Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
2 Somogyi Néplap 1986- február 22., szombat A hét három kérdése CSÖKKENT A TORYK NÉPSZERŰSÉGE Thatcher felelősséget vállal A kormány különbizottságot alakít a British Leyland különböző részlegeinek eladásával kapcsolatos kérdések figyelemmel követésére, és a bizottság elnöke maga Margareth Thatcher miniszterelnök — jelentették be hivatalosan Londonban. A döntésre azután került sor, hogy csütörtökön ismét heves parlamenti vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány az állami kézben levő, ájs összességében veszteséges autógyár olyan részlegeinek eladásáról folytat hónapok óta tárgyalást az amerikai General Motors céggel, amelyek között rendkívül sikeres márkák is szerepelnek, mint például a nyereséges Land Rover. A tervet nem csak a munkáspárt, de a tory iparvidékek képviselőinek egy része is ellenzi. Mint ismeretes, a West- land-ügynek a konzervatív kormány számára legkínosabb vonása az volt, hogy megosztotta a kabinetet és végül két miniszter lemondására vezetett. Thatcher asszony nyilván el akarja kerülni, hogy a BL-ügy is ide fajuljon, de pénteki lépésével egyben magára vállalja a teljes felelősséget az ügy sikeréért. A bizottság felállításában egyes pénteki lapok máris annak jelét látják, hogy a vita a kormányt is megosztjar Lépésére akkor kerül sor, amikor a toryk népszerűsége tovább csökkent. A legutóbb közzétett közvélemény-kutatás szerint újabb 2 . pontot vesztett a konzervatív párt, a munkáspárt 36 és a szociáldemokrata-liberális sző-' vétség 35 százalékával szemben már csak 27 százalékos támogatásra száipíthat. Fél évvel mérsékelték a büntetést A javuló belpolitikai helyzetre való tekintettel pénteken fél évvel mérsékelték két szabadságvesztésre ítélt egykori Szolidaritás-vezető büntetését Lengyelországban. Bogdan List, az egykori országos vezetőségi tagját és Adatn Michniket, az országos vezetők tanácsadóját tavaly első fokon 2 év hat hónapi, illetve 3 évi szabadságvesztésre ítélték illegális szervezetben való részvételért és a közrend megbontására irányuló tevékenységért. Ugyanebben az ügyben 3 év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélték Wladyslaw Frasyniu- kot, a Szolidaritás egyik volt vidéki vezetőjét is, az ő esetében azonban a legfelső bíróság nem látott enyhítő körülményt. A legfelső bíróság indoklása szerint a büntetések mérséklését az tette lehetővé, hogy Lengyelországban erősödött a közrend és a biztonság. A dél-afrikai Alexandra városban sok halálos áldozatot követelő összecsapások voltak a lakosság és a hatóságok között Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke tegnap fogadta Glen G. Williamst, az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) főtitkárát. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen jelen volt Nagy Gyula evangélikus püspök, az EEK teológiai tanácsadója — eszmecserét folytattak a különböző társadalmi rendszerű országok és az egyházak közös felelősségéről az enyhülési folyamat, erősítésében. Williams főtitkár a nemzetközi egyházi szervezet egyik munkabizottságának budapesti ülésén vesz részt, amelynek célja, hogy áttekintse a helsinki záróokmány aláírása óta eltelt időszak eseményeit és megvizsgálja, hogy az egyházak a maguk eszközeivel hogyan támogathatják a Helsinkiben megfogalmazott elvek érvényesítését. (MTI) Libanoni frontvonalak Soares leit Portugália új államfője végül is a PKP támogatásának köszönhette győzelmét. A kommunista párt ugyanis az elnökválasztás első menete után, amikor is a párt által támogatott jelölt nem kapta meg a második fordulóban való induláshoz szükséges szavazatokat, úgy döntött, hogy — sommásan fogalmazva — „a kisebbik rosszat kell választani”. Soares ellenfele a jobboldali Freitas do Amaral volt, akinek győzelme esetén az 1974-es vívmányok úgyszólván teljes felszámolása fenyegetett. Soares nyilatkozataiban az áprilisi forradalom folytatása mellett tett hitet, ugyanakkor azonban kijelentette, hogy „minden portugál elnöke” akar lenni. Amibe beleérthető az is, hogy tulajdonképp korábbi, centrista politikáját kívánná folytatni. Persze, ez valóban még mindig a „kisebbik rossz”, mintha jobboldali kormány- és jobboldali államfő együtt vonulhatott volna csatába az évtizedes demokratikus vívmányok ellen. Pálfy József A libanoni frontokon változott a helyzet: minden jel arra mutat, hogy a politikai zsákutcából a felek katonai kiutat keresnek. Csütörtökön heves tűzpárbaj robbant ki a főváros környékén a hadsereg (Dzsemajel elnökhöz hű) egységei és a Szíria támogatását élvező muzulmán fegyveresek között. Legkevesebb öt polgári személy meghalt, 28 megsebesült, az anyagi kár tetemes. Szétlőtt házak,, kiégett autók, porrá égett üzletek és a polgári lakosság terrorizálása a harcok eredménye. Bejrúti újságíró körökben két kiváltó okot emlegetnek. A keresztény táborban azt hangoztatják, hogy a harcok kirobbanása egyenes következménye Asszad Szíriái elnöknek a párizsi Libération című lapban megjelent interjújának, amelyben „szabad kezet” adott Dzsemajel ellenfeleinek. A másik ok (ezt a muzulmán erőknél lehet hallani): Dzsemajel elnök nemzetközi körútja után a Az izraeli hadsereg folytatja dél-libanoni megtorló akcióját keresztények „erejüket fitogtatják”. A jobboldali sajtó a bejrúti helyzetet robbanásveszélyesnek minősíti. A Daily Star című angol nyelvű hetilap pénteken úgy vélekedett, hogy a libanoni politikai zsákutca az ellenzék — a muzulmán erők — egységének hiányát tükrözi. Az egység hiánya a muzulmán táborban Dzsemajel elnök aduja — írta a lap hírmagyarázója. Eközben folytatódik az izraeli hadsereg nagyszabású „tisztogatási akciója”. A bejrúti rádió pénteken 15 ezer izraeli katona dél-libanoni jelenlétéről számolt be. A dél-libanoni ellenállók harcokat jelentenek, és közölték, hogy fegyvereseik több izraeli katonát megöltek. Srifa falucskában (Tyrtől keletre) egy izraeli katona meghalt, válaszul az izraeliek bombázták a települést. Az izraeli akciónak legalábbis két „üzenete” van — írta pénteken a Daily Star: Tel-Aviv megmutatja, hogy bár katonáinak zömét kivonta. Libanonból, bármikor szabadon visszatérhet, másfelől mindenkinek tudtára adja, hogy „az ellenállásnak ára van”. A kiegyezés szándéka nélkül Dél-Koreában a diktatúra ismét' keményebb kezűnek mutatkozik. Nincs nyoma az ellenzékkel való kiegyezési szándéknak, amit pedig az 1988-as szüuli olimpia szükséges békés légkörének kialakításához sokan kívánatosnak tartanak a nyugati táborban is. A tavaly februári választásokon a dél-koreai lakosság tekintélyes része az ellenzék mellett állt ki. Az új koreai demokrata párt 90 képviselőt tudott a parlamentbe beküldeni. A héten közülük 77-et a rendőrség házi őrizetbe vett. A többit csak azért nem, mert külföldön tartózkodtak. összesen 250 politikusul szemben lépett fel Csőn Tu Hvan elnök rendőrsége. A „bűnük" az, hogy alkotmánymódosítást követelnek, mely szerint a nép egészét kellene urnákhoz szólítani az elnökválasztáson. Akikor nem lehetne csalással egy diktátort „választott elnökké” minősíteni. Gondolják ők. Mert a Fülöp-szigetekről származó példa azt mutatja, csalás még úgy is előfordulhat. P J. Események címszavakban Hétfő: Vereséget szenvedett a portugál jobboldal az elnökválasztáson, a kommunisták támogatásával a szocialista Soares győzött. — Sevardn adze megbeszélést folytatott Tárik Aziz iraki külügyminiszterrel. — Megkezdődött a francia hivatalos nyelvű országok csúcstalálkozója. Kedd: Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. — A lengyel kormányfő Moszkvában tárgyal. — Kilenc tagállam aláírta a közös piac reformjáról szóló szerződést. — Reagan elnök 100 millió dollárt szán a nicara- guai „kontrák” támogatására. Szerda * Kohl kancellár fogadta Sindermanrvt, az NDK népi kamarájának elnökét. — Nyilvánosságra hozták Cossiga levelét, amelyet Gorbacsov korábbi üzenetére válaszként küldött — A francia kormány újabb egységeket küldött Csádba. — Husszein jordán király nem tárgyal tovább a PFSZ-szel Csütörtök: Reagan elnök villámlátogatást tett Grenadán. — Gorbacsov üzenete a genfi leszerelési konferenciához. — ÜJ javaslat a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláson. — Ellentmondó hírek az iraki—iráni frontról. — — Kohl—Oraxi találkozó Bonnban. Péntek: A Biztonsági Tanács Iránt az ellenségeskedések beszüntetésére szólítja fel. — A Fülöp- szígeteki szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetőznek. — A szöuli rezsim rendőri intézkedései az ellenzék megfélemlítésére. Miklós Imre fogadta az EEK főtitkárát Szöulban a dél-koreai hatóságok házi őrizetbe helyezték az ellenzéki Űj Korea Demokrata Párt 77 parlamenti képviselőjét * elő, amely a visszavonandó katonák létszáma tekintetében, valamint a visszavonás ellenőrzésének dolgában elébe megy a NATO-országok korábbi javaslatainak. Ennek ellenére a bécsi tárgyalássorozat NATO-tagjai részéről az első reagálás meglepően negatív volt. S hogy mi újság a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon ? A munkacsoportok a normális ütemben találkoznak, ám a eredményről mindeddig még nem tudósítottak. ®. Mi a jelentősége Sin- dermann bonni látogatásának? A két német állam közti párbeszéd fontos új eleme, hogy többnapos hivatalos látogatást tett az NSZK-ban Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának elnöke. Meghívója ugyan nem kormányszerv, hanem az ellenzéki SPD parlamenti frakciójának vezetője, Hans- Jochen Vogel volt, de az NDK „harmadik emberét” fogadta Helmut Kohl kancellár is, valamint Philipp Jenninger, a Bundestag elnöke. A „német—német megbeszélések” során a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak, és áttekintették a világpolitikai kérdéseket. Az NDK és az NSZK viszonyának új alakulását mutatja, s ezt hangsúlyozták hivatalos szóvivők és a nyugatnémet sajtó hírmagyarázói is, hogy Sindermann személyében az eddigi legmagasabb rangú NDK-vezető látogatott el Bonnba. A továbblépés lehetőségei között okkal szerepel egy újabb látogatás: Erich Ho- neckernek, az NDK államtanácsa elnökének, az NSZEP főtitkárának is esedékes egy bonni útja. Erre emlékezetes módon 1984 őszén nem kerülhetett sor. Möst úgy tudják, hogy az év második felében létrejöhet a két német állam vezetőinek csúcstalálkozója. A nyugatnémet sajtó nagy része nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a két német állam viszonya fontos része a kelet—nyugati kapcsolat- rendszernek. Ha itt javulás mutatkozik, annak hasznát látja Európa s az egész világ is ® Mit jelent Soares győzelme, mi várható Portugáliában? Mário Soares portugál szocialista politikus, aki a „szegfűk forradalma” óta eltelt jó tíz esztendő leforgása alatt mindig is a lisszaboni politikai élet középpontjában állott, a választók 51,4 százalékának akaratából elfoglalhatja a köztársasági elnöki széket, s öt évig gyakorolhatja az államfő még mindig tekintélyes jogkörét. A sors iróniája, hogy Soares volt az egyik kezdeményezője az elnöki hatalom bizonyos mérvű csökkentésének. Az is különös, de teljességgel érthető, hogy a portugál kommunistáktól 1974 óta egyre inkább elfordult politikus Milyen lépéseket tett a szocialista országok diplomáciája a leszerelés érdekében? Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára üzenetet intézett a genfi leszerelési konferenciához, s ebben rámutatott arra, hogy annak feladatai között számos olyan is található, amely közvetlen kapcsolatban áil a szovjet javaslatok megvalósulásával. A január 15-én előterjesztett javaslatokat az SZKP főtitkára — mint emlékezetes — több kormány- és államfőnek is külön, részletesen kifejtette. Most Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök válaszolt a Gorbacsov-levél- re. Az itáliai politikus szerint az idén új politikai ösztönzést kell adni a fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak. Elismerte, hogy a szovjet javaslatok segíthetnek megfékezni a fegyverkezési hajszát. Ugyanakkor a levélből kiolvasható az is, hogy Olaszország NATO-szö- vetségeseivel összhangban kíván fellépni a leszerelés kérdéskörében. A kelet—nyugati kapcsolatok szempontjából nem közömbös, hogy a nyugat két középhatalma hogyan foglal állást; egyebek közt erről is tárgyalt Craxi olasz kormányfő Bonnban. Megfigyelők szerint kétarcú magatartást tanúsít mindkét ország: érdeklődik az amerikai űrfegyverkezési tervek iránt, ugyanakkor a szovjet—amerikai megegyezést is siettetné ..’. Ellentmondásos a helyzet a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon is. A Varsói Szerződés négy országa a héten új javaslatot terjesztett /
