Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 33. szám Ára: 2,20 Ft 1986. február 8., szombat Gorbacsov interjút adott a L'Humanitének A szovjet társadalom történelmének új szakaszába érkezett A népi ellenőrzés országos aktivaértekezlete Fontos bel- és külpolitikai kérdésekre tért ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB tit­kára, a L’Humaini tónak, a Francia Kommunista Párt központi lapjának adott nyi­latkozataiban. Az SZKP KB főtitkára február 4-én fogad­ta Roland Leiroy-t, az FKP Politikai Bizottságának tag­ját, a L’Humanité igazga­tóját, Gérard Streiffet, az FKP KB tagját, a L’Huma- nité állandó moszkvai tudó­sítóját, és J. Fort-ot, a lap külpolitikai rovatvezetőjét és válaszolt kérdéseikre. Arra válaszolva, hogy a Szovjetunióban most új for­radalom kezdődött-e, Gorba­csov kijelentette: a kérdés ilyen feltevése helytelen, és inkább a következő megfo­galmazás tűnik helytállónak: mo6t a 80-as években o Szov­jetunióban feladatul tűzték ki annak a folyamatnak az erőteljes meggyorsítását, amelyet a bolsevik párt majdnem 70 évvel ezelőtt in­dított el. — Egyrészt arról van szó, hogy a szovjet társadalom történelmének új szakaszába érkezett: a termelőerők fej­lesztésének szükségletei, a lakosság fokozódó igényei na­pirendre tűzik a termelési viszonyoknak, a gazdálkodá­si módszereknek, az állami és pártvezetés stílusának, el­járásainak és formáinak, te­hát a politikának jelentős át­alakítását. A nép mind szé­lesebb rétegeit kell bevonni a közügyek intézésébe, moz­gósítani kell a nép alkotó képességeit — tehát a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztéséről, tartalmi gaz­dagításáról van szó. — Annak lényege, ami most az országban és minde­nekelőtt a pártban történik, nem más, mint a szovjet tár­sadalom szociális-, gazdasági és szellemi fejlődésének ug­rásszerű meggyorsítása a meglévő lehetőségek felhasz­nálásával. Ez természetesen forradalmi feladat. — Korunk kihívása más­részt abban rejlik, hogy az emberi civilizáció — sajmálo- tos módon — önmaga meg­semmisítésének felettébb ha­tékony eszközeit hozta létre. Még csak nem is kell végle­tes ostobaságot vagy bűnt elkövetni ahhoz, hogy bekö­vetkezzék a legrosszabb. Ele­gendő az is, ha az emberiség továbbra is úgy cselekedjék, ahogyan évezredeken át tet­te, tehát nemzetközi ügyek­ben a fegyverekre és a kato­nai erőre hagyatkozzék. Ezt az évezredes gyakorlatot kell most könyörtelenül felszá­molni. Bnélkül ugyanis meg­oldhatatlan az emberiség fennmaradása. Az atomkor­ban nem léhet kőkorszaki vi­selkedési normák és szoká­sok szerint élni, legalábbis nem sokáig. Vajon nem kifejezetten forradalmi feladat az ilyen éles forduűat megvalósítása a nemzetközi ügyek intézé­sében, a külpolitikai gondol­kodásban és gyakorlatban? Mindenképpen az: mi fele­lősségünknek és kötelessé­günknek tekintjük e feladat megoldásának minden lehet­séges módon történő elősegí­tését. A szovjet gazdasági fejlő­désnek a következő 10—15 évre vonatkozó távlatairól Mihail Gorbacsov elmondot­ta: a távlatok attól függe­nek, hogy miként birkózunk meg a problémákkal, attól, mennyire fogunk jól és hoz­záértően dolgozni. Vannak objektív nehézségeink, s kö­zülük a legsúlyosabb a ked­vezőtlen demográfiai helyzet, és a ránk erőltetett fegyver­kezési hajsza. Vannak ezen­kívül saját hibáinkból eredő nehézségeink. Minthogy meg­oldásuk elhúzódott, ezek még súlyosabbakká váltak. Igen rövid időn -belül kell sok mindent elvégeznünk. Javí­tanunk kell a tervezést, az irányítási rendszert, az anya­gi ösztönzés rendszerét, meg kell gyorsítanunk a műszaki­tudományos haladást. A kö­vetkező 15 évre az ország ter­melési potenciáljának meg­kétszerezését, gazdaságunk arculatának, a munka jelle­gének lényeges megváltozá­sát, az emberek életformájá­nak átalakítását tervezzük. — Számos területen azon­ban nem úgy állnak dolga­ink, ahogy szeretnénk. Mind­ez részint viszontagságos tör­ténelmünkre, részint saját hibáinkra vezethető vissza, a tunyaságra, a hozzá nem ér­tésre, egyes tsiztségviselők, hivatalok vagy szervezetek felelőtlenségére. Az elköve­tett hibákért kemény bírá­latban részesült sok, köztük igen magas beosztású dolgo­zó. Most legsürgősebb teen­dőink közé tartozik, hogy a paicot a lehető legszélesebb választékú és jó minőségű árukkal lássuk el. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy ésszerű keretek között minden ízlést és igényt ki­elégíthessünk. A következőkben {dihail Gorbacsov azokra a nyugati állításokra, hogy a szovjet fiatalság politikailag közöm­bös, társadalmilag pedig enervált lenne. Kijelentette, hogy akik ilyesmit állítanak, azok vágyaikat tévesztik össze a valósággal. A tényle­ges helyzet az, hogy a szov­jet fiatalság a legnehezebb feladatokat vállalja, köztük a szibériai, északi, távol-keleti építkezéseket. Ezeken az épít­kezéseken most félmillió fia­tal önkéntes dolgozik. El­mondható — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov —, hogy a bennünket felváltó nemzedék iránt teljes politikai biza­lommal viseltetünk. — mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lennének nyugtalanító kér­déseink: a fiatalok egy ré­szénél például elterjedt az alkoholizmus, találkozhatunk olyan jelenségekkel is, mint az élősködés, a fogyasztói szemlélet, a szellemi érdek­lődés beszűkülése, a kultu­rális értékek hiányos isme­rete. A következő kérdés így hangzott: arról is beszélnek, hogy a Szovjetunióban üldö­zik a zsidókat, hogy a Szov­jetunióban politikai foglyok vannak, s létezik a cenzúra. Nevék is szóba kerülnek, például Szaharové. Erről mii kíván mondani? — Ami a szovjet zsidókat illeti, ez a kérdés a szovjet- ellenes hadjárat, a Szovjet unió ellen indított lélektani hadviselés része lett. A Szov­jetunióban az antiszemita propagandát, csakúgy, mint a faji megkülönböztetés más formáit törvény tiltja. Az ilyen tevékenység nálunk bűncselekménynek minősül. A zsidók nálunk a többi nemzetiség tagjaival azonos jogokat élveznek, tevékenyen részt vesznek az ország tár­sadalmi és gazdasági életé­hen; könyvek, folyóiratok je­lennek meg jiddis nyelven, működnek a zsinagógák. Meggyőződésem, hogy civili­zált társadalomban nincs he­lye sem- az antiszemitizmus­nak, sem a cionizmusnak, miként a sovinizmus és a fajgyűlölet semmiféle meg­nyilvánulásának. — Ami a politikai foglyo­kat illeti, a Szovjetunióban ilyenek nincsenek, és meg­győződése miatt senkit sem üldöznek. Ugyanakkor az ál­lamnak védekeznie kell azokkal szemben, akik az állam aláásására, vagy meg­semmisítésére szólítanak fel, s akik külföldi titkosszolgá-. latok javára kémkednek. Az ilyen cselekményeket a szovjet törvények államelle­nes bűntettnek minősítik. Az utóbbi időben a Szovjetunió­ban ilyen bűncselekmények miatt valamivel több mint 200 személy van büntetés alatt. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken a fővárosban országos tanácskozást rende­zett a népi ellenőrzés, ame­lyen mintegy 500 hivatásos és társadalmi népi ellenőr értékelte a szervezet elmúlt években végzett munkáját, s kijelölte a hosszabb távra szóló feladatokat. A II. or­szágos aktívaértekezleten részt vett Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. Szakait József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vitaindító előadásá­ban elmondta: a szervezet az elmúlt öt esztendőben eredményesen teljesítette fel­adatait. Az ellenőrzési ter­vek teljesítésével tervsze­rűbbé, hatékonyabbá vált a népi ellenőrzés tevékenysége. Munkájában csökkent a köz­ponti vizsgálatok száma, így több időt fordíthatott a me­gyei, városi szervek által kezdeményezett felmérések­re, s erőit a legfontosabb feladatok igényes megoldá­sára összpontosíthatta. A népi ellenőrzés területi és központi szervei az elmúlt időszakban több nagyjelen­tőségű, gazdaságpolitikai tö­rekvéseinket támogató vizs­gálatot végeztek. Ezek sorá­ban a többi között elemezték a külkereskedelem problé­máit, a tőkés országokkal folytatott kooperációk ta­pasztalatait, a megvásárolt licencek hasznosítását, a párhuzamos külkereskedel­mi tevékenység helyzetét, s felmérték a tudományos ku­tatás és fejlesztés kapcsola­tát, hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan nagy figyel­met fordítottak társadalom- politikai céljaink megvalósí­tásának elősegítésére is. En­nek jegyében értékelték egyebek mellett a közoktatás helyzetét, a lakosság egész­ségügyi ellátásának színvo­nalát; vizsgálták a társada­lom széles rétegeit érintő la­kásellátás feszültségeit, s a területi bizottságok tevé­kenységének immár szerves részévé vált a természet és környezet védelmének ellen­őrzése. A népi ellenőrök ta­pasztalatait az érintették ál­talában kedvezően fogadták, s munkájukban hasznosítot­ták azokat. A KNEB elnöke ezután a közérdekű bejelentések ala­kulását elemezve hangsú­lyozta: a lakosság észrevé­teleinek felelős feldolgozását a népi ellenőrök politikai je­lentőségű feladatként érté­kelik. Szakali József befejezésül kiemelte, hogy az ellenőrök­nek a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a vizsgálatok minden fázisát következete­sen végigjárják, mert ez a tapasztalatok hatékony hasz­nosításának egyik előfeltéte­le. A vizsgálatok tervezésé­nél — fűzte hozzá — a népi ellenőrzés a jövőben is a kormány középtávú prog­ramjára támaszkodik, s munkáját az adott időszak legfontosabb feladataira összpontosítja. Az értekezleten felszólalt Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Tolmácsolta a kormány üd­vözletét az értekezlet részt­vevőinek, majd az elmúlt öt év társadalmi, gazdasági folyamatait, a népi ellenőr­zés tevékenységét értékelve elmondta: az eltelt időszak­ban a kormány nagy figye­lemmel követte a szervezet munkáját, s annak eredmé­nyeit, a vizsgálatok tapasz­talatait számos országos je­lentőségű döntés előkészíté­se során hasznosította köz­vetve, vagy közvetlenül. Az országos értekezleten számos hivatásos és társa­dalmi népi ellenőr fejtette ki véleményét az elhangzot­takkal kapcsolatban, s a te­rületi és központi szervek munkatársai beszámoltak az elmúlt években végzett munkájuk tapasztalatairól is. FAGYRA JÖTT A HÓ Síkos utakon lassú voll' a forgalom A megye déli részén kez­dődött tegnap délben a hó- szállingózás. A havazás es­tére egész Somogyra kiter­jedt. Délután háromkor el­sőként a Közúti Igazgatóság nagyatádi telepén riadóztat­ták a hójánőrkocsikat. Egy órával később a ka­posvári Városgazdálkodási Vállalat hat hóekés szóróko- cslja, valamint két járdasózó Multicar ja is elindult. Késő délután több olva­sónk is méltán panaszolta az utak és járdák síkosságát. Mint megtudtuk, a szóróko­csik először a buszmegállók környékét és a különösen sí­kossá vált emelkedés főútvo­nalakat vették sorra. Nem jutottak el egyszerre min­denhová, s bizony a fagyra jött hóban munkájuknak sem volt mindenütt sok ered­ménye. Az este hat órai mű-* szak váltásinál egyébként újabb járdaszóró gépeket is munkába állítottak. A KM Közúti Igazgatósá­gának megyei hóügyeletén megtudtuk, hogy koraeste 14 gépük járta Somogy főútvo­nalait. A hó vastagsága Nagy­atád környékén ekkor négy centiméteres volt, ugyanak­kor a Balaton-parton még csak foltokban fordult elő hó. Mint elmondták, ha a ha­vazás erősödik, éjjel további mintegy 20 gépet indítanak. Este hét órakor a hőmér­séklet a megyében mínusz 4—6 fok volt, s bár minde­nütt lelassult a forgalom, fennakadást sehonnan sem jelentettek. A vonatok nem késtek, a távolsági autóbuszoknál pe­dig 10—20 perces késések fordultak elő. Járat nem ma­radt ki, ám mint a kaposvá­ri autóbusz-pályaudvar ügye­letes forgalmistája elmondta, hajszálon múlt, hogy a Szil- vásszentmártonból érkező já­rat föl tudott kapaszkodni a Kaposvár határában lévő emelkedőre. Sok volt a koccanásos bal­eset. Az Ady Endre utcában két magántaxi csúszott egy­másba. A Virág utcán az út- kanyarban egy hűtőkamdon sodródott ki és borult az árokba. Kaposmérőben egy Zsiguli és egy Trabant ütkö­zött össze. Egy személy itt könnyebben megsérült. Az emelkedőkön még késő este is csak nehezen tudtak felmenni a személyautók. Nemegyszer az utasok tolták a kocsikat. Szerencsére tegnap nem kísérte szél a havazást. Az előrejelzések szerint azonban a ma várható gyenge hava­zást már megerősödő észak­keleti szél kíséri, így hófú­vásokra is számítani kell.

Next

/
Thumbnails
Contents