Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
1986. február 5., szerda Somogyi Néplap 3 Minden tizedik somogyi fiatal Lakások, munkahelyek és a tanulás Somogybán 21 900 cigány él: a lakosság 6,2 százaléka az. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén — ahol a testület az érdekükben végzett munka kétéves tapasztalatait összegezte — elhangzott, hogy arányuk a fiatalabb korosztályokban magasabb, a 60 éven felüliek között viszont alacsonyabb. Ezer általános iskolás közül 105 a cigány tanuló. A testület, amelynek vitájában részt vett Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője is, azt tartotta fontosnak, hogy mindenütt biztosítsák, hogy a tankötelezettségi törvény előírásainak megfelelően az iskoláskorú cigányok rendszeresen jelenjenek meg a tanórákon. A másik fontos követelmény, amely helyzetük javításában szerepet játszik, hogy biztosítsák részükre az értelmes munka örömét. A statisztika szerint az elmúlt két évben jelentősen emelkedett a cigány férfiak foglalkoztatottsága, a nőké viszont visszaesett. Kevés ma is közöttük a szakmunkás — az összes foglalkoztatottak 6,3 százaléka az — alacsony a betanított munkások aránya is — alig több 15 százaléknál — és mindössze 78- an vannak, akik nem fizikai foglalkozást folytatnak. A legtöbben segédmunkásként keresik ma is a kenyerüket: néhány területen, például a köztisztasági szolgáltatásokban a fő munkaerő- forrást jelentik. A testület véleménye szerint a cigányok jélentős része ma kedvezőbb lakáskörülmények között él, mint korábban. Többen építettek vagy vásároltak lakást azoknak a kedvezményeknek az igénybevételével, amelyeket az állam biztosított részükre. Az utóbbi években azonban lelassult ez a folyamat. A ma is telepen élők egy részének hiányoznak az anyagi feltételei ahhoz, hogy igénybe vegyék a kedvezményt. A VI. ötéves tervben 3U0 lakásra kapcát kedvezményes hitelkeretet a megye, de csak 235-öt használtak fel. Tavaly — központi támogatással — felszámolták a csokonyavisontai telepet: 14 nagy- és sokgyerekes család jutott megfelelő lakáshoz. Jelenleg a Kéthely melletti Sári-pusztán folyik a telep felszámolása. A megyében 123 család él cigánytelepen, vagy ahhoz hasonló körülmények között. Közülük 55 hitelképtelen. Az is elhangzott a vitában, hogy a cigányok egy részére biztosított lakások állagának megóvása több esetben gondot okoz. Az eddigieknél hatékonyabb intézkedésekre Kevesebb a tehén, több a koca a háztájiban Önállóságot hozó „leányság” A kiegyensúlyozott megyei élelmiszer-ellátás, a választék bővítése, a piacképes exportárualapok növelése szükségessé teszi az állattenyésztés — ezen belül a kistermelői állattartás — fejlesztését. Az elmúlt években a mennyiség biztosítása mellett mindinkább előtérbe került a minőség és a gazdaságosság javítása, a helyi adottságok és a lehetőségek jobb hasznosítása. Megyénkben a háztáji és a kisegítő gazdaságokban az elmúlt tervciklusban (1980— 1985) megváltozott az állatállomány összetétele. A változás legjellemzőbb vonása, hogy csaknem 3000-rel csökkent a tehénlétszám, s megközelítőleg 1000-rel gyarapodott a kocaállomány. A te- hénlétszám-csökkenésben nagymértékben közrejátszott a „hagyományos” tehéntartók kiöregedése, a termelés műszaki, technikai és köz- gazdasági feltételeinek hátrányos változása. Való igaz, hogy egyre kevesebb kistermelő vállalja a tehéntartás- ból eredő tartós lekötöttséget, különösen ha ehhez még alacsony jövedelmezőség is társul. Bár az egy tehénre jutó tejtermelés nőtt, a tehénlétszám mérséklődésével egyidejűleg — az 1980- hoz viszonyítva összességében mintegy 10 millió literrel — csökken a kisüzemi tejértékesítés és mintegy 2000 tonnával a vágómarhaértékesítés. A kisüzemi juhtenyésztésnél 1980-hoz képest mérsékelt vágójuh-értékesítés csökkenéssel és mintegy 10 tonna gyapjúíelvásárlás-nö- vekedéssel számolhatunk. A sertéstenyésztésben kedvező változások következtek be, még akkor is, ha az 1985. évi kocalétszám elmarad az 1984-i nagyságrendtől. Az 1980. évi felvásárlási szinthez viszonyítva a múlt évben kistermelőink 60 000-rel több hízott sertést értékesítették, s ez 3000 tonnával több sertéshúst eredményezett. A kedvező változáshoz nagymértékben hozzájárult a sertéshizlalási, vállalkozási kedv erősödése, abból adódóan, hogy a kistermelők többsége a szarvasmarhatartás megszűnésével a bevételkiesést a sertéstartás bővítésével' igyekszik ellensúlyozni. Jelenleg a Kaposvári Húskombinátban levágott minden második sertést a kistermelők állítják elő. Ezért is meghatározó jelentőségű a háztáji sertésállomány minőségjavítása a ser- téshiztalás színvonalának emelése. Az elmondottakból kitűnik: a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe, jelentősége az állatitermék-terme- lésben továbbra is meghatározó. Emellett fontos tényező, hogy a kistermelők számára az állattartás folyamatos bevételt biztosít, lehetővé teszi a más célra nem hasznosítható melléktermékek (szalma, kukoricaszár stb.) célirányos felhasználását, az istállótrágya-termelés pedig nagymértékben hozzájárul a növénytermesztési hozamok emeléséhez is. Sajnálatos viszont, hogy a jövedelmezőség nem igazodott a különböző állatfajok tartásának „nehézségi fokához”, ebből eredően elsődlegesen a szarvasmarha-tartási kedv mérséklődött. A VII. ötéves tervben is kiemelt feladatunk — hagyományainkra és adottságainkra építve — a kistermelői állattartás okszerű fejlesztése, a tenyésztői kedv javítá- . sa. Elő kell segíteni a kistermelői állattartás műszaki, technológiai és technikai fejlesztését, a termelési színvonal növelését. A minőség javítása céljából szorgalmazni kell a korszerű fajták tenyésztését, és ezek igényeivel összhangba kell hozni a takarmányozás feltétel- rendszerét. Mindezek mellett fontos követelmény, hogy tartósan jövedelmező legyen a kistermelő állattenyésztés. Varga Gábor Állattenyésztési vállalat van szükség ezeknek az otthonoknak a karbantartása érdekében. Az óvodáskorúaknak több mint a fele óvodai felkészítésben részesül. Az általános iskolai tanulók 10 és fél százaléka cigány, örvendetes, hogy csökkent a túlkorosok, az osztályismétlők, valamint a felmentettek száma és nőtt a 8 általánost elvégzők aránya. A középfokú oktatási intézményekbe ma sem kerülnek be lényegesen többen. Gimnáziumba mindössze 5—7-en járnak. A szakközépiskolába 15—20-an iratkoztak be, a szakmunkásképzőben viszont eléri már a 3 százalékot arányuk, örvendetes, hogy több közöttük a könyvtári olvasó, szívesen vesznek részt a művelődési otthonok műsoros, táncos rendezvényein és a filmvetítéseken. A megyében az elmúlt években folklór hagyományt ápoló 18 cigányközösség alakult és működik. Ezekben a közösségekben olyan mindennapi dolgokkal is foglalkoznak, mint a lakáskultúra, az egészséges táplálkozás, a gyermeknevelés. Viszont közéleti tevékenységük fokozódásának bizonyítéka, hogy a legutóbbi tanácsi választáson 15-en kaptak tanácstagi megbízást, hetet pedig póttanácstagnak választottak. Az is tény, hogy állampolgári magatartásuk gyakran kifogásolható. A hagyományos életformát folytatók — a telepen élők, a vándorlók — és a legelmaradottabbak közömbösen veszik tudomásul hátrányos helyzetüket. Közülük kerülnek ki a törvényes rend és a közösségi normák megsértői. A vitát összefoglalva dr. Gyenesei István megyei tanácselnök hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt években tovább javultak a cigány lakosság életkörülményei, szükség van arra, hogy esélyeiket növeljük a társadalmi beilleszkedéssel. Ezt szolgálja a megkülönböztetett figyelem, amely az oktatásukat kíséri, és ezért van szükség arra, hogy megfelelő munkahelyet is találjanak az életbe induló cigány fiatalok. Kétszázhetverjezer utas, száznyolcvanötezer vasúti szerelvény — két beszédes adat a gyékényesi határállomásról, déli országkapunkról. Itt haladnak a Balkánra és a tengeri kikötőkbe tartó vasúti szállítmányok, itt lép be az országba és itt lép ki Jugoszlávia felé a két legnépszerűbb nemzetközi A Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi gyáregysége ez évtől leányvállalattá alakult. Deák Ferenc üzemvezető nem titkolja, hogy sokat várnak ettől a „leányságtól”. — A környező üzemekben mindenhol magasabb a bér- színvonal. Remélem, hogy ebben előrébb lépünk és fölzárkózunk a többiekhez. Az elmaradás volt egyik oka annak, hogy 1983-ban körülbelül százan elmentek más vállalatokhoz, s azóta sem tudtuk a szükséges létszámot biztosítani. Valamivel több mint 300 dolgozónk van, többségük nő, ennél többre lenne szükség. Van olyan szalagunk, ahol mégegyszer ennyi embert tudnánk foglalkoztatni. — Mi változik ez évtől ebben az üzemben? — A fő profilunk változatlanul megmarad, vagyis továbbra is női felsőruházati termékeket készítünk. Ennek nagy része szovjet piacra kerül, 11 százaléka a tőkés export és mintegy 3 százalék a belföldi értékesítés. Mivel néhány éve bővítettük az üzemet, lehetőségünk van arra, hogy itt alakítsunk ki egy központi szabászatot. Ez azt jelenti majd, hogy innen látjuk el szabványokkal a leányvállalat egyes telepeit, Ha beindul a szabászat, akkor még ebben a részlegben is szükség lesz újabb dolgozókra. És ezzel visszajutottunk ismét a bérekhez. gyorsvonat, a Maestrál és az Adriatica is. Nagy felelősség hárul a szolgálatot teljesítő vasutasokra, vámosokra és határőrökre. Hallottam, hogy a zsúfolt vonatokon akadnak Olyan utasok, akik a tömegben elvegyülve útiokmányok nélkül szeretnének eljutni az egyik országból a másikvagyis ahhoz, hogy ha fejleszteni akarunk, feltétlenül szükség van a bérszínvonalunk emelésére, hogy legyen aki az elképzeléseinket megvalósítja. Az új szervezeti felépítésről a dolgozók már tudnak, egyelőre még találgatják a jövőt és remélik, hogy majd jobban megfizetik a munkájukat. így van ezzel Varga Jánosné is, aki jelenleg a kismamaszalagon dolgozik. — Elég keveset tudok az itteni dolgokról — mondja mentegetőzve. Néhány hónapja jöttem vissza a gyes ről. öt évig voltam otthon, így a nagy elvándorlásról is csak hírből hallotam. Egyéb ként 10 éve jöttem ide dói gozni, ez az első munkahe lyem, ezért nem hiszem, hogy én elmentem volna. Az utolsó két hónapban már 4300 forint volt a fizetésem, úgy gondolom, máshol sem kapnék többet. Meg az is fontos, hogy kikkel dolgozik együtt az ember. Itt már megismertem és megszoktam a munkatársaimat. Beszélünk róla, hogy most hogyan is lesz, de úgy néz ki, nem járunk rosszul ezzel az átszervezéssel. Kiss Kollár József ugyancsak régi dolgozónak számít. Egyike azon kevés férfiaknak, akik vele együtt a karbantartási munkákat végzik. — Most több a dolgunk — mutat körbe a leendő szabába, vagy olyanok, akik a vámelőírásokat megszegve próbálkoznak különböző áruk kivitelével, illetve behozatalával. Tavaly tizenegy határsértőt fogtak el, a vámosokkal közösen négy- száznyolcvanötezer forint értékű csempészárut fedtek föl. A történetek egyik főszereplője Máté Gábor határőr, útlevélkezelő, az alegység KISZ-ti,fkára aki néhány nap múlva már otthon dolgozik a Helviciai Állami Gazdaságban. — A tizennyolc hónap alatt sok mindent megtanul az ember, megférfiasodik és sok mindent másképpen lát, mint bevonulás előtt. Elmesélek egy történetet. Az őszszel szerelt le az egyik társunk, a Sásdra való Pápai Zsolt. Az utolsó szolgálatba ment, a tikor elfogott egy határsértőt. Ugyanúgy dolgozott, mint fél évvel korábban, ezért is tűnhetett föl neki az az útlevél, amiben kicserélték a fényképet, aztán jött a második eset, majd a harmadik, amit én vettem észre, nálam fordult elő. Ez is fényképcsere volt. szati csarnokban. Mi készítjük az asztalokat és minden munkát ami ezzel jár. Akkor sem mentem el, amikor rosszabb helyzetben volt az üzem, — most pedig remélem — jobb napok következnek. A feleségem is itt dolgozik, ez is ideköt, és jól érzem magam a kollégák között. Jankovics Agnes hét éve dolgozik a kézműben, szabász. Tud a tervekről és arról is, hogy több lesz a munka, amihez a jelenlegi szabászlétszám kevésnek bizonyult. — Nehéz volt a múlt év, azért, mert egyedül voltam. Elkelne a segítség most íj, hát még ha bővül a szabászat. Ügy hallottam, hogy egy hónapban a jelenlegi szabványoknak körülbelül a háromszorosát, úgy 33 ezer darabot kell elkészíteni. Majd meglátjuk, hogy megy a munka, ha már csináljuk. A barcsi kézművesek a várakozások hónapjait élik. Akik itt maradtak a nehéz időkben, szakmailag felkészülten várják a változásokat és maradni szeretnének. Azok, akik ezután jönnek az üzembe dolgozni, már jóval biztosabb körülmények között kezdhetik meg a munkát. Legalábbis ezt ígérik a jobbító szándékú tervek, elképzelések. Megvalósításuk azonban már mindannyiuk- nak közös érdeke lesz. Egyszóval az utolsó szolgálat utolsó percében is történhet valami. Ez a mi szolgálatunk, amire esküt tettünk, s ezért is szép. Édesapám is határőr volt, méghozzá ötvenkét tavaszától. A bátyám ugyancsak a végeken szolgált. — Egy alföldi fiú a dim- bes-dombos Somogybán. Nem volt furcsa a váltás? — Kezdetben igen. Aztán megszoktam a közösség, a falui miatt. A gyékénye- siek, a zákányiak, a zákánytelepiek mind befogadtak bennünket. Kijárhattam focizni a faluba, ott voltunk az MHSZ lőtér építésénél, bontottuk a Zöldért szeszfőzdéjének régi tartályait. A faluért végzett .társadalmi munka jutalma ott látható a klubunkban — egy színes televízió. — Nehéz lesz a búcsú? Máté Gábor egy pillanatra elgondolkozik, aztán a felszerelését igazítja, elnézést kérve, mert újból egy kilépő vonathoz kell igyekeznie. Nagy Jenő N. Zs. Fényképcsere az útlevélben Á KISZ-titk
