Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-27 / 49. szám
4 Somogyi Néplap 1986. február 27., csütörtök ZÁRSZÁMADÁS Á biztonság alapja a munka A több mint 1600 hektáron gazdálkodó ságvári Egyetértés téesz jó hangulatú zárszámadást tartott. Jakab János elnök beszámolójában visszatekintett az elmúlt öt esztendőre, amikor a közös gazdaság megerősödött. következésképpen — a gondok ellenére — a jövője is biztonságos. Éltek a lehetőséggel és hiteleket vettek fel a búza, a kukorica és a napraforgó termésátlagainak növelésére. Az évi öthatmi,Uió forint nyereség lehetővé tette, hogy korszerűsítsék gazdaságukat, öt év alatt 45,4 millió forintot költöttek építkezésre és a géppark fejlesztésére. Az eredmény nem maradt el: a búza átlagtermése 4,4 tonnáról 6 tonna fölé, a kukoricáé 7,3-ról 8,5 tonnára emelkedett; borsóból 4,5, napraforgóból pedig 2,9 tonnás átlagtermést is elértek. Termelési értékük 37 millió forintról 57 millióra emelkedett az elmúlt öt év során (sőt 1984- ben a 60 milliót is meghaladta). — A talponmaradás feltétele a becsületesen végzett munka — hangsúlyozta a téeszelnök. — A mi közösségünk csakis, azért ad erkölcsi és anyagi elismerést tagjainak. A jöved elemszínvonalunk 42 ezer forintról 62 ezerre emelkedett az elmúlt öt évben, és támogatja törekvéseinket, hogy egyre kevesebb a fegyelemsértő, o hátramozdító. A szövetkezet közös vagyona 44 millió 300 ezer forint, 1985- ben fejlesztésre 2 millió 812 ezer forintot költöttek; ebből 2 millió 200 ezer hiteltörlesztés volt. Jelenlegi hitelállományuk 5 millió 850 ezer forint, visszafizetési kötelességük esztendőnként 1 millió 850 ezer forint. 1986- ban hiányzó gépeiket pótolják, jövőre pedig egy szárítót építenek. Tavaly a szövetkezet 58 millió 256 ezer forint bevételt és a tavalyelőttinél szerényebb, 2 millió 10 ezer forint redményt ért el. Az eredményes ágazat változatlanul a növéíiytermesztés, az állattenyésztésben (szarvasmarha, juh) viszont főként a kedvezőtlen külpiaci hatások miatt még nem sikerült megvalósítani elképzeléseiket. Jövőt formál a jelen Autók csúszkáltak, tülekedtek, a termelőszövetkezet busza is alig tudott a keskeny és havas őrei utcában utat vágni a művelődési házhoz. Élénk, jó hangulatú beszélgetés előzte meg a to- ponári Kapostáj termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. Volt is miről beszélgetni: sikeres évet zártak, s a tagság szép'nyereséget vehetett föl. A háromszázhúsz dolgozó munkájának eredménye nyolc és fél millió forint nyereség. Bodnár Imre elnök beszámolójában visszaemlékezett a mezőgazdaság országosan is nehéz évére. A jól összeszokott közösség — mint mondta — vállára tudta emelni a megnövekedett terheket. A növénytermelési főágazat beváltotta a toponáriák reményét. Igaz, több mint huszonkétmillió forintot költöttek műtrágyára, növényvédő szerre és más, a termelés biztonságát szolgáló célokra. A munka folyamatosan. tervszerűen haladt, s a termés is megfelelő volt. A hektáronkénti 7,5 tonnás kukorica-, a 39 tonnás cukorrépa-, az 5,6 tonnás búza- és az 5.2 tonnás árpahozam magáért beszél. Nem veszítették a mákon, a borsón, a napraforgón sem. A bevétel háromnegyedét a kukorica és a búza adta. Kísérletező kedvüket még akkor sem veszítették el, amikor az ágazat némelyik növénye. így a gyógynövény, a dinnye, a mustár nem bizonyította „életképességét”. Borúra derű, mondták, előrelépni csak kockázatvállalással és összehangolt munkával lehet. Hogy az állattenyésztésben melyik a járható út, erre a toponári tsz nem kapott választ a múlt éúben. — Reményt kelt az az országos elképzelés — mondta Bodnár Imre —, amely szerint a közeljövőben ki kell lábalni az ágazati egymásra mutogatás hiábavaló ár- nyékküzdelméfoől, s az állat- tenyésztésnek vissza kell adni a régi rangját. A termelői kedv visszaesésének megállítása most a legelső teendő. Az elhullás és kényszervágás magas aránya, a gazdasági költség emelkedése mögött emberi tényezők vannak; az előrelépés záloga itt keresendő. Beszámolt az elnök a többi ágazat munkájáról és összegezte a tsz szociálpolitikai tevékenységét is. Városrész Toponár, így munkaadó, lakóhelyi arcformáló, intézményeket is segítő szerv a helyi téesz. Támogatták tagjaik lakásépítését és telket is biztosítottak az első otthon építéséhez. Az elnök beszámolóját a VII. ötéves tervre vonatkozó elképzelések ismertetése zárta. Az ezt követő választáson újra a téesz-t jól irányító vezetőség kapott bizalmat; elnöknek ismét Bodnár Imrét választották. BECSÜLNIVALÓ TELJESÍTMÉNY Dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője mondta: — A hetvenhat közös gazdaság 1985-ben 8.4 milliárd forint termelési értéket produkált: 1,8 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az 1,7 milliárdos bruttó jövedelem pedig 14,1 százalékkal marad o', az 1984. évitől. A 375 millió forint nyereség mindössze 58,1 szá- zaléka az előző évinek. A lueszek felében eredmény- romlásról tanúskodnak a mérlegek, a másik 30 százaléknál pedig mindössze egymillió forint a nyereség. Tizennégy somogyi téesz ért csak el az 1984. évinél nagyobb nyereséget. Miként sikerült ez? Nem sújtotta tetemes fagykár például a boglárlelleiek szőlőjét: a vetőmagvakat termelő gazdaságok viszonylag magas árat értek el, másutt alaposan visszafogták kiadásaikat. — Amire korábban alig volt példa, most megtörtént: sok eredményrontó tényező együtt jelent meg. Tizenegy téesz összesen 84 millió forint veszteséggel zárta a múlt évet. Nyolc szövetkezet saját eszközeinek bevonásával képes lesz rendezni a veszteséget, a többinél szanálásra kerül sor: Szőlős- györökön, Fonyódon és Mesztegnyőn teremtik meg így a további működéshez szükséges pénzügyi egyensúlyt. A múlt évben nehéz természeti feltételek és szigorú közgazdasági, piaci viszonyok közepette a vártnál lassúbb ütemben, differenciáltan fejlődtek a termelő- szövetkezetek. A természeti viszontagságokon kívül a közgazdasági szabályozó rendszer változása, a nagymértékű elvonások, a kedvezőtlen adottságú téeszek árkiegészítésének csökkenése, az állattenyésztési ágazat visszaesése igencsak feszítette ' az üzemek pénzgazdálkodását. A terméskieséssel mintegy 220—250 millió „ment el” a nyereségből, s amíg korábban 22 millió forintot, most mintegy százmillió forintot vontak be tartalékaikból a pénzügyi egyensúly fenntartására .. . Eközben tovább romlott a gépesítettség, emelkedtek az üzembentartási költségek. Ilyen körülmények között különösen becsülendő az, amit a somogyi téeszeknek sikerült elérniük. Ipar a mezőgazdaságban A somogyi termelőszövetkezetekben a múlt évben az alaptevékenység termelési értékének kiesését részben ellensúlyozza a kiegészítő tevékenység fejlődése, jóllehet a növekedés üteme itt is csökkent. 1985-ben hat téeszben indult új ipari üzem, összesen mintegy száz dolgozó foglalkoztatására. Nagyobb arányú ipari termelésre — jelentős központi támogatással — három beruházás valósult meg: a tabi gumihenger-felújító, a se- gesdi horiganyzó es a szent- gáloskéri galvanizáló üzem, az előbbi kettő gazdasági társulásként működik. Mindhárom üzemben az idén kezdődik a folyamatos termelés. megmutatkozott: drágán termelünk, s nem tudtunk időben határozott és eredményes intézkedést tenni a takarékosság és a több helyen tapasztalható laza vezetői fegyelem és a munka- fegyelem javítása érdekében. 1985-ben a tervezettnél és az 1984. évinél, meg a vártnál is gyengébb eredményt értünk el. Az 1984-es 63 millió forinttal szemben tavaly a nyereségünk csupán 34,8 millió forint volt. Ennek ellenére termelőszövetkezetünk gazdasági, pénzügyi helyzete jó és szilárd maradt, termelő berendezéseink műszakilag megfelelő állapotban vannak. Böhm József beszélt még a szövetkezet külső kapcsolatairól, a termelési rendszerekről és a barcsi gesztorsággal működő társulásokról. A beszámoló végén kiemelte, hogy a korábbinál takarékosabban, s ugyanakkor gyorsabban, bátrabban döntve, újítva kell a Vörös Csillagban gazdálkodni ahhoz, hogy eredményeik növekedjenek. A beszámoló után Békefi Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke beszélt a testület tavalyi tevékenységéről, majd Kádár János és Losonczi Pál üdvözlő táviratát ismertették a közgyűlés résztvevőivel, dr. Gyenesei István a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Teszöv nevében köszöntötte a közgyűlést. Hangsúlyozta: — Az 1985-ös gyengébb teljesítményről rendkívül önkritikusan szólt a vezetőség beszámolója. A Vörös Csillag tagságának nem kell szégyenkeznie: a megyei és az országos átlagnál még ebben a gyenge évben is többet produkáltak, még mindig sokan jöhetnek Barcsra tanulni, s reméljük jönnek is. Dr. Gyepesei István a tagság figyelmébe ajánlotta, hogy ebben az időszakban nemcsak a terméshozamok növelése a cél, hanem azt is meg kell nézni, hogy mit, mekkora ráfordítással termelünk. A költségek elemzése most igen fontos, és a cél a megfelelő nyereség, nem pedig a mindenáron növelt mennyiség. A zárszámadó közgyűlés végén Böhm József átadta a szövetkezet három kiváló brigádjának és 15 kiváló dolgozójának adományozott kitüntetéseket. Február 13-án Barcson a művelődési házban tartották meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet 37. zárszámadó közgyűlését. Francz Rezső elnökhelyettes köszöntötte a résztvevőket: a téesz tagjait és a vendégeket, akik közt ott volt dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, valamint több más országos és megyei szerv képviselője. Az elnökhelyettes rövid megnyitó beszédében • hangsúlyozta, hogy 1985 igen nehéz év volt, de erre nem panaszkodni kell, hanem leA tooglánlellei Balaton Gyöngye téeszben a múlt évi nagy nyereséget a szőlő hozta. Majdnem ötmillió forintot! A 103 hektár termő szőlő 11,7 tonnás átlaggal fizetett, s a termést a' tervezettnél jóval magasabb áron értékesítették. A zárszámadó közgyűlésen Kiss József elnök és Fehér László főkönyvelő azt is elmondta, hogy a jövedelmet illetően a szőlőt a búza követte és a kukorica zárta a sort. Ennél a növénynél az önköltség és a felvásárlás! ár között kilónként egy forint volt a különbség. Két éve megszüntették az állattenyésztést, az istállók egy részét átalakították terménytárolónak, más részét vonni belőle a tanulságokat. Böhm József téeszelnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Elmondta, hogy a szövetkezet nyeresége 63 és 35 millió forint között hullámzott a hatodik ötéves tervben. 1980-ban 8,5 millió forint nyereségtartalékkal indultak, s ez mára 47,2 millió forintra emelkedett. Böhm József kendőzetlenül beszélt a gondokról is: — Az elmúlt öt évben kedvezőtlen tapasztalatokat is szereztünk, s ez 1985-ben a gazdasági nehézségekben is pedig sertésthizlalás céljára béribe adták a tagoknak, alkalmazottaiknak. A háztáji ugyanis dinamikusain fejlődik, s főként a szarvasmarha-tartási kedv nőtt meg. Tejért a tagok tavaly egymillió forintnál többet kaptak. A Balaton Gyöngye téesz- ben az alaptevékenységen kívüli termelés több mint egymillió forint nyereséget hozott: építő- és gázszerelőbrigádjuk, műkőüzemük munkáját minősíti ez. Az idén is szőlő- és búzatermesztés lesz a növény- termesztésben a legjellemzőbb. Fólrytatjálk a szőlőtelepítést; fokozatosan a korábbinak kétszeresére, azaz kétszáz hektárra növelik a területet. rr I ff szóló Hetvenhat somogyi mezőgazdasági termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén értékelték a múlt évet, és határozták meg a feladatokat. Csaknem húsz téeszben a lejárt mandátum miatt most esedékes az elnökválasztás, hat gazdaságban pedig nyugdíjba vonuló elnököt búcsúztatnak ezeken a rendezvényeken. A közgyűlések többségét már megtartották, a legtöbb helyen úgy, hogy a múlt esztendőt a VI. ötéves terv feladatainak teljesítésével együtt vizsgálták. Az utóbbi fél évtized legrosszabb évét zárták tavaly a somogyi téeszek; a vártnál gyengébb eredmények a legtöbb esetben nem az üzemi szándék, a szorgalom vagy a hozzáértés rovására irhatok. Munkatársaink ezúttal zárszámadási értékelések alapján rajzolnak képet a somogyi téeszek múlt évéről.
