Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

1986. február 27., csütörtök Somogyi Néplap „A HARCOT CSAK FOLYTATNI LEHET” Kun Béla-emlékülés Kaposváron Kun Béla-emlékülést ren­deztek tegnap Kaposváron az Oktatási Igazgatóságon, a munkásmozgalom magyar és nemzetközileg is elismert harcosa születésének száza­dik évfordulóján. A résztve­vőket kettős értelmű Kun- idézet fogadta: „A harcot csak folytatni lehet!... Folytatni — most már ta­nulságokkal gazdagabban.” E rövid két mondat nemcsak a forradalmár kemény eltö­kéltségéről vallott, hanem rugalmasságáról is. Arról az emberről, aki fölfogását, vi­láglátását képes a gyakorlat tükrében újra és újra mó­dosítani. Az emlékülést Zátonyi László, az igazgatóság he­lyettes vezetője nyitotta meg, rövid pályaképet vázolt föl a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom e je­les egyéniségéről. A rendez­vényen megjelent Tóth Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is. • Előadást tartott: Suti Károly, az Oktatási Igazgatóság nyugdíjas igaz­gatóhelyettese, Paksi Lajos, az igazgatóság tanára, dr. Horváth Gyula kandidátus, a mezőgazdasági főiskola tanszékvezető tanára és dr. Sípos Csaba, a megyei könyvtár tudományos mun­katársa. A .rendezvény a nagy for­radalmár centenáriumi ün­nepségeinek sorába illeszke­dett, de több is volt annál: tisztelgés a Tanácsiköztársa­ság ' eseményeiben komoly szerepet játszó Somogy me­gye nevében Kun Béla em­léke előtt. Aki a magyar szociáldemokráciától indult és eljutott a kommunista vi- lágfonradalom igenléséig, sőt a Komintern egyik veze­tője lett. Az emberiség humánus örökségének kiteljesítéséért, az egyenlőség szép eszméjé­től vezettetve, a társadalmi igazságosság érdekében szólt, írt és cselekedett öt évtizednyi életének javaré­szében. Munkásságát külön­féleképpen ítélték meg kü­lönböző korok; s igazából csak az SZKP XX. kong­resszusa után. indult meg a Kun-örökség föltérképezése. Igaz, még ma sincs átfogó és tudományosan megalapo­zott Kun Béla-képünk. A tegnapi emlékülés új vonásokkal is gazdagította Kun Béla képét, A Komin­tern Vilii, kongresszusán ha­tároztak a gyarmati, fél­gyarmati helyzetű népek kö­zötti népfrontmozgalom fel­lendítéséről is. Ez különösen Latin-Amerikában volt nagy hatású. Mexicóban 2,5 mil­lió tag harcolt a népfront­ban, s hasonló erejű tömeg- mozgalommá vált ez Brazí­liában is, ahol e Komintern felhívása elősegítette a csí­rájában létező egységtörek­vések kibontakozását. A jobboldal — élén Vargas elnökkel- — a kommunista veszélyre hivatkozva hami­sított egy provokációs célza­tú „dokumentumot”, amely egy állítólagos baloldali ál­lamcsíny tervét, az úgyneve­zett Kun-, vagy Cohen-ter- vet szellőztette. A latin- amerikai országban jól is­merték Kunnak a népfront­mozgalommal szembeni kez­deti — némiképp balos — fenntartásait, s ezért vádol­ták éppen őt a szerzőséggel. Pedig e kérlelhetetlen for­radalmár nagyon is kedvelte a lírát, a szó, a toll meste­reit. Különösen erős szálak­kal kötődött a magyar nép- költészethez, s Adyihoz, Pe­tőfihez. Mint kiváló ízlésű esztéta tudta — ez a húszas­harmincas évek irodalompo­litikájában meglepően egye­di álláspont —, hogy mara­dandó műveiket csak az osz­tályharctól csendes időkben lehet alkotni. (A kivétel a szabályt erősíti.) A Kun Béla-emlékülés Zátonyi László zárszavával ért véget. Cs. T. Ablakban Baksa Ferenc fotókiállításáról Ablakiban van — szokták mondani arról, akire az em­berek figyelnek. (Más szó­val: kirakatban...) Ilyen a fotós is. aki szereplésre vál­lalkozik. Baksa Ferenc, a kaposvári Compur fotóklub tagja javarészt az utóbbi évek terméséből állította össze kiállításának anyagát; ennek a kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ adott otthont. Az ablak a kitekintés jel­képe is. Ablakot nyitani va­lamire — a tájékozódás, az érdeklődés kifejezése. Az ablak ebben az értelemben is fontos szerepet kapott Baksa Ferenc munkásságá­ban. Van is egy ilyen című képe, ismert és újra- meg újra érdemes megnézni. Ugyanaz az ablak tükröző­dik egy tengely mentén, az egyikből egy öregúr les ki­felé, fejmozdulata a kíván­csiságot sugározza. A másik ablakban egy fehér galamb bontja szárnyait. A két fel­vételből összekomponált fotó együtt az emlékezésről szól. Bárkiben fölidézheti azokat a távoli földeket, amelyeket egyszer már beutaztunk. Baksa Ferenc ügyel arra is, hogy frissen tartsa meg­figyelőképességét. A kivéte­les pillanatok már soha máskor nem ismételhetők meg. Ilyen jelenetet örökí­tett meg a Kommunikáció (idegen hangzású cím, el kellene kerülni az ilyet, ha mód van rá) című képen, amelynek szereplői feketébe öltözött emberek. Egy asz- szony és egy pap. Az utca­sarki beszélgetők kezében fölfedezte a fotós az égő ci­garettát is, mintegy aláhúz­va, hogy nemcsak beszédté­májuk közös, hanem szoká­suk is. A színes felvételeken érezzük leginkább Baksa újító törekvését. Van né­hány iskolás gyakorlat is; a Zsuzsa című kép krúdys hangulata azonban megra­gadja a néző figyelmét, s keresni kezdjük a hasonló izzású alkotásokat. Vitatkoz­ni lehet azon az ötletén, amelyet az Esti megvilágí­tásban című kép esetében alkalmaz: a iemenő nap na­rancskorongja a közvilágí­tás égője helyén jelenik meg. Ügy érzem, ez az ötlet kissé erőszakolt. Pedig Bak­sa szereti a szép tájaikat. Élvezettel fotózza színesben és fékete-fehérben egyaránt. A különös pillanatokat megörökítő képek riporteri szemre is vallanak, egy ilyen pillanatot azonban sikerült úgy ábrázolnia, hogy megáll az idő, általános érvényűvé válik a fotó témája. A Zár­tan című a magányt fogal­mazza meg. Az Örök Adám számomra csak címében fe­jezi ki az általánosító mon­danivalót, az ellesett pilla­nat — egy ősz úr fiatal lányra szegeződő kíváncsi tekintete — tovaszáll... H. B. A tavaszi fesztivál ifjúsági programjai Az egészségügyben is segíthet a brigádmozgalom A kaposvári megyei kór­ház és rendelőintézet szak- szervezeti bizottsága élére, a titkári teendők ellátására a legutóbbi választáson dr. Orbán Istvánnét jelölték; a tagság mellette voksolt. A kórház központi laborató­riumában töltött húsz éve után vált meg attól a kol­lektívától, amelynek törzs- gárdatagja volt. A mozgalmi munkát jól ismeri, a szakszervezeti bi­zottságban bizalmiként te­vékenykedett, sorai közé vá­lasztotta a pártvezetőség is. — Az egészségügyi intéz­ményben rendkívül széles skálát mutat a dolgozók foglalkoztatása. Orvos, ápo­lónő, temérdek szakalkal­mazott mellett végzi felelős­ségteljes munkáját a szak- szervezeti bizottság. — A bizalmiak hálózata széles, valamennyi munka­körre kiterjed a figyelmük. Miivel elfogadták őket a leg­különbözőbb munkahelye­ken, a szakszervezeti bizott­ság dolga nem is olyan ne­héz. A kórházon, a rendelő- intézeten kívül figyelemmel kísérjük a szabási, 3. számú belgyógyászati osztály dol­gozóinak a helyzetét is, kap­csolatunk rendszeres — ava­tott be a széles körű felada­tokba dr. Orbán Istvánná. Az intézményben az ezer- hétszáztizenöt állásból ezer- hatszázharmincat tultak be­tölteni, a szervezett dolgo­zók száma ezernégyszáz- negyvenöt, azaz: a kaposvá­ri egészségügyi intézmény­ben 98,2 százalékos a szerve­zettség. Háromszázöt nyug­díjas mellett szá.zkét dolgo­zó, javarészt kisgyermekét otthon gondozó szülő, életét is figyelemmel kíséri a szakszervezeti bizottság. Javaslatok hangzottak el itt is, mint másutt az or­szágban a hasonló munkát végzők körében; az egész­ségügyi dolgozók eddiginél jobb anyagi és erkölcsi elis­merése mellett erőteljesen hangsúlyozták a negyven­órás munkahét bevezetésé­nek szükségességét. Kevés az ápolónő, az egészségügyi középkáder — mondták többen. A kapos­vári Munkácsy gimnázium és egészségügyi szakközépis­kola végzett tanulói közül sem számíthatnak minden­kire — állapították meg. A kaposvári megyei kór­házban és rendelőintézetiben, ahol hatvannégy bizalmi csoport működik, és hetven­kilenc tagú a bizalmi testü­let, nagy gondot fordítanák a szocialista brigádmozga­lom fejlesztésére, az újító­mozgalom felfrissítésére is. Hat szocialista brigád tevé­kenykedik az intézményben, tervezik, hogy ott. ahol még nem, szerveződött ilyen, ott szorgalmazzák a megalakí­tásukat a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdeké­ben. Kiemelkedő támogatást nyújt a kórház műszaki cso­portja az1 intézmény óvodá­jának a támogatásában; ez nemcsak figyelemre méltó, hanem ösztönző is lehet más kollektívák részére. 1985-ben kétszáznyolcvan- hárman fordultak a jogse­gélyszolgálathoz, tizennyol­cán munkajogi panasszal. A munkaügyi döntőbizottság­hoz nyolc panasz érkezett, hét dolgozónak helyben­hagyták a fellebbezését. A medikus-nővér szálló csak rövid időre oldja meg a fiatalok lakásgondját. Ta­valy huszonheten kaptak kölcsönt az intézménytől, összesen hétszázkilencven- kétezer forintot — köztük tizennégy fizikai dolgozó. A nyugdíjasokat szívesen látják viszont a kórháziban és a rendelőintézetben, az alacsony nyugdijak feleme­lését jelenleg hat dolgozó kérelmére szorgalmazzák. A kaposvári megyei kór­ház és rendelőintézet szak- szervezeti bizottsága az idei feladatok közül kiemelten foglalkozik a szervezeti élet, a közművelődés továbbfej­lesztésével, a szociálpolitikai feladatok végrehajtásával. Az első félévben napirendre tűzték az ifjúság érdekei képviseletét, amiről az intéz­mény ifjúsági szervezete ad számot; márciusban a mun­kavédelemről esik szó; meg­tárgyalják a kórház, rende­lőintézet bér- és munkaerő- helyzetét; javaslatot tesznek az intézmény dolgozói élel­mezésének javítására. A rendezvénynaptárban helyet kapott a szocialista brigá­dok tevékenységének érté­kelése és találkozója. HoTányi Barna A kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ tegnapi programja sok fiatalt mozgósított: reg­gel nyolckor több száz fia­talember várakozott az aj­tók előtt. Tiszteletükre kivo­nult a helyőrség rézfúvós­A VI. budapesti tavaszi fesztivál változatos progra­mot kínál a gyerekeknek és a fiataloknak, s hagyomá­nyos műsorok mellett sok újdonsággal is szolgálnak a rendezők. Játékos vetélkedő­kön vehetnek részt a legki­sebbek három napon — már­cius 14—15—16-án — a Vö­rösmarty téren. A budai vár­ban is többféle program kö­zül választhatnak majd a gyerekek: a Tárnok utcai is­kolában játékcentrum, a Dísz téren felállított nagy­színpadon különféle gyer­mekműsorok, tánc- és sport- bemutatók, koncertek szóra­koztatják 22-én és 23-án az zenekara is. Nem rajtuk múlt, hogy hangot nem tud­tak kicsalogatni a hangsze­rekből: a mínusz 16 fokos hideg lehetetlenné tett min­den kísérletet. A 18 és 23 év közötti fia­talok a katonaélet első óráit odalátogatókat. A Petőfi csarnokban többek között ze­nés-táncos irodalmi—törté­nelmi játék, gyermektáncház, népi játékok, népmesék vár­ják a kisiskolásokat a fesz­tivál idején. Ugyanott ren­dezik meg az első bohócta­lálkozót március 21—23. kö­zött, Bohócok ünnepe a li­getben címmel. A nagyobbak érdeklődésé­re tarthat számot 21-én és 22-én az utcai zenészek ta­lálkozója a belvárosban, 15-e és 23-a között a Deák téri aluljáróban és a Vörösmarty téren a Commedia dell'arte színjátszó-csoportok előadá­sában, a Boráros téri aluljá­élték át a művelődési ház­ban. Otthonuk tizennyolc hónapig a laktanya lesz, s életük megváltozik. Volt idejük megszokni a gondola­tot, hiszen a behívóparan­csokat már egy hónapja megkapták. Most azonban némi szorongással teljesítet­ték az első „parancsokat”. A búcsúztató családtagok, bár tizenegy órára hirdették meg a találkozót, izgalom­mal vegyes szomorúsággal már tíz órától ott fagyoskod- tak a művelődési ház előtt. Varga József tegnapig a húskombinát gépkocsiveze­tője volt. Huszonegy éves. Nemigen bánja, hogy bevo­nul. legalább hamarabb túl lesz rajta. — Építkezni szeretnék — mondja —, s családot alapí­tani. Míg le nem szolgálom a katonaidőt, kár ilyen ter­veket dédelgetni. A család­ban egyébként én vagyok a negyedik, aki bevonul; a bátyáim sem riogattak soha, édesanyámék pedig már is­merik a „dörgést”, volt ide­jük megszokni. Varga Gyula .húszéves, baléi karosszérialakatos. Ö is nősülésre gondol, s úgy véli, jobb, ha katonaság után kerít rá sort. Amióta megkapta a behívót, meg­változott: tudatosan gyako­rolja a fegyelmet. — Például jobban kihúz­tam magam az utcán, és nem kiabáltam át a srácok­nak a túloldalra, hogy szi­róban 20—21-én pedig a kü­lönböző amatőr együttesek, előadóművészek műsora. Filmvetítések, számítógépes és videojátékok szórakoztat­ják a fiatalokat a Mahart Vigadó utcai klubjában már­cius 14—16. között. Yoko Ono békekoncertjét a BNV A-pavilonjában márci­us 14-én rendezik meg. A BNV 16-os pavilonja ad ott­hont március 16-án — az Utazás '86 kiállítás kereté­ben — a fiatalok napjának. Az egésznapos rendezvényen többek között tévémacishow, gyermekzsúr, divatbemutató és Kormorán-koncert várja a fiatalokat. asztok, hanem .szépen oda­ballagtam, s kezet szorítot­tunk — mondja. Édesanyja egyetértőén bólogat, s azt mondja, örül, hogy a fia ép és egészséges, örül, hogy ka­tona lesz, hiszen ez az élet rendje. De közben majdnem sírva fakad. Keceli Ildikó, Gyula menyasszonya óvónő. Simo­gató pillantásokkal néz a fiúra. Ilyen tömegben szög­letesek lesznek a gyengéd mozdulatok, rövidebbre si­kerülnek a mondatok is. — Még csak sejteni lehet, mi­lyen lesz — mondja. — Hát ki örül annak, ha a kedve­sét elviszik katonának? Azt azonban mind a ketten tud­juk: az egymásban való bi­zalom a legfontosabb. Karácsonyi Jánost két nő is búcsúztatja. Igaz. az egyik még csak másféléves, és Ka­rácsonyi Anikó névre hall­gat. Családból már nehezebb kiszakadni, de János nem szorong különösebben. Apó­sa hivatásos katona, így a vőnek van már fogalma az eljövendő katonaéletről. Szépek a lányok, nagyon szépeik, akik búcsúzni jöt­tek. Tudják, sokáig ez lesz az utolsó emlék róluk. Köny- nyes az édesanyák büszke mosolya; nahát, katona lett a gyerekből, felnőtt — vég­érvényesen. Még egy utolsó csók, még egy utolsó simo- gatás, és a néphadsereg leg­ifjabb katonái egymás után szállnak föl a teherautókra, indulnak egy más, tartalmas élet felé. Klie Ágnes BEVONULOK

Next

/
Thumbnails
Contents