Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

2 Somogyi Néplap 1986- február 22., szombat A hét három kérdése CSÖKKENT A TORYK NÉPSZERŰSÉGE Thatcher felelősséget vállal A kormány különbizottsá­got alakít a British Leyland különböző részlegeinek el­adásával kapcsolatos kérdé­sek figyelemmel követésére, és a bizottság elnöke maga Margareth Thatcher minisz­terelnök — jelentették be hivatalosan Londonban. A döntésre azután került sor, hogy csütörtökön ismét heves parlamenti vita ala­kult ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány az állami kézben levő, ájs összességé­ben veszteséges autógyár olyan részlegeinek eladásáról folytat hónapok óta tárgya­lást az amerikai General Motors céggel, amelyek kö­zött rendkívül sikeres már­kák is szerepelnek, mint pél­dául a nyereséges Land Ro­ver. A tervet nem csak a munkáspárt, de a tory ipar­vidékek képviselőinek egy része is ellenzi. Mint ismeretes, a West- land-ügynek a konzervatív kormány számára legkíno­sabb vonása az volt, hogy megosztotta a kabinetet és végül két miniszter lemon­dására vezetett. Thatcher asszony nyilván el akarja kerülni, hogy a BL-ügy is ide fajuljon, de pénteki lé­pésével egyben magára vál­lalja a teljes felelősséget az ügy sikeréért. A bizottság felállításában egyes pénteki lapok máris annak jelét lát­ják, hogy a vita a kormányt is megosztjar Lépésére akkor kerül sor, amikor a toryk népszerűsége tovább csökkent. A legutóbb közzétett közvélemény-kuta­tás szerint újabb 2 . pontot vesztett a konzervatív párt, a munkáspárt 36 és a szo­ciáldemokrata-liberális sző-' vétség 35 százalékával szem­ben már csak 27 százalékos támogatásra száipíthat. Fél évvel mérsékelték a büntetést A javuló belpolitikai hely­zetre való tekintettel pénte­ken fél évvel mérsékelték két szabadságvesztésre ítélt egy­kori Szolidaritás-vezető bün­tetését Lengyelországban. Bogdan List, az egykori or­szágos vezetőségi tagját és Adatn Michniket, az országos vezetők tanácsadóját tavaly első fokon 2 év hat hónapi, illetve 3 évi szabadságvesz­tésre ítélték illegális szerve­zetben való részvételért és a közrend megbontására irá­nyuló tevékenységért. Ugyan­ebben az ügyben 3 év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélték Wladyslaw Frasyniu- kot, a Szolidaritás egyik volt vidéki vezetőjét is, az ő ese­tében azonban a legfelső bí­róság nem látott enyhítő kö­rülményt. A legfelső bíróság indok­lása szerint a büntetések mérséklését az tette lehetővé, hogy Lengyelországban erő­södött a közrend és a biz­tonság. A dél-afrikai Alexandra városban sok halálos áldozatot követelő összecsapások voltak a lakosság és a hatóságok között Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke tegnap fogadta Glen G. Williamst, az Euró­pai Egyházak Konferenciája (EEK) főtitkárát. A szívélyes légkörű találkozón — ame­lyen jelen volt Nagy Gyula evangélikus püspök, az EEK teológiai tanácsadója — esz­mecserét folytattak a külön­böző társadalmi rendszerű országok és az egyházak kö­zös felelősségéről az eny­hülési folyamat, erősítésében. Williams főtitkár a nem­zetközi egyházi szervezet egyik munkabizottságának budapesti ülésén vesz részt, amelynek célja, hogy átte­kintse a helsinki záróok­mány aláírása óta eltelt idő­szak eseményeit és megvizs­gálja, hogy az egyházak a maguk eszközeivel hogyan támogathatják a Helsinki­ben megfogalmazott elvek érvényesítését. (MTI) Libanoni frontvonalak Soares leit Portugália új államfője végül is a PKP támogatásá­nak köszönhette győzelmét. A kommunista párt ugyan­is az elnökválasztás első me­nete után, amikor is a párt által támogatott jelölt nem kapta meg a második fordu­lóban való induláshoz szük­séges szavazatokat, úgy dön­tött, hogy — sommásan fo­galmazva — „a kisebbik rosszat kell választani”. Soares ellenfele a jobbol­dali Freitas do Amaral volt, akinek győzelme esetén az 1974-es vívmányok úgyszól­ván teljes felszámolása fe­nyegetett. Soares nyilatkozataiban az áprilisi forradalom folytatá­sa mellett tett hitet, ugyan­akkor azonban kijelentette, hogy „minden portugál el­nöke” akar lenni. Amibe be­leérthető az is, hogy tulaj­donképp korábbi, centrista politikáját kívánná folytat­ni. Persze, ez valóban még mindig a „kisebbik rossz”, mintha jobboldali kormány- és jobboldali államfő együtt vonulhatott volna csatába az évtizedes demokratikus vív­mányok ellen. Pálfy József A libanoni frontokon vál­tozott a helyzet: minden jel arra mutat, hogy a politikai zsákutcából a felek katonai kiutat keresnek. Csütörtökön heves tűzpárbaj robbant ki a főváros környékén a hadse­reg (Dzsemajel elnökhöz hű) egységei és a Szíria támoga­tását élvező muzulmán fegy­veresek között. Legkevesebb öt polgári személy meghalt, 28 megsebesült, az anyagi kár tetemes. Szétlőtt házak,, kiégett autók, porrá égett üzletek és a polgári lakosság terrorizálása a harcok ered­ménye. Bejrúti újságíró körökben két kiváltó okot emlegetnek. A keresztény táborban azt hangoztatják, hogy a harcok kirobbanása egyenes követ­kezménye Asszad Szíriái el­nöknek a párizsi Libération című lapban megjelent in­terjújának, amelyben „sza­bad kezet” adott Dzsemajel ellenfeleinek. A másik ok (ezt a muzulmán erőknél le­het hallani): Dzsemajel elnök nemzetközi körútja után a Az izraeli hadsereg folytat­ja dél-libanoni megtorló ak­cióját keresztények „erejüket fitog­tatják”. A jobboldali sajtó a bejrú­ti helyzetet robbanásveszé­lyesnek minősíti. A Daily Star című angol nyelvű he­tilap pénteken úgy véleke­dett, hogy a libanoni politi­kai zsákutca az ellenzék — a muzulmán erők — egységé­nek hiányát tükrözi. Az egy­ség hiánya a muzulmán tá­borban Dzsemajel elnök adu­ja — írta a lap hírmagyará­zója. Eközben folytatódik az iz­raeli hadsereg nagyszabású „tisztogatási akciója”. A bej­rúti rádió pénteken 15 ezer izraeli katona dél-libanoni jelenlétéről számolt be. A dél-libanoni ellenállók har­cokat jelentenek, és közölték, hogy fegyvereseik több iz­raeli katonát megöltek. Srifa falucskában (Tyrtől keletre) egy izraeli katona meghalt, válaszul az izraeliek bom­bázták a települést. Az iz­raeli akciónak legalábbis két „üzenete” van — írta pénte­ken a Daily Star: Tel-Aviv megmutatja, hogy bár kato­náinak zömét kivonta. Li­banonból, bármikor szabadon visszatérhet, másfelől min­denkinek tudtára adja, hogy „az ellenállásnak ára van”. A kiegyezés szándéka nélkül Dél-Koreában a dikta­túra ismét' keményebb ke­zűnek mutatkozik. Nincs nyoma az ellenzékkel való kiegyezési szándéknak, amit pedig az 1988-as szüuli olimpia szükséges békés légkörének kialakításához sokan kívánatosnak tarta­nak a nyugati táborban is. A tavaly februári vá­lasztásokon a dél-koreai lakosság tekintélyes része az ellenzék mellett állt ki. Az új koreai demokrata párt 90 képviselőt tudott a parlamentbe beküldeni. A héten közülük 77-et a rendőrség házi őrizetbe vett. A többit csak azért nem, mert külföldön tar­tózkodtak. összesen 250 politikusul szemben lépett fel Csőn Tu Hvan elnök rendőrsége. A „bűnük" az, hogy alkotmánymódosítást követelnek, mely szerint a nép egészét kellene urnák­hoz szólítani az elnökvá­lasztáson. Akikor nem le­hetne csalással egy diktá­tort „választott elnökké” minősíteni. Gondolják ők. Mert a Fülöp-szigetekről származó példa azt mutat­ja, csalás még úgy is elő­fordulhat. P J. Események címszavakban Hétfő: Vereséget szenvedett a portugál jobboldal az elnökválasztáson, a kom­munisták támogatásával a szocialista Soares győzött. — Sevardn ad­ze megbeszélést folyta­tott Tárik Aziz iraki külügyminiszterrel. — Megkezdődött a francia hivatalos nyelvű orszá­gok csúcstalálkozója. Kedd: Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. — A lengyel kormányfő Moszkvában tárgyal. — Kilenc tagállam aláírta a közös piac reformjá­ról szóló szerződést. — Reagan elnök 100 millió dollárt szán a nicara- guai „kontrák” támo­gatására. Szerda * Kohl kancellár fogadta Sindermanrvt, az NDK népi kamarájának elnö­két. — Nyilvánosságra hozták Cossiga levelét, amelyet Gorbacsov ko­rábbi üzenetére válasz­ként küldött — A fran­cia kormány újabb egy­ségeket küldött Csádba. — Husszein jordán ki­rály nem tárgyal to­vább a PFSZ-szel Csütörtök: Reagan elnök villámlá­togatást tett Grenadán. — Gorbacsov üzenete a genfi leszerelési konfe­renciához. — ÜJ javas­lat a bécsi haderőcsök­kentési tárgyaláson. — Ellentmondó hírek az iraki—iráni frontról. — — Kohl—Oraxi találkozó Bonnban. Péntek: A Biztonsági Tanács Iránt az ellenségeskedé­sek beszüntetésére szó­lítja fel. — A Fülöp- szígeteki szakszerveze­tek általános sztrájkkal fenyegetőznek. — A szöuli rezsim rendőri intézkedései az ellenzék megfélemlítésére. Miklós Imre fogadta az EEK főtitkárát Szöulban a dél-koreai hatóságok házi őrizetbe helyezték az ellenzéki Űj Korea Demokrata Párt 77 parlamenti képvi­selőjét * elő, amely a visszavonandó katonák létszáma tekinteté­ben, valamint a visszavonás ellenőrzésének dolgában elé­be megy a NATO-országok korábbi javaslatainak. En­nek ellenére a bécsi tárgya­lássorozat NATO-tagjai ré­széről az első reagálás meg­lepően negatív volt. S hogy mi újság a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon ? A munkacsoportok a normális ütemben találkoznak, ám a eredményről mindeddig még nem tudósítottak. ®. Mi a jelentősége Sin- dermann bonni látogatásá­nak? A két német állam közti párbeszéd fontos új eleme, hogy többnapos hivatalos lá­togatást tett az NSZK-ban Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának elnöke. Meghívója ugyan nem kor­mányszerv, hanem az ellen­zéki SPD parlamenti frak­ciójának vezetője, Hans- Jochen Vogel volt, de az NDK „harmadik emberét” fogadta Helmut Kohl kan­cellár is, valamint Philipp Jenninger, a Bundestag el­nöke. A „német—német megbe­szélések” során a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak, és áttekintették a világpolitikai kérdéseket. Az NDK és az NSZK vi­szonyának új alakulását mu­tatja, s ezt hangsúlyozták hi­vatalos szóvivők és a nyu­gatnémet sajtó hírmagyará­zói is, hogy Sindermann sze­mélyében az eddigi legma­gasabb rangú NDK-vezető látogatott el Bonnba. A továbblépés lehetőségei között okkal szerepel egy újabb látogatás: Erich Ho- neckernek, az NDK állam­tanácsa elnökének, az NSZEP főtitkárának is esedékes egy bonni útja. Erre emlékezetes módon 1984 őszén nem ke­rülhetett sor. Möst úgy tud­ják, hogy az év második fe­lében létrejöhet a két német állam vezetőinek csúcstalál­kozója. A nyugatnémet sajtó nagy része nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy a két német állam viszonya fontos része a kelet—nyugati kapcsolat- rendszernek. Ha itt javulás mutatkozik, annak hasznát látja Európa s az egész vi­lág is ® Mit jelent Soares győ­zelme, mi várható Portugá­liában? Mário Soares portugál szo­cialista politikus, aki a „szegfűk forradalma” óta el­telt jó tíz esztendő leforgása alatt mindig is a lisszaboni politikai élet középpontjában állott, a választók 51,4 szá­zalékának akaratából elfog­lalhatja a köztársasági elnöki széket, s öt évig gyakorol­hatja az államfő még mindig tekintélyes jogkörét. A sors iróniája, hogy Soares volt az egyik kezdeményezője az el­nöki hatalom bizonyos mér­vű csökkentésének. Az is különös, de teljességgel ért­hető, hogy a portugál kom­munistáktól 1974 óta egyre inkább elfordult politikus Milyen lépéseket tett a szocialista országok diplo­máciája a leszerelés érdeké­ben? Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára üzenetet intézett a genfi leszerelési konferen­ciához, s ebben rámutatott arra, hogy annak feladatai között számos olyan is talál­ható, amely közvetlen kap­csolatban áil a szovjet javas­latok megvalósulásával. A január 15-én előterjesztett javaslatokat az SZKP főtit­kára — mint emlékezetes — több kormány- és államfő­nek is külön, részletesen ki­fejtette. Most Francesco Cos­siga olasz köztársasági elnök válaszolt a Gorbacsov-levél- re. Az itáliai politikus sze­rint az idén új politikai ösz­tönzést kell adni a fegyver­zetcsökkentési tárgyalások­nak. Elismerte, hogy a szov­jet javaslatok segíthetnek megfékezni a fegyverkezési hajszát. Ugyanakkor a le­vélből kiolvasható az is, hogy Olaszország NATO-szö- vetségeseivel összhangban kíván fellépni a leszerelés kérdéskörében. A kelet—nyugati kapcsola­tok szempontjából nem kö­zömbös, hogy a nyugat két középhatalma hogyan foglal állást; egyebek közt erről is tárgyalt Craxi olasz kor­mányfő Bonnban. Megfigye­lők szerint kétarcú magatar­tást tanúsít mindkét ország: érdeklődik az amerikai űr­fegyverkezési tervek iránt, ugyanakkor a szovjet—ame­rikai megegyezést is siettet­né ..’. Ellentmondásos a helyzet a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon is. A Varsói Szerződés négy országa a hé­ten új javaslatot terjesztett /

Next

/
Thumbnails
Contents