Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
1986. február 25., kedd Somogyi Néplap 3 Kiegyensúlyozott gazdálkodás Zárszámadás a balatonszárszói téeszben Az utóbbi hetekben a munkahelyi tanácskozásokon háromsxáahatvanan vitatták meg a szövetkezet 1985. évi gazdálkodásának tapasztalatait. A pénteki zánszámadó közgyűlésen mégis zsúfolásig megtöltötték a szemest művelődési ház színháztermét a baLatom- szárszói Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai és alkalmazottai. Az érdeklődés és a jogos ünneplés szándéka hozta össze a nagy család tagjait. A tavalyi egyesítés óta most először vették részt a Vörös Csillag zárszámadásán a kőröshegyiek- A tagságot, a gazdaság vezetőit és a vendégéket — köptük Kle- novics Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát — köszöntötték szép, az alkalomra gondosan összeállított műsorral a szemes i általános iskola tanulóiA közgyűlést Babócsay Károly, az üzemi pártalap- szervezet titkára nyitotta meg, majd Farkas László, a szövetkezet elnöke adott számot arról, hogyan dolgoztak, milyen gyümölcsöt érlelt munkájuk 1985-lben. Az időjárás viszontagságai ezt a majdnem 8600 hektáron gazdálkodó szövetkezetei is sújtották, különösen a szőlő fagykára érintette érzékenyen az üzemet. Ahelyett azonban, hogy beletörődtek volna helyzetükbe, a kár észlelését követően egész évben következetesen takarékoskodtak a költségekkel, keresték a kiesés pótlásának módját. Noha ültetvényeik siralmas látványt nyújtottak, nem ültek ölbe tett kézzel r szigorították a technikai fegyelmet, erdeik- ben fokozták a fakitermelést, homokbányájukból több homokot értékesítettek, javították a gépesítés színvonalát. — De ez mind kevés lett volna, ha nem áll rendelkezésre lelkes, megfelelő képzettségű szakembergárda; ha terveinket, intézkedéseinket nem támogatja szövetkezetünk szorgalmas tagsága — hangsúlyozta az elnök. Eredménytervük teljesítésétől 2,6 millió forinttal elmaradtak ugyan, de a mérleg szerinti eredmény így is megközelítette a 13,6 millió forintot. Ez annál is inkább dicséretes,, mert a múlt évben olvadt be a Vörös Csillag téeszíbe a korábban veszteséges kőröshegyi termelő- szövetkezet- Ezt, továbbá a fagykár okozta terméskiesést is figyelembe véve bebizonyosodott: nem hiába bizakodtak, vetették latba fizikai erőt, szervezőképességet: az egy főre jutó részesedés végül is az előző éviihez képest 11 százalékkal nőtt s megközelítette a 66 400 forintolt- Gyarapodott a közös vagyon, s egyebek között még arra is futotta, hogy a tagúknak 873 000 forint kamatmentes kölcsön t ad j anak lakásépítésre, illetve -vásárlásra- Nem kellett megrövidíteni, sőt még meg is told-' hatiák a korábbi években tartalékolt pénzüket: a 10,7 millió forintos nyereségtar- ta-lékúkat, ha a szükség úgy hozza, bármikor bevethetik a szövetkezet gazdálkodásába— Az önök alapos és jó munkája, a vezetés egysége — amelynek munkája természetesen vitáktól sem volt mentes —, a szakmai előrelátás, a közgazdasági környezethez való rugalmas alkalmazkodás, a takarékos gazdálkodás, a ráfordítások és a hozamok állandó figyelemmel kísérése hozta azt a kézzel fogható eredményt, amelyről most hallhattunk — mondta felszólalásában Klenovics Imre, aki a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit s rajtuk keresztül a szövetkezet valamennyi tagját- — Erre az átlagosnál nagyobb területű, több községet magába foglaló termelőszövetkezetre a kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemző, s meglátszik az eredményeken az is, hogy igyekvő, tettre kész, kezdeményező vezetés alakult ki.. Itt a nyereség a megyei tapasztalatoktól eltérően megközelíti az 1984. évit, s eredményeiket a szőlő- és gyümölcsültetvényeiket ért számottevő fagykár ellenére is tartani tudták. Magyarázatot kerestem minderre, s úgy találtam, a szárszói Vörös Csillag téeszben — a már említetteken kívül — a munka termelékenységének javítása, a munkafegyelemre és általában a fegyelemre fordított figyelem vezetett az eredményekhez, és annak az elvnek az érvényesülése, hogy azok, akik ebben a téeszben élnek, tisztességes munkával itt 'keresik a megélhetést, a boldogulást. Elismerés és köszönet illeti mindannyiu- kat a munkáért, a gazdálkodásban elért eredményekért, a példamutatásért. A megyei pártbizottság első titkára ezután néhány tennivalóra hívta föl a figyelmet. A növénytermesztés például — amely a nyereség zömét adta — további lehetőségeket kúriái az előrelépésre, s a szőlőtermesztés is érdemes arra, hogy fejlesszék.. Szükség van arra, hogy egyértelműbben határozzák meg az állattenyésztés helyét a nagyüzemben- — Az eredmény kötelez — mondta Klenovics Imre- — Ez a szövetkezet. többre is képes, s ebben segít a vezetés egységének további ' fokozása, minden megfontolt, okos vélemény figyelembevétele, a párt- és a gazdasági vezetés még szorosabb együttműködése, a partnerekkel kialakított kapcsolat szilárdításaAz ágazat somogyi helyzetét értékelve a megyei párt- bizottság első titkára elmondta : — Mezőgazdaságunk megyei eredményeiről nem szólhatok olyan derűlátóan, mint a szárszóinkéról- A termelés színvonala és eredménye — objektív és szubjektív okok miatt — elmaradt a korábbi évekétől- Sok mindent meg tudunk magyarázni, de meggyőződésem, hogy vannak olyan jelenségek, amelyeken érdemes elgondolkodni, mert a megye mezőgazdaságától még ilyen körülmények között is többre futja. Számba kellene venni például kinek- kinek a maga területén, milyen módszereikkel és eszközökkel érhető el az árualapok mennyiségi növelése és minőségi javítása. Nagyobb figyelmet érdemel a gaböna- termelés-fejlesztési program, az olajosmagvak és a cukorrépa termesztése, az állatállomány csökkenésének megállítása. Érdemes elgondolkodni azon is, milyen módon -lehet a fejlesztési forrásokat racionálisan felhasználni. Mindeközben nem szabad megfeledkezni a termelés állandó korszerűsítéséről, a háztájiról, az emberről való gondoskodásról és arról, hogy csak egymást segítve érhetők el a kitűzött célok. Klenovics Imre felszólalását követően a szövetkezet elnöke tíz téesztagna-k Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetést adott át. Fegyvesi Henrik elnökhelyettes -nagycsepelyi, kötcsei, szólód!, balatonőszödi, kere- ki, kőröshegyi nyugdíjasokat búcsúztatott meleg szavaikkal, az idős gazdák érdemeit méltatva és alakuláskori emlékeket idézve. Az évek barázdákat vájtak az arcokra- A szövetkezetre, a munkatársakra emlékeztető ajándéktárgyak, a búcsú szavai könnyeket csaltak a szemekbe- Pedig tudták: olyan gondoskodó családtól búcsúznak, amelynek szeretett tagjai maradnak, amíg csak élnek • • • H. F. Bérbe adták Lábodon a juhokat A veszteséget időnként el kell viselni Egy esztendeje 10,6 millió forintos nyereségről adtak számot a lábodi termelőszövetkezetben, most negyedannyiról beszélnek. Balogh M. János elnök szerint tavaly semmivel sem gazdálkodtak rosszabbul, mint egy évvel korábban, ám sok minden megváltozott, s közbeszólt az időjárás is. Elestek 4,5 millió forint árkiegészítéstől; a növényvédő szerek tizenöt, a műtrágyák nyolc, a gépek és alkatrészek 5—10 százalékkal drágultak. Mindez hatmillió forint hiányt okozott, s még az sem segített, hogy a tejhez literenként negyven fillér támogatást kaptak, hogy a juhhús és a gyapjú felvásárlási ára is emelkedett. A legtöbb gondot a növénytermesztés okozta. A tavalyi mínusz húszfokos hideg rontotta a tárolt burgonya minőségét. Az új ültetésűt júniusban betegség támadta meg, s értékesítési gondjaik is voltak. — Szeptemberben és októberben azon gondolkodtunk, hogy csökkentjük a burgonya termőterületét, s nem vállaljuk tovább a háztáji termés értékesítését. Azután maradt minden a régiben. Az előző két év nyeresége jó volt, időnként el keli viselnünk a veszteséget is. A dohánynál is így van. Tavaly a tervezett mennyiség negyvenkét százalékát tudtuk csak értékesíteni. Jég verte, majd egy hetes vihar szaggatta a leveleket. Veszteséges volt a búza, a rozs és a zab is. Mindent egybevetve a növénytermesztés 950 ezer forint veszteséggel zárt. Mégis felmutathattunk 2,6 millió forint nyereséget. Az erdészet másfél millió forintot, faüzemünk 2,1 milliót hozott. Szerencsére nem voll nedves aratáskor a gabona, így 963 ezer forint értékű olajat takaríthattunk meg. Ugyanakkor — ha nem is olyan jól, mint egy évvel korábban — szépen hozott az állattenyésztés is. A lábodiak egy év alatt 377 literrel növelték az egy tehénre jutó tej mennyiségét, s így messze meghaladják a megyei és az országos átlagot. Itt 3,3 millió forint nyereséget értek el. Az igazsághoz tartozik, hogy- ez 267 ezer forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban volt, hiszen drágult a takarmány és megnőttek az üzemeltetési költségek. Náluk is a szarvasmarha-tenyésztés egyik legnagyobb gondja, hogy mind kevesebb a szakember. Nagy- korpádi telepünk szomszédságában van a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát nagy telepe s a szomszéd faluban helyezték el szarvasmarháikat a kuta- siak is. Ez tovább növeli a munkaerő-keresletet. A gondok megszüntetése egyedül a gépesítéssel lehetséges, ez azonban költségnövekedést jelentene. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztéssel is. Két éve még arról írhattunk, hogy a lábodiak olcsó beruházással, meglévő épületek felújításával gazdaságossá tették az ágazatot. Ma már nem olyan idilli a kép. Kiégett az olajkazánjuk, zsúfoltak voltak az ólak, a rendkívüli hidegben fáztak az állatok, a szokottnál több takarmányt ettek, így a hús előállítása megdrágult. FELAJÁNLÁSOK AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE Kommunista műszakok a tejüzemekben Munkásgyűlést tartottak tegnap a kaposvári tejüzemben- A gyűlésen részt vett dr. E gerszegi László, az SZMT titkára és Tóth Zoltán, az Édosz megyei titkára. A vállalat öt- üzemének gazdasági és társadalmi vezetői, munkásküldöttei meghívott vendégként voltak jelen a munkás gyű lésen, ahol a megyében elsőként mun- kaversenyfdlhívás hangzott el az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére. A vállalat, a szocialista munkavensenyszabályzat értelmében minden március 5-én tájékoztatja dolgozóit a célkitűzésekről. Most, az SZKP kongresszusának előestéjén, ünnepélyes körülmények között hangzott el a versenyfelhívás, Horváth László, a Tejipari Vállalat igazgatója, összefoglalva a vállalat múlt évi eredményeit, elmondta; a tervezettnél félmillió forinttal több volt a nyereség, s ez elsősorban azoknak köszönhető, akik mun'kaversany-felaján- lásáikkal segítették a gazdasági munkát. — A Szovjetunió céljai közé tartozik a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsítása — mondotta többek között az igazgató. — Ehhez kapcsolódik a mi felajánlásunk, hogy vállalatunknál 1986-ban, dolgozóink közreműködésével meggyorsítsuk a gazdasági és műszaki fejlődés ütemét- Nem kétséges, hogy a célul tűzött 28 millió forint nyereséget csak úgy tudjuk elérni, ha mindany- nyian felelősséget érzünk az előttünk álló feladatok megoldásáért. Az új típusú vállalati szocialista munkaverseny lehetőséget ad erre. Az 1986. évi kiemelt feladatok közül a legfontosabbak sikeres teljesítéséhez tették meg felajánlásaikat a brigádok, Így vállalták, hogy segítik a kaposvári tejüzemben azt a 87 millió forintos beruházást, amelynek eredményeképpen ultrapasztőrözött félitartós tej előállítására vállalkozhatnak a III. negyedévben. Fontos feladat a termékszerkezet bővítése, például a Fauna termékcsalád ízesítése, a termelés növelése, hogy a megyén kívül a Dunántúl és a főváros ellátására is vállalkozni tudjanak- Marcaliban a túróru- di újabb változataival szeretnének megjelenni a piacon, éhhez azonban előbb a műszaki feltételeket kell megteremteni. A csurgói sajtüzem legfontosabb fél- adata az idén 360 tonna export Balaton sajt gyártása. Elhangzott az is, hogy bár súlyos minőségi kifogás a vállalat termékei ellen nem merült föl, mégsem érezhetik magukat nyeregben. A minőség javítása továbbra is elsőrendű feladat. Akad még tennivaló az energiatakarékosság területén is. Az alapanyag-gazdálkodás normaszintű mutatói a múlt év végére kialakultak- Most, az év elejétől vállalták a dolgozók, hogy ezt megőrzik, öt kommunista műszak szervezésére hangzott el. felhívás; ezek közül egynek az anyagi hasznát a közösen felhasználható anyagi eszközök növelésére kívánják fordítani. Nemcsak a Tejipari Vállalat munkásai tettek felajánlást az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére. A Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat, múlt héten tartott szocialista brigádvezetői tanácskozásán a balatonszentgyörgyi 2. számú téglagyár brigádjai nevében a Latinca Sándor karbantartó szocialista brigád felhívással fordult a tröszthöz tartozó gyárak munikásiközösségeihez- Vállalásaikban a termelési tervek túlteljesítését, a lakossági építőanyag-igény kielégítését tűzték ki célul. Felajánlották még, hogy a gépek és berendezések megelőző karbantartását nagyobb körültekintéssel végzik, ezzel is csökkentve a hibákból származó állásidőket. Újításokkal segítik az import alkatrészek helyettesítését, s kettős kommunista műszakokkal járulnak hozzá a vállalat gazdasági tervének teljesítéséhez. 1984-ben 2 millió 544 ezer forint vesztesége volt a ju- hászatuknak, tavalyi munkájuk révén már csak 688 ezer forintnyi. Két éve az emberi gondatlanság, most a kedvezőtlen felvásárlási árak rovására írták a veszteséget. A legkézenfekvőbb az lett volna, ha felszámolják a ju- hászatot, csakhogy ott a telepünk, s több terület csak legeltetésre alkalmas. A megszüntetés ■ helyett tehát más megoldást kerestek: bérbe adták a júhászatot. Ezer juhot a saját dolgozóik kaptak meg, hatszázat más, régi juhászoknak adjtak. így a termelőszövetkezet 820 ezer forint tiszta bevételre számíthat. A szalmát ingyen adják a bérlőknek, s vállalják az abrak szállítását is, az istállótrágyát pedig a téesz kapja. A szövetkezetben remélik: ez a módszer is hozzájárul ahhoz, hogy az idén 5—6 millió forint nyereséget érjenek el. N. J.
