Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
1986. február 26., szerda Somogyi Néplap 5 Nem mindegy a sorrend Megélénkült a párbeszéd. Töprengünk, keressük az újabb, jobb módszereiket. Mióta ismertté váltak a múlt év végén az állattenyésztés fejlesztését szolgáló szabályozók, a most folyó zárszámadásokkal pedig pontosan tisztázódik a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági helyzete, a szákmai viták középpontjába került ez az ágazat’ Méltán! Tenni kellett és cselekedni kell, hogy megálljon az utóbbi évek hanyatló tendenciája, illetve ellenkezőjére fordulva mennyiségi és minőségi előrelépés következzék be. Ahol van állattenyésztés, a zárszámadó közgyűléseken szinte mindenütt téma ez; gondozók, telepvezetőik, szakirányítóik mondanak véleményt, latolgatják a lehetőségeket, miként tehetik eredményesebbé az ágazat munkáját. Nem kétséges: a gondok csak „össztűzzel” szüntethetnek meg, vagyis egyaránt elengedhetetlenek a központi, az ágazati és az üzemi intézkedések. S nem lehet rangsort felállítani, hogy melyik a fontosabb és melyik kevésbé az, az eredmény mindhárom tényező együttes jelenlétét követeli. Ezzel együtt azonban természetes az, is, hogy a gazdaságokban, akár közgyűlésen, akár munkahelyi közösségi tanácskozáson esik szó róla, azt kutatják, mi az, amin változtatni lehet a kerítésen belül, hol vannak a saját gyakorlat módosítást igénylő gyenge pontjai. Akik erről beszélnek, a legjobban tudják, hogy van teendő bőven az üzemen belül, van mit javítani a tenyésztői munka színvonalától a technológiai előírások betartásán keresztül a lelki- ismeretesebb, fegyelmezettebb munkavégzésig. A sok példa közül egy- A közelmúltban a nagybajomi Lenin téesz-ben a főtoönyve- lőnő is, az elnökhelyettes is egymástól függetlenül azt fejtegette: náluk a növény- termelés számára ki nem mondott parancsolat, hogy az első kötelesség a jó minőségű takarmány biztosítása. Ha belegondol az ember, valójában ez lenne a természetes — csakhogy, sajnos, mégsem általános. Az esetek többségében ugyanis az a gyakorlat: „Kevésbé sikerült ez a kukoricatábla, jó lesz majd silótakarmánynak”. Vagy az ellenkezője: „Nagyon ígéretes ez a silónak szánt kukorica, takarítsuk be szemesként, lesiló- zunk majd egy gyengébbet.” Ismert „fogások” ezek, mindenesetre jól kifejezik azt a szemléletet, hogy nem a jó minőségű takarmány az elsődleges cél. Nagybajomban viszont mielőtt megkezdődik a silózás, az ágazat irányítójának léhetősége és joga van ahhoz, hogy a vezetőkkel közösen kiválassza azokat a táblákat, amelyek — véleménye szérimt — a legjobb minőségű takarmányt adják. Nem a maradékot silózzák. Épp azokat a területeket választják ki, amelyek a legtöbb termést ígérik- Nem mindegy ez. És figyelmet érdemel a sorrend! Kétségtelenül fontos szerepe van abban, hogy a Lenin szövetkezetben nyereséges a tejtermelés, és hogy nem vált „válságágazattá” az állattenyésztés. Azzal együtt, hogy vannak gondoik itt is, például a tizennégy éve épült telep egyre sürgetőbb rekonstrukciója ... A nagybajomi módszer csak egy a sok közül — arra, hogy gazdaságokban is van mit másképp csinálni — jobban, nagyobb rangot adva az állattenyésztésnek. Az ágazat fejlesztését szolgáló mostani eszmecsere sikerét segíthetik az ilyen példák. Vörös Márta Üj gyorsáramú, 7/si gmond-rendszerű készüléket állítanak üzembe a Kaposvári Cukorgyár bepárlóállomásán. Egy régi, 1929-es készüléket vált föl az új igép. A régi készüléket lángvágóval vágják szét. Szétszedték a centrifugákat is, a műhelyben pedig a csapágyak felújításán dolgoznak (Fotó: Makai Károly) Á tél leghidegebb reggele AZ EMBER BÍRJA, A GÉPEKET LEÁLLÍTOTTÁK A kazánház teljes erővel dolgozik Kaposváron mínusz 15 fokot mérték tegnap reggel, Barcson a hőmérő higanyszála megközelítette a mínusz 20 fokot. A tél eddigi leghidegébb napjára virradtunk tegnap. Erőpróbát jelentett ez azoknak, akik a szabadban dolgoznak. A Dédász kaposvári üzem- igazgatóságának nyolcvan dolgozója épít légvezetékes hálózatot megyeszerte. Tegnap némi könnyebbséget az hozott, hogy elsősorban anyagkiszállítással foglalkozhattak. Ma már üzembe állítják a fúró gépkocsikat is. A fagyos földbe oszlopgödröket ásnak, és szerelvényeket helyeznek el az oszlopokon. A kemény hideg sehol sem okozott üzemzavart: a vezetékek „bírták az ostromot”. A Kapos Volán távolsági járatain szolgálatot teljesítő gépkocsivezetők több év alatt gyakorlatot szereztek, s a buszokat is különleges gonddal készítik föl, de a gép- járművezetőik zsebe megérzi a zordra forduló időt: túlfogyasztást okoz a járművek megfelelő fokra történő felfűtése. Az utasok kárára azonban nem szabad és nem is lehet takarékoskodni. A Sáév 11-es építésvezetőségén nem törődhetnek a hideggel: százöt lakás áll befejezés előtt a Toldi-lákó- telepen és szorít a határidő- A mezőgazdasági főiskola új aulájának zsaluzását is sürgetik. Igaz, hogy az átadás majd csak az év végén lesz, de nem lehet halogatni a külső munkákat. A fagy miatt le kellett állítani a Búzavirág utcai új lakótelep építésének előkészítését. Az emberek bírnák a hideget, de a gépek nem tudnak megbirkózni a fagyott földdel. A kaposvári Április 4. utcai lakásépítkezésen csökkentett ütemben dolgoznak az emberek. A kórház műtéti épületén viszont mór az átadás előtti belső szerelést végzik, s nem zavarja őket a hideg. Pagyszabadságról nem lehet szó a vállalatnál akkor sem, ha tovább tart a hideg- A . munkahelyek téliesítettek és belső szerelési murikák mindig vannak. Az Ingatlankezelő Vállalat Béke—Füred i-tömbfűtőmű - vében Sipos Vilmos egység- vezető elmondta: nincs gond a fűtéssel, bár gz országos szabvány szerint csak mínusz 15 fokig tudnak fűteni. Reggel hét órakor mínusz 20 fokot mutatott a hőmérő, ám a távfűtők állták a fagy szorítását; 130 Celsius-f-ofcos víz kering a csövekben, teljes kapacitással dolgozik a kazánlhóz. Nem a fűtőkön múlik, hogy a kelet—nyugati fekvésű, illetve kétoldalt nyitott lakásokban — ahol áitfúj a szél — még nincs megfelelő hőfok a szobákban. Célszerű megvizsgálni az ablakok, ajtók tömítését is: kijavítva a hibákat megőrzik a meleget. Folytatják a fonyódi szivattyútelep építését Észak-somogyi vízgazdálkodók Füvet kevés híján egymillió, nádat csaknem 52 000 négyzetméteren kaszáltak, cserjét több mint 83 000 négyzetméteren irtottak; mintegy 1100 fát vágtak ki és mederkotrás során kereken 24 200 köbméter földet mozgattak meg tavaly az Északsomogyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkásai. Nagyibajomtól Kéthelyig számos tanácsi közigazgatási térségben, mezőgazda- sági nagyüzemek határában dolgoztak a társulat emberei és gépei, hogy megoldják azokat a feladatokat, melyekről a múlt év márciusaiban tartott taggyűlésen határoztak. Nem kevesebbet, mint 25,4 milliós termelési értéket és 1,5 milliós nyereséget tűztek célul maguk elé, s hogy a tervekből valóság legyen, igencsak igyekezniük kellett, hiszen néhány körülmény — így a hosszan tartó, kemény tél, a vízügyi alap késedelmes megnyitása — már induláskor nehezítette a dolgukat. Kozári Jenő, a társulat ügyvezető igazgatója most mégis arról tájékoztatott: termelési értéktervüket 12,1, eredménytervüket pedig 66,9 százalékkal túlteljesítették ... — Lemaradásunk csak a saját célra szánt gépműhely-bő,vítésnél volt, meg a meliorációs beruházásoknál, de itt is csupán 5,7 százalék. Alvállalkozókat is foglalkoztattunk, így a mesztegnyői téesz például több mint három millió forint értékű munkát végzett, s 348 milliós alvállalkozói tevékenység segített a fonyódi szivattyútelep építésénél is — ezt a munkát az idén tovább folytatjuk... A meliorációs beruházásokkal ugyan némiképp elmaradtak a tervtől, de így is több mint 8,5 milliós teljesítést könyvelhettek el. Az id'én továbblépnek: a mesztegnyői termelőszövetkezetnék 4 millió forint értékű munkát végeznek, s. ezzel tovább folytatódik az 1981- ben kezdett meliorációs tevékenység ebben a közös gazdaságban. — Az erre az évre szóló termelési értéktervünk 27 millió forint, ezekre a munkákra már megkötöttük a szerződéseket a megrendelőkkel. Az idei tennivalókban jelentkeznek azok a megbízások is, melyek szorosan kapcsolódnak a Balaton vízgazdálkodásának fejlesztéséhez, az erre vonatkozó országos programhoz, s ehhez igazítottuk társulatunk közcélú beruházásainak tervét: az ilyen célú munkák értéke megközelíti a 14 millió forintot. E beruházások során vezetjük el például a balatonújla'ki és a kéthelyi külvizeket, rendezzük a MedVogya patakot és a Koroknál vízfolyást. Az utóbbinak a kivitelezése több éven át tart majd, s az idén a munkáknak csak 12 százalékát végezzük el... A fonyódi tanácsnak 3 millió forint értékű belterületi vízrendezést végeznek, a pusztakovácsi téesznek másfél milliós kapacitást biztosítanak a meliorációs munkák előkészítéséhez. A tavalyinál több pénzt — 3,5 midii ó forintot — fordítanak közcélú fenntartási munkákra, s ez mintegy 150 kilométernyi vízfolyást érint a társulat érdekeltségi területén. A feladatok teljesítéséhez szükség van a technikai bázis erősítésére, gépeik és eszközeik pótlására, illetve korszerűsítésére. Gépberuházásra tavaly a tervezettnél kevesebbet költöttek. A múlt év harmadik negyedére visszaigazolt kotrót például csak az idei év első negyedében vehetik meg. Ezenkívül gépkocsikat, rakodót vásárolnak, összesen csaknem két és fél millió forintért. Tizenegy tanács közigazgatási térségében, tizenhat mezőgazdasági termelőszövetkezet és négy állami gazdaság, továbbá a Sefag területén dolgozik, a MÁV és más intézmények vízgazdálkodási feladatainak megoldásához nyújt hatékony segítséget az Észak-somogyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmit Társulat. Alig százhúsz dolgozó munkája szolgálja eredményesen — a rendelkezésre álló eszközökkel — a termőföld védelmét, a termőképesség javítását ebben a térségben. H. F.
