Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
1986. február 6., csütörtök Somogyi Néplap 5 a szentkirályi alma Falusi olvasókor alakul„ november végén Porrog- szentkirályon. A résztvevők, főként kertbarátok gazdálkodási ismereteiket szeretnék bővíteni az olvasókörben. Így lehetne összegezni a porrogs zentkir ály i szenzációt. Mi arra voltunk kíváncsiak, mi áll a hír mögött, hogyan működik egy kisközség olvasóköre. Porrogszentkirály főutcája magába foglalja szinte az egész falut. A nem egészen ötszáz lelkes kisközség arról nevezetes, hogy egy emberöltő óta talán a legfinomabb somogyi alma terem itt. 25— 30 vagonnal küldenek rendszeresen exportra és legalább ennyit értékesítenek belföldön vagy dolgoznak fel félkészen. A faluban — s az érthető, éppen a gyümölcstermelés miatt, visszaesett az állattartási kedv. S ahogy itt tartják; az alma jobban is fizet. Hogy hogyan lett ebből — olvasókör, érről Horváth Sándort, a népfrontbizottság elnökét kérdezem: — Volt hagyománya az olvasókörnek a faluban. 1935- ben dr. Jeszenszky Árpádnak, a keszthelyi egyetem jeles tanárának javaslatára kezdtek el az itteniek almafákat ültetni. • Hogy a . szakszerű gyümölcstermelést kult az Egészségügyi Minisztérium felvilágosítási osztálya — ennek élére került Pintér Miklós! Én abban az időben Szombathely város főorvosa voltam. Kaptam tőle egy levelet, hogy „gyere föl, nekem egy' ilyen író-orvosra van szükségem!” így kerültem Pestre ... Buga doktort kezdettől fogva az az elv vezérelte: „ahogy a kisgyermeket kanállal enni, pohárból inni — úgy kell megtanítani az embereket, hogyan éljenek egészségesen!” Persze, mindezt ízesen, színesen, dallammal, ritmussal. Szóval: érdekesen. Mindenképpen emberi fogyasztásra alkalmas módon, és semmiképp sem unalmas formában ... Eszerint cselekedett, amikor az egyetem elvégzése után, szülőfalujában lett körorvos. Később — TIT- előadőként is — evégett járta az országot. . . — Végeredményben egy sikeres életpályát mondhat magáénak ... — Ha most azt akarod kérdezni, hogy elégedett vagyok-e, akkor máris igennel válaszolok! Mármint azzal, ami megadatott nekem! Tulajdonképpen mindig azt csináltam, amit szerettem ... Ha elölről kezdeném — ugyanezt a pályát választanám! Hogy mit is tett Buga doktor?! Hiszem, hogy mindannyian tisztában vagyunk vele. Puszta számszerűségek sohsem jellemezhetnek egy embert, egy munkás életet. Mégis érdemes leírni: rádiós és egyéb előadásból pár száz híján tízezret sikerült összeszámolni! Levelekre adott válasz-üzeneteinek száma a tizenötezret közelíti, ismeretterjesztő közleményei, cikkei mennyiségének megállapítása pedig egyenesen reménytelen vállalkozásnak minősül. Mindemellett huszonhét könyv szerzője ... Talán furcsa, de Buga doktor — mindezek ellenére — nem teremtett iskoláit! Nos, távolról sem azért, mintha nem lett volna rá szükség. Inkább azért nem, mert amit ő elkezdett, senki sem tudta utána csinálni. Viszont — teremtett egy „műfajt!” Méghozzá egyedülállót, a tudomány és a művészet határmezsgyéjén... Azt az írói teljesítményt, ami az orvostudományból „fordította le” és közvetítette azokat a tudnivalókat, amelyeket az utca embere a gyakorlatban hasznosíthat. — Valóban másképp csinálják a ma egészségnevelői — mondja. — Másképp, de az nem azt jelenti, hogy nem jól! Hiszen megváltoztak a körülmények, így a velük szemben támasztott követelmények is. Albrecht Gyula Németh József festményei a síülőmegyében Képzőművészeti kiállítások Somogybán Nyolc helyen negyvenöt tárlat Elkészítette idei kiállítási tervét a Somogy Megyei Múzeum. Nyolc helyen negyvenöt tárlatot nyitnak meg ebben az évben. Figyelemmel kísérik a somogyi és a megyéből elszármazott képzőművészek munkásságát is, így ikerül sor a nyáron Kaposváron a Somogyi Képtárban Németh József festőművész bemutatkozására, vagy a Siófokon élő Csiszár Elek kiállítására májusban. Gerő Kázmér a Somogy Megyei Múzeumban szerepel majd az év végén. A marcali helytörténeti múzeumban több érdekes kiállítást tartanak: bemutatkozik a Somogyi Fotóklub, Somogy népművészete címmel februárban rendeznek bemutatót, Balaton a képzőművészetben címmel a nyáron lehet megtekinteni egy válogatást. A marcali Bernáth emlékmúzeumban a mester tanítványainak kiállításán kívül még Mészáros Géza festőművész alkotásait láthatjuk. Barcson a Dráva múzeumban Giczy János festőművész szerepel februárban, a Kaposvári Galériával közösen rendeznek tárlatot a fital képzőművészek stúdiója tagjainak munkáiból öt alkalommal. A szomszédos jugoszláviai, likovni klub a nyáron hozza el anyagát a Dráva-parti városba. Több külföldi vendégkiállító nevével is találkozunk a programban: a Kaposvári Galériában a Lengyel Képzőművészek Szövetségének opolai területi szervezete mutatkozik be, a marcali helytörténeti múzeumban a lipcsei területi szervezet állítja ki munkáit, ezt a kiállítást a boglárlellei Tóparti Galériában is bemutatják. A Somogy megyei múzeumban három szobrászati kiállítást rendeznek az idén. O. Papp Gábor februárban mutatkozik be, Szabó István a nyáron, Kiss György szeptemberben. A Somogyi Képtárban folytatódik a Fonyódi iskola festőcsoport egyéni kiállítás sorozata, novemberben To- por András lesz a kiállítóterem vendége. A bogiári kápolnákban egyelőre csak az augusztusi program biztos, El Kazovsz- kij és Záborszky Gábor festőművészek közös kiállítására kerül sor a szezon végén. Kun Bélára emlékeznek Kun Béla születésének 100. évfordulójáról centenáriumi rendezvénysorozattal emlékeznek meg a következő napokban Budapesten. A jubileummal kapcsolatos eseményekről szerdán az MSZMP KB Párttörténet-i Intézettében tájékoztatták a sajtó képviselőit. Huszár István, az MSZMP KB Párttönténeti Intézetének igazgatója elmondotta: a centenáriumi megemlékezések a nemzőti önismeret elmélyítését is szolgálják. A rendezvénysorozat február 11-én nemzetközi tudományos ülésszákkal kezdődik. A kétnapos konferenciának — amelyen Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tart bevezető előadást — a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont. Az ülésszak előadói — szovjet, csehszlovákiai, jugoszláviai, NDK-beli, lengyel, bolgár történészek — legfrissebb tudományos eredményeiket ismertetik. Az ülésszak nemcsak portrét kíván festeni Kun Béláról, hanem láttatni szándékozik azt a történelmi folyamatot is, amelyre munkásságával hatást gyakorolt. A Munkásmozgalmi Múzeumiban február 14-én Kun Béla életét bemutató emlék- kiállítás nyílik. A tárlatot Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitja meg. A politikai megemlékezések központi eseménye az a nagygyűlés, amelyet február 18-án, a Csepeli Munkásotthonban rendeznek. Ezen a fórumon Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Kun Béla emlékbizottság elnöke mond ünnepi beszédet. Február 20-án a Munkásmozgalmi Panteonban koszorú- zási ünnepséget rendeznek Kun Béla emlékhelyénél. A centenáriumi év esemény- sorozata ezzel nem zárul le: több megyeszékhelyen — köztük Kaposváron is — konferencián idézik fel a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának tevékenységét. Novemberben a Vérmezőn leleplezik a Kun Béláról készített szobrot, Varga Imre alkotását. megismerjék a gazdák, folyóiratokból, kertészeti könyvökből, előadásokból kaptak hasznos tanácsokat. Itt természetesen nemcsak erről volt szó, megbeszélték a napi eseményeket, politizáltak, gazdasági tanácsokat adtak egymásnak. Névnapokat, megemlékezéseket is tartottak közösen. — Ügy meséli • ezt Horváth Sándor, hogy közben a kezében lévő metszőollónak keres helyet, .lőttünkkor is a gyümölcsösben dolgozott. — Csak vendégek tudják kihúzni onnan, annyira szeret ott lenni— mondja a felesége. Horváthéknak évi 200—250 mázsányi almájuk terem. A házuk mögött valóságos almaerdő kezdődik. Egyik szép öreg fájáról két éve nyolc és fél mázsa fényes gyümölcs került ládába. Horváthéktól átsétálunk a kultúrházba. Itt alakították ki az olvasókör különtermét. Útközben . találkozunk Ritecz József és Bohár János bácsival. Mindketten lelkesen támogatták az olvasókör gondolatát. — öregfejjel is tanul az ember — mondja Ritecz József. — Húszszor is perme- telünk egy évben, már mint egy verset, úgy ismerjük a vegyszereket, s vagy ötven éve metsszük a fákat. Mégis BUGA DOKTOR A 80 éves Buga doktorral ülök szemben. — Három éve, amióta beteg vagyok, csak ülök, és innen szemlélem a világot. Pedig — szívesebben gyomlálnék a kertben! Mert azt is szükséges, nemcsak ültetni... Ugyanúgy, mint a tudat esetében, ahonnan a téveszméket, hiedelmeket, babonákat kell kiirtani! . — Honnan ez az indíttatás, mik a gyökerei ennek az elkötelezettségnek? — Amikor ezt kérdezik, mindig azt a — már jelképpé nőtt — kispadot látom magam előtt, amelyet apámtól, a falusi tanítótól „örököltem”. Azt, amelyen üldögélve apám, majd én vála- szolgattunk a falubeliek kérdéseire. Már itt — és elég korán — megtanultam, hogy a magyar ember mindenre kíváncsi, és mohón nyeli a használható szót... — Ám ha most egy réteggel mélyebbre ások, korábbi gyökerek is felszínre kerülnek! Még a' II. világháború előtt, a Párkányban megjelenő Dél-Szloveriszói Magyar Lapok című • újságot egy öreg református pap szerkesztette. Nos, ebben a lapban jelent meg először — nyomtatásban — a nevem. Mint afféle diák, verseket írtam, amiket az öreg Soós Károly lehozott. Egyszer azt kérdi tőlem: ”— Te! Aztán valami okosabb, egészségi dolgot nem tudnál írni?” így aztán a 20-as évek végén, ebben a lapban jelentek meg első egészségre vonatkozó tanácsaim. Hogy — végülis a gyógyító orvosból — hivatásos „egészségi felvilágosító” • lettem, abban dr. Pintér Miklósnak volt nagy szerepe! Róla eszembe jut, hogy annak idején, amikor a nyilasok letartóztattak, és gyalog hajtottak Győr felé, az egyik faluban egy biciklista állt meg a csoport mellett. Megismertem, hiszen ez az én hajdani vöröskeresztes-kórházi kollégám! Azt kérdezte tőlem: „ennivalótok van-e?” Nincs, mondtam, de tűnj el innen Miklós, mielőtt még téged is betaszítanak a sorba. Azok közé, akik „nem- kívánatos s.zemély”-nek minősültek ... Ellenben — nem alaptalanul — a szovjetekkel való együttműködés, és a .zsidómenekítés” volt a vád. Nos, Pintér eltűnt, ám kisvártatva visszatért — hóná alatt egy kenyérrel... — Az 50-es évek elején, amikor dr. Vilmon Gyula kezdeményezésére megalaFényes Olvasókör Holnap bemutató Vihar előtt Bármennyire is hálás feladat lehet színpadra vinni egy társulatnak Shakespeare darabjait, mindig nagy felelősséggel jár. A drámairodalom legnagyobb klasszikusának A vihar című színművét holnap este mutatja be a kaposvári Csiky Gergely Színház. A rendező, Gazdag Gyula neve után ezúttal odakerült m. v. Mégis képletesnek tarthatjuk ezt, hiszen sok éve dolgozik már a kaposvári társulattal. Több olyan előadást rendezett, amely az elmúlt évek kiemelkedő színházi eseményei közé tartoztak. A vihar Shakespeare legutolsó darabjai közül való, feltehetően már Stratford- on-Avonben, szülőhelyén írta. Sők esetben eltér ez a darab más műveitől. Például abban, hogy a történet szövegszerű forrásairól meglehetősen keveset tudott kideríteni a filológia. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem ismerünk olyan elbeszélést vagy novellát, amely a darab meseanyagát tartalmazná. Tudunk azonban arról, hogy nagyon is valós szálak inspirálhatták Shakespearet a megírására, nevezetesen ebben az időben látott napvilágot egy szerencsés hajótörést szenvedett utazónak a könyve, amely elsőként számolt be az azóta sók titokzatos eseménnyel kapcsolatba hozott Bermuda-szigetek- ről. A mű nagy népszerűségében talán része van annak is, hogy a XVII. század utazási láza egyre magasabbra szökött. A népszerűség további jegyei közé tartozik, hogy a néhány évvel Shakespeare halála után megjelent drámáinak gyűjteményes kiadásában — dacára annak, hogy egyik későbbi alkotása A vihar — elsőként szerepel. Ezt a hagyományt mindmáig őrzik a szigetországi kiadók. A kontinensen, s így nálunk is A vihar a kevésbé játszott Shakespeare darabok közé tartozik. Igaz, múlt század eleji magyarországi felbukkanása óta időről időre akadtak rendezők, akik saját koruk számára érdekes és érdemes mondanivalók hordozóját látták a darabban. Általában Babits Mihály fordítósában ismerjük a művet, a kaposvári társulat most Eörsi István átültetésében mutatja be. A főbb szerepeket a Donáth Péter készítette jelmezekben és díszletek között Jordán Tamás, Kulka János, Helyey László, Pogány Judit, Koltai Róbert, Bezerédi Zoltán és Cserna Csaba alakítja. A darab zenéjét Mártha István szerezte. V. I. kertbarátoknak szívesen hallgatjuk az előadókat, forgatjuk a könyveket. Tapasztalatra, okos szóra, jó gondolatra több alma terem. Az olvasóteremben megnézzük azökat a könyveket, amelyeket Molnár Zoltán író, az Olvasó Népért mozgalom munkabizottsági vezetője adott át az országos népfrontbizottság nevében a szentkirályiaknak, Harmincezer forinttal a megyei népfrontbizottság is támogatta a falusi olvasókört. Bohár János bácsi már a következő előadásra gondol. — Vannak programjaink, sőt e hónap végén még borkóstolóval és borversennyel egybekötött bálunk is lesz. Az hiányzik talán, hogy egy igazi motorja lenne az olvasókörnek. Egy jelöltünk van is, lehet hogy február végén kinevezzük őt. A porrogszentkirályi almatermelők olvasókörében a Szőlészet- és Kertészet jár kézről kézre, megbeszélik mit láttak Csurgón, kinek beteg a hozzátartozója és mi volt a tv-híradóban. S ha a kapott könyvekből csak egy tucat is olvasóra lel, már érdemes volt... Békés József
