Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

4 Somogyi Néplap 1986. február 26., szerda Befejeződtek a magyar—mongol gazdasági tárgyalások Corazon Aquino győzelme Marcos lemondott — és menekül Czinege Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­séneik, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar tagozata elnökének meghí­vására február 21—25. kö­zött Magyarországon tartóz­kodott Szonomm Luvszan- gombo miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság mongol társelnöke. Czinege Lajos és partnere az elnöki találkozó kereté­ben tárgyalásokat folytatott a két ország együttműködé­sének fejlesztésével össze­függő ikérdésékről. Hangsú­lyozták, hogy Magyarország és Mongólia az elért ered­ményekre alapozva továbbra is érdekelt a kölcsönösen előnyös gazdasági együtt­működés fejlesztésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy maradéktalanul teljesültek az 1981—85. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó megállapodások. A tárgyalások befejeztével a társelnökök aláírták a két ország kormánya közötti 1986—90. évi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési, valamint az ezzel összefüggő pénzügyi megál­lapodást. Ennek alapján a magyar vállalatok továbbra is részt vesznek többek kö­zött az ulánibátori ruhagyár bővítéséiben, a darhani hús­kombinát és a szonginoi biokombinát fejlesztésében, fontos ásványkincsek kiter­melésében. A következő években közös erővel új bőrfeldolgozó üzemet létesí­tenek. A mongol miniszterelnök­helyettest fogadta Lázár György miniszterelnök. Szonomin Luvszangombo magyarországi tartózkodása során látogatást tett a Me­zőfalvi Mezőgazdasági Kom­binátban és a főváros neve­zetességeivel ismerkedett. A mongol miniszterelnök- helyettes és kísérete kedden elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Czinege Lajos bú­csúztatta, jelen volt Dan- gászurengin Szaldán, a Mon­gol Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Az Egyesült Államok a levitézlett diktátort Ferdinand Marcos, a Fü- löp-szigetek elnöke, kedden délután lemondott és elhagy­ta az országot. Ezzel — úgy hat — lezárult a szigetor­szág már-már polgárháború­ba torkolló elnökválasztási küzdelme. Az elnöki székbe Marcos ellenfele, Corazon Aquino került. Az 53 éves, kis termetű asszony felbukkanásával rö­vid pár hónap leforgása alatt döntően megváltoztatta a politikai helyzetet a Fü.löp- szigeteken. Pedig ezt meg­előzően harminc évig „csak” háziasszony volt, férje, Be- ningo Aquino „árnyékában” élt. Nagyhatalmú, gazdag szülők gyermekeként szüle­tett Manilában. A fülöp- szigeteki elit családok gyer­mekeinek életét élte: katoli­kus egyházi iskolákban ne­velkedett, majd New York egyik kollégiumában szer­zett matematikusi diplomát. Jogi tanulmányait házasság- kötésekor félbehagyta. Poli­tikával nemigen foglalko­zott, férjének és öt gyerme­kének szentelte életét. A szükségállapot bevezeté­sekor, 1972-ben Beningo Aquinót, a fiatal ellenzéki képviselőt börtönbe vetet­ték, majd 1980-lban egészség- ügyi okok miatt szabadon bocsátották. „Cory” akkor követte férjét az önként vál­lalt száműzetésbe, az Egye­sült Államokba. 1983-ban sorsa új fordula­tot vett. Augusztus 21-én a manilai repülőtérre szám­űzetéséből hazatérő férjét — föltehetően Marcos elnök utasítására — meggyilkol­ták. Attól a naptól az öz­vegy csak egy célt látott ma­ga előtt: a diktátornak bűn­hődnie kell. Peru fővárosában, Limában megszaporodott a Fényes ösvény elnevezésű szélsőséges szer­vezet akcióinak száma. A képen: pokolgép robbant a belügyminisztérium előtt álló gép­kocsik egyikében is (Fotó: AP—MTI—KS) Jó alkalmat kínált erre a február 17-ére kitűzött el­nökválasztási küzdelem, amelyen Marcos ellenjelölt- jeként indult. Maga mögött tudva az ellenzék hatalmas táborát, joggal érezte, hogy nagy esélyekkel indulhat a hatalmi versenyben. S bár Marcos — az eredmények meghamisításával — győz­tesnek hirdette ki magát, Corazon Aquino leplezte az ellenfél választási mester­kedéseit s tiltakozásul a vá­lasztási csalások ellen meg­hirdette engedetlenségi kam­pányát. Az események ezután fel­gyorsultak a szigetországban. Február 22-én nyíltan is föl­lázadt a hadsereg egy része; százezernyi ember vonult az utcákra a lázadók támoga­tására, Cory pedig a legfel­sőbb bíróság egyik bírája előtt letette a hivatali es­küt, s a „Fülöp-sziigetek né­pe nevében” kezébe vette a hatalmat. Gyors győzelmét persze nagyban elősegítette, hogy az Egyesült Államok „ejtet­te” a már kényelmetlenné vált, levitézlett diktátort, s elérkezettnek látta az időt Ferdinand Marcos megbuk­tatásához. Palermóban minden eddiginél nagyobb szabású maffiaelle­nes per kezdődött. A képen is látható rácsok mögött 474 vádlott ül (Fotó: EPA—MTI—KS) A Biztonsági Tanács határozatának ellenére Irán újabb nagyszabású támadást indított Négy francia foglyot szabadon engedtek Néhány órával azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólí­totta fel Irakot és Iránt ha­táriháborújuk befejezésére, Irán újabb nagyszabású tá­madást indított a határán húzódó front legészakibb szakaszán. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség kedden jelentette, hogy éjjel az iráni csapatok az iraki Kurdisztán területén átlépték a határt és elfog­lalták Irak észak-keleti hegyvidékén a katonai szem­pontból fontos magaslatokat. Az „A1 Fadzsr—9” (Hajnal— 9) fedőnevű hadművelet so­rán — hangzik a teheráni jelentés — az iráni erők 25 iraki falut foglaltaik el Szu- leimánija város körzetében. A város mindössze 150 kilo­méterrel keletre fekszik a legnagyobb iraki olajmező, Kirkuk központjától. (Kir- kuktól indul Törökországon keresztül a Földközi-tenger­ig az az iraki kőolajveze­ték, amelyen keresztül az iraki olajexport 75 százaléka bonyolódik le.) A Reuter jelentése szerint az iránbarál iraki kurdok két nappal ezelőtt támadás­ba lendültek (a szóbanforgó körzetben). A két ország több száz éve tartó ellensé­ges viszonyában Kurdisztán iraki és iráni térfelén a kurdok — rendszerint az el­lenfélt támogatva — jelentős szerepet játszottak a konf­liktusok kimenetelében. Irak egyelőre nem tett említést az újabb iráni of- fenzíváról. A legutóbbi iraki katonai közlemény arról számol be, hogy a front déli szakaszán, az iraki oldalon lévő Fáo kikötő körzetében összeomlóban vannak az irá­ni állások. Kedden reggel Teheránban az öt őrizetbe vett francia állampolgárból négyet sza­badon engedték. Az ötödik foglyul ejtett személy (egy francia mérnök) sorsa is­meretlen. A francia nagy- követség egyik diplomatája, aki ugyancsak az őrizetbe vettek között volt, közölte, hogy egy iráni különleges rendőri alakulat tartóztatta le. Ennek okáról azonban semmit sem mondott. KEDD ESTI KOMMENTÁR Bonn királyi vendége Harc a gazdaságban Királyi vendégek ritkán fordulnak meg Bonnban. Ezúttal János Károly spa­nyol uralkodó vendégeskedik a Rajna partján. Programja eltér a koronás fők általá­ban pusztán protokolláris jellegű időtöltésétől. Az uralkodó csakugyan tárgyal­ni érkezett az NSZK-ba, ab­ba az országba, amely mindvégig következetesen és aktívan kiállt Madrid közös piaci tagsága mellett. így hát nem véletlen, hogy .a nyuigateurópai in­tegrációba frissen fölvett Spanyolország látványos gesztust tett a törekvéseit támogató Bonn irányában. János Károly király bon­ni . látogatása egybeesik a Spanyolország NATO-tag­ságával kapcsolatos propa­gandakampány beindulásá­val. Március 12-én népsza­vazást rendeznek Hispániá­ban arról, hogy Madrid bennmarad j on-e az észak- atlanti Szövetségben, vagy lépjen ki a NATO-ból. Az elmúlt hét • égén hatalmas tömegdemonstráció során egyes jelentések szerint leg­alább egymilliós tömeg kö­vetelte az ország kilépését a NATO-ból. A legtöbb szónok abból indult ki, hogy a tag­ság fenntartása sérti Spa­nyolország szuverenitását, s a szerződés értelmében a kormányzat megszegné az ország atomfegyver-men­tességre vonatkozó elkötele­zettségét. Vitathatatlan, hogy a ki­rályi látogatás időzítése egy­szersmind a referendum propagandáját is szolgálja. Bonn nyilvánvalóan a spa­nyolok NATO-tagságának fenntartása mellett foglal állást, s erre jó alkalmat kínálnak az uralkodó eszme­cseréi, beszélgető partnerei­nek megnyilatkozásai. Feli­pe González szocialista párti kormányfő korábbi képvise­lőházi beszédében már egy­értelműen kifejtette: párt­ját és őt magát is meggyőz­te az eltelt három év a NATO-tagság előnyeiről. A királyi vizitet tehát fontos külpolitikai céloknak is alárendelték. Nevezetesen annak, hogy Madrid uralko­dó körei kinyilvánítsák: ér­dekük a NATO-tagság fenn­tartása. Zavar akkor támad majd, ha március 12-én a voksok mégis másként ala­kulnának, s a „nem” szava­zatok többségbe kerülnének. Gy. D. Néhány nappal ezelőtt is­mertette Daniel Ortega ál­lamfő a nicaraguai nemzet- gyűlésben a kormányzat tava­lyi gazdasági és külkereske­delmi tevékenységéről szóló jelentést. Ez a beszámoló nyíltan a nép elé tárja, hogy a nicaraguai forradal­mi rendszernek egyre na­gyobb kihívással kell szem­benéznie a gazdaság terüle­tén is. Nicaragua vezetői abból indulnak ki, hogy a forrada­lomnak csak ártana, ha el­hallgatnák az ország súlyos gazdasági gondjait, A tv-<hír- adóban csaknem mindennap láthatók filmtudósítások, amelyekben a parasztok, munkások ellátási gondjaik­ról számolnak be. Hétvége­ken. amikor Daniel Ortega a „szemtől szemben a nép­pel” program keretében el­látogat valamely vidéki vá­rosiba, üzembe, a felszólalók a magas rangú vendég előtt sem rejtik véka alá minden­napos megélhetési problé­máikat. A forradalom nem tud cso­dát tenni: tavaly a külső ag­resszió miatt 38 százalékkal növekedtek a hadikiadások, s a költségvetés több mint 50 százalékát kellett védel­mi célokra fordítani. Emiatt a gazdasági folyamatok bi­zonyos fokig irányíthatat­lanná váltak. A sandinista kormányzat természetesen minden erőfe­szítést megtesz a gazdasági egyensúly megteremtése ér­dekében. Az intézkedések ha­tékonyságának azonban gá­tat szab az, hogy bármi áron is, de biztosítani kell a nemzetvédelem szükséglete­it. A forradalom kezdeti éveiben meghirdetett ambi­ciózus tervek megvalósítását lehetetlenné tette az Egye­sült Államok nyomására fo­kozódó katonai agresszió. A sandinista front országos ve­zetősége múlt év közepén a jelen időszak stratégiai cél­ját is magában foglaló új politikai jelszót adott ki: „Nicaragua debe sobrevivir” — a túlélést kell biztosítani, minden erőforrást a forra­dalmi folyamat életben tar­tására kell fordítani. Ettől fogva a hadigazdál­kodás körülményei között, a honvédelem mellett a lakos­ság alapellátásának megszer­vezése lett a fő cél. A nica­raguai kormány tavaly több intézkedést tett a termelés fenntartáisa, a spekuláció visszaszorítása, az export ösztönzése reményében. Eze­ket néhány hete január vé­gén újabb pénzügyi rendel­kezések követték. A forrada­lom győzelme óta ezúttal harmadszor értékelték le a nemzeti valutát, s így most egy dollár a korábbi 28-cal szemben 70 cordobával egyenlő. Felemelték az alap­fizetéseket, a központi bank módosította a kamat- és hi­telfeltételeket, elsőbbséget biztosítva a termelői szférá­nak a kereskedelmi szektor­ral szemben. A bérek reálértékének megőrzése az infláció visz- szafogása szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen a közpon­ti bank már eddig is nagy­arányú pénzkibocsátásra kényszerült s nem sikerült megtartani az egyensúlyt a forgalomban lévő pénz- mennyiség és a termelés tel­jesítménye között. Tavaly 219 százalékos volt az inflá­ció. A sandinista kormány ren­deletekkel igykszik megvé- delmezni a dolgozók vásárló­erejét. Figyelembe véve a gyakori költözködéseket szerte az országban felméré­seket készítenek a családok­ról, hogy központi elosztás­sal biztosíthassák számukra az alapvető cikkeket — ola­jat, rizst, cukrot, sót, mosó­szappant. Nagy gond, hogy csökkent a hagyományos élelmiszer, a kukorica és a bab kínálata. A hatóságok ugyanakkor megpróbálják visszaszorítani az illegális kereskedelmet.' Nemzetgyűlési beszédében Ortega elmondotta hogy ta­valy 3,8 százalékkal csökkent az ipari termelés. A kávét, a banánt, a kagyló- és rákféle­ségeket leszámítva minden árufajtából csökkent a kivi­tel. Az exportból származó bevétel tavaly a legalacso­nyabb volt ebben az évti- zetben, s alig haladta meg a 300 millió dollárt, ami a behozatal 36,2 százalékát te­szi csak ki. Jelentős a költ­ségvetés deficitje is: itt a kiadási oldal 23 százalékkal múlja felül az állami bevé­telek összegét. Nyugat-Euró- pa és a szocialista országok 400 millió dollár értékű hi­telt, illetve segélyt nyújtot­tak tavaly Nicaraguának. A katonai agresszió, a cse­rearányok kedvezőtlen alaku­lása mellett gátolja az or­szág gazdasági fejlődését a somozista uralom idejéből származó elmaradottság. Mégis, szigorú korlátozások­kal, a csakis a meglévő erő­források hatékony kihasz­nálásával lehetséges a vissza­esés megállítás . — mondta Ortega. A nicaraguai államfő han­goztatta azt is, hogy neon lehet az agressziót okolni az ország minden problémájá­ért, „hiszen hibák történtek hanyagságból és amiatt is, hogy a vezetők nem ismer­ték kellőképpen a nép napi gondjait”. Az elmúlt évet katonai szempontból úgy jellemzik Nicaraguában, hogy 1985-ben stratégiai vereséget szenve­dett a fegyveres ellenforra­dalom. Ami a gazdaságot il­leti feltűnést keltett Ortega államfőnek az egyik tv-mű- sorban elhangzott kijelenté­se: „a gazdaság frontján folytatott küzdelem olykor összetettebb és nehezebb, mint a forradalom katonai megvédelmezése.” Simárdi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents