Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 25., kedi Ha megkezdi munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa L. Zamjatyin és V. Zaglagyin tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi díszbe öltözött szovjet fővárosban kedden, moszkvai idő szerint tíz óra­kor kezdi meg munkáját az SZKP XXVII • kongresszusa. A kongresszus vezető szer­veinek megválasztását és a napirend jóváhagyását kö­vetően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára „ tartja meg előadói beszédét. Ennék keretében ismerteti a Köz­ponti Bizottság beszámolóját az elmúlt kongresszus óta végzett munkáról és a jövő feladatairól, majd a Köz­ponti Bizottság megbízása alapján összegzi a Szovjet­unió Kommunista Pártja új szövegezésű programja, va­lamint a párt módosított szervezeti szabályzata terve­zetének az elmúlt hónapok­ban lezajlott országos vitá­ját és a Központi Bizottság javaslatait. Mint a pártkongresszus nyitását megelőzően a kong­resszusi sajtóközpontban tartott tájékoztatóján Leo- nyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője el­mondta, a kongresszuson el­sősorban az SZKP program- jellegű céljairól, a párt poli­tikai irányvonalának cso­móponti kérdéseiről, gazda­sági stratégiájáról, a jelenle­gi bonyolult, felelősségteljes időszakban alkalmazandó munkaformákról és -mód­szereikről lesz szó. A 'jelien helyzet sajátossá­ga, hogy a párt az adott belső és külső körülmények közepette a gazdasági és társadalmi fejlesztés meg­gyorsítása révén látja meg­valósíthatónak a szovjet tár­sadalom sokoldalú fejleszté­sét — hangoztatta Leonyid Zamjatyin. — Ez a párt stratégiai irányvonala, amely a társadalom minőségi át­alakítását célozza. A szovjet társadalom tör­ténelmének új szakaszába lépett — állapította meg Leonyid Zamjatyin. — A társadalmi fejlődés további változásokat és átalakításo­kat tesz szükségessé. A belső élet alapvető, gyökeres feladataival elvá­laszthatatlan kapcsolatban áll a párt nemzetközi politi­kája- Ez kifejezi a szovjet pépnek azt a törekvését, hogy békében éljen és vé­gezze alkotó munkáját. Mi­hail Gorbacsov 1986. január 15-i nyilatkozatában tükrö­ződik az SZKP-nak az a tö­rekvése, hogy kieszközölje a nemzetközi feszültség eny­hülését, a fegyverkezési haj­sza megszüntetését, a lesze­relést, illetve biztosítsa a bé­két és a biztonságot. Az SZKP arra törekszik, hogy a fegyverzetkorlátozásnak, a háborús veszély elhárításá­nak (kérdéseit becsületes és szigorúan betartott megálla­podások révén oldják meg, a felék egyenlősége és egyenlő biztonsága alapján. A jelenlegi időszak áttörést követel meg a nemzetközi kapcsolatokban, a külpoliti­kai gondolkodásban és gya­korlatban — mutatott rá Zamjatyin. A kongresszust megelőző beszámolási időszakban a pártszervezetek megvitatták a kongresszusi dokumentu­mokat, a párt új szövegezé­sű programjának, módosí­tott szervezeti szabályzatá­nak tervezetét, az ország társadalmi és gazdasági fej­lesztésének fő irányait. A vitában résztvevő milliók számos értékes javaslatot és megjegyzést tettek. A politi­kai bizottság megbízta a párt-, tanácsi, szakszervezeti és más szerveket, hogy hoz­zanak megfelelő intézkedé­seket a különböző javaslatok hasznosítása érdekében­Kádár Jánost köszönti Borisz Scserbina, középen Viktor Csebrikov (Telefoto — MTI — Balogh P. László fel.v. KS) Az SZKP káderpolitikájá­nak célja politikailag érett, hozzáértő, erkölcsileg fedd­hetetlen és kezdeményező vezetők kiemelése a pártta­gok és a párton kívüliek se­regéből. Az * alapszervezeti titkárok 23 százaléka először tölti be ezt a tisztséget. Sok új vezető került a járási, városi és más pártbizottsá­gokba. A párt gondoskodik arról is, hogy az idősebb nemzedék képviselői mellett fiatalok is dolgozzanak a különböző pártszervekben, megszerezzék a szükséges tapasztalatokat és hozzáér­tést. 1 Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osz­tálya vezetőjének első he­lyettese a tájékoztatón el­mondta, hogy a kongresszus­ra 153 küldöttséget várnak 113 országból. Tizenkettő a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjait, 83 a világ többi kommunista és munkáspártjait, 37 a for­radalmi-demokratikus pár­tokat és a nemzeti felszaba­dító mozgalmakat képviseli. Az SZKP kész együttmű­ködni minden demokrati­kus és békeszerető erővel, amely a népek biztonságá­ért és a nukleáris háború megakadályozásáért száll síkra. Ezt bizonyítja, hogy erre a kongresszusra meg­Reagan lemondásra szólította fel Morcost Reagan amerikai elnök hétfőn a kora reggeli órák­ban végül is lemondásra szó­lította fel Marcost, a Fülöp- szigetek elnökét. Larry Speakes elnöki szóvivő ki­jelentette: az Egyesült Álla­mok „a hatalom békés át­adása” mellett foglal állást. Speakes azzal indokolta az amerikai álláspontban bekö­vetkezett változást hogy „az események gondos tanulmá­nyozása” megmutatta: csak ilyen körülmények között le­het elkerülni a vérontást a Fülöp-szigeteken. Az ellöki szóvivő azt is kijelentette, hogy Marcost az amerikai kormány „régi barátnak és szövetségesnek” tekinti és kész menedékjogot adni szá­mára. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő aláhúzta: nincs szük­ség arra, hogy az Egyesült Államok katonailag is be­avatkozzék a Fülöp-szigete­ken, s hogy a hatalom sorsá­ról „az ország népének kell döntenie”. Reagan különmegbízottja, Philip Habib nagykövet a Fehér Ház közlése szerint haladéktalanul visszatért a Fülöp-szigetekre. Marcus hétfőn délután egy tette, hogy fontolóra vette a hadiállapot kihirdetését és az egész országra szóló, este hattól reggel hatig érvényes kijárási tilalmat rendelt el. Marcos elnök rendelkezése érelmében ismét életbe lépett a rendkívüli állapot. A ren­delkezés a hadsereg számá­ra lehetővé teszi, hogy min­den olyan tömegtájékoztatá­si csatornát megszüntessen, amely „pánikot idéz elő”. A- Marcos-szal szembenálló erők közölték — mint azt az AFP jelentette — hogy hét­főn elfogtak három befolyá­sos, Marcosihoz közelálló sze­mélyiséget, köztük Benjamin Romualdezt, a Fülöp-szige- tek washingtoni nagykövetét (Imelda Marcosnak, az elnök feleségének testvérét) és Gregorio Cendana tájékozta­tási minisztert. A jelentés szerint menekülés közben ej­tették foglyul őket. Fülöp-szigeteki ellenzéki forásokból azt közölték, hogy hétfő estére várható Cora- zon Aquino asszony elnöki beiktatása. A Reuter és az AFP jelentése szerint Ramon Mitra ellenzéki képviselő közölte, hogy a parlament hétfőn összeül és semmisnek nyilvánítja Marcos elnök feb­ruár 7-i választási győzelmét. Legutóbbi jelentések sze­rint a fülöp-szigeteki nem­zeti légitársaság (PÁL) be­jelentette: mostantól kezdve csakis az Aquino vezette kormánytól fogad el utasítá­sokat. A társaság alelnöke által aláírt telexüzenet sze­rint a PÁL elnöke lemondott tisztségéről és jelenleg az al- elnök irányítja a cég ügyeit, Repülőtéri forrásokból közöl­ték továbbá, hogy a fülöp- szigeteki és a szingapúri lé­gitársaság összes járata egye­lőre szünetel, a thaiföldi és japán gépeknek engedélyük van a felszállásra. manilaí tévétársaságnak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy nem szándé­kozik lemondani és nem haj­landó semmiféle kompro­misszumra sem. Közölte, hogy ura a helyzetnek, ellen­őrzi a hadsereget és a kor­mányt. Marcos egyidejűleg felszó­lította hlyeit, hogy jöjjenek az elnöki palotához. Hozzá­Attekinthctctlen a helyzet a Fülöp-szigeteken, a Marcos el­nök, valamint az ellenzéki erők viszonyában. A képen: bar- rikádok és fegyveresek Manilában (Telefotó — AP—MTI—KS) hívták tölbb szocialista és' szociáldemokrata pártot- E pártok küldöttségeinek a többi küldöttségével azonos lesz a státusa, összesen 21 ilyen küldöttség érkezik a kongresszusra. Vagyim Zaglagyin • beszá­molt arról is, hogy hétfő reggelig 89 küldöttség már megérkezett Moszkváiba, hét­főn várják 61 további kül­döttség érkezését, három de­legáció érkezéséneik idő­pontjáról a tájékoztató kez­detéig nem volt hír. Kérdésre válaszolva Zag­lagyin szólt arról, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa óta a. kínai párt úgy vála­szol az SZKP érdeklődésére, hogy mivel a .'két' párt kö­zött nincsenek kapcsolatok, a kínai pártnak nem áll módjában delegációt küldeni az SZKP kongresszusára. Az Albán Munkapárttal nincs kapcsolata a szovjet pártnak és nincsenek állam­közi kapcsolatok a Szovjet­unió és Albánia között, így nem küldtek meghívót az albán párt részére. Leonyid Zamjatyinhoz kérdés érkezett arra vonat­kozóan, hogy mit tud Rea­gan elnök Mihail Gorbacsov január 15-i javaslataira kül­dött válaszáról- Zamjatyin a következőiket mondta: „Minden, amit erről a kér­désről tudok, az, hogy va­sárnap este az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövet­ségének egyik másodtitkára átnyújtott egy lezárt csoma­got a Szovjetunió külügymi­nisztériuma ügyeletes mun­katársának. Valószínűleg ez a csomag tartalmazta Ro­nald Reagan Mihail Gorba­csov!) oz intézett válaszát.” Nehéz tárgyalások a vegyi fegyverekről A 40 ország, köztük ha­zánk képviselőinek részvéte­lével folyó genfi leszerelési konferencia idei ülésszakán Is előtérben áll a vegyi fegy­verek kérdése. A kérdésnek szomorú időszerűséget ad, hogy — a vietnami ameri­kai hadviselés után. — leg­újabban az iraki—iráni há­borúban vetnek be vegyi fegyvereket, amelyek alkal­mazását egyébként tiltja egy 1925-ben kötött, azóta 118 állam által aláírt egyez­mény. Általános vélemény azonban, hogy e különösen veszélyes fegyverfajta eltün­tetéséhez annak gyártását, tárolását is nemzetközi egyezménnyel kell eltiltani. E bonyolult feladat meg­oldásán a genfi testület ki­bővítése óta, 17 éve fárado­zik — egyelőre szerény, kez­deti eredményekkel. Az MTI tudósítójának kérdésére Vik­tor Iszraeljan, a Szovjetunió nagykövete hangoztatta: azt követően, hogy megállapod­nak a vegyi fegyverek gyár­tásának eltiltásában, a szak­értők szerint még egy év­tizedbe van szükség ahhoz, hogy e fegyvereket megsem­misíthessék. Ez is mutatja, milyen sürgető feladat a megállapodás Genfben, ám a szerződés elsősorban az Egyesült Államok halogató taktikája miatt, változatla­nul kéglik. így van ez annak ellené­re, hogy az év elején — is­mételten — külön szovjet— amerikai konzultációk is folytak Genfben a vegyi fegyverek ügyében, s a szak­kérdésekkel foglalkozó bi­zottság munkája bizonyos haladást hozott. A szovjet nagykövet emlékeztetett ar­ra, hogy országa — eleget téve a régi keletű nyugati igénynek — kész a jövendő egyezmény kölcsönös hely­színi ellenőrzésiben is meg­állapodni, természetesen a szerződés előírásaival össz­hangban, s az ésszerűség határai között, nem pedig a maximalista amerikai igé­nyeknek megfelelően, ame­lyeket nyilván csak tárgya­lási kiinduló-állásna'k szán­ták. A Szovjetunió gyakor­lati megegyezési szándékét tükrözték Mihail Gorbacsov főtitkár januári leszerelési javaslatai — aminthogy a világos, a kölcsönösségen alapuló megegyezési készsé­get mutatják például a szo- calista országok javaslatai közép-európai, illetve balká­ni vegyifegyver-mentes öve­zetek megteremtéséről. Frank Bartelemy, a géni amerikai küldöttség helyet tes vezetője szerint ország, most, a csúcstalálkozót kö vetően kész „beható erőfe szítésekre” annak érdékéber hogy előrehaladjanak a ve gyi fegyverekről folyó tár gyalások. Az amerikai dip lomata utalt arra, hogy or szága két éve terjesztett éli javaslatot e fórumon a ve gyi fegyverek gyártásánál eltiltásáról, de nem ragasz ■kodílk annak minden koráb bi részletéhez, k-ész továbl tárgyalni és várja a Szov jetunió újabb javaslatait. Szovjet és amerikai di.plo maták, szakértők közöt egyébként a konferencia je leniegi ülésszaka alatt is he. tenkónt többször folynál nem-(.hivatalos megbeszélő sek, különös tekintettel' ; tervezett egyezmény el lenőrzésének kérdéseire A fenti kérdésekről fo lyó sokrétű tárgyaié sok valószínűleg legava tottabb ismerője Stanislav Turbanski lengyel nagykő- vet, aki hosszú évek óta ál a leszerelési konferencia ve­gyi fegyvereikkel foglalkoz< bizottságának élén. Mint el­mondotta, a testület hárorr munkacsoportban tevékeny­kedik. Ezek a vegyi fegyve­rek, illetve az azokat gyártí ipari létesítmények megha­tározásával, a tervezett szer­ződés előírásaival, további az ellenőrzés kérdéseivé foglalkoznak. (Mindhárom­ban ott van egyébként Ma­gyarország képviselője.) Va­lamelyes haladás a definiá­lás és az ellenőrzés területér mutatkozik, míg más vonat­kozásokban a tárgyalásod változatlanul egy belyber topognak- A gyakran lényeg: kérdésekben eltérő álláspon­tokat szakszerű, vaskos je- lentéslkötegek rögzítik — egyik bizonyságául annak hogy a leszerelési konferen­cián, bizonyos nyugati han­gulatkeltő propagandával el­lentétben, fontos érdemi munka folyik A lengyel nagykövet — a genfi tárgyalások más rész­vevőivel összhangban — vé­gül is azon a véleményen van, hogy elsősorban a kél nagyhatalom politikai dönté­sén múlik, megszülethet-e é: mikor a vegyi fegyverekről tervezett szerződés, amely­nek gyakorlati kidolgozásá­hoz egyébként, a kérdés bo­nyolultsága miatt-, még ak­kor is további 2—3 évre van szükség, ha a szakértők „zöld utat” kapnak Genf- ben- Heltai András HÉTFŐ ESTI KOMMENTÁR SISTERGŐ KANÓC A Fülöp-szigeteken most már félelmetesen sistereg a gyújtószerkezethez vezető kanóc, sőt, voltaképpen úgy is felfogható, hogy ami ed­dig történt, az már legalább is a régen megjövendölt robbanás kezdete. A „gyor­suló idő” világszerte diva­tos fogalma a hétezer sziget országában tapintható reali­tás lett; az események szá- guldva követik egymást, és nem lehetetlen, hogy mire az olvasó e sorokat olvassa, a történések már túlhalad­ták az akárcsak néhányórás ' híradásokat. A pillanatnyi helyzet az, hogy ebben a Washington számára mérhetetlenül fon­tos kulcsországban, a legna­gyobb két távol-keleti ame­rikai bázis színhelyén két hatalmi központ van: az egyik a Malacanang-palota, a másik a rendőrség főhadi­szállása. A palotában (még?) ott ül Ferdinand Marcos, aki eddig húszéves országosá­nak több mint a felét az ellenzék szerint illegális eszközökkel valósította meg, és aki egy példátlanul gya­nús választás nyomán azzal a parlamenttel kiáltatta ki magát újabb hat évre ál­lamfőnek, amelyben elsöprő többsége van. A másik centrum két ve­zetője két olyan katonai személyiség, aki két évtize­den át a rezeim oszlopának számított: Juan Ponce En- rile hadügyminiszter és Fi­del Ramos tábornok, helyet­tes vezérkari főnök. Zendü­lésükkel -új, lényeges elem­mel bővült a választást kö­vető küzdelem: a hadsereg hosszú árnyéka ráterült a zavaros belpolitikai porond­ra. Ez az árnyék persze ed­dig is jelen volt, de a meg­figyelők többsége a fegyve­res erők más előjelű beavat­kozására számított. A nem alptalan feltevés az volt, hogy a Marcoshoz zömében hű hadsereg az ellenzék győzelme esetén lépne szín­re, vagy az eddigi államfő védelmében, vagy „saját jo­gán”, ahogyan az annyi fej­lődő országban történt és történik. Ma úgy tűnik, az elemzők két tényezőt nem vettek eléggé figyelembe: 1. Hogy az Aquino-gyil- kosság szervezésével vádolt, de Marcos bírósága által felmentett Ver tábornok ka­tonai ellenzéke erős és gyor­san nő, ezzel pedig létrejön az új faktor, a fegyveres erőkön belüli szakadás lehe­tősége; 2. Washington a vártnál jobban és egyértelműbben döntött úgy, hogy alapvető katonapolitikai érdekei szem­pontjából a pyrrhosi győzel­met aratott Marcos már in­kább tehertétel, mint garan­cia. ' E bizonyosság főszerepet játszhatott abban, hogy Ver legfőbb ellenfele, az ameri­kai West Point elit tiszti­akadémiáján végzett és a Pentagon bizalmi emberé­nek számító helyettes vezér­kari főnök, Fidel Ramos, az ugyancsak már a Marcos utáni korszakra magát át­menteni kívánó hadügymi­niszterrel együtt ily látvá­nyosan csatlakozott Aquino asszonyhoz. A Fülöp-szigeteken pilla­natnyilag még nem dőlt el semmi. Még az sem, hogy a katonai zendülők, esetleges sikerük esetén valóban be­érnék-e a másodhegedűst szereppel. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents