Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XIII. évfolyam, 2. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 3., péntek Ülésezett' a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnapi ülésén határozatot hozott az 1986-1990 közöt­ti időszak jogalkotási feladatairól. Az elfogadott program meghatározza jog­rendszerünk fejlesztésének fő céljait, kijelöli azokat a tárgyköröket, amelyek magqs szintű jogi szabályozást igényel­nek, illetve azoknak a jogszabályoknak körét, amelyeket korszerűsíteni szüksé­ges. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására kötött nemzetközi szerződésekkel összhangban a kormány rendeletben szabályozta a nukleáris anyagok és berendezések exportjának feltételeit. (MTI) NINCS FENNAKADÁS A KÖZLEKEDÉSBEN Járható utak, síkos járdák Hajnalban sóztak — Sok a koccanás Tegnap reggelre a hóesés megszűnt, s a plusz két fok­ban még a kesztyűket is zsebre lehetett tenni. Az úttestet a városon kí­vül letakarították, ám a vá­rosban a járdákon, különö­sen a külterületeken balett- mozdulatokra késztette a járókelőket a jeges út, s a vásártéri benzinkút környé­kén is „korcsolyáztak” a Zöldért kis teherautói. Mint­ha az ingatlantulajdonosok és a házfelügyelők megfe­ledkeztek volna a tanácsi rendeletben meghatározott kötelezettségükről. Arról, hogy reggel 7 órára járha­tóvá kell tenni a ház előtti szakaszt. A városgazdálkodási vál­lalat brigádjai újév hajnalá­tól kint voltak az utcákon. Három Zil tehergépkocsi, sószóróval fölszerelve, há­rom tolólapos Multicar és padkanyeső gép járta a vá­rost. Nemcsak az úttisztítók, hanem a parképítő részleg munkásai is segítettek a ta­karításban. A KM Pécsi Közúti Igaz­gatóságának brigádjai haj­nali két órakor kezdtek. A meteorológia mínusz tíz fo­kot jelzett éjszakára, s ez komoly jegesedést okozha­tott volna az utakon. Sóz­tak. Tegnap reggelre latya­kosak, vizesek voltak a fő­utak, Böhönye térségéből jelentettek jegesedést, dér­kiválást. Huszonnégy mun­kagép járta a megye útjait. Az alsóbbrendű utakon az emelkedőket és az íveket tisztították. A téli utakon óvatosabban kell vezetni. Az Állami Biz­tosító kaposvári gépjármű­kárrendezési csoportjánál a „havas” napok után jelen­tősen megnőtt a kárbejelen­tések száma. Az átlagos hét­főkön huszonnyolc-harminc megrongálódott kocsit mu­tatnak be. Tegnap, az ünne­pek utáni első napon 16 óráig több mint nyolcvan kocsit mutattak be a kapos­vári és a környékbeli autó­sok. A biztosítósok szerint ma is érkeznek az ünnepek „emlékét” őrző bejelenté­sek. Mint Jászkai János gép­jármű-szakértő elmondta, a balesetek többsége abból származott, hogy a vezetők nem az útviszonyoknak meg­felelő sebességgel hajtottak, nem tartották be a követési távolságot. Sokan az előttük haladó kocsiba, illetve az árokba csúsztak. Többnyire csak kisebb „koccanásokról” van szó, de a károk így is elérik az öt-, tíz-, sőt tizen­ötezer forintot. Munkásgyűlések — nagyüzemekben Az esztendő első munka­napján, tegnap immár ha­gyományosan az ország több nagyüzemében rendeztek munkásgyűlést, amelyen a vezetők értékelték az elmúlt esztendő eredményeit, is­mertették az 1986-os év leg­fontosabb feladatait, s kör­vonalazták a most kezdődő hetedik ötéves terv tenniva­lóit. A Csepel Autógyárban reggel hét órakor megtartott munkásgy ülésen részt vett Kapolyi László ipari mi­niszter is. Novák Béla ve­zérigazgató egyebek között megállapította: az autógyái* eredményes esztendőt tudhat maga mögött, csaknem 13 milliárd forint árbevétele 13 százalékkal több az 1984-es- nél. Tavaly 13 milliárd fo­rint árbevétele 13 százalék­kal több az 1984-esnél. Ta­valy mintegy 12 600 alváz egységet szállítottak az Ika­rusnak, s ezzel számottevő­en hozzájárultak a partner- vállalat eredményes munká­jához, az államközi kötele­zettségek teljesítéséhez. A terveknek megfelelően 22 100 szervokormányt és 16 200 se­bességváltót állítottak elő az autógyári dolgozók, s jelen­tősen növelték a tőkés ex­portból származó árbevéte­lüket. Javult a gazdálkodás hatékonysága is, a vállalat tavalyi nyeresége meghalad­ja a 800 millió forintot. Az eredményes gazdálko­dást termékszerkezetvál­tás, körültekintő piackutatás és műszaki fejlesztések ala­pozták meg. A hatodik öt­éves tervidőszak során fej­lesztették ki például a me­revvázas alvázcsaládot és a speciális célokat szolgáló járműcsaládot. 530 millió fo­rintos beruházással, licenc­vásárlással megteremtették a szervókormány-gyártás bá­zisát. A vezérigazgató rámuta­tott: az elkövetkező években újabb műszaki fejlesztések­kel kell megalapozniuk a termelékenység további javí­tását. A későbbiekben ezért szélesebb körben alkalmaz­zák az NC—CNC gépeket, he­gesztő robotokat, az elekt­ronsugaras hegesztési és egyéb korszerű technológiá­kat. Az elképzelések szerint a hetedik ötéves tervidőszak­ban mintegy 30 százalékkal lesz nagyöbb az autógyár termelése, s ezt 2,5 milliárd forintos beruházással kíván­ják megalapozni. Az idei esztendőben a tervek szerint 8 százalékkal növekszik az autógyár árbevétele, a tava­lyinál több, mintegy 13 ezer autóbusz alvázat szállítanak az Ikarusnak. A székesfehérvári Video­ton Elektronikai Vállalat fó­rumán — amelyen ott volt Bognár Sándor ipari minisz­terhelyettes is — Papp Ist­ván vezérigazgató elmondta, hogy a csaknem húszezer fős kollektíva tavaly a tervezett­nél mintegy 700 millió fo­rinttal több, 15,6 milliárd forint árbevételt ért el, s 13,7 százalékkal növelte a termelékenységet. A nehe­zebbé vált külpiaci viszonyok ellenére is sikerült megőriz­ni termékeik versenyképes­ségét; ezek hetven százalékát exportálták a múlt évben. Eredményesen teljesítette a Videoton kollektívája a ha­todik ötéves terv célkitűzé­seit is: a tervezettnél csak­nem ötmilliárd forinttal több, 59,4 milliárd forint ter­melési értéket állított elő. A következő ötéves tervben 71 százalékkal akarja növelni árbevételét a vállalat, s a tervek szerint több, mint 101 milliárd forint értékű termé­ket ad el hazai és külföldi megrendelőinek. Termékei­nek csaknem háromnegyedét exportálni kívánja. Ennek érdekében a korábbinál 1,3 milliárd forinttal többet, 5,2 milliárd forintot költ majd műszaki fejlesztésre, s ver­senyképességének megőr­zéséhez jelentős gyártmány- és technológia fejlesztést hajt tvégre. Nagykanizsán, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban Tornyos Ferenc igazgató egyebek között arról számolt be, hogy 1985-ben megkez­dődött a gyárban az integrált termelésirányítási rendszer bevezetése. Jelentős export­sikereik is voltak. Termékeinek 65 százalékát exportra küldi a ruhagyár HETVENEN ÚJ MUNKAHELYEN Üj munkahelyein kezdték az évet a Kaposvári Ruha­gyár volt taszári üzemének dolgozói. A hetven embert foglalkoztató telepet ugyan­is felszámolta a gyár: a mun­kásnők az év első munka­napján már a kaposvári köz­pont korszerűbb gépekkel fölszerelt termében kezdtek el dolgozni. Dr. Várni János gyár igazgató elmondta; a korszerűtlenné vált telep épületeit — miután kiürítet­ték — visszaadják a tulajdo­nosnak. Kaposvárra mind a hetven dolgozót autóbusszal szállítják. Az utazást vala­mennyien vállalták, hiszen ezért a kis fáradságért cse­rébe jobb munkafeltételek várják őket. A termeléke­nyebb munkához pedig ma­gasabb bér is járul. A gyár az idén 520 millió forint értékű termék előállí­tásával számol: ennek 65 százaléka exportra kerül. A tőkés piacon összesen 230 millió forint értékű konfek­ciót kívánnák értékesíteni, a Szovjetunióba pedig 60 mil­lió forint értékű árut szállí­tanak., Arra is számítanak, hogy a terv teljesítése érdekében sok újdonsággal kell megje­lenniük: fazonjaik 60 száza­léka új lesz. A divatprognó­zis szerint ismét hódít a nőknél a kosztüm. Különö­sen az NSZK-ban és az Egyesült Államókban élén­kült meg a kereslet e ter­mék után. Ugyanakkor Sza- úd-Arábiábam csökkent az igény a férflkonfékció iránt. A piac igényednek változá­sához gyorsan igyekszik al­kalmazkodni a gyár: ez — s a szigorú minőségi követel­mények teljesítése — bizto­sítja a partnerek bizalmát. A közélet hírei Cérna az Egyesült Államokba A minőség az első helyen Az új esztendő első mun­kanapján ismét megkezdő­dött a termelés a Nagyatá­di Cérnagyárban. Karácsony és szilveszter között csak a raktárosok dolgoztak, mert több exportszállítmányt kel­lett útnak indítani. Egyebek között tizenöt tonna cérnát küldtek az Egyesült Álla­mokba. Ezen a piacon eddig még nem szerepeltek a nagyatádiak, most viszont előnyös szerződésekre van kilátásúk. A következő hó­napokban húsz-huszonöt tonna szálat indítanak a tengeren túlra. A havi szál­lításokhoz csupán egyetlen feltételt kötött a vásárló: a minőségnek állandónak kell lennie. Ezért is határozták el a Nagyatádi Cérnagyár­ban, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a technológiai korszerűsítésre, így kívánják javítani a hatékonyságot és a gazdaságosságot. Az idén 1910 tonna cérna készül a gyárban, melyből 1110 tonnát exportra külde­nek majd. Ezúttal úgy lát­szik, hogy a külpiaci keres­lettel nem lesz gond. Tavaly ugyanis 1827 tonna cérnát készítettek Nagyatádon, melyből csak 746 tonnát vit­tek külföldre. A vártnál ki­sebb exportkereslet miatt 1081 tonnányit értékesítet­tek a hazai üzletekben. — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Qrszágházbam fogadta a Bu­dapestre akkreditált diplo­máciai képviseleték vezetőit. A diplomaták újév alkalmá­ból jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálinak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökei, vala­mint Katona Imre, az Elnö­ki Tanács titkára is. — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Herman Józsefnek, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjának, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézete igazgatójának az Európai Kulturális Fórum végrehajtó titkáraként kifej­tett magasszintű tevékenysé­ge elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórend­je, valamint dr. Bényi Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tesnek az Európai Kulturá­lis Fórum előkészítésében és a tanácskozáson részt vett magyar küLdöttség helyettes vezetőjeként kifejtett ered­ményes tevékenysége elisme­réséként a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta. — Tóth Árpád, az első Nyugat-nemzedék nagy köl­tője születésének századik évfordulójáról ünnepi ren­dezvénysorozattal emlékez­nek meg az idén Debrecen­ben. A társadalmi emlékbi­zottság által elfogadott program szerint a centená­riumi ünnepségek megnyitó­ját április 14-én, a Bartók te­remben tartják meg. A Déri Múzeumban kétnapos tudo­mányos tanácskozást rendez­nék a költő munkásságáról. Az évfordulós emlékkiállí­tás színhelye a Kossuth La­jos Tudományegyetem könyv­tára lesz. Szavalóversenyt hirdetnek meg az általános és középiskolai tanulók szá­mára „Léléktől lélekig” cím­mel. Az Alföldi Nyomda mi­nikönyvet jelentet meg a költő és Debrecen kapcsola­táról, a városi könyvtár pe­dig összeállítja Tóth Árpád verseinek bibliográfiáját. — Európai országok tudó­sai — köztük magyar bioló­gusok — rekonstruálták Európa ősi vegetációját; tér­képen ábrázolják azt a nö­vénytakarót, amely a föld­történet jelen karának kez­detén borította kontinensün­ket. Az első ilyen átfogó, résziletes térkép próbanyoma­tait már elkészítették, nem­rég vizsgálta meg a nemzet­közi szerkesztő bizottság a Magyar Tudományos Akadé­mia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetében. A kelet- és nyugat-európai országok tudományos akadémiáinak, egyétemeneik professzorai, kutatói már harmadik alka­lommal egyeztették itt ter­veiket, elképzeléseiket, ame­lyéket a Csehszllavák Tudo­mányos Akadémia koordinál. A térképet a következő év­ben adják ki, a kelet-európai országokét Leningrádban, a nyugat-európai országokét Grenoble-ban nyomtatják majd. Ezeket a Lengyel Kar­tográfiai Intézetben szer­kesztik egybe.

Next

/
Thumbnails
Contents