professzionális személyi szá­mítógépet és egy Teledata gépet, melynek segítségével folyamatosan, filmszerűen adnak tájékoztatást a szá­mítástechnika megyei alkal­mazásáról, oktatásáról. Az ötnapos találkozó so­rán számos, széles körű ér­deklődésre igényt tartó ren­dezvény lesz. A találkozó első napján nyitják meg a Számítástechnika minden­kié, a számi tás technika min­denkiért című kiállítást. Ezen a napon kerül sor a hazai számítógépes amatő­rök alkotásainak, pályázatá­nak elbírálására és a díjak átadására is. A találkozó során számítástechnikai ok­tatás folyamatos programot jelent, szinte mindennap tartanak különböző témákról vitafórumot. A sokirányú rendezvény közül említésre- méltó a játék- és tanuló­program-verseny, melyre a kiállítás negyedik napján, március 17-én kerül sor, a számítógép háztartási alkal­mazása, a Musica digitalis program, mely a számítógép és a zene témakörét villant­ja föl, de megismerkedhet­nek az érdeklődők a hazai számítástechnika történeté­vel is. A sokoldalúságra, jel­lemző, hogy sor kénül a ha­zai számítástechnikai lapok szerkesztőinek és az olva­sóknak a találkozójára, lesz chip csere-here, számítás- technikai alkatrészek kiáru­sítása és szakmai könyvki- állítás és vásár is. Az első országos rendezvényhez kecskeméti programok is kapcsolódnak, március 15-én itt az általános és középis­kolások vetélkedőjének me­gyei döntőjét rendezik, már- oiuls 17-én pedig megyei mikroszámítógépes találko­zót tartanak. W Uj kollektív szerződések Az elmúlt öt évre kötött kollektív szerződések 1985 végén lejártak, teljesítésükről a vállalatok, intézmények ve­zetői ezekben a hetekben ad­nak számot a dolgozóknak. Ezzel egyidőben megkezdő­dött az új, a VII. ötéves terv időszakára szóló kollektív szerződések előkészítése, me­lyeket a vállalati vezetőknek és a szakszervezeti szervek­nek június 30-ig kell a dol­gozókkal ismertetniük és megkötniük. Az új kollektív szerződések kihirdetéséig a korábbi szerződések rendel­kezései érvényesek. Az 1986—1990-es évekre szóló kollektív szerződések kidolgozásához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen irányel­veket adott ki. Ebben rá­mutatnak, hogy az új válla­latirányítási formák beveze­tésével nem változott a kol­lektív szerződések rendelte­tése; azok továbbra is a dol­Fórum a csurgói gázról Nemcsak kérdeznek, számolnak is a lakók Egy esztendeje érkezett meg a vezetékes gáz Csur­góra, akkor amikor a babó- csai földgázmezőt összekap­csolták Nagykanizsával. Az­óta 269 fogyasztót kapcsoltak be a hálózatba, s az idén újabb háromszáz üzemben, intézményben és lakásban szerelhetik a csöveket. A gázprogram, folytatá­sáról a napokban fórumot tartottak a helyi művelődési központban. Gál Endre ta­nácselnök, és Geil Béla a Kögáz megyei üzemigazgató­ságának helyettes vezetője, valamint a település több érintett vezetője válaszolt a kérdésekre. Az előzetesen le­adott kérdésekből is sejteni lehetett, hogy Bognár Ká- rolyné OTP-fiókvezetőtől többen tudakolják: milyen kölcsönöket tud nyújtani a pénzintézet. Másokat az ér­dekelt, hogy mi lesz azoknak az utcáknak a rendbetételé­vel, ahol már lefektették a csöveket. Némelyik egyszerű­en járhatatlan. Gál Endre szerint ez volt a csurgói gáz­program tanulópénze. A jö­vőben minden felbontott út­testet még a szerelés évé­ben rendbe kell tenni. Varga Imre a költségvetési üzem műszaki vezetője arról szólt, hogy a következő utcáknál, így a Basalkúti utcánál már szakaszosan dolgoznak, s a lehetőségekhez képest bizto­sítják a zavartalan forgalmat is. Akadt, aki azt kérdezte, hogy ha egyszer már felbon­tották az utcát, akkor miért nem lehet ezzel egyidőben más munkákat is elvégezni, például a csatornázást, vagy a telefonkábelek lefektetését? A tanácseslnök válasza sze­rint ez lenne ésszerű, de nincs rá pénz, és eredetileg sem terveztek más munkát erre az időszakra. A tanács pénzügyi osztály­vezetőjétől air.ról hallottunk, hogy kész terv csak a Basa­kúti és a Kossuth Lajos ut­cára van, a többi tervet most csináltatják. Annyi már bi­zonyos, hogy a Sefag itteni gyára nem igényli a gázt, hi­szen a fahulladék számukra olcsóbb fűtőanyag. Minden bizonnyal lesznek más fo­gyasztók iS, akik a gáz ellen szavaznak. A csurgói prog­ram megvalósítása attól függ, hogy miként döntenek a lakók, ha nem szavazzák meg kellő arányban a hozzá­járulást, akkor az adott ut­cában nem lesz gázfűtés. A gázfűtéshez persze az is kell, hogy működjenek a ké­szülékek. A nagyatádi ki- rendeltség létrehozott egy te­lephelyet a nagyközségben, csupán telefont nem kaptak. Igaz persze az is, hogy a be­járatnál elhelyeztek egy hi­babejelentő könyvet, így ha nincs sentki a gázosoknál, ab­ba lehet beírni a hibát. Hogy mikor lesz telefon? — nem tudni. Viszont a városi ta­nácson és a művelődési ház­ban is elhelyeznek majd egy hasonló könyvet, s néhány héten belül cb-rádiót kap­nak a gázosok. A csurgói fórum egy újon­nan induló sorozat nyitánya volt. Közérdeklődésre szá- mottartó kérdésekkel ezen­túl minden hónapban vár­ják a csurgóiakat. Legköze­lebb a kábeltelevízió lesz a téma. N. J. Az a bizonyos „hatodik érzék" Hogyan képes a külföldi túlélni a nyugat-bejrúti anarchiát? — Csak ha ren­delkezik azzal a bizonyos „hatodik érzékkel”. „'Légy óvatos, ne keltsd fel a figyelmet és ne bízz senkiiben. Ne vegyél fel „szo­kásokat”, változtasd az út­vonalaidat és különösen vi­gyázz az ellenkező nemmel való 'kapcsolataidra” — ez a véleménye egy külföldinek, akiinek hosszú éveken át „si­került” túlélnie Nyugat-Bej- rútot. Tanácsai a Dzsemajel libanoni elnökhöz közelálló Le Reveil című kelet-bejrúti napilapban olvashatók ugyan, s a lap természete­sen elfogult, ám saját ta­pasztalataim szerint nem jár messze az igazságtól. A Nyugat-Bejrútban élő külföldiben igen hamar ki­fejlődik a „hatodik érzék”. Magam is rájöttem, hogy a kocsi visszapillantó tükre az egyik legfontosabb eszköz: a külföldit rendszerint köve­tik, mielőtt lecsapnak rá — nem mindig gyilkos szán­dékkal, legfeljebb kirabolni akarják. „Kétféle külföldi célpont létezik: a kiszemelt, vagy az esetleges” — mond­ja egy diplom&ta. A külföldinek szóló jóta- nácsok szerint nem szabad mindig ugyanazokon az út­vonalakon közlekednie, ne étkezzen ugyanazon a he­lyen, és jobban teszi, ha be­vásárolni is mindig máshová jár. Egy két éve Nyugat-Bej­rútiban élő újságíró elmon­dotta, hogy eddig összesen öt ízben „állították falhoz” fegyverek fenyegetése alatt. „Túléltem — és már nem veszem túlzottan komolyan” — mondja. A nyugat-bejrúti életformához bizonyos élet- szemlélet kell: óvatosnak kell lenni — de nagyon fél­ni nem szabad, különben semmit sem ér el az ember. A külföldiek zöme — ma­gam is — okmányainak csalk a fénymásolatát viszi magá­val — az eredetiek pótlása ugyanis idegőrlő, időt fel­emésztő vállalkozás. Ha készpénzről van szó — maximum 200 fontot érde­mes magánál tartani, ez kö­rülbelül 10 dollár. A tudósí­tó szakadt farmerban jár, autója lehetőleg koszos és horpadt. Egy taxisofőr sze­rint az új autót fél nap alatt elrabolják. A nyugat-bejrúti szépasszony — ha lemegy vásárolni — legóeskább far­merjét és pulóverét veszi magára és csekkel fizet. A csekkfüzettel rendelke­ző bejrúti üzletembernek a bankjával hallgatólagos meg­állapodása van: a fegyvere­sek ugyan kényszeríthetik, hogy akár 100 ezer fontról szóló csekket is kitöltsön — a bank viszont maximum 5 ezer fontiig fizet, hacsak a számlatulajdonos nem nyi­latkozik személyesen más­ként. A követségek mások: hat­szoros zárak, rácsok — be­jutni alig lehet. A diploma­ták akkor „járnak ki” — ha erre feltétlenül szükség van. Mégis, kevés külföldi tá­vozik nosztalgia nélkül Bej­rút bőd: napfény van, jókat lehet enni, az élet tele van izgalommal — legfeljebb az ember a szokásosnál gyak­rabban néz a háta mögé: mondja egyi.kük, aki kény­telen immár távozni. gozóknak a munkaviszonyuk­kal kapcsolatos jogait és kö­telességeit foglalják maguk­ba, s a szerződést a munkál­tatók ezután is a helyi szak- szervezeti szervekkel kötik meg. Az irányelvek felhív­ják a figyelmet, hogy a Mun­ka Törvénykönyvének múlt évtől érvényes módosításával a munkáltatók és a szak- szervezetek a korábbiaknál szabadabban, a helyi sajá­tosságokat jobban figyelembe véve határozhatnak arról, hogy a kollektív szerződések mit foglaljanak magukba. Ez­zel lehetőség nyílt arra, hogy az elkövetkezendő öt évre szóló új kollektív szerződé­sekben a vállalatok és a dol­gozók a munkavégzéssel, a munka- és pihenőidővel, a munka" díjazásával, valamint a dolgozóknak járó egyéb juttatásokkal kapcsolatban bármiféle, jogszabályba nem ütköző kérdésben egyetér­tésre jussanak. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján az irányelvek rá­mutatnak azokra a munka­ügyi kérdésekre, amelyeknek a szabályozása napjainkra a dolgozók és a vállalatok ér­dekében egyaránt indokolttá vált. Így például számolni kell azzal, hogy a vállalatok a korábbiaknál fokozottabban takarékoskodnak az egyre drágább munkaerővel, ter­melési feladataik ellátásához gyakrabban élnek majd a dolgozók munkahelyek közöt­ti átcsoportosításával, s mind nagyobb szükségük lesz a többféle szakmához értő szakemberekre. Amennyiben a vállalatok élni kívánnak a munkaerő korábbinál ru­galmasabb foglalkoztatásá­nak, illetőleg az egyes mun­kakörök tágabb értelmezésé­nek lehetősségével, vagy azt a kollektív szerződésben is rögzíteniük kell. A munkaidő jobb kihasz­nálását, a vállalatok rendel­kezésére álló létszám haté­konyabb foglalkoztatását elősegítő intézkedéseket, mint például az általánostól eltérő, a termelési feladathoz jobban igazodó munkarend bevezetését és alkalmazásá­nak feltételeit is a kollektív szerződésnek kell tartalmaz­nia. A munkaidő hatéko­nyabb kihasználására az irányelvek többféle megol­dást is szorgalmaznak. Fel­vetik egyebek között a mun­karendnek, például a műsza­kok számának, a napi mun­kaidőnek a mindenkori fel­adatokhoz jobban igazodó be­osztását. Ez indokolt lehet azoknál a vállalatoknál, ame­lyekhez a megrendelések nem érkeznek mindig folya­matosan, s néha túlórával sem győznek eleget tenni azoknak, máskor pedig eset­leg nem tudják egész napra munkával ellátni dolgozóikat. Az is előfordulhat azonban, hogy egyes vállalatok vala­milyen más okból — példá­ul energia- vagy alapanyag­ellátási gondok, netán a koo­perációs partnerek szállítási késedelme miatt — átmene­tileg termelésük csökkenté­sére kényszerülnek. A dol­gozók foglalkoztatására ilyen esetekre is ajánlatos áthida­ló megoldásban megállapod­ni. A veszteségek mérséklé­sének egyik eszköze lehet például az egyenlőtlen mun­kaidő átmeneti bevezetése. Ugyancsak ajánlatos felül­vizsgálni, s az elkövetkezen­dő öt évre az új követel­ményeknek megfelelően meg­határozni a kollektív szerző­désekben a vállalat bérpoli­tikáját, a munkafegyelem erősítésére hozott intézkedé­seket, a gazdasági munkakö­zösségek és a vállalatok kap­csolatát szabályozó előíráso­kat. Szigorúbb árellenőrzések Súlyosabb szankciók a szabálytalankodókkal szemben Az árhatóságok és a ke­reskedelmi felügyelőségek csaknem 100 ezer esetben ellenőrizték az árakat 1985- ben, vizsgálódásaik száma 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árellenőrzések többsége ki­terjedt a gazdálkodók teljes árképzési módszerének, ár­politikájának alapos feltá­rására, jónéhányszor pedig az áraknak a piaci helyzet­tel, a kereslet és a kínálat összhangjával kapcsolatos összefüggéseire is. A tavalyi árellenőrzések tapasztalatai — egyelőre még csak a gyorsmérleg alapján — arra utalnak, hogy az ár­fegyelem az elmúlt évben sem javult, igaz, nem is romlott. Az adatok szerint az ellenőrzések számával ará­nyosan több volt a megál­lapított hiányosságok miatti intézkedés. Ugyanakkor az árhatóságok többször kezde­ményeztek gazdasági bírsá­got. tavaly; huszonnégyet, az előző évi tizennéggyel szem­ben. A vevők kártalanítását kétszer annyi esetben ren­delték el. A szigorúbbá vált árellenőrzés tehát általában a korábbinál szigorúbb in­tézkedéseket is maga után vont. Az 1985. évi árellenőrzési statisztikához az is hozzá­tartozik, hogy összesen 22 ezer intézkedésre volt szük­ség, vagyis a vizsgálatok egynegyedénél a revizorok találtak valamilyen ki'sebb- nagyobb szabálytalanságot. Hatvan esetben bűnvádi el­járást kezdeményeztek az ellenőrök, akik 1500 alka­lommal a vevő kártalanítá­sát, 6000 esetben szabálysér­tési eljárást, 500 fegyelmi felelősségre vonást, s 5000 ízben pénzbírság kiszabásat, továbbá körülbelül 8000 föl­tárt hiba nyomán enyhébb büntetést, figyelmeztetést rendeltek el, illetve kezde­ményeztek. Az árat indoko­latlanul drágító gazdálkodók között 180 olyan akadt, aki vevőit nem tudta közvetle- niül kártalanítani, nekik ki- sebb-nagyobb összegeket kellett befizetniük a nemrég létrehozott úgynevezett in­tervenciós alapba. A gyorsmérleg szerint az ellenőrzéseket követő intéz­kedések, szankciók anyagi kihatása egy év alatt 250 millió forint volt, az előző évinek csaknem a kétsze­rese. Az árellenőrzések so­rán többször felmerült bűn­tény, csalás esete, ilyenkor az árhatóság átadta az ügyet a gazdasági rendészetnek, illetve a bűnüldöző szervek­nek. Az Országos Anyag- és Árhivatal a tapasztalatok alapján az elmúlt hetekben útmutatót adott ki az árha­tóságoknak, idei ár- és piac­felügyeleti teendőikre vonat­kozóan. Azt akarják, hogy az ellenőrzésekbe vont mint­egy 300 ezer helyen — vál­lalatoknál, boltokban, ma­gántermelőknél, kereskedők­nél, kisiparosoknál stb. — továbbra is legalább három évenként kerüljön sor ár­ellenőrzésre. A hazai árpo­litikai gyakorlattal összhang­ban mélyrehatóbban és sű­rűbben vizsgálják a gazdál­kodóknak azokat az árait, amelyek közvetlenül is érin­tik a lakosságot; mindenek­előtt az üzletekét és a szol­gáltatásokét. Különösen nagy figyelmet fordítanak a ru­házati és bútoripari árválto­zások ellenőrzésére, hogy le­hetőség szerint gyorsan és megbízhatóan kiszűrjék az indokolatlan áremeléseket. Az árellenőrzés eszközével is segítik, hogy az árszínvo­nal megfeleljen az éves nép- gazdasági tervben előirány­zottnak. Figyelemmel kísé­rik továbbá az áremeléssel kapcsolatos lakossági tájé­koztatás gyakorlatát, az ár­közlési kötelezettség teljesí­tését.

Next

/
Thumbnails
Contents