Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

4 Somogyi Néplap 1986. február 8., szombat Gazdaságpolitikai pártnapok Somogybán A bútorgyár marad, az emberek mei Zajtói szenvedi nnek >fc — Az ott lakók már rnajd1- nem egy évtizede tűrnek. Elvileg a zajos üzemet évek­kel ezelőtt le kellett volna állítaná, hiszen százak életéi teszi pokollá. — Ha a hatóságok nem lesznek türelmesek, akkor mi készséggel eladjuk a nemrég vett gyárat. Ha nem kell bútorgyártás, hát nem kell, nem a mi jó szándé­kunkon múlik. Meglepő volt Takács László fordulata a kezdeti ígérethez képest. — Érdemes önöknek a la­kókörnyezetben levő gyárat fejleszteni? Valóban akarják ott fejleszteni? Nem lenné logikusabb, ha kitelepülne a gyár a város testéből? — Arra nincs pénz. De már átgondoltuk a dolgot. Annyi pénzünk van, hogy megvegyük a környékbeli házakat. Rácz Józsefét is megvesszük, ha kell. A lakók így el tudnának men­ni, megszűnnének a pana­szók. Elképesztő kanyarulatokat vett a beszélgetés. Költözze­nek el a lakók! Halovány próbálkozásom még egy kérdéssel: — Nem furcsa, hogy a Sefag, amelynek környezet- védőnek kell lennie, Kapos­váron most éppen környeze­ti ártalmak védelmezője? — De bizony furcsa — mondta a vezérigazgató fa­nyar mosollyal és széttárta a kezét. Végső soron semmi bizo­nyosat sem tudtam meg a beszélgetésből. Azaz annyit: valószínűleg még hosszú ideig megmarad a zaj, meg­maradnak a viták. Rácz Józseffel a több hetes „oknyomozás” ideje alatt néhányszor találkoztam. A valaha kötélidegzetű ama­tőr autóversenyző — több száz trófea tulajdonosa — fáradt, meggyötört arcú em­ber. Biztatást várt volna, de nem mertem biztatni. Ügy tetszik ő az első, aki­ben a zaj eltört valamit, aki először került—mint mond­ta — a padlóra. Vajon ki lesz a következő? A következő ember — a legfőbb érték mint tudjuk —, akit egy kis gyár mono­ton zúgása knockautol a ka­posvári ringben. Tehetetlen hivatalok közönsége és rész­rehajló pontozóbíráskodása közben. Luthár Péter PIACI KÖRKÉP Fagyban is élénk adok-veszek FEBRUÁR 10. Siófok, városi tanács, 15 óra: Tóth János, a megyei pártbizottság titkára; Len­gyeltóti, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát irodaépülete, 14 óra: Tóth Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese; Baté, kultúr­ház 14 óra: dr. Győri József, a megyei tanács osztályveze­tője; Iharosberény, Medicor- telep, 14 óra: Szenes Imre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője; Barcs, 2. sz. általá­nos iskola 17 óra: Nagy Fe­renc, a megyei pártbizottság munkatársa. FEBRUAR 11. Csurgó, művelődési ház, 14.30: dr. Véghelyi József, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetője; Barcs, váro­si tanács, 15 óra: dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizott­ság titkára; Barcs, városi pártbizottság, 14.30 óra: Deák Ferenc megyei munkásőrpa- rancsnak. FEBRUÁR 12. Barcs, városi pártbizottság, 15 óra: dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyette­se. FEBRUAR 13. Marcali, városi pártbizott­ság, 16 óra: dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei tanács elnöke; Böhönye, állami gazdaság, 16.15: Tapsonyi János, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa; Kaposvár, oktatási intéz­mények pártbizottsága, 14 óra: Garai István, a HNF Or­szágos Tanácsának munka­társa. FEBRUÁR 14. Marcali, városi pártbizott­ság, 13 óra: Bogyó Tibor, az MSZMP KB alosztályvezető­je; Fonyód, nagyközségi párt- bizottság, 15 óra: Vas Imre, az MSZMP KB munkatársa; Boglárlelle, Vas- Műszaki Ktsz, 14.30 óra: Büki János, a városi pártbizottság első titkára; Boglárlelle, mező- gazdasági kombinát, 14 óra: Szabó József, a városi tanács elnöke; Kaposvár, Kiszöv, 9 óra: Biczó Péter, a Kiszöv megyei elnöke; Kaposvár, Balaton Füszért, 15 óra: Dé­vényi Zoltán, a megyei párt- vb tagja. FEBRUAR 17. Siófok, Kőolajvezeték-Épí­tő Vállalat, 15.30 óra: Beré- nyi Lajos, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese; Ka- posfő, párthelyíség, 16 óra: dr. Cravero Róbert, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese; Barcs, 1. sz. ált. iskola, 17 óra: Műdig István, az MNB megyei igazgatója; Barcs, ipari szakmunkásképző isko­la, 14.30 óra: dr. Nemes Kál­mán, a Mészöv elnöke; BM Somogy Megyei rendőrfőka­pitányság, 15 óra: Brantmül- ler István, a megyei tanács általános elnökhelyettese; Kaposvár, húskombinát, 14 óra: dr. Kovács László, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese; Boglárlelle, városi pártbizottság 14 óra: dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezetője; Hetes, pártház 18 óra: Szabó Gyula, a megyei tanács osztályveze­tője; Szenna, kultúrház 16 óra: Széles Péter, a megyei tanács osztályvezetője; Ság- vár, kultúrház 18 óra: Bogó László, a Teszöv titkára; Sió­fok, Mahart, 15 óra: Eredics Károly, az Oktatási Igazga­tóság igazgatója; Siófok, vá­rosi tanács, 15 óra: Dóri Já­nos, a megyei tanács osztály- vezetője; Balatonszárszó, nagyközségi tanács, 16 óra: Jablonkai Béla, a megyei pártb i zoftság munkatársa; Balatonszemes, művelődési ház, 18 óra: dr. Nagy Iván, a NEB megyei elnöke; Marca­li, Ho Si Minh úti pártszék­ház, 14 óra: dr. Várfalvi Ist­ván, a megyei tanács osztály- vezetője ; Karád, Május 1. Ru­hagyár telepe, 13 óra: Teleki Sándor, a tabi városi jogú nagyközségi pártbizottság el­ső titkára; Tab, tanácsiház, 16 óra: Farkas István, a városi jogú nagyközségi tanács el­nöke; Balatonfenyves, műve­lődési ház 18 óra: Tóth Jó­zsef, a fonyódi pártbizottság titkára; Ordacsehi, párthelyi­ség, 18 óra: dr. Komáromi József, a fonyódi tanács el­nöke; Kaposvár, Berzsenyi II. körzet, 17 óra: Tolnai Sán­dor, a városi pártbizottság el­ső titkára; Marcali, Lenin úti pártszékház, 17 óra:dr. Grübl László, a városi pártbizottság első titkára; Mesztegnyő, kul­túrház 17.30 óra: dr. Ress Zol­tán, a Marcali városi tanács elnöke; Balatonszentgyörgy, községi tanács, 17 óra: dr. No- vák Ferenc, a HNF megyei titkára; Háromfa, párthelyi­ség, 16.30 óra: Gajdos László, a nagyatádi városi pártbi­zottság első titkára. FEBRUÁR 18. Siófok, DRW, 15.30 óra: Petrovszky István, az MSZMP KB osztályvezetője; Somogy megyei tanács, 15 óra: dr. Bagota Béla, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese ; Boglárlelle, műve­lődési ház, 18 óra: Vágner Ferenc, az MSZMP KB al­osztályvezetője; Tab, nagy­községi pártbizottság, 14 óra: Tanai Imre, a megyei pártbi­zottság titkára; Marcali Ho Si Minh úti pártszékház, 14 óra: dr. Böröcz István, a me­gyei rendőrfőkapitányság ve­zetője; Balatonnagybereki Állami Gazdaság, 15 óra: dr. Gálabár Emil, a Medosz me­gyei titkára; Gyékényes. MÁV—Vám, 8 óra: Haupt- man László, a csurgói városi jogú nagyközségi pártbizott­ság első titkára; Kaposvár, mezőgazdasági főiskola, 15 óra: Papp János, a városi ta­nács elnöke. FEBRUÁR 19. Csurgó, nagyközségi tanács. 14 óra: Kiss Zoltán, az MSZMP KB munkatársa; Nagyatád, művelődési ház, 17 óra: Kusz József, a megyei pártbizottság munkatársa; Nagyatádi, konzervgyár, 14,15 óra: dr. Egerszegi László, az SZMT titkára. FEBRUÁR 20. Siófok, költségvetési üzem, 14 óra: dr. Gáti István, a vá­rosi tanács elnöke; Siófok, Gáz- és Olajszállító Vállalat, 16 óra: dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. FEBRUÁR 21. Barcs, Vörös Csillag Tsz, 16.30 óra: dr. Kovács Imre, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese; Nagyatád, Fegyveres Erők Klubja, 16 óra: Kovács Béla, az OTP megyei igazgatója; Barcs, Er­dészeti és Vízügyi Szakkö­zépiskola, 14.30 óra: dr. Sár- di József, az Oktatási Igaz­gatóság tanszékvezetője; Sió­fok, halgazdaság, 14.30 óra: Balassa Béla, a városi .pártbi­zottság első titkára. FEBRUÁR 24. Kaposvár, Pamutfon ó-ipari Vállalat gyára, 14.30 óra: Beck Tamás, a Kereskedelmi Kamara elnöke; Nagybajom, áfész, 17 óra: Horváth László, a megyei pártvégrehaj,tó-foi- zottság tagja; Marcali, városi pártbizottság, 17 óra: Naszá- ri Erzsébet, a megyei pártbi­zottság munkatársa. FEBRUÁR 25. Csurgó, Sefag gyáregysége, 14 óra: Klenovics Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára: Marcali, városi pártbizottság. 14 óra: dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára; Barcs, Sefag gyáregysége, 14 óra: Kovács József, a megyei párt­bizottság osztályvezetője. FEBRUÁR 26. Nagyatád, kórház, 15 óra: Moláth Ferenc, az MSZMP KB munkatársa. FEBRUÁR 27. Kaposvár, kórház, 14 óra: dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezető­je; Kaposvár, Kaposgép, 13 óra: Boros József, a megyei pártvégrehajtó-bizottság tag­ja; Kaposvár, Latinca körzet 17 óra: Zomi László, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa. Erdő mellett nem jó lak­ni, mert sok fát kell haso­gatni ... így szól a népdal. A tréfás bölcsesség azonban mit sem ér a kaposvári bú* torgyárral átellenben a Tö- röcskei-patakon túl a domb­ra fölszaladó utcák lakóinak. ,,A csiszolópor-elszívó be­rendezés hangos zajától a környéken lakók el sem tud­nak aludni.” Ezt írta nyolc éve Rácz József, a Szegfű ut­ca lakója lapunk Tisztelt Szerkesztőség! rovatában megjelent panaszos levelé­ben. Akkor a válasz lénye­ge a következő volt: „A föl­vetett problémákat örököltük, és minél hamarabb igyek­szünk ezeket — anyagi lehe­tőségeinktől függően —meg­szüntetni.” Choma Zsoltné, a bútor­gyár igazgatója írta ezt a fe­leletet hivatkozva arra, hogy a Kanizsa Bútorgyár 1977. ja­nuár 1-én vette át az üzemel a Kaposvári Bútoripari Vál­lalattól. Meg kell hagyni: a pana­szos igen türelmes ember. A fent idézett levélváltás 1978- ban történt, s Rácz Józsel 1985. végén keseredett el any- nyina, hogy betoppanjon a szerkesztőségbe és meginvi­táljon: hallgassam már meg azt a több mint egy féltucat éve zúgó, morajló gyárat a lakásukban. — Tél van. Néha-néha szel­lőztetünk, de egyébként ami­lyen szorosan csak tudjuk, bezárjuk az ablakot. Azután menekülünk. Keressük azt a helyet a házban ahol épp ak­kor — a szélijárástól függő­en — legenyhébb a zúgás, és ott letelepszünk. Újabban gé- emkáznak, vagy hajráznak, vagy nem tudom mit csinál­nak, így szombaton és .vasár­nap is menekülünk. De nincs menekvés. Csukott, dupla ablakok mellett mondta egy szuszra ezt a ház gazdája. Szavait végig aláfestette a monoton búgás. Ugyanezt hallgattam a kör­nyéken több helyütt, Kapitány Ferencéknél, Müller Jánosék- nál, Novoszel Atilláéknál, er­ről panaszkodott Witz István­ná és Takács Imre. Akiket épp akikor otthon találtam. Nyáron ... Nyáron, vagy megfulladunk a hőségtől, vagy megbolondulunk a zaj­tól, ha mégis kinyitjuk az ab­lakot — mondogatták a kör­nyékbeliek. Nyolcéves az ígéret, hogy megszüntetik a zajt. Rácz József több mint hét év után 1985. október 10-én lett any- nyira ideges, hogy levelet írt, amelyben összes keserűségéi összefoglalta és öt borítékba tett ebből a levélből öt pél­dányt. Azután föladta a kö­vetkező címekre: dr. Ábra­hám Kálmán — Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivlaibai, dr. Tarján A mérsékelt állami lakás- építési lehetőségek miatt egy­re nagyabb szerepet kap az otthonteremtésben a magán­kezdeményezés. 1986. január elsejétől a la­kást vásárlók, lakást, házat építtetők sokkal kedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételekre számíthatnak, mint koráb­ban. A családok szociális helyzetükhöz jobban igazodó támogiatást kapnak. A módo­sítások elsősorban a több- gyermekes családokat és a fiatal házasokat érintik ked­vezően. Szükség is van er­re, hiszen az emelkedő lakás­árak mellett ők jutnak a leg­nehezebben saját otthonhoz. Nézzük, mely területeken következtek be változások? Ha a családnak .van lakása, de igényeinek jobban megfe­lelőt szeretne vásárolni, épí­teni, a korábban felvett szo­ciálpolitikai kedvezmény el­lenére is számíthat segítség­re. Vagyis az új lakás építé­Lászlóné — megyei tanács, Köjál — Kaposvár, Lebó Gá­bor — városi tanács, Sefag bútorgyár. És sorban érkeztek a vá­laszok. A bútorgyár főmér­nöke — akivel szerettem vol­na beszélni, de ő velem nem — túlzónak minősíti a pa­naszt és ígérget. Lebó Gábor a tanács műszaki osztályve­zetője különös figyelmet és gyors intézkedést ígér. Dr. Tarján Lászlónétól nem ér­kezett válasz. Az OKTH a Pécsett székelő dél-dunántúli felügyelőséghez teszi át az iratot, ahonnan — mérések után — azt válaszolják: 1986. december 31-ig meghosszab­bították egy korábbi határo­zat 1985-ös határidejét, amelyben kötelezik a bútor­gyárat a zajcsökkentésre. A panaszos mondta: — Még egy év! Igaz nyolc évig már bírtuk. De én úgy érzem, hogy már egy hetet sem bírok ki. Elfogyott az energiám. Padlón vagyok. Dr. Balogh Márta, a váro­si Köjál főorvosa — akit fen­tebb kihagytam a válaszadók soréból — így beszélt: — Nemcsak zaj van ott, hanem por is. Valamint a bútorgyárból veszélyes hulla­dékok kerülnek a Töröcskei patakba. Ezt a vízügyi igaz­gatóság — amelynek munka­társait megkérdeztem az ügyről — 1985. októberig en­gedélyezte. A bútorgyár igaz­gatójától tudom., hogy még most is a patakiba engedik a szennyet. Én, amit megtehe­tek, megteszem. Dr. Balogh Márta eme tu­lajdonsága tiszteletreméltó. De vajon elegendő lesz-e sze­mélyes erőfeszítése és hiva­tali jogköre a hathatós intéz­kedésihez? Ha beszámítom, hogy Ropoliné Lázár Mária, az OKTH pécsi ügyintézője szerint a megengedett zaj­szint 40—50 decibel, a való­ságos zaj pedig 60 decibe) és ezt a sok hatóság sok éve tű­ri, akkor kevés a bizalmam a javulásban. A Sefag vezérigazgatója Takács László ugyanarra hi­vatkozott, mint nyolc éve Ghoma Zsoltné: a zajt az új gazda örökölte. Telefonon be­széltünk erről, azután sze­mélyes találkozó következett. Úgy látszik a Sefagnak fontos az ügy, mert Takács Lászlón kívül még Göndöcz Gyula fejlesztési főmérnök­kel és Maráz Kálmán fa­ipari igazgatóval is farkas­szemet néztünk a, megbe­szélt időpontban. Takács László: — Örököltük vagy nem örököltük: a zajt meg kell szüntetni. Fejleszteni akar­ják a gyárat, legyen So­mogynak is korszerű bútor­ipara. Saját fánkat dolgoz­zuk majd föl. De kell né­hány év, hogy révbe jus­sunk a rekonstrukcióval. sekor, vagy vásárlásakor a régi lakáshoz kapott és az új lakásra igényibe vehető szociálpolitikai kedvezmény különbözetét megkaphatja. A többgyerekes családok szociálpolitikai kedvezménye differenciáltan nő. A kedvez­ményes kamatú hitel felső határa a családok nagyságá­tól függően emelkedik. Új hitelforma az áthidaló hitel. Ezt azök kapják, akik­nek már van lakásuk, és ez fedezetül szolgál az újabb hitelhez. Aki hamarabb fize­ti vissza a felvett összeget, kevesebb kamatot fizet. Akinek ifjúsági takarékbe­tétkönyve van, kedvezmé­nyes állami kölcsönt kaphat a magánforgalomban lebo­nyolított lakásvásárlás ese­tén is. Az emellett adható külön kölcsön felső határa és összege a .takarékosság idejé­től függően differenciáltan tovább emelkedik. Munkáltatói támogatásra is Utolért bennünket a tél a tegnapi kaposvári heti­piacon mégis nagy volt a nyüzsgés. Bőven volt áru, igaz helyenként ismét fagy­keményítette áron. Valami­revaló almát már csak 20-ért mértek. Csaknem makulát­lan körtét 30-ért láttunk. Burgonyát már nem adtak 7-nél olcsóbban. 8-ért kínáltak vegyeszöld­séget, 12 a fejes káposzta. Utóbbi a közeli Komilón 20 rint, míg Szolnokon fele ennyiért fogy. 20-ért vehet­tünk karfiolt és ennyire drágult a múltheti 16 forint­ról a lila csemegehagyma. Változatlanul 70-be kerül a szárazbab. Kecskeméten 100, Makón 50, Budapesten 68 forint az ára. Szűkös a primőrválaszték. szélesebb körben lesz lehető­ség: magánforgalmú lakás- vásárlásnál, felújításnál, kor­szerűsítésnél is. Nagyon fontos új intézke­dés a helyi tanácsok támoga­tási lehetősége. A nagyon rá­szoruló családoknak a lakás­hoz jutás és fenntartás va­lamennyi formájához adhat­nak majd vissza nem térí­tendő támogatást, vagy ka­matmentes kölcsönt. Tehát kétfajta pénzforrásról is szó lehet. Az építtetőknek, vásárlók­nak a Takarékpénztártól fel­vett kölcsönének összege, an­nak visszafizetési ideje ará- nvos lesz a család jövedelmi, vagyoni helyzetével, teherbí­ró képességével. Kedvezmé­nyes kamatozású állami köl­csönt (a családlétszámmal egyeztetett összegben) min­den olyan lakásépítéshez, vá­sárláshoz nyújt az OTP, amely nem haladja meg a' család lakásigénye mértéké­Legkívánatosabb a fejes sa­láta volt darabonként 12-ért. A fifikás árusok ezúttal ki­sebb gerezd sütőtököt szel­tek 5-ért. Kaposváron a leg­olcsóbb a tojás. 2,50-et kér­tek érte, de 2,20-ért is ad­ták. A fővárosban 3,30, Nyír­egyházán 3 forintba kerül. Élő baromfi kevés volt, annál több a konyhakész. Egy pöttömnyi kacsáért is elkértek 370-et, míg a bon­tottcsirke darabja 130 forint karüli áron fogyott. Ugyan­ezt 80-ért kaphattuk volna meg. A virágpiacon 3—4 forin­tért sem volt keresett a hó­virág, akárcsak 6-ért a bar­ka. A hószállingózásba üde színfolt volit viszont a szá­lanként 15-re tartott szeg­fű. B. F. nek a felső határát. Ennél nagyobb, vagy költségesebb lakás építéséhez és vásárlá­sához csökkentett összegű kedvezményes kölcsön adha­tó. A kedvezményes állami kölcsön kamata 3 százalék. A legjobban rászoruló csa­ládok a maximális összegű és lejáratú állami kölcsönben részesülhetnek. Ezek köre a következő: a fiatal házasok, a három és több gyermeket, illetve egyéb családtagot el­tartó családok; a pályakezdő fiatalok; továbbá azok, akik jövedelmi, vagyoni és szociá­lis helyzetük alapján bérla­kásra lennének jogosultak. Ha az állami, .tanácsi, mun­káltatói támogatás igénybe­vétele után is szükség van még pénzre, bankkölcsön igénylésére is van lehetőség. Természetesen ennek jóval magasabb a kamata, mint a kedvezményes állami kölcsö­ne. Ezt csak egyedi elbírálás alapján engedélyezi az Or1 szágos Takarékpénztár. Jó tudni, hogy a nagy tör­lesztési terhet vállaló kisebb jövedelmű családok csak készfizető kezes, vagy meg­felelő jövedelmű szülő köte­lezettségvállalása mellett ré­szesülhetnek kölcsönben, Dr. Kertész Éva (Folytatjuk) Új lakásrendelkezések Kedvezőbb pénzügyi feltételek az otthonteremtéshez

Next

/
Thumbnails
Contents