Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

7986. március 13., csütörtök Somogyi Néplap 5 A Corvina Kiadó tervei Mintegy 160 magyar és idegen nyelvű kiadványt je­lentet meg ez évben a Cor­vina Kiadó. A magyar nyelven olvas­ható kötetek sorában napvi­lágot lát A szabadságharc hadserege című könyv. A gazdagon illusztrált kiadvány az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hadseregének teljes egyenruházatát, felsze­relését és hadi szervezetét mutatja be. Az Oszmán Bi­rodalom Európában című ké­peskönyv a török hódítások hadi eseményeit foglalja ösz- sze. A művelődéstörténeti munkák sorát gazdagítja az a kötet, amely a középkori társasjátékokról és szórako­zásról ad képet. Endrei Wal­ter és Zolnay László közös munkája régészeti és törté­nelmi forrásokra, korabeli képzőművészeti ábrázolá­sokra támaszkodva „mesé­li” el a régi mulatságok tör­ténetét. A XIX—XX. századi mű­vészeti irányzatokat bemuta­tó sorozatban az expresszio- nizmusról jelentetnek meg kötetet. Csontváry Kosztka Tivadar képeinek restaurálá­sát követően már készül Né­meth Lajos művészettörté­nész Csontváz-albumának új kiadása. A kortárs ma­gyar képzőművészek mun­kásságával megismertető könyvek során kiadják Pe­tényi Katalin Barcsay-mo- nográfiáját. A Műterem-so­rozatban Hajnal Gabriella gobelinművészt és Jankovics Marcell rajzfilmrendezőt mutatják be. A művészet klasszikusai sorozatban kerül az olvasókhoz a Renoir- és a Goya-album. A leningrádi Ermitázsban őrzött gyűjte­ményből a nyugat-európai művészek festményeivel, grafikáival és szobraival is­merkedhetnek meg az olva­sók. A kiadó nagyszabású vállalkozása A művészet története című sorozat, a barcelonai Salvat kiadó gon­dozásában egy évtizede meg­jelent kötetek magyar válto­zata, amely tíz kötetben tel­jes áttekintést ad az egyete­mes képzőművészet történe­téről. Elsőként Az antik vi­lág és Az érett reneszánsz című könyv lát napvilágot. Több más új sorozatot is in­dít a kiadó. Az Imago kül­földi művészetelméleti mun­kák magyar nyelvű publiká­lására, a Pantheon alapvető képzőművészeti ismeretek terjesztésére vállalkozik. Bu­da visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából jele­nik meg Szakály Ferenc tör­ténész kötete. A könyv Bécs 1683-as török ostromával kez­dődik, s végigtekinti az 1699-es karlócai békéig le­zajlott hadi eseményeket. A középpontban Buda vissza­foglalása áll. E történelmi eseményre emlékezve a Dokumentumok sorozatban 12 korabeli irat hasonmás példányát adják közre. A világ nagy fővárosai cí­mű fotóalbum sorozatban Za- ránd Gyula Párizst bemuta­tó kötete jelenik meg. Foly­tatódik a 99 ételreceptet köz­readó, közkedvelt sorozat. La­jos Mari és Hemző Károly közös munkája a hal- és a vadételek, valamint a torták és a sütemények elkészítésé­vel ismertet meg. Liscsinszky Béla Négy évszak az Arany- sárkány Vendéglőben című kötetében téli ételrecepteket ad közre. Az idegen nyelvű kiadvá­nyok sorában főként idegen- forgalmi köteteket kínálnak. Ezeken kívül német és an­gol nyelven mutatják be a Szépművészeti Múzeumot, valamint Csontváry munkás­ságát. A Liszt-évfordulóra je­lenik meg Hamburger Klára Liszt monográfiája és Nádor Tamás Ha Liszt naplót írt volna című kötete. Az ex­porttervek között jó néhány szépirodalmi kiadvány szere­pel. Ma címmel négy nyel­ven irodalmi antológia jele­nik meg a Magyar Írók Szö­vetségével együttműködve. Angol nyelven adják ki Sán­ta Ferenc Az ötödik pecsét, Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regé­nyét, valamint megjelentet­nek egy kortárs magyar drá­maírói antológiát. A klasszi­kus magyar irodalomból Krúdy kötetek készülnek franciául, Tótn Árpád verse­it pedig németre fordítják le. ÚJ SZEREPKÖRBEN Amikor Szemes Mari mű­vésznő megérkezett, a mű­velődési ház ablaka sötét, aj­taja zárva volt. Pedig a pla­kát félreérthetetlenül bizo­nyította: a művésznő nem tévesztette el a dátumot. Az­tán talált egy neki szóló üze­netet, amelyben arra kérték; ha tudja, várja meg a köz­ség lakóit, akik miután a tv­sorozat befejező részét vé­gignézték, visszajönnek elő­adóestjére ... A nem éppen kis faluban fiatal humoristák estjét hir­dette a művelődési ház. So­kan eljöttek a jelölt időpont­ban. S akkor a ruhatáros közölte: az előadás technikai okok miatt elmarad. Dunántúli községben azért nem vetítették a beígért fil­met, mert nem tudták befű­teni a nagytermet. A könyv­tár heti háromnapos nyitva- tartását egyszerire csökken­tették — áramtakarékossag miatt. Az ország másik fe­lében ott volt a közönség, ott az előadók is, a program mégis elmaradt, mert a fűtő nem jött időben, az öltözők­ben jéggé fagyott a víz. Észak-Magyarországon az egyik parádés művelődési központban légfűtést tervez­tek, de a berendezés olyan hangosra sikeredett, hogy ha fűtenek, akkor se elő­adásról, se zenélésről nem lehet szó. A művelődési otthon veze­tője, a népművelő széttárja a kezét. Kevés a pénz, ro­zoga az épület, nincs fölsze­relés, nem jönnek az embe­rek, nincs közönség. Pedig a statisztikák egyértelműen jónak látszanak. A rendez­vények, a látogatók számá­nak növekedéséről, legfel­jebb stagnálásáról beszélnek. A művelődési statisztika nem alkalmas a pontos in­formációra. Nem mintha nem tükrözné a tényeket, hanem azért, mert nem tudja szám­ba venni a hiányt. Nem tud­ja jelezni, hogy mi hiányzik X-nek vagy Y-nak, gyereké­nek, családjának... Művelődési otthonaink sze­repe az elmúlt évtizedekben alaposan megváltozott. Az alapítás éveiben szinte egy- egy település kulturális éle­tének egyedüli központjai voltak. Az 1976-os közműve­lődési törvény mondta ki, hogy „a művelődési ottho­nok és a közművelődési könyvtárak, a közművelődés helyi, esetenkénti területi Iszlai Zoltán: Lehetetlen atyatársak Nemcsak a magam nevében elmélkedem alább. Századunk harmincas évei so­rán világraszerencsétlenke- dett férfitársaimat is képvi­selem, amikor ecsetelni kez­dem felnőtt lányainkkal kap­csolatos helyzetünket. Köze­lebbről azt, hogy miként kell viselnünk magunkat, ha óhajtjuk, hogy ránk figyel­jenek. Akadnak persze közülünk — ó boldog együgyűség, il­letve sajnálatos beképzelt­ség — oly atyák, kik érezni kezdték, úgy a felsőáltalá­nos iskolai matektanulás be­következte idején, hogy tu­dományaikkal valami nem stimmel. Ettől kezdve aztán engesztelhetetlenül szorgal­mazták, hogy leányuk is ál­talában ki-ki tisztelje ia te­kintélyüket. Vagyis flzit, amiért senki nem süvegei meg senkit. Kivéve, ha maga is a te- kiútélytisztelők ostoba és álszent csoportjához szeret­ne tartozni; minél hama­rább. Ezekkel az atyákkal nem tudnék mit kezdeni. Én a lehetetlen, vagyis a tekin­télyre köpő apákat szeret­ném pártolni eszmefuttatá­som alatt. A félelemből-sze- retés megkívánása, valamint a kicsikart alázat — melyek a tekintélytisztelet rögös út­ját szegélyező vizesárkok — különben és egyszeriben is­mét lázadó fiatallá tesz. Ami pedig se barázdált koromhoz, se tisztes homlo­komhoz nem illene. Megy viszont az a javas­latom, hogy őrizzük meg fiatalosan könnyed tartásun­kat. Többféle értelemben. Én bár — például — rendelke­zem úgynevezett teniszkö­nyökkel, noha sem tenisze­ző, sem pedig egyéb dobó-, ütő- vagy pofozóatléta nem voltam, életem útját emelt fővel járom. Hisz a könyök­ízületek kopása könnyebben leplezhető, mint mondjuk egy gerincporcé, mitől bár­mi fiatalos is lélekben vala­ki, mint mi barátaim, testé­ben alkalmasint hétrét gör­nyed. Illik ezenfelül, töretlen kortalanságunkat bebizonyí­tandó, folyamatosan meg­őriznem, sőt gyarapítanunk előző korszakainkból ránk­maradt szerelmeink számát. Jó időbeosztással ez sem ki­fejezetten boszorkányos kon­zerváló cselekménysorozat. Legfeljebb olykor időt rabol. A tervszerűen beosztott hoz- zámillő nőkkel nemcsak ran­devúzni, hanem beszélgetni is kell. Lévén mióta csak úgy szabadon megismerked­tünk velük tizenkét-huszon- két-harmincegy éve, ők is megértek egyet s mást fér­jeikkel, gyermekeikkel, és hangsúlyoznám: kisunokáik- kal életükben. Amiről ben­nünk föltétlenül (helyeseb­ben ismeretségünk, barátsá­gunk folytatásának föltétele­ként), úgy tetszik, tudósíta- niők kell. Valljuk be: ők választják a megerőltetőbb dinamikát kellemes találko­zásainkon. Kiemelkedően elengedhe­tetlen továbbá, hogy rugal­masságunk tanúsítandó, ne maradjanak el — igen, igen, kedves lehetetlen atyatár­saim, ne maradjatok el ti se — munkálkodni szókin­csetek fölfrissítésén. Ha va­laki olyan szavakat használ közületek beszéde közben, mint mondjuk — a végén kezdve — cinterem, porko­láb, lajbi, pendely, regruta, górcső, bodnár és még so­rolhatnám, az önkéntelenül elárulja valódi korát. Hiába vesz föl hozzá egyujjnyi szé­les bőr nyakkendőt, ami pil­lanatnyilag a divat. Nem rí ellenben ki any- nyira a i-entibb évjáratúak közül, ha szókészletét onnan eleveníti föl. Teszem azt klímába jár, de ott sem len­csével fizet, mert nem hagy­ja malvinra venni magát, inkább még ő az ófirnyák, akkor is, ha plankol, de ak­kor pláne, ha hébe-korba eléri a pléh, amitől bizony oda lesz a sápi, és hiába minden szalmázás. Fiatal fiatallányosapának maradni nem könnyű hát. Még nehezebb, ha az ember sajnálatosan politizál is! Csínján kell bánni, különö­sen reggelizés közben az olyan fejtegetésekkel, ame­lyek netán a görög helyzet­re vonatkoznak. Fontoljuk meg, mit adunk elő hideg tejét zacskóból szívó leá­nyainknak, amikor melléke­sen kifejtjük, hogy Görög­országban azért bontakozott ki erőteljes sztrájkmozga­lom, mert Andreasz Papand­reu leértékelte a drachmát, hogy ily módon megállítsa a rohamosan növekvő inflá­ciót. Enyhén fejezem ki ma­gamat, ha hígtojásevés köz­ben ilyesmikről társalogva a reám vetett tekintetből a „szegény agyalágyult’i össze- tet jelzőt vélem kiolvasni. Egy fiatalos külsejét és szelemét megőrző, lehetet­len, ám igyekvő apának ügyelnie kell arra is, hogy fiatal leánya kortársaival miként közlekedik. A sport­pályákon és uszodákban a találkozást mellőznie kell, különösen a leány fiúkor- társaival, mert ott ugye ak­kor az is kiderül, hogy mi a helyzet az állóképességgel, ha állaga csendes kocogás­ban — változatlannak mu­tatkozik. Leánykortársakkal is jobb, ha zárt helyen elegyedik szóba az ember. A virágos rétek s a kies ligetek tudni­illik tágasak. Ha egy ifjú leánycsapat megiramodik jó­kedvében, akkor is illendő azon utolérni őket. S akkor is gyalog, ha lent az erdei úton készen áll az autó, mellyel a három csivitelő barátnőt gálánsán elvitted kirándulni. A tavaszi gólyahír szapo­ra szedése a másfél mere­dek órányira található vár­rom alatt úgyszintén nem ajánlott foglalatosság, atya­társaim. Mit is ajánlhatnék hát magamnak, tisztelt lehetet­len (mert az idő megállítá­sára spekuláló) atyatársak, itt a vénség s fiatalság mezsgyéjén lébecolva, ami­kor még egy darabig, vagy csak addig a kis örökkéva­lóságig egyenlő partnerei akartak lenni lányaitoknak, sudáran rezgő nyárfócskái­toknak? Elsőbben megint azt, hogy ne bajmolódjatok a méltó­ságotokkal! Ha törődtök ve­le, a lányok menthetetlenül kiröhögnek, és első látásra lemondanak rólatok, akár­hogy akartok nekik impo­nálni. Másodjára én a helyetek­ben megkockáztatnám, hogy fölkapaszkodjatok a rom alá, tavaszi gólyahírt ker­getni, a hólétől még mindig harmatos hegyoldalakon. Ha közben elcsúsztok, és bordát törtök ott, garantá­lom, hogy a figyelem tartó­san reátok irányul. A bordatörés tünetei elég­gé hasonlítanak az infark­tuséhoz, és arra olykor még a fiatalok is fölkapják a fe­jüket. feladatokat is ellátó alapin­tézményei”. Tevékenységi körét az alábbiakban foglalta össze a Művelődési Minisztérium Közművelődési Főosztálya: „A művelődési otthon bizto­sítja a társadalmi igények­hez és a helyi sajátosságok­hoz, az élet- és munkakörül­ményekhez, továbbá az élet­korhoz igazodó művelődéshez szükséges egyes feltételeket, ösztönzi és elősegíti a kö­zösségi és az egyéni művelő­dést az alkotó tevékenység kibontakoztatását, szervezi az amatőr művészeti mozgal­mat, segíti más művelődési mozgalmak céljainak megva­lósítását, gondoskodik a kö­zösségi művelődés és a tár­sasélet szervezeti kereteinek megismeréséről, közreműkö­dik a tudományos és a szak­mai ismeretek terjesztésében, a művészeti alkotások bemu­tatásában és befogadásának elősegítésében, részt vesz a helyi művelődési tevékenység szervezésében, lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltésére, a kulturált szó­rakozásra.” Mindezekhez anyagi, épü­letbeli, felszereltségi, szemé­lyi feltételekkel javulás nem várható. Szerencsére vannak megszállott, lelkes, hivatásuk magaslatán álló népművelők, akik kitalálják, megteremtik a művelődési otthonok új szerepkörét. Ez pedig a min­dennapi kultúra felé jelent nyitást. Csaknem minden a nép­művelőktől függ. Azoktól a népművelőktől, akiknek in­tézményes szakmai képzése csak a 60-as években kezdő­dött. Kádár Márta Különleges papír a Révai lexikonhoz Ezer tonna különleges pa­pírt állít elő az idén a Fűz­fői Papírgyár a Révai lexi­kon tervezett reprint kiadá­sához. A Zrínyi Nyomdával együttműködésben kifejlesz­tett famentes fehér papírt a szakmai zsűri is alkalmas­nak találta a lexikon hason­más kiadására. A Fűzfői Papírgyár egyéb­ként is egyre szorosabb kap­csolatot teremt felhasználói­val, a nyomdákkal és a ki­adó vállalatokkal, hogy egyedi igényeiket is ki tud­ja elégíteni. E célból a Rner Nyomdával, az Európa, a Helikon és a Zeneműkiadó­val már a fejlesztő tevé­kenységét is összehangolta. Az új, eddiginél szorosabb kapcsolat annak a termék­szerkezet-módosításnak a következménye, amely a szolnoki új papírgyár üzem­behelyezésével kezdődött Fűzfőn. Az alföldi gyár ugyanis átvette tőlük a nagy­sorozatban készülő terméke­ket, a fűzfői pedig mindin­kább a különleges termékek­re specializálódik. Választé­kát rugalmasan igazítja a hazai és külföldi megrende­lőik igényeihez. E törekvés­nek megfelelően kezdték meg az idén — az Ápisz ké­résére — a színes lapok gyártását. A hét féle pasz- telszínben készülő lapok al­kalmasak nyomtatásra, má­solásra, de akár magánleve­lezésre is. Tíz szakember dolgozik a Rippl-Rónai Múzeumban a néprajzi és történelmi tár­gyak helyreállításán. Munkájuk elsősorban az ásatások során előkerült tárgyak resta­urálása, megóvása. Képeinken: a kisbala- toni leletmentésnél feltárt urnasírok restau­rálása, illetve egy padlásról előkerült fes­tett egyházi szobor tisztítása, konzerválása. A megye múzeumaiban kiállított tárgyak újrakezelése, tisztítása is e szakemberek munkáját igényli. Most épp egy újvárfalvi Noszlopy-kúria fegyvergyűjteményének tisz­tításán dolgoznak. Gyertás László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents