Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 8., szombat A hét három kérdése Hhiieirtl—itta a Ffilöp-utgeteken. A képen amerikai megfigyeMk San Fernando egyik szavazóhelyiségében. (Telefotó — AP—MTI—KS) Események címszavakban Hétfő: Az olajexportáló országok szervezetének különleges bizottsága Bécsben az olajár zuhanásáról tár­gyalt. — Budapestre ér­kezett Dante Caputo ar­gentin külügyminiszter. — Hat afrikai ország kül­ügyminiszterei és a Közös Piac küldöttei Lusakában a Dél-afrikai Köztársaság elleni szankciókat vitatták meg. Kedd: Megnyílt Genfben a lesze­relési értekezlet idei ülés­szaka. — Moszkvai tilta­kozás Párizsnál szovjet diplomaták kiutasítása miatt. — Az izraeli légi­erő elfogott egy líbiai utasszállító gépet. — Be­fejezte teheráni tárgyalá­sait Kornyijenko, a szov­jet külügyminiszter első helyettese. Szerda: Reagan elnök üzenete „az unió állapotáról”. — Fidel Castro referátuma a kubai pártkongresszuson. — Csehszlovák—nyugatnémet külügyminiszteri találko­zó Karlovy Varyban. — A dán parlament kimond­ta, hogy népszavazást kell tartani a Közös Piac ter­vezett reformjáról. Csütörtök: Mihail Gorbacsov Moszk­vában fogadta Kennedy szenátort. — ,,Baby Doc”. a haiti diktátor több or­szágban próbálkozott me­nedékjog kérésével. — A Varsói Szerződés országai­nak új javaslatai a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokon. Péntek: Elnökválasztás a Fülöp- szigeteken. — II. János Pál pápa az indiai Kerala államban. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsában amerikai vétó akadályozta meg Izrael elítélését a gépeltérítés miatt. — A kuvaiti olajminiszter Moszkvában tárgyal. Jogos-e a derűlátás a leszerelési tárgyalásokon? Kétségtelen tény, hogy ezékban a napokban, hetek­ben optimistábban véleked­nék a hírmagyarázók, a dip­lomáciai megfigyelők a kü­lönböző helyszíneken folyó leszerelési tárgyalások esé­lyeiről. Genfben a hét elején ült össze újra a 40 állam, köz­tük a Magyar Népiköztársa­ság, küldötteinek leszerelési értekezlete. A jó tárgyalási légkört méltatva a szovjet küldöttség vezetője úgy nyi­latkozott, hogy akár két-há- rom hónapon belül meg le­hetne állapodni valamennyi atomfegyver- kísérlet el tiltá­sáról és jelentős előrehala­dást keltenie elérni a vegyi fegyverek felszámolásának kérdésében is. Persze, amint erre Viktor Iszraeljan rámu­tatott, az általánoss ágban mozgó, a jószándékot han­goztató kijelentések ellenére az elvi ellentétek fennma­radtak, például atekimtet- ban is, hogy miként hatá­rozzák meg a vegyi fegyve­reket gyártó berendezéseket, amelyeknek betiltása feltét­len szükséges lenne. A derű­látás egyik alapja a kom­mentátorok körében az, hogy egyre többször és egyre konkrétabb formában esik szó a leszerelési, fegyverzet­csökkentési inté2ikedések el­lenőrzéséről. A leszerelési tárgyalások több mint há­rom évtizedes történetében rendszerint az ellenőrzés te­rén ütköztek meg leginkább az ellentétes nézetek, szán­dékok. Ügy tűnik, Bécsben, a haderőcsökkentési tárgya­lásokon is elmozdulnak a holtpontról a felek. Az ehe­ti, szokásos csütörtöki ülé­sen a szocialista országok új javas,latokkal éltek, és egy­ben üdvözölték a NATO-ál- lamok előző heti állásfogla­lásában fellelhető pozitív elemeket. Természetesen mindeme derűlátásra némileg rácáfol az, hogy Reagan elnök a ha­gyományos év eleji üzeneté­ben újra követelte az űrfegy­verkezési pro,gram végrehaj­tását, és kijelentette, hogy növelni kívánja az amerikai katonai kiadásokat. Viszont azt is hangsúlyozta, hogy Mihail Gorbacsovnak az idén esedékes amerikai látogatá­sa elvezethet a két ország kapcsolatainak szilárdabbá tételéhez. robbanása szétveti-e az OPEC-et? Jó tíz évvel az első olajár- robbanás után mostanában a sokszorosára drágult fontos nyersanyag árának újabb, most már fordított robbaná­sát szokták emlegetni: való­sággal rabban egy-egy hír arról, hogy Mexikó 4 dol­lárral csökkenti az olaj hor­dónkénti árát, amely azelőtt még 25 dollár körül járt, de Nagy-Britannia meg már 17 dollárért is ad egy barrel olajat, s ugyanakkor azt mondják, hogy Szaud-Ará- biá továbbra is elárasztja a piacot, attól sem riadva vissza, hogy a végén 15 dol­lár alá süllyedjen az olajár. Az OPEC 13 tagországa között hiába keresnénk Me­xikót, Nagy-Britanniát és Norvégiát. Ezek az országok nem ismernék termelési megszorításokat, ármeghatá­rozási kötöttségeket. A brit olajnak meg is volt a szere­pe abban, hogy ez a fordí­tott árrobbanás bekövetke­zett. íme, milyen bonyolult ez az olajprobléma! Szaud- Arábia azzal próbál vissza­vágni, hogy túlságosan ala­csonyra szorítaná te az ár­folyamot a maga olajának túlzott kínálatával, ha ugyanis olcsóvá teszi az ola­jat, Nagy-Britannia ráfizet a partjai közelében a tenger alól költséges,en kitermelt olajára. S eíőbb-utóbb meg lehet egyezni vele ... Csak­hogy a szaud-arábiai olajpo­litika szöges ellentétben áll az OPEC, az olajexportáló országúk egy részének érde­keivel. Észre lehetett venni a hét elején Bécsben lefolyt tárgyalások során, hogy Al­géria, Líbia, Irán és még az utóbbival háborúskodó Irak is nemet mond a szaud-ará­biai taktikára. A többiek in­gadoznak. Az olajár zuhaná­sa nyomán csökkenő bevéte­leik arra késztetik őket, hogy alacsonyabb áron, de többet dobjanak piacra. Ezt teszi az olajkartellen kívül álló Me­xikó is. Az országnak annyi az adóssága, hogy az idén 14 milliárd dollárt kellene fi­zetnie kamatra, törlesztésre. De az olajár csökkenése miatt az olajbevétele máris 12 milliárddal kevesebb lett. Haiti válsága tanulságokkal jár? milyen A kis karib-tengeri ország, Haiti népe, úgy tűnik, leve­ti magáról a DUvaláer-k dik­tatúrájának három évtizedes igáját. A világ egyik legsze­gényebb államában az USA segítségével alakulhatott ki a Duvalier-dinasztia korrupt, kegyetlen rendszere, d.e most a jelék szerint már Wa­shingtonban is felismerték: ez a rezsim az Egyesült Ál­lamok számára hovatovább erkölcsi, politikai teherré vá­lik. „Papa doc”, így hívták az idősebb Duvalier-t, mivel hogy orvos volt. A hippok- rátészi eskü szellemével szö­ges ellentétben csak a maga és a családja gazdagságának megteremtésével törődött, népei,lenes, elnyomó rend­szert valósított meg, miköz­ben az USA bankjaiban a maga betéteit gyarapította. Fia, „Baby doc” 1971-ben váltatta fel, s bizonyította a mondás igazát: az alma nem esik messze a fájától. Alat­ta a haiti nép tovább síny­lődött, a nyomor és az írás­tudatlanság, a népbetegsé­geik hazája, az a sziget, aho­vá Kolumbusz Kristóf 1492- ben partra szállhatott. Az önkényuralomtól szen­vedők közül vagy félmillióan menekültek el. Haiti egész lakossága ötmillió. Legtöbb­jük az Egyesült Államokba ment. Meglehet, rájuk is gondolni ' kell Washington­ban, amikor az USA Haiti- val kapcsolatos álláspontját kialakítják. Méginkább, per­sze, számot kell vetni a Hai- tiban mindenható és minde­nütt jelen tevő amerikai nagytőke érdekeivel. Hátha azok most már egy kevésbé gyűlölt, kevésbé támadott, félig-meddig demőkratikus mázú rendszer kialakítását igénylik? Hátha a katonai beavatkozást? A nép lázadása nem hagy­ható figyelmen kívül. „Pa­pa doc” és „Baby doc” hír­hedt milíciája, titkos rend­őrsége, a „Tonton macoute”- ok minden kegyetlensége, könyörtelensége is elégtelen­nek bizonyult már az elége­detlenség elfojtására. A dik­tátornak mennie kellett... Pálfy József A szovjet társadalom történelmének új szakaszába érkezett (Folytatás az 1. oldalról) Az SZKP KB főtitkára ki­jelentette, hogy Szaharov jogellenes cselekedeteket kö­vetett el, és a szovjet törvé­nyeknek megfelelő intézke­déseket hoztak vele kapcso­latban. Szaharov most Gor­kijban él, rendezett körül­mények között, tudományos munkát folytat és tagja a szovjet tudományos akadé­miának. Felesége nemrég or­vosi kezelésre külföldre uta­zott, de Szaharov nem távoz­hat az országból, mivel kü­lönleges államtitkok birtoká­ban van. Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy a Szovjetunióban valóban létezik cenzúra, s feladata az, hogy megakadá­lyozza állami és katonai tit­kok közzétételét, a háború és erőszak propagálását, sze­mélyiségek meghurcolását. A kiadásra kerülő alkotások kiválasztása, szerkesztése és rövidítése viszont a minden­kori szerkesztőségek felada­ta. — Az országban most, a pártkongresszus előestéjén nyílt és gyakran igen éles viták folynak. Egyáltalán nem helytállóak tehát az olyan nyugati állítások, hogy a szovjet társadalmat a szür­ke egyhangúság, a hivatalos egyengondolkodás jellemezné. Társadalmunkban a törvé­nyek, a társadalmi erkölcs megsértése, az igazságtalan­ság ellen vívott harc alkot­mányiban rögzített magatar­tási forma. A bírálat gya­korlása állampolgári jog. Mindazok, akik ezt akadá­lyozni próbálják, törvény- sértő cselekedetet hajtanak végre. Az ilyen típusú cse­lekményekért bármilyen szintű tisztségviselőt bíróság el lehet állítani. Elmondha­tó, hogy a szovjet sajtó, rá­dió és televízió a közvéle­mény széles, bár még ko­rántsem tökéletes fóruma. Mihail Gorbacsov emlékez­tetett arra, hogy 30 évvel ezelőtt tűzték napirendre a sztálini személyi kultusz le­küzdését. és a Központi Bi­zottság akkor határozatot fo­gadott el erről a kérdésről. Ezek korántsem voltak könnyű döntések, sőt, a párt elvszarűségének. a leniniz- mushoz való hűségének pró­bái voltak. — Ügy gondolom, méltó módon álltuk ki a próbát, és a múltból levontuk a meg­felelő következtetéseket. Ez magára a pártra és a szov­jet társadalom egészére is vonatkozik. Legfontosabb feladatunk a párton belüli demokrácia továbbfejlesz­tése, a nyilvánosság kiszéle­sítése. A párt a Központi Bizottság a választott veze­tőktől szerénységet követel. Arra neveli a kommunistá­kat, hogy ne tűrjék a hí­zelgést. Kiemelkedő jelen­tőséget tulajdonítunk a szo­cialista törvényesség védel­mének és megerősítésének, állandó és szigorú ellenőrzés alatt tartjuk a törvényesség fölött őrködő szerveket. Ezek alkotják pártunk mostani po­litikai tevékenységének főbb irányait. Az első külpolitikai kérdés az Egyesült Államok csillag- háborús programjára vonat­kozott. Az SZKP KB főtitká­ra válaszában kifejtette: e program megvalósításával az Egyesült Államok tudatosan olyan irányban halad, hogy meghiúsítsa a folyamatban lévő tárgyalásokat és átírja a fegyverzetkorlátozásról létre­jött összes egyezményt. Eb­ben az esetben viszont már a legközelebbi években el­lenőrizhetetlen fegyverkezési hajsza állapotába kerülne a világ. — Elképzelhető, hogy ma­ga Reagan elnök hisz a csil­lagháború megmentő külde­tésében. Ha azonban arról van szó, hogy véget kell vet­ni a nukleáris fenyegetés­nek, akkor ' az Egyesült Ál­lamok miért nem ért egyet a Szovjetunió legutóbbi javas­lataival? Ezek a javaslatok ugyanis rövidebb, egyene­sebb, olcsóbb, s ami a leg­főbb: biztonságosabb utat kínálnak a nukleáris fenye­getés kiiktatásához, az atom- fegyverzet teljes felszámolá­sához. Az Egyesült Államok által javasolt út megbízha­tatlan. A nukleáris fegyver­zet ugyanis minden ellenke­ző állítás ellenére nem el­avulni, hanem tökéletesedni fog. A nukleáris fegyverzet fejlődése olyan szintet érhet el. hogy a döntéseket teljes egészében számítógépek, automaták hozzák. Így elő­fordulhat, hogy az emberi civilizáció a számítógépek, következésképpen műszaki rendellenességek és zavarok túszává válik. Ennek veszé­lyes voltát tárta fel a Chal­lenger amerikai űrrepülőgép közelmúltban történt tragé­diája. Pedig a Challenger megbízható, sokszor kipró­bált és jól ellenőrzött űrre­pülőgép. — A biztonság szavatolá­sára vonatkozó amerikai el­képzelés elsősorban katonai műszaki eszközökre, valami­féle új csúcsfegyverre és technika i s zemf ény vés ztésre épít. Az Egyesült Államok valójában egyet akar: ab­szolút biztonságot saját ma­gának, miközben mindenki más az abszolút veszélyezte­tettség helyzetébe kerül. — A Szovjetunió abból in­dul ki, hogy mindenki szá­mára szavatolni kell az egyenlő biztonságot. Nap­jainkban ugyanis a Szovjet­unió biztonsága lehetetlen az Egyesült Államok biztonsága nélkül, miiként a Varsói Szerződés tagállamainak biz­tonsága is elképzelhetetlen a NATO-arszágok biztonsága nélkül. — A közepes hatótávolsá­gú rakéták komoly mérték­ben ássák alá az európai biz­tonságot. Most a nukleáris fegyverzet hívei olyan érve­ket hangoztatnak, hogy e fegyverzet felszámolása ha­gyományos fegyverek terén védtelenül hagyná a nyuga­tot a szovjet fölénnyel szem­ben. A lényeg az, hogy ja­vaslataink egyaránt indítvá­nyozzák e fegyverek csök­kentését, és bizalomerősítő lépések megtételét. A Szov­jetunió nem ezért terjesztet­te elő javaslatát a nukleáris fegyverek felszámolására, hogy a fegyverkezési hajszát más területekre helyezze át. A biztonsági koncepciók megvalósítása erőfeszítése­ket, munkát, szívós harcot, ezer éves hagyományokkal való szakítást követel meg. A világ azonban nem létez­het és nem működhet a régi módon ma, amikor az atom­háború fenyegetése létező veszély. — A genfi csúcstalálkozó után érzékelhetők az enyhü­lés visszatérésének .bizonyos jelei. Nem csak, és nem is annyira a szovjet—amerikai kapcsolatokban történő egyes előrelépésekről van szó, mint a politikai légkör bizonyos megváltozásáról. Ez a népek­ben olyan reményt és biza­kodást ébreszt, hogy lehetsé­ges az enyhüléshez való visz- szatérés, a fegyverkezési haj­sza beszüntetése, a békés nemzetközi együttműködés fejlesztése. A L’Humanité újságírói megkérdezték: számítani le­het-e arra, hogy hamarosan véget, ér a háború Afganisz­tániban és kivonják onnan a szovjet csapatokat? Gorbacsov kifejtette: a Szovjetunió minden erejével erre törekszik, s amennyiben tőle függ. ez meg is fog tör­ténni. Kétségtelen, hogy Af­ganisztán kormánya szintén ilyen álláspontra helyezke­dik. De nem minden függ az afgán kormánytól. Külső be­avatkozás következtében van­nak a viszály folytatódásá­ban érdékelt külső erők. Ez pedig Pakisztán és az Egye­sült Államok. Mihail Gorbacsov a szov­jet—francia kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszol­va állást foglalt a viszony javítása mellett, s kijelentet­te: a Szovjetunió arra szá­mít, hogy a két ország szo­ros partnerként működik együtt olyan történelmi fel­adatok megoldásában, minta fegyverkezési hajsza megfé­kezése, a nukleáris fegyver­zet és minden tömegpusztító fegyverfajta teljes felszámo­lása. A kubai kongresszus gazdaságpolitikai határozata A Kubai Kommunista Párt harmadik kongresszu­sának csütörtökön az éjsza­kai órákban véget ért plená­ris ülésén a küldöttek elfo­gadták a tanácskozás gazda­ságpolitikai határozatait. A gazdaságirányítási és tervezési rendszer módosítá­sáról rendelkező határozat szerint a jövőben nagyobb szerephez jutnak a tervek kidolgozásában a munkahe­lyi kollektívák. A vállalatok számára bővítik a hitelfelvé­tel lehetőségeit, s várható az árrendszer módosítása is. A határozat hangsúlyozza, hogy a bérpolitikában előtérbe kell helyezni az elvégzett munka szerinti javadalmazás elvét. A gazdaságirányítás tökéletesítésének legfőbb fel­tételei az ellenőrzés szigorí­tása, a vállalatirányítási rendszer tökéletesítése és a gazdasági vezetőkkel szem­ben támasztott követelmé­nyek fokozása. „A gazdasági és társadal­mi irányelvek az 1986—90-es időszakra" elnevezésű hatá­rozat elsőrendű fontosságú célként határozza meg az ország exportbevételeinek növelését, valamint az im­porthelyettesítő termékék gyártásának bővítését. Ugyancsak elengedhetetlen­nek tartja az anyag- és ener­giatakarékosság általánosab­bá tételét a gazdaság vala­mennyi ágazatában. A határozat nagy hang­súlyt helyez az iparfejlesz­tésre, kiemelt jelentőségű ágazatként említi a cukor- nádfeldolgozásit, a bányásza­tot, az elektronikai ipart, az olajfinomítást, a textil- és élelmiszeripart. Az exportpolitika sikeres megvalósítása érdekében a határozat átfogó külkereske­delmi stratégia kidolgozását sürgeti, amelynek alkalma­zásával bővíteni tehet Kuba exportpiacait, különös tekin­tettel Afrika, Ázsia és Latin- Amerika országaira. Csütörtökön este fogadta el a kongresszus azt a hatá­rozatot, amely a párt nem­zetközi kérdésekkel kapcso­latos álláspontját rögzíti. A kongresszus harmadik napján hagyták jóvá a kül­döttek az ország politikai- köziga zga tási f elás ztásánaik módosításáról szóló határoza­ti javaslatot. Ez az ország egyes megyéi, illetve járá­sai hatáiránák csekély mér­tékű kiigazítását jelenti, ám lényegesen nem változ­tatja meg a szigetország tíz évvel ezelőtt bevezetett köz- igazgatási rendszerét.

Next

/
Thumbnails
Contents