Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

Somogyi Néplap 1986. február 21., péntek Találmányt hasznosít a szülészet Anyatej gyűjtés a kórházban Anyatej. Varázsos szónk. S érzelmeink, ösztöneink he­lyességét a tudomány csal­hatatlanul bizonyítja. Dr. Gyócsi János mondta a ka­posvári megyei kórház szü­lészeti osztályán: — Sohasem fogunk jobb mesterséges csecsemőtáp- lálié'kot kitalálni. Emésztést nem igénylő, azonnal fölszí­vódó építőanyagai, szinte minden betegségtől megóvó immunanyagai miatt utá­nozhatatlan csodaszer. Ezért okozott minden orvosnak szomorúságot a több éve el­terjedt világdivat: az anyák mind kevesebben szoptattak, gyorsan igyekeztek tapasz­tani a tejüket. Egyrészt ké­nyelmi szempontok miatt, másrészt azért, mert az ifjú hölgyek féltették szép keb­leikét. Ez utóbbi ráadásul nagy tévedés is volt, a szop­tatás esztétikai szempontból nem előnytelen hatású. A folyamat sok helyütt ma már megfordult, sőt a hatékony felvilágosítómunka ered­ményeiképpen „ellendivat” lett, s vannak európai or­szágok, ahol negyvenről új­ra kilencven százalékra emelkedett a szoptató kis­mamák aránya. Nálunk ez a divat sajnos még késik. Nos, amiért találkoztunk: a megyei kórház orvosai és nővérei igyekeznek divat- diktátorrá lenni. A kaposvá­ri szülészeten az országban úttörő vállalkozásba kezd­tek: gépesítették az anya- tejgyűjtést. A dolgok erede­te a következő: Demény Re­zső gépészmérnök — pálya- elhagyó — kisiparos néhány éve egy találmánnyal jelent­kezett dr. Gyócsi Jánosijai. A konstruktőr elmondta: — Egy rádióriportot hal­lottam 1980-ban az anyatej­ről, rendkívüli fontosságá­ról és a kézzel való fejés nehézségeiről. Rögtön arra gondoltam: meg kellene ol­dani a dolgot géppel. Nem kertelek: korábban háztáji fejőgépeket gyártottam, te­hát innen szereztem a ta­pasztala tokát. 1980-ban elakadtak a kór­házi kísérletek. Minden megvolt a rendszerhez, csu­pán az üvegből készülő fe­jőedényt nem tudták hibát­lanná tenni, mivel gyártó nem akadt, ilyesmit barká- csodni pedig nem lehet. Ta­valy viszont vállakozó, me­nedzselő és pénzzel is ren­delkező partnerre bukkan­tak. A N oviki innovációs iroda kaposvári kirendeltsé­ge karolta föl a találmányt, Balogh István, a kirendelt­ség vezetője maga is „bar­kácsoló” ember lévén még műszáki ötletekkel is segí­tette a rendszer tökéletesíté­sét. Ma már 18 kórházi ágy­hoz vezet az alagsorból egy légszívó csőhálózat, s a kis­mamák erre csatlakoztatják a Noviki által gyártatott gyűjtőóiveget. Egy ritmus­szabályozóval beállítják azt a megszokott ütemet, aho­gyan a baba szív és a min­den szoptatás után önműkö­dően bekapcsoló szivattyú segítségével kifejik a mara­dék tejet. — Minél jobban kifejik az emlőt, annál jobb lesz a tejelválasztás — mondta dr. Domány Sándor, a szülészet főorvosa. — A kézi fejéssel ilyen eredményt nem lehet produkálni. így tovább szop­tathat a kismama és a ma­radék tejet az anyatejgyűjtő állomás továbbíthatja azok­nak a csecsemőknek, akik­nek édesanyja valamilyen ok miatt nem tud szoptat­ni. Mióta ez a rendszer mű­ködik, kétszer, két és félszer annyi anyatej gyűlik össze sterilebb körülmények kö­zött, mint régebben. S öröm­teli meglepetés volt, hogy a kismamák — kevés kivétel­lel — rögtön elfogadták, s szívesen használták a ké­szüléket úgy, ahogy a nővé­rek megtanították őket. Egyiküket meg is kérdez­tük, s röviden úgy válaszolt: könnyebb, kényelmesebb, kellemesebb így fejni, mint kézzel. A találmány jogi védelmét szolgáló eljárást a Noviki már megindította. A kórház segítette a rendszer elfogad­tatását az egészségügyi ha­tóságoknál. Hozzá tartozik a témához: működött régeb­ben az osztályon egy svéd gyártmányú gép, de azzal egy kismama tudott csak „dolgozni”, ritmusszabályo­zója sem volt és a szerkezet több mint öt éve huszon­négyezer forintba került. A 18 ágyat kiszolgáló prototí­pus — tehát a tizennyolc­szor annyit tudó — pedig alig négyszer annyiba, és sorozatban gyártva még ol­csóbb lehet. A feltalálók dolgoznak a rendszer moz­gatható 4—6 ágyas — vidé­ki szülőotthonok számára megfelelő — változatán, va­lamint az otthon is használ­ható készülék kifejlesztésén. A kaposvári tapasztalatok kedvezőek, az itteni orvosok országos terjesztésre is ajánlják a rendszert. Dr. Gyócsi János hozzátette: — Ma már egyszerűnek látszik a dolog, hiszen most tökéletesen működik min­den. De sok küzdelem árán jutottunk idáig. Remélem, hogy az ezután már — az it­teni tapasztalatok alapján — egyszerűen fölszerelhető rendszer elterjed Magyaror­szágon, hiszen használata az életet, a csecsemők gyarapo­dását szolgálja. Luithár Péter A társadalom egészét képviselik Évtizedekkel ezelőtt, ami­kor létrehozták a népi ellen­őrzési bizottságokat, igen­csak hamis kép élt erről a szervezetről közvélemé­nyünkben. Az akkori kari­katúrák például amolyan Sherlock Holmes pózban áb­rázolták az átlagos népi el­lenőrt, aki pipával a szájá­ban, s óriási nagyítóval a kezében árgus szemmel nyo­moz az ilyen-olyan bűnök elkövetői, s különösen a gaz­dasági visszaélések gyanú­sítottjai után. E szemlélet nyomai még ma is fellelhetők, amit ki­csit talán érthetővé tesz az a tény, hogy a népi ellen­őrök sok csalót, sikasztót is „fülöncsíptek” a vizsgála­taik közben. S való igaz az is, hogy a közélet tisztaságá­nak megőrzésében a jövőben is fontos szerep hárul a né­pi ellenőrökre. Mégis hiba, méghozzá otromba hiba vol­na a NEB-et összetéveszteni a gazdasági rendőrséggel. A NEB-vizsgálatok témaköre ugyanis — amit országos szinten a kormány, a me­gyében pedig az illetékes ta­nácsok hagynak jóvá •— ösz- szehasonlíthatatlanul széle­sebb ennél. Hogy csak né­hány példát említsünk, fog­lalkoztak például a zöldség- gyümölcséllátás, illetve a magánlakás-építés helyzeté­vel. Szemrevételezték, ho­gyan élnék az idősebb ko­rúak, különösen a kispénzű nyugdíjasok. A KNEB mun­katervében szerepelt a la­kosság gyógyszerellátása, és sok más feszítő gondunk elemzése, köztük például a sokmilliós értékű termelőbe­rendezések kihasználása, a műszaki fejlesztés megany- nyi dilemmája, a kisvállal­kozások szerepe, és így to­vább. Más szavakkal a népi ellenőrök munkája a gazda­ság- és a társadalompoliti­kai ellenőrzésekre egyaránt kiterjed, beleértve az élet- színvonal és életkörülmé­nyek alakulását, a környe­zetvédelem komplex tenni­valóit, a színházak gazdál­kodását, és még sok mást. Már e felsorolásból is ki­tetszik, hogy — az évtize­dekkel ezelőtt kialakult, a helyenként még kísértő — felfoigásokkal ellentétben az átlagos népi ellenőr nem a leleplezés, hanem a segíteni akarás szándékával végzi a munkáját. Végtére ő is tud­ja, hogy a legtöbb ember becsületesen él és dolgozik, nem volna hát helyénvaló „bűnöket” feltételezni, ke­resgélni ott, ahol nincsenek. Ennék még az sem mond ellent, hogy a gazdasági életünk vámszedői fenn­akadnak a népi ellenőrök .hálóján”, hogy egyik-másik vizsgálat leleplezésekkel — néha szenzációs jellegű le­leplezésekkel — zárul. Ez csak annyit bizonyít, ha­szonlesők is élnek közöttünk, akik a tisztességesen végzett munka helyett a társadalom rovására akarnak megtolla- sodni. Ám ha valaki összegezést készítene a leleplezések meg a segítő szándékú javaslatok számáról, arányáról, meg­győződne arról, hogy az utóbbiaké a többség, még­hozzá igen naigy többség. A NEB imponálóan alapos vizsgálata tárta fel például, hogy értelmetlen dolog hol­mi Bosnyák téri zöldséges maffiát feltételezni, mert ez csak az emberek fantáziájá­ban létezik, nem pedig a va­lóságban. Inkább arról van szó, hogy a zöldségkereske­delem hálózata túl nagy ár­rést alkalmaz, magyarán, több hasznot zsebel be, mint amennyit a munkája — fel­vásárlás, szállítás, az áru „szétterítése”, illetve raktá­rozása — után joggal meg­érdemelne. A NEB bebizo­nyította továbbá, hogy a ter­melők meglehetősen kiszol­gáltatott helyzetben vannak a kereskedelemmel szem­ben, konkrét indítványokat tett ennék megszüntetésére, a nagyüzemi zöldségtermesz­tés fokozására, a kisterme­lők termelési biztonságának növelésére. Megannyi ilyen vagy eh­hez hasonló példát felsorol­hatnánk még. A NEB-vizs­gálatok alaposan megindo­kolt javaslatainak köszönhe­tő például, hogy az elmúlt években több tízezerrel nő­hetett a diákétkeztetésben részesülők száma, hogy az iskolai tantermek csaknem felében már megfelelő vilá­gítás van végre, hogy jelen­tősen bővült a gyermekfogá­szati kezelésben részesülők aránya. A NEB-nek kiemel­kedő érdeme van abban, hogy a szakmunkásképzés megújítása, korszerűsítése belkerült a hetedik ötéves terv programjába, hiszen meggyőző tényanyaggal in­dokolta ennek szükségessé­gét: konzervatív szellemű a képzési rendszer, elavult a tananyag. Ha már a NEB-bel foglal­kozunk, az is megérdemel néhány mondatot, hogy mit értsünk napjainkban a népi ellenőr elnevezésen ? Mitől válik népi jellegűvé a mun­kájuk? Választ keresve a kérdés­re, elsőnek az tűnik fel, hogy 30 ezer olyan aktivis­tája van, akik — akárcsak mi — főállásban dolgoznak valahol, így keresik meg a kenyerüket. Dolgozó társa­dalmunk minden osztálya, rétege képviselve van a so­raikban. Kitűnően képzett szakemberek, akik jól kiis­merik magukat a könyvelés­ben, a gazdaságpolitika bo­JOGI TANÁCSOK • • / Önkéntes rendőrök 1955-ben a Minisztertanács határozata alapján kezdődött meg az önkéntes rendőri csoportok szervezése és ez­zel a segédrendőri szolgá­lat önkéntes rendőri szerve­zetté alakult át. A határozat kimondta, hogy a csoportokat a taná­csok és társadalmi szervek segítségével a rendőrségnek kell megszervezni és irá­nyítani. Áz önkéntes rend­őröknek önálló intézkedési joguk van, s e tevékenysé­gük során hivatalos sze­mélynek minősülnek, foko­zott jogi védelem alatt áll­nak. Feladataikat, az önkén­tes rendőri szabályzat tar­talmazza. An önkéntes rendőri cso­portok tagjai feddhetetlen előéletűek, és önként, politi­kai meggyőződésből, hazafias érzésekből vállalták a rend­őrség munkájának segíté­sét. Ellenszolgáltatás nélküli társadalmi munkájuk rend­kívül szerteágazó, átfogja az egész belügyi alaptevékeny­séget, a közrendvédelmi, a közlekedési, a társadalmi tulajdon-védelmi, a bűnügyi az ifjúságvédelmi, a vízi-, és a légirendészeti szakterü­leteket. Kiemelkedő munkát vé­geznek a bűncselekmény ek és szabálysértések megelőzé­sében, a közrend-, a közbiz­tonság-, a közlekedési fegye­lem fenntartásában, a bal­esetek megelőzésében, meg­akadályozásában. Megyénkben közel 2500 önkéntes segítő évente társa­dalmi munkában megközelí­tőleg 75 000 óraszolgálatot teljesít. Az időjárás viszon­tagságaival dacolva éjszaka és ünnepnapokon vállalnak részt az állam- és a közbiz­tonság őrzésében. Tevékenységükre a meg­előzés a jellemző: jelzése­ket adnak a bűncselekmé­nyekről, a szabálysértések­ről feljelentést tesznek, és indokolt esetben személyes szabadságot korlátozó intéz­kedéseket is foganatosítanak. Jelentős az a munka, ame­lyet a közterületeken, az ut­ca rendjét, a közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények megakadályo­zása érdekében kifejtenek. Az önkéntes rendőrök te­vékenységét évente értéke­lik, és elismerésben része­sítik a kiemelkedő munkát végzőket. Az önkéntes rend­őri szolgálat nem kikapcso­lódás, nem érdekes időtöltés. A napi munkán felül vállal­nak kötelezettségeket, s tel­jesítik becsülettel. Szondi György Statisztikai felmérés a lakásellátottságról A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a lakás- és kommuná­lis ellátottság adatait tar­talmazó kiadvány, amely a KSH legutóbbi felmérése alapján készült. Áttekintést nyújt az ország lakásállo­mányának alakulásáról, az ingatlanforgalomról, a ház­tartások energia- és vízellá­tásáról, a csatornázás mér­tékéről, a városgazdálkodás­ról, valamint a közútháló­zatról. Az adatok szerint az or­szágban összesen 3 millió 786 ezer lakás van, eb­ből 788 450 Budapesten, 1 340 900 a vidéki városok­ban, s 1 656 650 a községek­ben. Száz lakásban a fővá­rosban 263-an, a többi vá­nyolult kérdéseiben. Van köztük, aki kitűnően járatos a magánlakás-építkezések „rejtelmes" világában, vagy pedig az iskolai tantermek megvilágítása ügyében. Van­nak köztük orvosak és peda­gógusok (ők vizsgálták pél­dául • a gyermekfogászat helyzetét), a színházi vagy éppen könyvkiadás ügyek­hez jól értő szakértők, és így folytathatnánk a sort sokáig. Folyamatos tovább­képzésben részesíti őket a NEB, hogy jól felkészültek legyenek a vizsgálatok köz­ben. Népi jellegű a NEB azért is — sőt: mindenekelőtt azért — mert —, ahogy Sza­kai! József, a KNEB elnöke a népi ellenőrök minap megtartott országos értekez­letén mondotta — a népi el­lenőrzést „nem befolyásolják ágazati érdekek, függések. Tárgyilagosan, részrehajlás nélkül tudja képviselni a társadalom egészét, a nép- gazdasági érdekeket.” Mint oly sok más intéz­ményünk. a NEB is munká­jának megújítására, korsze­rűsítésére helyezi a hang­súlyt. „Mindenekelőtt a vizs­gálatok minőségével, mélysé­gével. következetességével vannak tennivalók” — hal­lottuk a máir említett érte­kezleten, jelezve: a NEB a bonyolultabb kor bonyolul­tabb viszonyai között is helyt akar állni. A megújhodási készség is hagyomány a munkájukban. Magyar László rostoan 293-an élnek, s a száz lakásra jutó népesség a községekben megegyezik az országos átlaggal, ez 281 la­kos. A lakásellátottság mennyiségileg Bács-Kiskun megyében a legjobb, ahol 259-en laknak száz lakásban, s Szabólos-Szatmár megyé­ben a leggyengébb: itt 307- en élnek 100 otthonban. Az ország 3 786 000 lakása közül 2 901 700-ban van fo­lyóvíz, 2 735 550-ben fürdő­szoba, vagy mosdófülke. A lakások legnagyobb hánya­da három- vagy többszabás; valamivel kisebb részük kétszobás, s csak az ottho­nok alig 20 százaléka egy­szobás. A lakásigénylők száma tovább csökkent, 1984-ről 85-re csaknem 10 000-rel. Az igénylők közül legtöbben változatlanul tanácsi bérla­káshoz szeretnének jutni — 1985-ben 74 969-en — s a korábbiaknál többen tarta­nak igényt tanácsi kijelölé­sű, személyi tulajdonú la­kásra. A háztartásokban egy év alatt több mint 7 millió ki­lowattóra villamosenergiái használtak fel. A gázfo­gyasztó háztartások száma meghaladja az 1,1 milliót, s egy év alatt valamivel több mint 1 milliárd köbméter gázt használtak fel. A gáz­vezetékek hossza 9400 kilo­méter; egy év alatt több, mint 1000 kilométerrel gya­rapodott. Propán-bután gázcserete­lep 3120 van az országban, döntő többségük a községek­ben. A felhasználók számá­ra egy év alatt mintegy 300 000 tonna gázt juttattak. Távfűtés 555 556, vezetékes melegvíz pedig 503 806 la­kásban van. A távfűtés- és melegvíz-szolgáltatás terén a legjobban ellátott a fővá­ros, a megyék közül pedig Borsod, ahol 49 363 a tévfű- tésbe kapcsolt és 44119 a meleg folyóvízzel ellátott la­kások száma. Az országban a naponta rendszeresen tisztított utak, utcák, terek alapterülete csaknem 28 millió négyzet- méter, ezenkívül 14,8 millió négyzetméternyi területet hetente többször, 7,2 millió négyzetméternyit pedig he­tente egy alkalommal tisztí­tanak. A szemetet naponta vagy hetente 1,8 millió la­kástól szállítják el szervezet­ten.

Next

/
Thumbnails
Contents