Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
6 Somogyi Néplap 1986. február 8., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA A hazai fejlesztésű, eredeti gyógyszerek kutatása A gyógyszeripar az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező iparág hazánk ban. 1901-ben Richter Gedeon megalapította a mai Kőbányai Gyógyszerárugyár elődjét, s ezzel kezdetét vette a magyar gyógyszergyártás nyolc évtizedes története. Alig egy évtizeddel e nevezetes gyáralapítást követően egymásután megalakult másik két meghatározó gyógyszergyárunk, a Ghinoin és az Egis elődje is. Ezután már sorra jelentkeztek a gyógyszerpiacon a többi gyár termékei is, az 1930-as évek végére harminchat gyógyszer- gyár működött hazánkban. A gyógyszeripar — nemzetközi mércével mérhető — kimagasló eredményeit már abban az időszakban is jelezte, hogy több magyar gyárnak is működtek külföldön leányvállalatai. A nagyszerű hagyományok napjainkra sem szakadtak meg. Jelenlegi működő nyolc gyógyszergyárunk nem kevesebb, mint 22 400 főt foglalkoztat, köztük háromezer egyetemi végzettségűt. A nálunk kapható mintegy 1400 gyógyszerből 850 magyar gyártmány, a többit importból szerezzük be. A hazai termékek közül 10—15 gyógyszert külföldi licenc alapján állítanak elő gyáraink. Más megközelítésben: a hazai össztermelés 17 százalékát képviselik a külföldi licenc alapján előállított készítmények. A magyar gyógyszeripar több mint felét a humángyógyászatban használják fel, 20 százalékot tesznek ki az állatgyógyászati készítmények és a takarmány- adalékok, s mindössze 5 százalékra tehető a kozmetikai készítmények (a Fabulán, a Hella—D, és a Hemovit), amelyekről, mint gyógyszer- ipari termékekről és jelentős exportcikkekről ugyancsak érdemes említést tenni. A Minisztertanács 1972- ben hozott határozatot a biológiailag aktív vegyületek kutatásának előmozdítására. A kormányprogram az 1971— 1985. közötti másfél évtized kutatásait határozta meg. A program az év végén véget ér. Ezért már nyugodtan levonható a következtetés: a nehéz külgazdasági körülmények ellenére az alapvető célkitűzések teljesültek. Olyan kis ország számára, mint amilyen Magyarország, tudatos kutatásra van szükség. Nem engedhető meg számunkra az a luxus — amely a nálunk fejlettebb országok számára adott —, hogy véletlenszerűen keressék meg a hasznos kémiai vegyülete- ket, Alapos kémiai megfontolások alapján, tömegesen szintetizált vegyületek között lehet olyanokra bukkanni. amelyek valóban lényegesen új elemet hoztak a gyógyszerkutatásba. Az elmúlt másfél évtizedben megvizsgált mintegy 3000 vegyü- let közül minden ölszázadikra esett egy eredeti, új gyógyszer bevezetése. Ez az arány kiáltja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is, és a koncentrált szellemi tőke ékes bizonyítéka. Végeredményben tizenegy eredeti. új gyógyszer került ebben az időszakban a forgalomba. A gyógyszergyártásban élenjáró tőkésországokban a kutatási költségek 60 százaléka jut a központi idegrendszerre ható szerekre, a különféle vírusellenes gyógyszerekre, a daganatellenes készítményekre, valamint a szívre és az érrendszerre ható gyógyszerek kifejlesztésére. A hazai fejlesztési arányok azonosak a nemzetközi irányzatokkal. A Magyarországon kifejlesztés alatt álló új vegyületek több, mint fele a központi idegrendszerre, valamint a szív- és érrendszerre ható készítmény. Közülük is kiemelekedik az utóbbi évek legjelentősebb eredeti, magyar gyógyszer- készítménye, a Japánban is közkedvelt Cavinton, amelyért a Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatógárdáját 1980- ban Állami-díjjal jutalmazták. A Cavinton az agyi erek tágítója. Fokozza az agy vérellátását, s ezáltal csökkenti az érrendszeri betegségek valószínűségét. Hasonlóan fényes kariert jósolnak a kutatóit á Jumex elnevezésű Parkinson-kór ellenes szernek is. Szinte hiihetetlennek tűnik, de már nyolc évtizede a világon sehol sem állítottak elő nem kábító hatású fájdalomcsillapítót. Egy ilyen eredeti készítmény előállítása olyan jövedelmező lenne, amely teljes gyógyszer exportunk felét tenné ki. Ez az optimista jóslás azon a korábbi tapasztalaton alapszik, hogy például egyetlen vegyületcsalád, a szalicilátok évi forgalma meghaladja az évi egymilliárd dollárt — elsősorban az aszpirin révén. Ha az elkövetkezendő 15 évben gyógyszer- kutatásunk új, nem kábító fájdalomcsillapítót lenne képes előállítani, ezzel sikerülne elhódítani a világ fájdalomcsillapító forgalmának 40 százalékát. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében folynak olyan új fájdalom- csillapító kombinációk kísérleti munkálatai, amelyeknek nincs mellékhatása, s nem vezetnek megszokásokhoz. Nemrégiben került a gyógyszertárakba a Ohinoin gyár első ilyen jellegű készítménye: a Probon. Jelentős eredményeket hozott az alkáloidakutatás is. A közismert téli zöldből (meténg) állították elő a vinb- lasztint és a vinkrdsztint, amelyek a Kőbányai Gyógyszerárugyár forgalmazásában Vincamdn néven kerültek forgalomba, mint sok esetben hatásos daganatellenes szerek. Szép sikereknek örvendezhet a peptidkémia is. A hazai kutatóknak sikerült megállapítaniuk az ACTH hormon pontos szerkezetét. Ennek eredményeként közvetlenül forgalomba hozatal előtt áll egy új tuberkulózis ellenes szer. A szénhidrátkémiai kutatások is új készítményt eredményeztek, a vérképzőszervek megbetegedéseinél jó hatásfokkal alkalmazott Lycuriumot. A szén- hidrátkiutatás másik kiemelkedő eredménye: egy sebA New Yonk-j világkereskedelmi központ épülte alatti sziklákba hatalmas üreget vájnak. A barlang már részben ellátja feladatát: vállalatok „szürkeállományát" tárolják itt, komoly őrizet mellett. Félreértés ne essék, nem embereket hoztak ide, hanem számítógépeket, illetve számítógép-programok tekercseit, memórialemezeket. A komputerekkel dolgozó amerikai vállalatok közül egyre többen jutnak arra a véleményre, hogyha valamilyen okból tönkremenne számítógép-rendszerük, akkor hirtelen válságos helyzetbe kerülnének és a csőd fenyegetné őket. Ahogy ilyenkor lenni szokott, egy sor vállalkozó azonnal üzleti lehetőséget szimatolt az egyébként nem alaptalan aggodalmak mögött. A New York-i Dataport. a viegy gyomorfekély-ellenes szer előállítása. Látványos sikert könyvelhet el a szte- roidkémia is. A Gyógyszerkutató Intézet munkatársai előállítottak egy szájon át szedhető, a korábbiaknál kevesebb mellékhatással járó és biztonságosabb fogaimzásgát- lószert, amely Norgestrol néven került forgalomba. Ugyancsak a Gyógyszerkutató Intézet kutatóinak eredményességét dicsérik a Mye- lobromol és az Elobromol. Mindkét magyar készítmény a sejtosztódást szabályozza. A daganatellenes szerek klinikai kipróbálása az Országos Onkológiai Intézetben került sor. Itt működik egyébként immáron, több mint egy évtizede a KGST-országok közös daganatellenes gyógyszeranalizáló központja is. Az elkövetkezendő tíz esztendőben a magyar gyógyszeripar évente 4—6 eredeti, új készítmény forgalombaho- zatálát tervezi, ami a jelenleginél valamivel több. Napjainkban a hazai piacon forgalomba hozott gyógyszerek 25—30 százalékáról mondható el, hogy új ez az arány, megfelel a nemzetközi színvonalnak. A forgalmazott gyógyszerek jelentős hányada azonban külföldi licencek alapján készül. (A magyar termékekre ugyanakkor 15 külföldi vállalat kötött licencszerződést.) A tőkés nagyvállalatokkal — elsősorban a Ciba—Geigy és a Zyma cégekkel — csak úgy alakíthat ki tartós kapcsolatot a magyar gyógyszeripar, ha legalább évi 3—4 új készítményt tud piacra dobni, és legalább ugyanannyi ígéretes vegyület áll kifejlesztés alatt. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai tehát azt mutatják, hogy a nemzetközi munkamegosztásba való tartós, hosszú távú bekapcsolódás feltétele a saját kutatásfejlesztés. A hazai gyógyszerkutatásba és -gyártásba az ezredfordulóig 1500 új diplomást várnak, köztük 500 orvost, a biológiai tudományok (biológus, biokémikus, állatorvos) ismerői közül 600-at és 400 vegyészt, Uletve gyógyszerészt. Az ő feladatuk is lesz, hogy megvalósítsák a VII, ötéves terv célkitűzéseit: a gyógyszerek mennyiségének másfélszeresére növelését, és ami legalább ennyire fontos: Magyarország részesedésének megőrzését — ami másfél százalék jelenleg — a világ gyógyszertermelésében. lágkereskedelmi központ alatti barlang gazdája ezért nem kíméli a milliókat. Számításai szerint nyilván megtérül majd a hatalmas tároló hely kialakítása. Mások viszont egyelőre csak segély- szolgálatot biztosítanak. Egy szakértő mondja: manapság talán a legnagyobb kára abból lehet egy vállalatnak, ha tönkremegy a komputere, vagy a programja. Példaként a tőzsdét és a tőzsdéző cégeket hozza fel, ahol ma már teljesen kom- puterizált az üzletelés. Milliókat lehet veszíteni azzal is, ha csupán percekre nem működik a gépezet; rámehet minden egy elkésett vásárlásra, vagy eladásra. Ma egy sereg területen semmi más nem pótolja a számítógép gyorsaságát, fantasztikussá fejlesztett ismeretanyagát. Nem is szólva arról, hogy a számítógépeken lévő ismere„A város neve mellé gyakorta már nem is írják oda, hogy Magyarország. A tudományos életben már-már olyan népszerűségnek örvend, mintha Oxford, vagy Cambridge nevét említenék’'. Dr. Alföldi Lajostól, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának főigazgatójától hallottam ezt az „anekdotát", amellyel szerte a világon a kutatóváros szerepére és rangjára utalnak. Szeged ma valóban kutatóváros, és ennek alapjait még a Nobel-díjas. Szent-Györgyi Albert vetette meg, hogy a későbbi, nemzedékek kiteljesítsék, néhány fontos tudományág kibontakozását. — A nagy kibontakozás a hetvenes évek elején kezdődött el a városban — mondja dr. Alföldi Lajos. — A Szegedi Biológiai Központ megépítése teret és lehetőséget biztosított az alapkutatások számára. Az alapkutatások nem közvetlen gyakorlati problémákkal foglalkoznak, hanem általános törvényszerűségeket keresnek. Elsősorban a mezőgazdaság, a gyógyszeripar hasznosítja munkánk eredményét. Áttételesen tehát kellőképpen szolgáljuk és segítjük a gyakorlati tevékenységet, nagy súlyt helyezve a tudomány és a gyakorlat kapcsolatára, öt intézetünkben — biokémia, biofizika, genetika, enzimo- lógia, növényélettan — számos jelentős kutatási témát oldottunk meg eddig, és kutatunk jelenleg is. Az élet- folyamatok szabályozása, a sejtekben lejátszódó biofizikai folyamatok vizsgálata a későbbi időszakban lesz majd kamatoztatható a gyakorlatban. — Milyenek jelenleg a kutatási feltételek? tek nem pótolhatók, ha tárolóik tönkremennek. Igen, ma mái- az üzlet, a vállalat élete sok tekintetben ki van szolgáltatva a számítógépeknek. Ezt felismerve, a nagy gyártócégek, mint az IBM, vagy a Digital Equipment expressz gyorsjavító szolgálatot tartanak fenn, azonnal lecserélik a hibás gépet. Ügy becsülik a bennfentesek) hogy az IBM nagygépét használó mintegy 14 ezer észak—amerikai gyártó cég közül mintegy ezernél már elkészítettek egy afféle katasztrófa-tervet és ennek keretében — nem kis anyagi áldozattal — egyebek között, beszereztek tartalék számítógépeket. Azok pedig, akik mentőkomputereket tároló cégek kisegítő szolgálatára kívánnak támaszkodni, havi 20 ezer dollárt fizethetnek. — A kutatás feltételei az elmúlt időszakban szigorodtak, ám ha összevetem a fel- szabadulás előtti vagy az azt követő évekkel, óriási fejlődésről kell számot adnunk. Nálunk jelenleg másfél száz kutató dolgozik. Sokan külföldi meghívások alapján hazánktól távol végzik munkájukat. 15—20 külföldi kutató pedig mindig található intézetünkben. A nemzetközi kapcsolatok ilyen komplexitása nagyban segíti a kutatók munkáját, ami végülis az ország javát szolgálja. Hosszú évek óta példamutató együttműködésről adhat számot a Biológiai Központ Biokémiai Intézete és az Észak-magyarországi Vegyiművek, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Farkas Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa, az intézet főmunkatársa így összegzi a növények hidegtűrő-képessé- gével kapcsolatos kutatásaikat: — Évekkel ezelőtt az állatok hidegtűrő-képességét kutattam, azután hasonló kutatási téma került előtérbe a növényekkel kapcsolatban is. Munkatársaimmal megálllapítottuk, hogy a növényeket is meg lehet tanítani a helyes „viselkedésre". Az okot a sejtek membrán jainak megváltozásában kerestük. Egyszerre benne találtuk magunkat a búza hidegtűrésének kutatásában. Köztudott, hogy azok a növények viselik el a hideget, amelyeknek membránjai alkalmazkodni tudnak a hőmérséklet változásaihoz. Alacsony hőmérsékleti viszonyok mellett a sejtek életben maradnak, de csak akkor, ha membránanyagaik megtartják folyékony halmazállapotukat. A 20 fokon termesztett búza membránjai 2—3 foknál merevednek meg, míg a 2—3 foknál termesztett gabonáé mínusz 16 foknál. Amelyik növény nem tudja tartani ezt a „szintet", az elpusztul. Kérdés, hogy a genetikai határokon miképpen lehet túllépni, a fagytűrő sejteket mire lehet kényszeríteni vegyszeres beavatkozással. A hőmérséklet szabályozásával olyan helyzetet teremtünk a növények számára, amely lehetőséget biztosít a kutatás ellenőrzéséhez. A téma ma már világszabadalom. Eddig több, mint húsz országban jegyezték be ezt a magyar szabadalmat. Az eddigi eredmények nagy gazdasági haszonnal jártak. A kísérletek alapján a várható fagyos időszak előtt permetezni kell, és így szinte teljes bizonyossággal megoldható a növények és gyümölcsfák védelme. A Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének mikrobiális genetikai csoportjában néhány fontos eredmény született az elmúlt hónapokban. A csoport vezetője, dr. Kari Csaba orvos, a többiek vegyészek. Név szerint dr. Simoncsits András, dr. Kálmán Miklós és dr. Cserpán Imre. — Először tisztázzunk egykét fogalmat! Mi a génsebészet, az enzimfehérje-tervezés és a mesterséges génszintézis? — Mintegy harminc éve ismeretes, hogy a dezoxiri- bonukleinsav molekula (DNS) hordozza a genetikai információt, Ez egy óriás molekula, két szálból áll. amiket ha mesterségesen elválasztunk egymástól, önmagukban önmaguktól újra összeállnak megfelelő körülmények között. A génsebészet viszonylag új kutatási módszer, kb. tíz éves múltra tekinthet vissza. Lényege az. hogy a DNS óriás molekulát bizonyos enzimekkel megadott helyeken el lehet hasítani úgy, hogy a hasítási végeken ún. ragadós részek állnak ki. Ezek segítségével akár az eredeti kombinációban, akár a kutató által előre megtervezett új kombinációban a DNS óriás molekula újra összeállítható, összeragasztható. Ezzel a módszerrel tehát idegen, például emberi gének ültethetők be mikroorganizmusokba, növénybe, állatba. Az enzimtervezés azt jelenti, hogy az enzimek alapegységeit (az aminosava- kat) egyes helyeken megváltoztatva az eredetinél hatásosabb enzimet nyerhetünk. Ezt az enzimeket kódoló gének megfelelő változtatásával a legegyszerűbb végrehajtani. Ehhez pedig mesterségesen, kémiai módszerrel előállított DNS-daralbokra van szükség. Itt térhetünk rá a kémiai DNS-szintézisre, amit Magyarországon Simoncsits András állított be elsőnek, és. jelenleg is csak csoportunk alkalmazza rutinszerűen. A módszer lényege az, hogy kémiai úton előállíthatok DNS-daratook. amelyek, összekapcsolhatók, így teljes gének is nyerhetők. Ez a mesterséges génszintézis. — Mi újat tud az új génszintézis, és mi az előnye az eddig kidolgozott eljárásokkal szemben? — A lényege az, hogy kombináljuk a kémiai DNS-szin- tézis módszerét az enzimati- kus DNS-szintézissel. Igv jelentős kémiai munka takarítható meg, kisebb az alapigénye, tehát olcsóbb, és lényegesen gyorsabb. Módszerünk alkalmasnak látszik olyan nagy gének szintézisére is, amelyeket az eddigi módszerekkel nem. yagy csak nagyon nehezen lehetne előállítani. — Kipróbálták már a módszert a gyakorlatban is? — Igazán nagy génszintézisre még nem, de a módszer hatékonyságára jellemző. hogy az emberi inzulin A és B láncának génjei, ami 180 alapegységből áll, csoportunk mintegy három hónap alatt szintetizálta. Kétségtelen, hogy a mai lehetőségeink igen jelentősek, és a továbblépés lehetőségét kínálják. Polner Zoltán szakítószilárdság növelő és Bonta Miklós Üzlet a lerobbant komputer
