Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
4 Somogyi Néplap 1986. február 6., csütörtök Az előrelépés alapja a jobb munka Somogyi élelmiszergazdaság! vezetőknek továbbképzést rendeztek január 14-e és 17-e között Siófokon. Három termelőszövetkezeti elnöktől érdeklődtünk arról: mi került a tarsolyukba, mit hasznosíthatnak gazdaságukban a Siófokon hallottakból. Az igali Aranykalász téesz- ben korábban havonta, most kéthetente, minden második hétfőn reggel fél nyolckor tartják a vezetői megbeszélést. Egy ilyen tanácskozást követően beszélgettünk Sebők József elnökkel. — Épp most mondtam el vezető társaimnak a főbb tapasztalatokat. Ez eljut a munkahelyi közösségek ösz- szejöveteleire is. Mindig nagy várakozással nézek az ilyen, év eleji továbbképzések elé, s ahogy eddig, most sem csalódtam: minden nap hallottam újat, érdekeset, s ez megerősített abban, hogy az idén a tavalyi eredmények megismétléséért, s főként azok fokozásáért másképp, jobban kell dolgoznunk, mint a múlt évben. A vezetői megbeszélések időpontját is ezért sűrítettük: gyors intézkedésekkel megelőzhetünk később naggyá növő gondokat, mert tavaly sem lefíetett mindent az időjárásra fogni ... Nálunk a bérszínvonal elérte az üzemi lehetőségek határait. Hogy az idén kiegészítő részesedésit, prémiumot fizethessünk az évi munka alapján, a munkabékéknél nézünk körül. Ezt megérti a tagság. — Tetszett az az őszinteség, ahogyan az ágazatok országos irányítói és a megye vezetői megosztják velünk gondjaikat és közreműködésünket kérik a megoldásban. Ezt a módszert akarjuk alkalmazni nálunk, a téeszben is. Okkal számítunk egyetértésre például a traktorosoknál a kétműszakos szolgálatban; nemcsak azért, mert ez már a múlt év őszén bevált és a műszak- pótlékban megtalálják a számításukat, hanem azért is, mert megértik: a nagy teljesítményű, értékes gépeket csak így lehet kihasználni... A kapolyi termelőszövetkezet elnöke, Pikli Béla képesítése szerint agrármérnök, testvérei között azonban van bányamérnök, katonatiszt, alkalmazott is, így „családi körben” is tapasztalhatja, milyen véleménnyel vannak a mezőgazdaságról, akik nem élnek benne. — Tőlük is, a siófoki továbbképzés előadóitól is hallottam, s ez jó érzéssel tölt el: az utóbbi években kedvezően változott ennek az ágazatnak a megítélése. Kevesebb az elmarasztaló — és olykor igencsak megalapozatlan — kritika. Mert mit hallhattunk korábban ? A mezőgazdaság a népgazdaság agyontámogatott ágazata. Pedig ha mérlegre tesszük — és a továbbképzés előadói ezt tették — az eredményeket, kiderül: azok a támogatások kamatostul megtérültek, a segítség nem k/olt hiábavaló, a gazdaságok zöme megerősödött. Az a felismerés, hogy az eszközszegénység a fejlődés gátja lehet, szintén javított a helyzetükön, s a tanfolyam megerősített benne: ha a napjainkban tapasztalt kedvező folyamat tartós lesz, megbirkózhatunk a feladatokkal. — Hallhattunk a továbbképzésen arról, hogy a termelőszövetkezetek támogassák a mezőgazdasági kistermelők tevékenységét. Én is úgy látom, hogy most ott lehet leggyorsabban és legkevesebb költséggel föllendíteni az állattenyésztést, s mi segítünk is, ahogy tudunk. A téeszek azonban nincsenek eléggé érdekelve, hogy saját tagjaik és alkalmazottaik mellett a kívülállók háztáji termelését is felkarolják, pedig nálunk például ezek adják a háztáji áruforgalomnak mintegy a felét. Kötelességünknek érezzük a róluk való gondoskodást, jóllehet ehhez nem fűződik a téesznek különösebb anyagi érdeke ... Kovács Ferenc, a tetei Béke termelőszövetkezet elnöke azokat a megállapításokat idézte, amelyek folyamatukban mutatták be az ország élelmiszergazdaságának fejlődését napjainkig, s a megyei eredményekről is tárgyszerű, „letisztult” képet adtak. — Az előadásokból a nézetazonosságra való törekvés érződött, s ezt elősegítette a nyíltság, az ágazat reális helyzetértékelése. Megszív- lelésre érdemes volt az a megállapítás, miszerint az üzemékben nagyon fontos a cselekvési egység, a munkastílus fejlesztése annak megfelelően, ahogyan a gazdasági követelmények növekedése indokolja. Az előadások növelték a hallgatóságban a felelősségérzetet és segítették az eligazodást; hogy ne a szélsőségek, a végletek kapjanak hangot, hanem a reális megítélés jellemezte a véleményalkotást. Ha ez így van, simábban mennek a dolgok a téeszben. — Egyetérthetünk abban is, hogy a gazdálkodásra ható intézkedéseket csak akkor illetheti bírálat, ha a végrehajtás területén, a gazdaságokban rend van, mindent a helyére tettek és az előbbre jutás lehetőségeit maximálisan kihasználják, ám mégsem sikerül ötről a hatra jutni. A gondok okát azonban először helyben kell keresni, kritikus önvizsgálattal, a vélemények egyeztetésével és minősítésével. Sok tanulságos, a munkahelyeken hasznosításra érdemes ismerettel gazdagodtunk, s az a három és fél nap Siófokon a szó szoros értelmében továbbképzésnek számított. Hernesz Ferenc A határállomás csendje Berzence kapocs — Hogy is volt hajdanában azokkal a csempészőkkel? Kakrik János elmosolyodik a kérdésen. Ott a Dombó csatorna tövében alig negyven esztendővel ezelőtt sót cseréltek malacra. A szerb sógor, vagy a horvát koma hozta a zsíros süldőt, a ber- zencei polgár meg nyújtotta a néhány kiló sót. Tilos dolgot csináltak, csakhogy akkoriban az egyik ebből, a másik meg abból szenvedett hiányt. Hát segítettek magukon, ahogy tudtak. Rég elföldelték már az utolsó vérbeli csempészt a berzen- cei temetőben. Legendává érlelődték azok a történetek is. Kakrik János, a berzen- cei nagyiközségi tanács elnöke úgy tartja, hogy falujában a határ szó a törvénytiszteletet, a határállomás a barátság kapocsét jelenti. — A falu életében sok változást hozott a közúti határátkelőhely. A szomszédos falvakkal nékünk jó volt a kapcsolatunk, de ahhoz, hogy felkeressük egymást, majd száznyolcvan kilométert kellett kerülnünk. A határállomás lerövidítette ezt az utalt, így aztán már a so- mogyudvarhelyiek és a csurgóiak is mind gyakrabban invitálják találkozóra a go- laiakat, a zsdálaiakat vagy a kaproncaiakat. Nem ritka, hogy közös sportversenyeket rendeznék, műsoros bemutatókat tartanak. Hadd említsem példaként a berzencei népi együttest. A kapron cai néptáncosokkal van baráti kapcsolatunk, a nyáron ők is eljöttek a várdombi nyár eseménysorozatának megnyitására, míg az ősszel mi adtunk műsort a szomszédos városban. Rokoni, baráti szálak kötnek össze bennünket. Ezek erősödését szolgálja a határállomás. De más hasznát is látjuk. Az ország kapujában vagyunk. A hozzánk érkező idegen először itt szerez tapasztalatokat hazánkról. Ezt felismerve a falu összefogott, hogy szebbé tegye környezetét, hogy jó hírünket vigyék tovább. A tanácsházától hat kilométerre van a határátkelő. Ezt az utat hetente legalább egyszer megteszi Nagy József százados, a FEP parancsnoka. Tőle hallottam, hogy kapcsolatuk példaként emlegethető. Ha ünnep van a faluban, meghívót kapnak a határőrök. Ha kell a munkáskéz a társadalmi munkához, jönnek a katonák. Csoda-e ezek után, hogy ha leszerelés van, a falu vezetői is elviszik ajándékaikat a búcsúzó járőröknek és útle- vélkezelőknék? Nem lehet olyan határőr-ünnep, ahonnan elmaradnának a falusiak. Ünnepben pedig nincs hiány. A határállomás állománya legutóbb hatodszorra érdemelte ki az élenjáró címet. Nagy József büszke erre. Joggal, hiszen a nyitás óta egyetlen rendkívüli esemény sem történt erre, s panasz sem érhette munkájukat. Nagy százados Kalauzol bennünket az ország egyik legkorszerűbb határállomásán, s igyekszik megismertetni az életükkel. — Rendkívül kedvező körülmények között dolgozhatunk. Több sávban is fogadhatjuk a Jugoszlávia felől érkező, vagy az oda tartó gépkocsikat, s így megfelelKERMI tapasztalatok Közepes minőségű felvágottak A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet 1985 második feliében a fővárosban és vidéken összesen 670 boltban, raktárban, Tüzép- telapen, kiskereskedőnél és vendéglátóhelyen ellenőrizte az áruk minőségét. Megállapították hogy az élelmiszerek zöme megfelel a szabványoknak, de továbbra sem egyenletes a húskészítmények és a tejtermékek minősége. Általában jó minőségű a téliszalámi, a száraz-kolbász, valamint a hurka és a füstölit-főtt áru. A felvágottfélék közepes minősítést kaptak, elsősorban a nyersanyagok egyenetlen aprítása, esetenként a túlfűsze- rezés vagy a jellegtelen íz miatt. Ugyancsak nem javult a korábbiakhoz képest a vörösáruk — párizsi, virsli, szafaládé — minősége. Az árusítás megtiltására vagy korlátozására okot adó súlyos hibát a húskészítmények 1 százalékánál állapítottak meg. A 48 üzletben és raktárban megvizsgált mintegy 7400 kilogramm kenyér 5 százaléka nem felelt meg a követelményeknek (1984 második félévében ez az arány még 9 százalék volt). Változatlanul sok a súlvhiánvos, a szabványosnál kisebb,, vagy rossz minőségű péksütemény. A 43 üzletben megvizsgált zsemlék és kiflik 35 százalékát kellett emiatt a forgalomból kivonatni, ami még mindig nagyon magas arány, noha ez egy évvel korábban még 47 százalék volt. Nem tapasztaltak javulást az ellenőrök a vendéglátó- ipari szolgáltatások minőségében. A méteráruk és a konfekcióholmik minősége kielégítő voLt, az alsóruházaiti cikkek „nem szabványos” megjelöléssel, csökkentet' áron keSzegénylegényekből terroristák Szardínia szép, ám zord szigetén valamikor úgy ismerték a „banditát”, mint a hegyek között élő hallgatag szegénylegényt, aki kétcsövű puskájával időről időre felbukkan és mediterrán Robin Hood-ként igazságot szolgáltat. Az egyszerű nép szerette, de félt is tőle. A szeretet elmúlt, a félelem megmaradt és a hajdani banditákból Olaszország legrettegettebb emberrablói lettek, akikkel szemben tehetetlen az igazságszolgáltatás. Az emberrablás sosem volt idegen a szardíniái ban- ditizmustól, régen azonban csak a sziget dúsgazdag előkelőségeit rabolták el. A maiak már nem válogatósak. A régi banditizmus számos rokon-vonást mutatott a szicíliai maffiával. Az „Anonima Sarda” látszólag korántsem olyan titokzatos. A helyi hatóságok név szerint ismerik a szervezet leghírhed- tebb tagjait, a főbb rejtekhelyeiket, nemcsak a szigeten, hanem Közép-OIaszor- szágban is. Akcióikat általában este 8 és reggel 5 óra között hajtják végre, kedvenc módszerük az autós- rablás, áldozataikat nem kábítják el, s nem házakban, hanem barlangokban rejtik el őket. Legtöbb foglyukat kétszer-háromszor más rejtekhelyre szállítják. Legfőbb vadászterületük a sziget déli részén fekvő Nuoro — itt követték el az emberrablások 80 százalékát — a tagok kétharmada is idevalósi. Rendszerint közvetítővel érkeznek az áldozatok családjával, sokszor ügyvédet, közjegyzőt kérnek fel erre. A rendőrség gyakran néhány perccel az akció után értesül a bűnesetről, kutatásaik mégis szinte mindig eredménytelenek. Ennek oka egyrészt a félelem ébrentar- totta „omertá” — a hallgatás törvénye, másrészt pedig az, hogy az emberrablók igen elővigyázatosak: rejtekhelyeiket katonai módon álcázzák, kutyákkal veszik körül, akik, mint a Capitólium lúdjai, jelzik a veszélyt, és a foglyoknak nemcsak a száját, hanem a fülét is betömik, hogy ne is hallják a keresők megafon-felhívásait. Az új banditizmus gyökerei nem csupán a régi hagyományokra nyúlnak vissza. Nuoro és környéke, Barbagia tartomány egyike Olaszország legnyomorúságosabb vidékeinek. Az elmúlt hónapokban azonban Nuoro fellázadt: nem akarnak együttélni az emberrablás félelmének gondolatával. A biztatást egyenesen Francesco Cossigától, az olasz köztársaság új elnökétől kapták, aki maga is e vidékről származik. Politikusok, szakszervezeti vezetők, kereskedők, értelmiségiek és földművesek fogtak össze, hogy a banditizmus okait kutassák és felvegyék a harcot e járvány ellen. Az ő fellépésük persze nem elegendő: az olasz államtól várják a segítséget, hogy az „ólomévek” a szélsőséges terrorizmus feszámolása után teremtsen rendet Szardíniában is: ne csak rendőri intézkedésekkel, hanem beruházásokkal, munka- lehetőségekkel is. G. L. rülhetett forgalomba. Az ellenőrök ezúttal is több hiányosságot tapasztaltak a ruházati termékek vásárlóinak tájékoztatásával kapcsolatban. Megállapították, hogy egyes cikkeket — hazai és importtermékeket egyaránt — hiányos, nem megfelelő tartalmú tájékoztatóval, vagy anélkül forgalmaztak a kereskedelmi vállalatok. E termékek árusítását a tájékoztatók kijavításáig, illetve pótlásáig nem engedélyezték. Az ellenőrzött boltokban, raktárakban az előző év azonos időszakához képest kevesebb volt a hibás háztartási gép, kályha, tűzhely, de sok a sérülés a gondatlan szállítás, árukezelés miatt. A híradástechnikai cikkek minősége nem változott, a vizsgáit készülékek túlnyomó többsége kifogástalan volt. A kerékpárok, motorkerékpárok általában megfelelőnek bizonyultak, az importált kétkerekű járművek mintegy negyed része azonban az árukezelés hiányosságai miatt károsodtak. A tapasztalatok szerint nem javult a bútorok minősége: a megvizsgált kárpitozott garnitúrák, szekrénysorok, konyhaszekrények csaknem egyharmada nem elégítette ki a követelményeket. A kifogásolt bútoroknál legtöbb esetiben technológiai hiányosságokat állapítottak meg, például az alkatrészek pontatlan illesztését, a lakkozás hibáit, a szövettoevo- nó anyagok eldolgozását. A hibás termékek 10—20 százalékos árengedménnyel kerülhetnek forgalomba. A KERMI a félév folyamán 4736 új hazai és import gyártmányról adott szakvéleményt. A hazai újdonságok körében javult az élelmiszerek és a ruházati termékek minősége, valamivel csökkent azonban az iparcikkeké. Az importminták minőségét valameny- nyj árucsoportban jobbnak ítélte a KERMI, mint korábban volt. (MTI) hetünk a velünk szemben támasztott hármas követelménynek, amely úgy szól: biztonság, gyorsaság, kulturáltság. Hadd mondjam el, hogy igazán nagy próbatételen még nem estünk át. A nyitás napján volt nagy a forgalom, és akkor, amikor Bjelovárban somogyi, Kaposváron bjelovári napokat rendeztek. Képesek lennénk nagyobb forgalom lebonyolítására is, de Berzence neve még nincs benne a köztudatban. Pedig már a legújabb idegenforgalmi térképek is jelölik forgalomellenőrző pontunkat. A parancsnok szavait bizonyítja, míg a határállomáson vendégeskedtünk, egyetlen utas sem érkezett. Csend van ezekben a januári na- . pókban. Talán a majdan beköszöntő nyár pezsgőbbé teszi az itteni életet, ha például az utazási irodák errefelé hoznák csoportjaikat, gyorsabban továbbutazhat- nának mint mondjuk Lete- nyén. A nyár persze még odébb van, de a berzencei határállomás addig is szolgálja a kishatárforgalmat, a baráti kapcsolatok erősödését. Nagy Jenő Szövetkezeti átalány- -elszámolás A pénzügyminiszter módosította a szövetkezeti részlegek átaláiny-elszámolásos üzemeltetéséről szóló rendeletet. Január 1-jé tői, más szövetkezetekhez hasonlóan, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek is alakíthatnak átalányelszámolásos részlegeket. A kisszövetkezetek fogyasztási szolgáltatói tevékenységre hozhatnak létre átalányelszámolásos részleget. Ezek legfeljebb 15 fős létszámmal működhetnek, kivéve a fogyasztási szolgáltatást végző csoportokat, amelyekben harmincán is dolgozhatnak. Adózási szabályaik — az általános jövedelemadóról szóló rendelkezésekkel összhangban — szintén módosultak. Ennek alapján a részlegekben alkalmazott dolgozóknak a munkamegállapodásban szereplő minden béren felüli személyes jövedelme után ' jövedelemadót kell fizetniük. A belső érdekeltség javítása céljából 1982 óta van lehetőség arra, hogy egyes részlegeiket a szövetkezetek átalány-elszámolásos formában üzemeltessék. Ebben a rendszerben a többletnyereség elérésében, illetve a költségmegtakarításban a dolgozók közvetlenül is érdekeltek. Az átalány-elszámolásos üzemeltetés szélesebb körű alkalmazásától a szö- vekezeti szolgáltatások színvonalának . emelkedését, a gazdálkodás jövedelmezőségének javulását várják. A módosításokat a Magyar Közlöny 1986/2. száma tartalmazza.
