Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
1986. február 8., szombat Somogyi Néplap 3 Kezdeményeznek a somogyi vállalatok A Kaposvári Ruhagyár vasalógépei A fejlesztés új lehetősége a lízing A gyártmányszerkezet korszerűsítését, a világszerte jól eladható termékek körének bővítését szolgáló újszerű lehetőség a lizing. Lényegében azt jelenti, hogy a fejlesztő vállalat kölcsönbérleti szerződés keretében szerez be új gépeket, technológiákat. A gépek, teljes gyártási rendszerek árát 3—5 év alatt törleszti, ám, nagyrészt már az új termék exportbevételeiből. A lízing fő népgazdasági előnye, hogy azonnali, egy összegű devizakiadás nélkül is fejlődik a termelési szerkezet, bővülnek az export lehetőségei. A vállalatnak is kedvező ez a megoldás, hiszen beruházási források nélkül is tud fejleszteni. A visszafizetést költségként számolhatja el, így az nem terheli fejlesztési alapját. A lizing olyan esetekben is módot ad a tőkeigény kielégítésére, amikor a hagyományos hitelezés már nem. A lizing tevékenységet szabályozó új jogszabályok több szempontból még kedvezőbbé tették a gazdálkodó egységek számára ezt a fejlesztési módot. Műdig István, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója arról tájékoztatott, hogy több somogyi vállalat, szövetkezet és mezőgazdasági nagyüzem adott jó példát kezdeményezőkészségből, rugalmasságból. Elsőként említette a Kaposvári Ruhagyárat, amely tavaly három lízingszerződés keretében szerzett be nyugati vasalógépsorokat és speciális textilipari gépeket. A bérleti díj a gépek értékének 120 százalékát teszi ki. Vállalták, hogy 1990-ig évi mintegy 4 millió dollár bevételt érnek el, ami megfelelő fedezet a fejlesztéshez. Egy, már az idén kötött lízingszerződés alapján a ruhagyáréhoz hasonló feltételek mellett fejleszti termelését a Csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet. Sínadrág-gyártó gépsort, valamint 59 konfekcióipari gépet szereznek be, melynek fedezeteként évi 3 millió forintnak megfelelő devizakitermelését vállalták. Jól él a vállalati önállóság lehetőségével a Nagyatádi Konzervgyár, amely 200 ezer dollár évi többlet- árbevétellel számol a tavaly és részben az idén kötött li- zing-akció eredményeként. A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül tavaly 6 millió forint értékű meggymagozó, meggyszár- tépő és dobozzáró gépeket vettek bérbe. A meggymagozó gép már a tavalyi szezonban bizonyította előnyeit, míg a másik kettő idén érkezik a gyárba. Ugyancsak idén állítják munkába az osztrák gyártmányú paradicsom- és almasűrítő berendezésüket. A gép értéke 14 millió forint. Jelentősebb lízingszerződéseket kötött meg a Sáév és a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát. Előbbi energiatakarékos nyílászáró szerkezeteket, az utóbbi kiváló minőségű pezsgőt állít elő a bérbevett gyártósorokon. E példák a megye más gazdálkodó egységeit is meggyőzték a lízing előnyeiről. Így most az Unitech Ipari Szövetkezet és a Sefag kívánja lízingeléssel növelni exporttermelését. Ugyancsak érdeklődig e lehetőség iránt a tej- és a húsipar. A lizing ellenében vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, a külkereskedelmi vállalatok jelzései alapján azonban a lízingek alapján előállított termékek keresettek a világpiacon. Bíró Ferenc Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Ritka gazdag hetet zártunk tegnap. Bővelkedett az az öt nap fontos belpolitikai és kulturális eseményekben, sőt évfordulókban is. Mindenképpen az e heti krónika élére kívánkozik, hogy Pál Lénárd akadémikus, a Központi Bizottság titkára másfél napot megyénkben tartózkodott. Ellátogatott a mezőgazdasági főiskolára, az Oktatási Igazgatóságon IDŐSZERŰ politikai kérdésekről tartott előadást aktívaülés keretében. Kiemelte, hogy 1986 kulcsfontosságú év: a fordulatot nem lehet halogatni tovább. A kommunistáknak egységesen kell kiálLniuk minden munkahelyen a pontos, gondos és jól szervezett munka mellett. Ezen a héten ülést tartotta megyei tanács. A Technika Házéiban, nyitották meg a 29. mezőgazdasági könyvhónapot. Két kiemelkedő kulturális- irodalmi esemény a Berzsenyi Dániel tiszteletére összehívott emlékülés Kaposváron, valamint a kaposvári ifjúsági házban rendezeti irodalmi est, amelyen a 75 éves Takáts Gyula költőt köszöntötték. Két országgyűlés között egyre színesebb a tizenkét somogyi országgyűlési képviselő tevékenysége. Egyre többször és egyre fontosabb témákban ülnek össze a parlamenti bizottságok, mint e héten például a mezőgazda- sági, aztán az építési és közlekedési. Ezen kívül ott vannak a képviselők a tanácsüléseken, a tsz-zárszámadá- sokon. Az emberek is szívesen veszik, hogy mind gyakrabban jutnak el a választó- kerületükbe. A kapcsolatot erősíti, hogy ezekben a napokban tartanak a fogadónapok is. Egy-egy panasz ötleteket adhat az interpellációkhoz és az országgyűlési felszólalásokhoz is. Túl van a félidején a KlSZ-alapszervezetek értékelő és vezetőségválasztó taggyűléseinek sorozata a megyében. A legtöbb helyen gondosan fölkészültek az ifjúsági szövetség eredményeinek, gondjainak a számbavételére. Természetesen a kép eléggé vegyes, hiszen Kaposváron és környékén közepes volt az aktivitás e fórumokon. A gazdasági építőmunkával különösen őszintén és KRITIKUSAN foglalkoztak a taggyűléseken. Mindenhol egyetértenek azzal a követelménnyel, hogy a KISZ politizáló szervezet legyen. Eltérnek viszont a vélemények abban, hogy hol mikor érhető el ez. A csurgói gimnázium tanárai hívták fel a figyelmet arra, hogy még egy iskolán belül sem egyformák a követelmények. Azok a pártszervezetek, amelyek mérlegre tették a KISZ- munkát, szintén így vélekedtek. Szerintünk a mozgalmi munka tartalmi megújulásának elsősorban ott vannak meg a föltételei, ahol eddig is színvonalas volt a tevékenység. Egyre nő a kisipar szerepe és jelentősége a megyében. Ezt jelzi, hogy az öt évvel ezelőtti 4900-ról 6454-re emelkedett a számuk. Ez érzékelhető a szolgáltatások javulásában, kivéve a kistelepüléseket. Az iparosok EGYRE TÖBB műszaki szempontból igényes terméket, sőt importot helyettesítő alkatrészt gyártanak. A somogyi fiatalok közül sokan sajátítják el a szakma csínját-binját a kisiparosoknál. Jelenleg például csaknem háromszázhúszan iparitainuióskodnak az aranykezű mestereknél. Most választásra készül az iparosság és szervezetük, a Kiosz. A megye nyolcvan- nyolc nagyobb településén most fejeződtek be azok a kisgyűlések, amelyeken megválasztották az intéző bizottságokat és a szakosztályokat. Itt szavaztak azokra is, akik társaikat képviselik majd a városi alapszervezetek tisztújító küldött-taggyűlésein. Az országos lista élére került Somogy az influenzás és influenzaszerű megbetegedések számát tekintve ezen a héten. A lakosság egy százaléka, mintegy négyezer négyszáz somogyi kapta el az egyre jobban terjedő betegséget. Lajos Géza Ái SZKP kongresszusa elé „BÍZHATUNK A JÖVŐBEN” A XXV. kongresszus előtt Reflektorfényben A jövő héten kezdi meg munkáját a négy és félmillió tagot tömörítő magyar szakszervezeti mozgalom XXV. kongresszusa. Ez alkalomból a televízió belpolitikai főszerkesztőjének Űj Reflektor Magazinja különkiadásban idézte fel az elmúlt hónapok választásain elhangzott országos méretű párbeszédet, majd Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára válaszolt a kongresszus előtti legidőszerűbb kérdésekre. Ilkei Csaba felelős szerkesztő-műsorvezető és kollégái olyan véleményeket gyűjtöttek a tagság kőiéből — vállalatoknál, gazdálkodó szerveknél, intézményeknél —, amelyek jól példázzák a mozgalom és a tagság kapcsolatát. Többek által hangoztatott követelmény az élőbb, közvetlenebb, vitakészebb testületi munka. Arra a kérdésre pedig, hogy a mozgalom képes-e kezdeményezően és gyorsan alkalmazkodni az új igényeikhez, a SZOT főtitkára elmondta, hogy többek között erre is választ kell adnia a kongresszusnak. Fontos és sok vitára okot adó terület a gazdasági élet. A munkafegyelem lazulása, az ellenőrizhetetlen és jogtalan jövedelmek okozta visszásságok megoldását is várják a szakszervezettől a mozgalom tagjai. A műsorban szó esett a tervgazdálkodás és a piac egymáshoz való viszonyáról, a brigádmozgalom felfrissítéséről, az újítók érdekvédelméről, valamint a mozgalom egyik legérzékenyebb és legkritikusabb területéről, az érdekvédelemről és az érdekképviseletről. így többek között az ár-, és bérpolitikáról, a szociálpolitikáról, a pályakezdőkről és a nyugdíjasokról, illetve a sokgyermekes munkáscsaládokról. A SZOT főtitkára az ágazati szakszervezeti választásokon felvetett igényekre válaszolva — .miszerint bővebb tájékoztatást kapjon a tagság a kormány és a szak- szervezet közötti tárgyalásokról és vitákról — elmondta, hogy a jövőben szóban és írásban egyaránt lehetőség lesz erre. A szakszervezeti mozgalom lényegéhez ez is éppen úgy hozzátartozik, mini a nyitottság; a problémaérzékenység. Ezen ismérvek előtérbe kerülésében, az akcióegység erősödésében jelölte meg a főtitkár a mozgalom további útját. N. Zs. A szúrni, Frunzéről elnevezett gépgyártási tudományos-termelési egyesülés hatalmas üzemcsarnokait végigjárva az ember könnyen elhiszi, hogy a Szovjetunió iparának nincsen olyan ágazata, ahol ne használnának valamiféle itt készült terméket. Gyártmányaik száma több mint ezer, közülük is különösen fontosak a kőolaj- és földgázbányászat és feldolgozóipar, valamint az atomenergetika számára készülő berendezések. Ezek méreteire jellemző, hogy a több száz méter hosszú üzemcsarnokon átívelő daru- hidak és a futómacskák teherbíró képessége 160 tonna. A fontos berendezéseket azután kezdték el gyártani, hogy az Egyesült Államok embargót hirdetett ezek eladására. Azóta különösen büszkék arra, hogy az általuk kifejlesztett konténeres- blokkos rendszerű továbbító- állomás megbízhatóbban működik és könnyebben üzembe helyezhető, mint a nyugati típusok. A szúrni egyesülés öt éve mindig száz százalékosan teljesítette szállítási kötelezettségeit és termékeik minősége rendszerint kiváló. Ezt az eredményt belső érdekeltségi rendszerüknek köszönhetik. Arról van szó, hogy a brigádok megkapják a feladatot, és megállapodnak az üzem vezetésével, hogy mikorra végzik el. Ha kiváló minőségi színvonalon és határidőre elkészül a munka, akkor megkapják az ezért járó. előre meghatározott prémiumösszeget. Ezt azután már a brigádtanács maga osztja el, annak megfelelően, hogy ki milyen arányban járult hozzá az eredmény megszületéséhez. Ha nem készül el időre a munka, nincs prémium, egyes esetekben az alapfizetés is csökken, hiszen ilyenkor a további munkafázisok is csúsznak, esetleg az is előfordulhat, hogy az egész üzem nem tudja időben teljesíteni a megrendelést. A kibővített gazdasági kísérlet keretében pedig ez a legfontosabb. Végső soron ettől függ az egész üzem jövője. Vlagyimir Moszkalenko, a gazdaságtudományok doktora, a vezérigazgató gazdasági helyettese így magyarázta a kísérlet lényegét: — ez is. mint a Szovjetunióban folyó széles körű gazdasági kísérlet, azt tűzte kicélul, hogy az emberek jobban törekedjenek. megérjen nekik jobban dolgozni. — Mi a végeredményben vagyunk érdekeltek, hiszen 25 ezer embert foglalkoztató egyesülésünk már kizárólag saját pénzeszközeire van utalva. Mindent a magunk keretéből finanszírozunk. — öt évre megállapodtunk az állammal abban, hogy a nyereség minden rubeléből 30 kopek a költségvetést, 70 pedig a gyárat illeti, egyetlen megszorítással: szállítási kötelezettségeinknek a megszabott minőségi színvonalon, határidőre kell eleget tennünk. Ezt az óriási felelősséget mi azért vállaltuk, mert így kézbe vehetjük a saját sorsunk irányítását, bízhatunk a jövőben. — Elegendő annyit mondani: ha egy százalékkal nő a termelékenység, fél százalékkal nőnek a fizetések. Dolgozóink egyébként elégedettek, 160 rubeles alapfizetés mellett 300 rubel fölött keresnek, pedig pénzük nagy része a felhalmozásra, korszerűsítésre megy, utána a szociális kiadások következnek és csak kisebb rész jut az anyagi ösztönzésre. Mégis; a kísérlet körülményei közepette az emberek másként viszonyulnak a feladatokhoz. — Mi a jelenlegi árképzés feltételeihez igazodunk. Azt nem számoljuk, hogy az államnak mennyibe kerül az energia, a tégla vagy a nyersanyag, amit nekünk elad. Mi ezt az árat számoljuk el költségként, plusz a saját munkánkat. Ezt rendkívül szigorúan ellenőrzik. Az ágazatban a végtermék árának 25 százaléka a nyereség. Ha sikerül csökkentenünk az önköltséget, nagyobb lesz, ha növekszenek a költségek, kevesebb marad a zsebünkben. A szúrni egyesülés keretében tudományos kutatóintézet is működik. Még csak fél éve kapcsolódtak az üzemhez, a jövőben cél lesz az is, hogy az intézet eltartsa magát, az ésszerűsítések, újításók révén megtermelje a működéshez szükséges pénzt. A szúrni kísérlet elsősorban az ösztönzés és az érdekeltség terén hozott óriási eredményeket. Az egyesülésnél büszkék arra, hogy a korábbi vezérigazgatót, Vlagyimir Lukjanyenkót nevezték ki a Szovjetunió vegyipari és olajipari gépgyártási miniszterévé. Úgy értékelték, hogy ez is eddigi munkájuk és eredményeik elismerését jelenti. Bíznak abban is, hogy az ágazatban hamarosan teret kap a kísérlet. Ezt szorgalmazta még vezérigazgatóként a kongresszusi dokumentumok vitájában, a Pravdában megjelent írásában maga Lukjanyenko is. Ünnepeltek a katonák SZÉP EREDMÉNYEK A VERSENYMOZGALOMBAN Ünnepélyes állomány gyűlést tartottak tegnap délelőtt tíz órakor Gőgös Ottó ezredes egységében, s ezen adták ál a szocialista versenymozgalomban elért közösségi és egyéni címeket. A szépen földiszített művelődési ház színpadán felirat hirdette: A versenymozgalom a szocialista nevelés eszköze. Az elnökségben foglalt helyet Czipó Ervin, a megyei pártbizottság munkatársa, Bajer Nándor, a Kaposvári Városi Párt-vb tagja, az egységnek korábban csapatzászlót adományozott textilművek igazgatója, dr. Kovács Gyula, a városi párt- bizottság munkatársa, Nemes István, a városi KISZ- bizottság titkára, több helyi vezető és a testvéralakulatok képviselői. A Himnusz elhangzása után kihirdették a parancsot, s átadták a címeket azoknak, akik a legjobb eredményt érték el a szocialista versenymozgalomban. Biró József mérnökőrnagy alegysége másodszor nyelte el az ezüstkoszorús élenjáró címet, Kocsis János alezredes egysége először lett élenjáró. Ezen kívül számos kisebb közösség kapta meg a kiváló, az élenjáró alegység címét. Szép pillanata volt az ünnepségnek, amikor harmadik időszakos sorkatonák sorakoztak fel nem messze a csapatzászlótól. Közülük Pál Tibor és Balázs László szakaszvezetők, Bogdán József tizedes, Szabó Ernő honvéd háromszoros kiváló katonaként szerel le. A magasabb egység parancsnoksága és pártbizottsága nevében Bárdfai János ezredes gratulált mindazoknak, akik sikeresen teljesítették az élenjáró egység és alegység cím követelményeit. Hangsúlyozta, hogy a bonyolult hadi technikát csak a jól kiképzett és a politikailag fölkészült egységek és alegységek tudják megfelelően kezelni és kiszolgálni. Ebből a szempontból a szocialista versenymozgalom fontos szerepet tölt be a becsületes munkára és tevékenységre való nevelésben. Azt kérte, hogy azok, akik most szerelnek le, a hadseregben szerzett tapasztalataik alapján odahaza is legyenek tevékeny résztvevői és szervezői a versenymozgalomnak. Novák Lajos százados, az egyik kétszeres kiváló alegység parancsnoka elmondta, hogy még vannak tartalékok a szocialista versenymozgalomban. Egész biztos, hogy növekedni fog a kiváló alegységek száma a jövőben. Az ünnepélyes állománygyűlés a csapatzászló elvitelével fejeződött be.
