Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

1986. február 18., kedd Somogyi Néplap 3 A KSH SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A termelő ágazatok tevékenységéről, a beruházások és az életszínvonal alakulásáról Ipar A megye szocialista ipará­nak 1985. évi termelése mér­sékelten, 0,3 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A szerény mértékű termelés­emelkedésben az élelmiszer- ipar volt a meghatározó, ahol 5 százalékkal nőtt a terme­lés. A nehéziparban 2, a köny- nyűiparban 5 százalékos volt a visszaesés. Az alágazatok termelése differenciálódott: a nehéz­iparon belül a vegyiparban csaknem 15 százalékkal nőtt a termelés, a villamosener- gia-iparban 6 százalékkal mérséklődött. A gépiparon belül a műszeriparban csak­nem 20 százalékos volt a bő­vülés, a fémtömegcikk-ipar­ban pedig mintegy 10 száza­lékos a csökkenés. A köny- nyűiparon belül a nyomda­ipar termelése 7, a textiliparé 5 százalékkal nőtt, a kézmű- és háziiparé 21, a feldolgozó iparé 23 százalékkal, a bőr-, a szőrme- és a cipőiparé 15 a textilruházati iparé pedig 10 százalékkal visszaesett. Az élelmiszeriparban a legerő­teljesebb emelkedés a cukor­iparban volt, a tejipar vala­mint a konzervipar csaknem azonos mértékben — 5—6 százalékkal — termelt töb­bet az előző évinél. A hús­iparban 1, a malomiparban 14 százalékkal csökkent a termelés. A vállalatok, szövetkezetek és telepek külkereskedelmi értékesítése tavaly megha­ladta ugyan a 4,1 milliárd fo­rintot, ez azonban folyó áron 6, volumenében 7 százalékkal alatta maradt az 1984. évi­nek. A nehézipar exportja volumenében 7, a könnyűipar 18, az egyéb iparé 64 száza­lékkal esett vissza, miközben az élelmiszeripari átadások — kizárólag a megyei szék­helyű vállalatok exporttevé­kenysége révén — némileg meghaladták az előző évit. A nem rubel elszámolású ex­port 18 százalékkal csökkent, a rubel viszonylatú 25 száza­lékkal nőtt. Somogy szocialista ipará­ban 1985-ben 31,1 ezer em­bert foglalkoztattak: két­százzal kevesebbet az 1984. évinél. A fizikai állomány csökkenése meghaladta az átlagot. Csak az élelmiszer- iparban dolgozók száma nőtt. Az élőmunka termelékenysé­ge — az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés alapján — egy százalékkal volt maga­sabb. A kivitelező építőipar sa­ját építési-szerelési tevékeny­sége — folyó áron — 3,7 mil­liárd forint értékű volt, csak 2 százalékkal maradt el az 1984. évitől. Az állami kivi­telezők 3 százalékos termelés- csökkenésével egyidejűleg a szövetkezetek és a közös vál­lalatok 2 százalékos növeke­dést értek el a tavalyihoz mérten. A kivitelező építőiparban 10190 embert foglalkoztat­tak, 331-el (3 százalékkal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fizikai munka- vállalók száma 4 százalékkal csökkent. A munka termelé­kenysége — az egy foglal­koztatottra számított építési- szerelési tevékenység alap­ján — egy százalékot meg­haladóan javult. Az építők 1985-ben 401 la­kás építését kezdték meg. (Egy évvel korábban 576 volt ez a szám). 1985-ben 792 la­kást adtak át a megrendelő­nek. December végén 558 la­kás építése volt folyamatban. Mezőgazdaság 1985 tavaszán a vetésterü­let 1524 hektárral volt keve­sebb, mint az előző évben. Csökkent a búza, a tavaszi árpa területe, nőtt az őszi ár­páé, a rozsé és a zabé. A ku­korica vetésterülete nagyobb volt, mint az előző évben, s a vetésterületének aránya meghaladta a búzáét. A cu­korrépa és a napraforgó te­rülete kissé növekedett, a repcéé csökkent, a burgonya és a zöldségfélék termelési területe a korábbi évekhez hasonlóan csökkent. A kalászos gabonák hoza­mai a vártnál kisebbek vol­tak. A termelés mennyisége nemcsak a kiemelkedően ma­gas 1984. évi eredménytől maradt el, hanem az 1983. évinél is alacsonyabb volt. Ezeken belül búzából és ár­pából volt kisebb a termés. A búza termésátlaga keve­sebb mint az elmúlt két évi volt. Kukoricából — a na­gyobb vetésterületről — csak az előző évi termésmennyi­séget sikerült betakarítani. Cukorrépát nagyobb terüle­ten, de lényegesen kisebb ter­mésátlaggal termeltek a me­gyében. A kedvező ősz hatá­sára a répa cukortartalma jobb volt. Burgonyából az előző évinél kevesebbet taka­rítottak be. Az olajosnövé­nyek terméseredményei a ta­valyinál jobbak voltak. 1985. december 31-én 90 000 szarvasmarha volt a megyé­ben. Ez szeptember 30-i szám­nál 6000-rel, az előző év vé­ginél csaknem 11 százalékkal kevesebb. A csökkenés lé­nyegesen nagyobb mértékű, mint az elmúlt években volt. Legnagyobb arányban to­vábbra is a kisüzemi állo­mány fogyott. Számottevő volt a szarvasmarha-állo­mány csökkenése a termelő- szövetkezetekben is. A tehén- állomány 8,7 — ezen belül a kisüzemi gazdaságokban 12,5 százalékkal fogyott. A sertés- állomány december 31-re 349,5 ezerre csökkent, ami 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Leg­nagyobb mértékű csökkenést a kisüzemekben tapasztal­hattunk. Az állami gazdasá­gokban kissé növekedett a számuk. Az anyakoca-állo­mány fogyása meghaladta az összállományét. Az állatállomány csökkené­se kihatott az állati termékek felvásárlására is. Vágómar­hából több mint 700 tonná­val értékesítettek keveseb­bet, mint 1984-ben, a vágó­sertés-értékesítés pedig az 1984. évinek alig 80 százalé­ka volt. A tehéntej felvásár­lása 8 százalékkal maradt el az előző évitől. Beruházások 1985-ben a szocialista szer­vek — folyó áron — 5,1 mil­liárd forintot költöttek beru­házásra. Ez az előző évinél 2 százalékkal több, volumené­ben viszont 3 százalékkal ke­vesebb. Az állami döntési jogkörű beruházásokra fordí­tott pénz növekedett, a válla­lati, szövetkezeti szervek pénzügyi ráfordításai csök­kentek. A szocialista szervek beru­házási pénzkifizetéseinek leg­nagyobb növekedése — a vízellátás javítását, valamint a Balaton vízminőségének vé­delmét szolgáló beruházások miatt — a vízgazdálkodásban volt. Itt a pénzügyi teljesítés kétszerese az 1984. évinek. A közlekedésben a posta és a távközlésben, a kereskede­lemben és kismértékben a mezőgazdaság és erdőgazdál­kodás területén is emelkedett a kifizetések összege. Az iparban, az építőiparban vi­szont az egy évvel korábbi­hoz mérten csökkent a pénz­ügyi felhasználás. 1985-ben a szocialista szer­vek — folyó áron — 4,3 mil­liárd forint értékben helyez­tek üzembe új állóeszközt a megyében. Az üzembe helye­zések differenciáltabbak vol­tak népgazdasági áganként, mint a pénzügyi teljesítések. Somogybán a tavalyi beru­házások anyagi-műszaki ösz- szetételében továbbra is az építési beruházások hányada a számottevőbb (59 százalé­kos). Életkörülmények Foglalkoztatottság, keresetek, jövedelmek 1985 végén Somogy lakó- népessége 353 ezer volt, mintegy fél százalékkal ke­vesebb az egy évvel koráb­binál. Az anyagi ágakban átlagosan 100,7 ezer főt fog­lalkoztattak, 2 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A népgazdasági ágak több­ségében csökkent a dolgo­zók száma. A létszám fo­gyása a nagyüzemi mező- gazdaságban volt a legszá­mottevőbb, 5 százalékos. Az építőiparban, valamint a kereskedelemben 3 száza­lékkal, az iparban 1 száza­lékkal csökkent a foglalkoz­tatottak száma, a közleke­désben pedig az 1984. évi­nek megfelelő volt. Kisebb létszám növekedés a vízgaz­dálkodásban és az egyéb anyagi tevékenységben volt. Az anyagi ágakban az át­lagbérek és az átlagkerese­ték 9 százalékkal emelked­tek. A növekedés differen- diált volt. Tavaly a megye lakossá­gának központi forrásból származó pénzbevétele mint­egy 8 százalékkal volt ma­gasabb. A növekedés mér­téke elmaradt az előző évi­től. reálértéke azonban kissé javult. A munka- (tagsági) visszonnyal kap­csolatos kifizetések az elő­ző évivel azonos ütemben nőttek. Bér- és bérjellegű bevételekre 7,2 százalékkal fizettek ki többet. A mező- gazdasági szövetkezetekben munkadíjakra és munkabé­rekre 2,1, prémiumra, juta­lomra közel 25 százalékkal többet fizettek ki. A mező- gazdasági termékek értékesí­téséből 3,5 százalékkal jutott több bevételhez a lakosság. A pénzbeni társadalmi jöve­delmek összege 8,3 százalék­kal haladta meg az előző évit, az egyéb lakossági be­vételek 10 százalékkal nőt­tek. A lakosság takarékbetét­állománya egy év alatt 529 millió forinttal, 8,6 százalék­kal nőtt, a hitelállomány 1985 végén 15 százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel korábban. Kereskedelem, közlekedés 1985-ben Somogy kiskeres­kedelmi forgalma 17,1 mil­liárd forint volt, folyó áron 7,1, összehasonlítható áron 1 százalékkal több az egy év­vel korábbinál. A szocialista kiskereskedelmi forgalmat 1518 bolt és 934 vendéglátó- hely bonyolította le, — 347 ezer négyzetméter alapterü­leten. Javultak a vásárlási körülmények, folytatódott a hálózat korszerűsítése, fel­újítása. Az idegenforgalmú terüle­teken és a városokban nőtt a magánkereskedők száma és elérte az 1500-at. Az év vé­gén szerződéses rendszerben 568, jövedelemérdekeltségű­ben 91 üzlet működött. Az elmúlt évben a boltok 8, a vendéglátóhelyek 48 százalé­ka üzemelt szerződéses rend­szerben. Emelkedett az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek értéke­sítése. A vendéglátásé és a ruházati cikkeké — az egy évvel korábbihoz képest — csökkent. Az alapvető élel­miszerekből és élvezeti cik­kekből az ellátás kielégítő volt. A vendéglátás árbevé­tele 1 százalékkal tovább csökkent. A megyei vendég­látás — fogyasztói folyó áras — bevételei között nőtt az étel- és a kávéforgalom aránya. A ruházati cikkek forgalma csökkent a legna­gyobb mértékben, a vegyes iparcikkeké pedig — a hiánycikkek ellenére — kis­sé emelkedett. A legnagyobb mértékben a tüzelőanyagok és műszaki áruk iránt nőtt a kereslet. 17 százalékkal csökkent viszont az építő­anyagok forgalma. A tartós fogyasztási cikkek forgalma folyó áron 12,2 százalékkal emelkedett, a bútorforgalom értéke 5,9 százalékos volt: magasabb, mint egy évvel korábban. Tavaly az idényáras élel­miszerek megyei árszintje 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az- egy évvel korábbinál. A burgonya 13,9, a zöldségfé­léké 4,4 százalékkal került kevesebbe. A gyümölcsfélék 3,2, a baromfi 2,6, a tojás 19.9 százalékkal volt drá­gább. 1985-ben a Kapos Volán járatain 64,3 millióan utaz­tak, 6,4 százalékkal többen, mint az előző évben. A he­lyi járatú buszok 40,2 mil­lió utast szállítottak, 10,7 százalékkal többet. A hely­közi utasforgalom emelkedé­se nem folytatódott tovább, s az utaskilométer is keve­sebb volt. A vállalati taxi forgalma — a magántaxik számának növekedése miatt — tovább csökkent, 190 ezer utast szállítottak, 9 száza­lékkal kevesebbet az előző évinél. Tavaly a közúti áru- szállítási teljesítmény 20,5 százalékkal volt több, az áru­tonna-kilométer pedig 1,9 százalékkal kevesebb. Lakásépítés, közműellátás Somogybán tavaly 2422 la­kásra adtak ki használatba­vételi engedélyt, ez 245-tel több, mint az egy évvel ko­rábbi. Az év folyamán 446 (az 1984. évinél 68-cal keve­sebb) lakás szűnt meg. Álla­mi erőből 312 lakás épült, magánerőből viszont 261- gyel több, mint 1984-iben. Megyénk lakásállománya a VI. ötéves terv utolsó évé­nek végén 126 676-ra nőtt: az ellátás színvonala — kis­mértékben ugyan — tovább javult: a 100 lakásra jutó lakosok száma az 1984. évi 284-ről 279-re csökkent. Tovább javult megyénkben a lakossági ivóvíz ellátása: a közüzemi vízhálózatba be­kapcsolt települések száma az év végére elérte a 130-at. A főnyomó- és elosztóháló­zat hossza 75,6 kilométerrel volt, a felhasznált vízmeny- nyiség pedig 2,2 százalékkal volt több az előző évinél. A csatornahálózat egy év alatt 15,5 kilométerrel (379.8 kilométerre) nőtt. Ebből 14,1 kilométer van a Balaton- parti településeken. Az el­vezetett szennyvíz mennyisé­ge csak 0,5 százalékkal volt több. A vízhálózatba kap­csolt lakások száma az év végén 79 502-re, a csatorna- hálózatba bekapcsoltaké pe­dig 32 028-ra emelkedett. A vezetékes gázellátással ren­delkező települések száma 22-re, a gázcsőhálózat hosz- sza 432,4 kilométerre, az összes gázfogyasztók száma 31 693-ra emelkedett. Egészségügy, oktatás Az év végén az egészség- ügyi alapellátást 151 általá­nos és 36 gyermekorvosi kör­zet szogálta, ahol 149 körze­ti orvos és 34 körzeti gyer­mekgyógyász végezte napi feladatait. Egy általános körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra együtte­sen 1929 lakos jutott, 31- gyel kevesebb, mint egy év­vel korábban. 1985. végén a kórházi ágyak száma 2844-ről 2834- re csökkent, az ápolási na­poké 1.2 százalékkal és ösz- szesen 837 ezer volt. Az ágy­kihasználás az előző évi 81.9 százalékról 81,2 száza­lékra csökkent. A rendelőin­tézetekben a teljesített szak­orvosi munkaórák száma 207 ezer, 2,4 százalékkal ke­vesebb, a gyógykezelési ese­tek száma 2035 ezer, 2,2 szá­zalékkal több volt az előző évinél. Néggyel bővült az öregek napközi otthonának hálóza­ta. Az ilyen intézmények száma 57, s bennük 1460 hely van. A bölcsődébe beíratott gyermekek száma csökkent, 1985 végén 1377 volt, 7.2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ösz- szes bölcsődei helyek száma 1771, valamivel kevesebb az előző évinél. Az 1985/86-os tanévben az óvodába 321-gyel kevesebb gyereket írtak be, mint egy évvel korábban. A megye 4 új óvodával lett gazdagabb, s a helyek száma 45-tel több. Tavaly 100 helyre átlagosan 103 gyermek jutott. A jelen­legi tanévben 54-gyel több óvónő dolgozik s egyre átla­gosan 12 gyermek jut. Az 1985/86-os tanévben a megye 178 általános iskolájá­ban 42,6 ezren tanulnak, 279- cel többen, mint az előző tan­évben. Az első osztályok szá­ma 410 tanulóval kevesebb, a nyolcadikosoké 137-tel több, mint egy évvel korábban. Az osztályteremnek használt helyiségek száma 29-cel nőtt, egy osztályteremre jutó ta­nulók száma 28-ról 27-re csökkent. A jelenlegi tanév­ben 21,9 ezer gyermek része­sül napközi otthoni ellátás­ban. A tanerők száma 3113. Az 1985/86. tanév elején a megye 16 középiskolai okta­tási intézményében 6393 diák tanult, számuk 273-mal volt több, mint egy évvel koráb­ban. A gimnáziumokban 3005-en tanulnak, 46 százalé­kuk Kaposváron. A szakkö­zépiskolába járók létszáma 3388, a megyeszékhelyen 60 százalékuk tanul. A középis­kolai osztálytermek száma 3, a diákoké 4 százalékkal emel" kedett. A középiskolákban jelenleg 470 pedagógust fog­lalkoztatnak, 3,3 százalékkal többet, mint az elmúlt tanév­ben. Szakmunkásképzés 16 in­tézetben, 137 osztályterem­ben folyik. Az idei tanévben 6127-en tanulnak, csak 33- mal többen, mint egy évvel korábban. Az első évfolya­mosok száma 78-cal csök­kent. A pedagógusok közül az elméleti tárgyakat oktatók száma 261-re, a gyakorlatot vezető szakoktatóké 243-ra emelkedett. Idegenforgalom Somogy megye kereskedel­mi szálláshelyein 1985. július 31-én 76 ezer hely volt, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keres­kedelmi szálláshelyeken be­lül a szállodák és kempin­gek helyeinek aránya emel­kedett, a fizetővendéglátásé pedig csökkent. 1985-ben a megye keres­kedelmi szálláshelyein 609 ezer vendég töltött el 5 mil­lió vendégéjszakát. Ez az előző évhez viszonyítva 2,4, illetve 3,1 százalékos csökke­nést jelent, elsősorban a ba­latoni vendégforgalomban. A vendégek között tovább nőtt a külföldiek aránya, csök­kent a belföldieké. A szocia­lista országokból 1,4 száza­lékkal kevesebben, a nem szocialista országokból 5,8 százalékkal többen érkeztek, mint 1984-ben. Az egy évvel korábbihoz képest jelentősen emelkedett a Bulgáriából, Csehszlovákiából, Hollandiá­ból és skandináv országokból érkező vendégek száma, ugyanakkor a Lengyelország­ból, a Szovjetunióból, Auszt­riából és Jugoszláviából ér­kezőké csökkent. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Somogy Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents