Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 18., kedd Soares az új elnök Társadalmi megbékélést. Jólétet ígért Mario Soares Portugália új köztársasági elnöke. A vasárnap megtartott második elnökválasztási forduló ered­ményeként a szocialista pár­ti politikus győzelmével a demokratikus erők kereked­tek felül a konzervatív tár­sadalmi rétegekkel vívott küzdelemben. Vasárnap a lisszaboni vá­lasztási központban a sza­vazatok összeszámolása az ország északi körzeteiben le­adott voksok összegzésével kezdődött. A konzervatív je­lölt, Freitas do Amaral az első órában fölényesen ve­zetett. Ám, ahogy múlt az idő, úgy csökkent a két fél­re leadott szavazatok szá­mának különbsége. Pontosan 22 órakor Ramalho Eanes tábornok, leköszönő köztár­sasági elnök szóvivője útján hivatalosan köszöntötte Ma­rio Soares szocialista párti politikust, az ibériai állam új köztársasági elnökét. Jóllehet e hivatalos vég­eredmény közzététele még hátra volt, az elnöki beje­lentés nyomán Lisszabon vá­rosközpontjában tízezrek gyülekeztek és éltették Por­tugália új elnökét. Mario Soares a Szocialista Párt székházának erkélyéről üd­vözölte az egybegyűlteket. Társadalmi megbékélést, szo­ciális jólétet ígért, s megkö­szönte a bizalmat mindazok­nak, akik választási győzel­mében közreműködtek. Freitas do Amaral rövid­del éjfél előtt a televíziós kamerák pergőtüzében is­merte el vereségét. Alulma- radása annál is inkább fi­gyelemre méltó, mivel az el­ső fordulóban fölényes győ­I '' Amikor Manilában beje­lentették, ihogy az elnökvá­lasztás végső kimenetelét a parlament számlálóbizottsá­ga dönti el, minden valami­re való bukméker tisztában volt azzal, hogy erre a tétre immár nem érdemes foga­dást kötni. Hogy miért? Az ismert körülmények között ez eleve egyenlő volt Ferdi­nand Marcos elnök győzel­mével, hiszen ebben a nem­zetgyűlésben a rezsim hí­veinek kétharmadost!) több­sége van. A számlálás (ami szerint Marcos körülbelül másfél millió vokssal előzte meg Aquino asszonyt) és az eredmény kihirdetése meg­történt. Matematikailag az erőpróba a jelenlegi államfő diadalával ért véget. Politi­kailag ez azonban igencsak pirruszi győzelem, olyan, ami hosszabb távon felérhet egy vereséggel. Nemcsak arról van szó, hogy a hétezer sziget orszá­ga — sőt, a világ is — vissz­hangzik a választási csalá­sok, erőszakoskodások is­mertetésétől, hanem arról is, hogy a szavazásra jogosul­tak fele még a hivatalos eredmény szerint is a re­zsim ellen szavazott. Bizo­nyos jelek arra utalnak, zelmet aratott. Január 26- án a konzervatív jelölt majdnem megszerezte az ab­szolút győzelemhez szüksé­ges szavazat mennyiségét. Mario Soares, aki a fa­siszta diktatúra éveiben a demokratikus Portugáliáért küzdő hazafiak egyik ki­emelkedő egyénisége volt, az 1974-ben győztes áprilisi forradalom óta vezető szere­pet játszik Portugália társa­dalmi életében. A szocialista párti politikus miniszterel­nökként, vagy különféle egyéb kormányfunkciókban, illetőleg pártvezérként de­mokrata-liberális politikai meggyőződésének igyekezett érvényt szerezni. Jóllehet politikája nem volt mentes a kommunista-ellenességtől, a Portugál Kommunista Párt az elnökválasztás első for­dulója mellett foglalt állást. Fennállott ugyanis az a ve­szély, hogy Freitas do Ama­ral győzelme esetén a kon­zervatív erők pozíciói erő­södnek rneg, ami jelentősen visszavetette volna a de­mokratikus folyamat tovább­vitelét. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára rövid nyilatkozatában hétfő hajnalban a demokratikus erők összefogása sikerének mondotta a vasárnapi vá­lasztási eredményeket. Mario Soares még hétfőn hajnalban rövid sajtónyilat­kozatot adott. Hitet tett az az 1974. évi áprilisi forrada­lom eszméi mellett és Portu­gália valamennyi polgárát az ország belső békéjének, nyugalmának erősítésére hívta fel. Philip Habib és Marcos hogy Washingtonban is így látják azt, ami történt. Mi­után az amerikai megfigye­lők jelentették neki, a ko­rábban „pártatlanságát” hangoztató Reagan is úgy nyilatkozott, hogy „a fűlőp- szigeteki választás eredmé­nye megkérdőjelezhető”. En­nek Marcos számára lehet­nek komoly következményei. Dole szenátor máris közölte: törvényjavaslatot nyújt be Manilának szánt segély visz- szatartásáról. Marcos fogad­ta Reagan vadonatúj megbí­zottját, a iKözel-Keletről is­mert Philip Habibot és kö­zölte vele: adott esetben fontolóra veszi az ország te­rületén lévő amerikai tá­maszpontokkal kapcsolatos szerződés (amely különben az évtized végén jár le) fe­lülvizsgálását. Az eddig nagy túlélőnek bizonyult Marcos talán most követte el azt a hibát, amit hamarosan megbánhat. Mos­tantól kezdve ugyanis Wa­shingtonnak nemcsak sza- lonképességi, hanem katona- politikai aggályai is lehet­nek vele szemben ... H. E. Megfigyelők a választási részeredmények ismeretében utalnak arra, hogy Soares győzelmét azoknak a déli körzeteknek köszönheti, ahol az ipari munkásság és a mezőgazdasági dolgozók szavazatai döntő többséget biztosítottak a számára. Az első fordulóval összehason­lítva a vasárnapi választá­sokon egyébként a tartózko­dók aránya kisebb volt, nem haladta meg a 22 százalé­kot. A szavazás számszerű végeredménye: Mario Soares 51,28 százalék, Freitas do Amaral 48,72 százalék. A csádi francia katonai be­avatkozás árnyékában nyílt meg hétfőn Versailles-ban a franciaajkú országok és kö­zösségek első csúcstalálkozó­ja. A 125 milliónyi franciául beszélő ember képviselőinek összegyűjtése, s velük a Brit Nemzetközösséghez hasonló laza társulás létrehozása, a francia diplomácia régóta dédelgetett álma. Hétfőn délelőtt a Versailles- i palota kongresszusi termé­ben 16 állam- és 12 kor­mányfő, valamint számos mi­niszter ült össze 42 ország, illetve népközösség képvise­letében. Az ünnepi esemény­re, a francia közösség alaku­ló ülésére azonban rányomta bélyegét Csád francia bom­bázása, s ünneprontó Jean- Claude Duvalier, Haiti bu­kott diktátorának franciaor­szági jelenléte is. Mint Párizsban ismeretes­sé vált, a vasárnapi és az AFP hírügynökség által je­lentett hétfői bombázáson kí­vül a Közép-afrikai Köztár­saságban készenlétben álló francia csapatok is megkezd­ték visszatérésüket Csádba. Elsőnek egy 200 főnyi légi- deszant egység érkezett. A jelek szerint a franciák nem az 1983-as mentő hadművelet megismétlésére készülnek, hanem jóval kisebb létszám, de jóval nagyobb tűzerő, fő­leg légi bevetésével igyekez­nek elérni ugyanazt a célt: a Hisszén Habré-kormóny fenntartását Ndzsamenában. A kormány álláspontját nyilván Francois Mitterrand elnök fogalmazza meg a fran­kofon csúcsértekezletet meg­nyitó beszédében. Annyi bi­zonyos, hogy a kormányzó Szocialista Párt felsorakozik a csádi beavatkozás mögé. Louis Mermaz, a nemzetgyű­lés elnöke „Csád sérthetet­lenségének megvédéséről” beszélt, s kimondatlanul Lí­biát vádolta beavatkozással. Pierre Mauroy volt minisz­terelnök „Franciaország kö­telezettségeinek tiszteletben tartását” nevezte meg a bom­bázás okának. Roland Leroy, az FKP PB tagja egy rádiónyilatkozat­ban bírálta az újabb francia katonai beavatkozást. Rámu­tatott, hogy a csádiak belső ellentéteit maguknak kell Vizsgálat a kancellár ellen Hamis tanúskodás vádjával a koblenzi államügyészség még e héten vizsgálatot in­dít Kohl nyugatnémet kan­cellár ellen. Ezt a koblenzi ügyészi hivatal szóvivője hét főn jelentette be. Egyben kö­zölte, hogy a vizsgálatot — amely az NSZK-ban példa nélküli egy hivatalban levő kancellár ellen — Otto Schily, a zöldek képviselőjének pa­nasza alapján indítják el. A képviselő a múlt hónap­ban a bonni és a mamzi ügyészségen tett panaszt. Ar­ra hivatkozott, hogy Kohl ta­valyi tanúvallomásában fél­revezette a rajna-pfalzi tar­tományi parlament vizsgáló- bizottságát. A Flick-botrány ügyében beidézett Kohl ugyanis júliusban azt állí­totta, hogy nem volt tudo­mása a szóban forgó veszte­getési ügyről. Schily szerint Kohl tudott a törvénytelen ügyletekről. Az 1984-ben kirobbant bot­rány kapcsán több nyugatné­met politikusról kiderült, hogy nagy összegeket fogad­tak el a düsseldorfi székhe­lyű Flick konszerntől. Cseré­be befolyásukat vetették lat­ba a tőkés csoport érdeké­ben. rendezniük, Franciaország­nak pedig nem szabad olajat öntenie a tűzre. A francia sajtó politikai hovatartozásá­tól függetlenül, a kommunis­ta L’Humanité kivételével, támogatja az intervenciót. A várakozásoktól eltérően, csak a zárt üléseken került szóba Csád, ahol is a vasár­napi bombázással Franciaor­szág beavatkozott az ország belső konfliktusába. Paul Quiles francia had­ügyminiszter hétfői sajtónyi­latkozatában bejelentette, hogy a francia haderő hala­déktalanul légvédelmi raké­tákat telepít a ndzsamenai repülőtér köré, hogy meg­védje ott állomásozó harci gépeit és „elrettentő kapaci­tást” hozzon létre. A francia hadügyminiszter közölte hogy a légikikötő nem szen­vedett komoly károkat, csak a polgári légiforgalom szü­netel néhány napig. Quiles leszögezte Francia- ország folytatódó beavatko­zási szándékát: a hétfői vá­laszcsapás „nem csökkenti eltökéltségünket, hogy segít­sük a csádi kormányt” — mondotta. A hadügyminisz­ter elhárította a választ arra a kérdésre, hogy sor kerül­het-e a francia szárazföldi erők bevetésének megismét­lésére Csádban. ígérgetik a A The Washington Post hétfői értesülése szerint Rea­gan amerikai elnök a közel­jövőben elküldi válaszát Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, a legújabb szovjet leszerelési javaslatokra. A választ vár­hatóan még az SZKP kong­resszusának megnyitása előtt el akarják juttatni Moszkvá­ba. A lap, amely a hét végén azt jelentette, hogy Reagan legfőbb tanácsadói változat­lanul nincsenek egységes ál­lásponton a választ illetően, most azt írta, hogy Wa­shington nyugat-európai szö­vetségesei aggályaikat fejez­ték ki az európai közepes Az Egyesült Államok és Dél-Korea „Team Spirit ’86” fedőnévvel nagyszabású had­gyakorlatot hajtanak végre a Távol-Keleten és képmutató módon „sajnálkozásukat” fe­jezik ki a KNDK kényszerű válaszintézkedései miatt — írta hétfői kommentárjában a Pravda. Széles körű hadműveletek gyakorlása keretében színlelt atomcsapásokat hajtanak végre szárazföldön, tengeren és a levegőben a KNDK, a Szovjetunió és a térség más államai határainak közelé­ben. A nyílt militarista nyo­más láttán a népi Korea kénytelen volt beszüntetni a párbeszédet Dél-Koreával, és fegyveres erőit magasabD szintű harckészültségbe he­lyezte. Az amerikai és dél-koreai hadgyakorlat egy mozzanat a Fehér Ház erőfeszítéseinek abban a láncolatában, hogy az ázsiai—csendes-óceáni tér­D él-afrikai erőszakhullám Hétfőn 13-ra emelkedett az újabb dél-afrikai erőszak- hullám áldozatainak száma. A polgári jogaiktól megfosz­tott feketék tiltakozó akciói és a hatósági megtorlások az ország nagyobb települései­nek elővárosaiban zajlottak le. A két éve szüntelenül tartó apartheid-ellenes meg­mozdulások során összesen 1100-an vesztették életüket — kevés kivétellel feketék. Nelson Mandelát, a betil­tott Afrikai Nemzeti Kong­resszus börtönben sínylődő vezetőjét választotta örökös tiszteletbeli elnökévé a dél­afrikai bányászok országos szövetsége. A szákszervezet határoza­tát James Mohlatsi, a szö­vetség elnöke ismertette egy húszezres sowetói tömeg­gyűlésen. választ hatótávolságú nukleáris esz­közök kérdésében és azt akarják elérni, hogy Wa­shington a rakéták felszá­molását —, amelyet a szov­jet javaslat irányoz elő — kösse össze a hagyományos fegyveres erők csökkentésé­vel Európában. Ugyancsak ragaszkodnak ahhoz, hogy az esetleges megállapodás egye­lőre ne terjedjen ki a brit és a francia nukleáris erőre és ne akadályozza meg an­nak „korszerűsítését”. Ha az értesülés igaz, akkor ez újabb érveket adhat azok­nak az elnöki tanácsadók­nak, köztük Weinberger had­ügyminiszternek, akik a szovjet javaslatok sommás elutasítását javasolják. séget a szocialista országok­kal való katonai-politikai szembenállás újabb színteré­vé változtassa. Ez a koreai néppel és az egész békesze­rető emberiséggel szembeni kihívás azzal fenyeget, hogy nemcsak a Koreai-félszige­ten, hanem Ázsiában és az egész világon romlik az álta­lános helyzet. Az imperializmus eme fe­szültségszító irányvonalával a népi Korea békeszerető el­vi külpolitikáját szegezi kö­vetkezetesen szembe. Phen- jan javaslatai is ismertek: atomfegyvermentes övezetet kell létrehozni a Koreai-fél­szigeten, ki kell vonni az amerikai katonákat Dél-Ko- reából, széles körű párbeszé­det kell folytatni az északi és a déli országrész között, s végső lépésként békés és demokratikus alapon egyesí­teni kell a két országrészt — mutat rá helyzetmagyaráza­tában az SZKP KB lapja. Holland szocialisták a rakéták ellen A Holland Munkáspárt el­lenzi az amerikai atomraké­ták telepítését az országban — mondta ki határozatában a párt kongresszusa. Vasárnap este fejeződött be a Holland Munkáspárt háromnapos kongresszusa, amely Joop Den Uylt, a párt vezérét bízta meg, hogy ve­zesse a párt választási kam­pányát, valamint jelöltjeinek listáját a májusban sorra kerülő parlamenti választá­son. Joop Den Uyl 1973-tól 78-ig Hollandia miniszterel­nöke volt. A kongresszus határozata leszögezi: ha a párt a válasz­táson többséget szerez és kormányra kerül, újratár­gyalja az amerikai robotre­pülőgépek ügyét, nem veszi tudomásul a mostani jobbkö­zép kormány novemberi dön­tését azok befogadásáról. Joop Den Uyl pártelnök sze­rint Gorbacsov legújabb ja­vaslata az atomfegyverek le­szereléséről jó lehetőséget kí­nál, hogy Hollandia elérje a rakétatelepítések felfüggesz­tését. A közvéleménykutatások jelentései szerint a szocialis­ta pártnak a legutóbbi hóna­pok helyi választásain ta­pasztalt előretörése folytató­dik, azonban mégis valószí­nű, hogy a jelenlegi keresz­ténydemokrata-liberális koa­líció együttesen minimális többséget szerez. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője Kairóban találkozott Hosz- ni Mubarak egyiptomi elnökkel. (Telefotó — AP—MTI—KS) Győzelem A francia diplomácia dédelgetett álma Frankóján csúcs Csád árnyékában Team Spirit '86 Színlelt atomcsapások

Next

/
Thumbnails
Contents